Békés Megyei Hírlap, 2006. május (61. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-02 / 101. szám

2006. MÁJUS 2., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A tetőzés óta egy métert apadt a Hármas-Körös Szarvas mellett Az elmúlt napokban egyenle­tes ütemben, napi 10-11 centi­méterrel csökkent a vízszint a Hármas-Körös Békés megyei szakaszán. Ennek eredménye­ként tegnap Gyomaendrődnél 769, Szarvasnál 887 centimé­tert mértek, a rendkívüli véde­kezési fokozat továbbra is fenn­áll. Szarvason az április 21-ei tetőzés óta pontosan egy mé­tert apadt a folyó. A Hármas-Körös Békés me­gyei szakaszán a korábban megkettőződ: segédőri figyelő- szolgálatot már csak Békés- szentandrás és Szarvas térsé­gében tartják fenn, másutt a készültségi foknak megfelelő létszámban figyelik a gátakat. A Körös-vidéki vízügyi igazga­tóság töltésfeltáró szakcsoport­ja az elmúlt napokban jelentős változást nem észlelt, újabb be­avatkozásra nem volt szükség. Továbbra is érvényben van ugyanakkor a teljes halászati és horgászati tilalom, s a töltése­ken tilos a közlekedés. ■ L. J. Helyi csetepaténak is tartották, pedig történelmi állomás „Az orosháziak örök jelenléte adja az ünnep állandóságát.” Az 1891. április 30-ai agrárszo­cialista megmozdulás emlék­műve előtt fogalmazott így dr. Vastagh Pál országgyűlési kép­viselő vasárnap este. - Voltak, akik helyi csetepaténak tartot­ták, pedig olyan befolyása volt a megmozdulásnak, mely ké­sőbb történelmi változásokat hozott - mondta a politikus, aki megemlékezett számos, az orosháziak életében jeles tava­szi alkalomról is: Táncsics Mi- hályról, aki 207 éve, április 21- én született és 3 éven át volt képviselője a városnak; 1946. január elsejéről, amióta Oros­háza város; az EU-s csatlako­zásról. Dr. Vastagh Pál a koszo­rúzás és a tömegeket vonzó fáklyás felvonulás előtt a zász- lórudakra mutatott, ahol há­rom lobogó (a magyar, az uni­ós és az Orosházi Földműves Egyleté) hirdette, a ma nemze­déke is az igazságosabb vilá­gért dolgozik. ■ Cs. I. láthatatlan figyelő szemek kamera Gyulán működik legjobban a rendszer, Szarvason leszerelték A Békéscsabán kialakítandó kamerarendszeren rá is lehet majd közelíteni egy-egy tárgyra. Több cégnél régóta használnak biztonsági kamerát. Békés megyében nincs nagy hagyománya a térfi­gyelő kameráknak. Szar­vason már nem működik a rendszer, Békéscsabán, Orosházán még nem. Gyulán viszont régóta eredményes a figyelés. Munkatársainktól Békéscsabán régóta téma, hogy térfigyelő kamerákat kellene felszereltetni. Úgy tűnik, a fel­avatása után egy nappal meg­rongált Kirándulás szobor segít. A városvezetés ígéretet tett rá, hogy az Irányi-Andrássy utca sarkán térfigyelőt helyeznek el. Ugyancsak elkelne egy „szem” a Nagy Imre téren, ahol már hatszor letörték a mártírhalált halt miniszterelnök szemüve­gét. Most sincs okuláréja.- Békéscsabán többen szor­galmazzák a térfigyelő rend­szert — mondta Bánfi Ádám, a városüzemeltetési iroda vezető­je. - Ez jó lenne vagyonvédelmi, de forgalomirányítási szem­pontból is. Meg lehetne figyelni, melyek azok a kereszteződések a városban, ahol több zöldet kell várni, mire átjut az ember. Bánfi Ádám hangsúlyozta, a rendőrség is fontosnak tartja az elképzelést, amelyet most dolgoznak ki. A kamerarend­szer kialakítása nem is a ké­szülékek, hanem a rögzítőbe­rendezés miatt drága. Egy-egy kamera egymillió forintba ke­rül, de a központi „agy" akkor is 20-30 millió forint, ha egy­etlen gépet kötnek rá. Eddig még az is gondot okozott, hogy csak bérelt vonalon tud­ták volna az adatokat továbbí­tani, most azonban kialakít magának az önkormányzat egy saját rendszert. Szarvason már évekkel ez­előtt próbálkoztak térfigyelők­kel. A város több pontján - töb­bek között a piacon — elhelye­zett kamerákról érkező képeket a Szarvasi Rendőrkapitányság szakemberei követték nyomon. Oltyán Sándortól, a kapitány­ság vezetőjétől megtudtuk, ■ Békéscsabán, a Nagy Imre téren már hatszor letörték a mártírhalált halt miniszterelnök szemüvegét. hogy a rendszer nem működött megfelelően, olyan technikai problémák adódtak, melyek miatt három hónap elteltével kikapcsolták a kamerákat. Gyulán viszont kiválóan mű­ködik a térfigyelés. Elsőként a belvárosban, a Városház, a Pálffy utcán és a Harruckern téren szereltek fel kamerákat. Idén április közepétől a Paradi­csomi-lakótelepi Gyöngyvirág játszóteret is távolról figyelik, továbbá a Temesvári út egy szakaszát és Gyulaváriban, a postánál helyeztek el készülé­ket, amely az átalakítás alatt lévő Kossuth térről sem hiá­nyozhat. Az önkormányzat együttműködési megállapo­dást kötött a Békés Megyei Rendőr-főkapitánysággal, a tér­figyelő rendszer az önkor­mányzat tulajdona, a működte­tő a rendőrség. A jelek a Gyulai Rendőrkapitányság ügyeletére futnak be, a rendszer a felvéte­leket 72 óráig tárolja.- Az adatvédelmi szabályok betartásával ezeket bűncselek­ményeknél, szabálysértéseknél fel lehet használni - tájékozta­tott Bérezi László, a kapitány­ság hivatalvezetője. A térfigye­lő rendszernek visszatartó ere­je van, csökkentek a randalíro- zásokról szóló bejelentések. A kamerák segítségével fogtak már el virágláda-rongálót és it­tas gépjárművezetőt is. Orosházán állandóan megrongálják a közös vagyont Orosháza belvárosa arról is híres, hogy tavasszal sokezer tő színpompás virág nyílik ott. A drága pénzen ültetett deko­ráció azonban gyakran tolva­jok áldozatául esik. Voltak kí­sérletek az éjszakai rongálok elrettentetésére, táblák hirdet­ték, a környéket figyelik.- Pozitív visszajelzéseket halla­ni azokból a vámsokból, ahol a térfigyelő kamerákat már fel­szerelték. Omsházán sincs más megoldás, tennünk kell vala­mit, mert a közös vagyont lép- ten-nyomon elviszik, darabokra törik, felgyújtják. A köztéri pa­dok, a díszes szeméttámlók, a virágládák irritálják a vandálo­kat. Pályázunk, forrásokat ke­resünk a kivitelezéshez. Első körben a belvárost szeretnénk bekamerázni - nyilatkozta Fetser János polgármester. Akkor ünnep, ha van munka rájöttem, jobb ha Szinyei Merse Pál Majális című fest­ményét (persze csak a máso­latát) nézegetem május 1- jén, és behúzom a függönyt az ablakon. Hol van már az a május, hol van fiatalkori hangulata, amit három évti­zede is megértünk? Általáno­san ismert világszerte „a munka ünnepe", vagy „a munkások ünnepe”, amit fel­vonulásokkal tesznek emlé­kezetessé. Ez az idei hazai tavaszkezdet választás utáni, húsipari sztrájkjövendölő és idegborzolón egyezkedő. május elsején többféle ün­nep ötvöződik. Már az ókor­tól kezdve a tavasz ünnepé­nek is tartották sok he­lyütt. Különféle népszokás­ok, játékos versenyek, vi­dám mulatozások egyaránt kapcsolódnak általában az ünnephez. A „munka ünnepe” tulajdon­képpen tisztelgő megemlé­kezés több olyan amerikai dolgozó emléke előtt, aki 1886-ban vesztette életét, amikor a rendőrök a nyolc­órás munkaidőt követelő munkások felvonulását szét­verték. MÁR 1890-BEN IS Sok ország­ban rendeztek felvonulást. Elmondható, hogy az évtize­dek folyamán a felvonulások megemlékező jellege egyre halványodott, helyébe in­kább a dolgozói egység de­monstrálása és az ünneplés került. május elseje munkaszüneti nap immár régóta a világ számos országában - egy tévhittel ellentétben nem csupán a volt szocialista or­szágokban —, az Egyesült Ál­lamoktól Franciaországig, Brazíliától a Fülöp-szigete- kig. Csak persze más a jelle­ge. Ha van nálunk munka, jövedelem, fejlődés, akkor bátran vidámkodhatunk. Ha nincs, akkor ebben az idő­ben a sör és a bográcsos étek tető alá kerül, s az emberek keservidámsága hangzik ut- caszerte. Mázsaszámra fogytak a sajtok fesztivál Bivalytejből készült termék is volt Gyomén Teljes tej, semmi adalék, alacsony árak, így lehet a piacon maradni — összeg­zi a dolgok lényegét Szalai Zoltán sajtkészítő. Lipták Judit Szalai Zoltán, a gyomaendrődi Bethlen Gábor Szakképző Iskola tanüzemének sajtkészítője egyi­ke annak a negyven kiállítónak, akik portékájukat elhozták a hétvégén megtartott VIII. Nem­zetközi Sajt- és Túrófesztiválra, a gyomai Erzsébet-ligetbe.- Szervezőként és házigaz­daként sem vallunk szégyent, ráadásul portékánk is igen ka­pós. A reggel kihozott három mázsa sajt már fogyóban, szál­lítanunk kell az utánpótlást — mondja Szalai Zoltán, miköz­ben jókora darabot szel a re­szelni való parmezánból. Azt is elárulja, alaposan felszerelkez­tek kapros-fokhagymás kecske­sajttal, mivel általában ez a leg­kelendőbb. Néhány sátorral odébb igen­csak sokan tolonganak a lakitelki Túri Istvánék sátra előtt. Nem csoda, hiszen ritka szép kínálattal jöttek: a hatal­mas paprikás sajtok mellett kis dobozokban sorakozik a zsen- dice, azaz a kecsketejből ké­szült csöpögős túró. Túriék ős­termelőként biogazdálkodással foglalkoznak, száz kecskéjük legelészik a Szikrai erdőben. A fesztiválra ezúttal is ellá­togattak az erdélyi sajtok mes­terei. A torockószentgyörgyi Szakács Nimród, aki 25 alkal­mazottat foglalkoztató tejfel- dolgozót irányít odahaza, már negyedszer mutatkozik be Gyomaendrődön. Mint fogal­maz, az erdélyi sajtok attól olyan finomak, hogy megvan bennük a tej természetes aro­mája, nem használnak semmi­féle adalékot. A hagyományoknak megfele­lően a sajtok mellé idén is na­gyon sokféle, különleges hazai és külföldi bort is felsorakoztat­tak a kiállítók. Az Idei sajtfesztiválon a szokásosnál is több biotermelő jelent meg termékeivel. Tapasztalataik szerint a fo­gyasztók szeretik, ha a sajtból, túróból kiérezhető a tej igazi íze, s nem nyomják el azt a különböző ízesítők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom