Békés Megyei Hírlap, 2006. május (61. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-02 / 101. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. MÁJUS 2., KEDD Tóth Károly szerint a biztosnak tűnő még nem bizonyos, fordulhat a kocka Úgy tűnik: balról tízen, jobbról hatan képviselik Békés megyét a Parlamentben. Mindez a kül­földön leadott voksok szombati összeszámlálása után, a 99,99 százalékos feldolgozottságot tükrözi. Dr. Spiák Ibolya, a Fi­desz mezőkovácsházi jelöltje is bekerült országos listáról a Parlamentbe. Több országos lap azt állította, az MSZP-s Tóth Károly lecsúszott az országos listáról, ám az Országos Válasz­tási Iroda honlapján az szere­pel, a következő ciklusban is az országgyűlés tagja. Tóth Kár­oly nem ennyire bizakodó:- A 99,99 százalékos feldol­gozottság biztos eredményt su­gall, de miután nyolc megyé­ben és a fővárosban összesen 21 jogorvoslati kérelem érke­zett, ez változtathat az eredmé­nyen. így aztán továbbra is csak azt tudom, hogy az 56. va­gyok az MSZP listáján - mond­ta a képviselő. (Spiák Ibolyát is szerettük volna megszólaltatni, azonban nem tudtuk elérni.) A valasztas.hu oldal szerint Békésben a megyei listáról az MSZP-s Földesi Zoltán, Nagy László, Varga Zoltán, illetve a fideszes Babák Mihály, Dancsó József és Vígh Ilona, egyéni képviselőként a baloldali Fetser János, Karsai József, Molnár László, Perjési Klára, Veress Jó­zsef és a jobboldali Domokos László, Erdős Norbert, országos listáról a szocialista Tóth Ká­roly, Vastagh Pál, a Fidesz olda­láról dr. Spiák Ibolya jutott a Parlamentbe. ■ F. G. K. A biztonságos közlekedésre nevelnek diákokat Gyulán, a Béke Sugárúti Óvodá­ban évek óta megrendezik az egészségnevelési hetet és a biz­tonságos közlekedésre nevelés hetét. Előbbin az egészséges életmód jegyében tartanak a szakemberek előadásokat és bemutatókat. A közlekedési hét bemutatóit a rendőrök, tűzol­tók, mentők bevonásával szer­vezik, hogy minél jobban felké­szítsék a gyerekeket a biztonsá­gos közlekedésre, illetve meg­előzzék a baleseteket. ■ Sz. M. Ökológiai állattartás Kardoskút-Sóstón, a Körös—Maros Nemzeti Park védett területein. Kaszálás helyett több mint ötszáz szürkemarha legelészik a mezőkön. Békés megyében napja­inkban valamivel több mint tízezer hektáron fo­lyik biogazdálkodás. Ez­zel előkelő helyet fogla­lunk el az országban. Lipták Judit A biogazdálkodásba bevont te­rületek nagysága Magyarorszá­gon évek óta gyakorlatilag vál­tozatlan, 180 ezer hektár körül alakul. A régiók között a Dél- Alföld a második helyet foglalja el, csupán az Észak-Alföldön haladja meg a biogazdaságok összterülete a miénket. Régi­ónk három megyéje közül Bé­késben a legnagyobb e gazda­ságok összterülete, s az ökoló­giai állattartás is nálunk a leg­jelentősebb. DR. SZÁNTOSI ANTALNÉ, a BÍO- kultúra Egyesület Dél-alföldi Re­gionális Szervezetének elnöke úgy látja, a mezőgazdaság egé­szében oly nagyon áhított ter­mékszerkezet-váltás e területen valósul meg a leggyorsabban.- Az ökogazdák már felis­merték, mely termékeket lehet sikerrel értékesíteni a piacon, s át is tértek ezeknek a növények­nek a termesztésére. Örvende­tes például, hogy a hagyomá­nyosan termesztett őszi búza mellett a tönkölybúza is egyre nagyobb szerephez jut, ezt ugyanis keresik a nyugat-euró­pai piacokon. Ugyanez mond­ható el az olajtökről, vagy a zöldségnövényekről is, melyek­nek vetésterülete az utóbbi években az országos átlaghoz viszonyítva is jelentősen nőtt Békés megyében. A biogazdál­kodásban termesztett növények skálája nagyon színes, mintegy 40-50 növényfajról van szó. — Milyen piacokra szállítanak a békési gazdák?- Sajnos a biotermékek ha­zai piaca változatlanul nagyon csekély. A termékek több mint nyolcvan százalékát külföldön kénytelenek értékesíteni a ter­melők. Ha nemcsak alapanya­A biogazdálkodásba bevont területek Békés megyében Rét legelő: 3100 hektár őszi búza: 1300 hektár Kukorica: 470 hektár Napraforgó: 420 hektár Olajtök: 380 hektár Tönkölybúza: 300 hektár Zöldségnövények: 230 hektár Gyógynövények: 150 hektár Árpa: 140 hektár Zab: 100 hektár Lucerna: 100 hektár Szója, repce: 90-90 hektár Gyümölcs: 40 hektár gokat, hanem feldolgozott ter­mékeket vinnének piacra, ab­ból többet tudnának eladni ide­haza is. A feldolgozókapacitás kiépítéséhez, fejlesztéséhez azonban jelentős tőkére van szükség, ami a legtöbb esetben nincs a gazdák zsebében.- A tőke egyik forrása lehet az uniós támogatás. Hogy áll­nak most a kifizetések? — Szerencsére az előző év Az ökológiai gazdálkodás 2006. évi támogatásai Művelési ág Támogatás összege (forint/hektár/év) Szántó átállási időszakban (2 év): 44 150 átállás után: J 31395 Zöldség átállási időszakban (2 év): 81 432 átállás után: 50037 Ültetvény (szőlő, gyümölcs): átállási időszakban (3 év): 99 092 átállás után: 69 658 Gyepgazdálkodás: 14 716 (A fen# összegek a területalapú támogatáson felöl értendők.) zavarai után, a 2005. szeptem­ber 1-jétől 2006. augusztus 31- éig tartó gazdálkodási évre já­ró agrár-környezetgazdálkodá­si támogatások kifizetése idő­ben, tavaly novemberben meg­történt. Gondot jelent azonban- s ez egész Nyugat-Európára jellemző —, hogy egyre szűkül a biogazdálkodásban, illetve a hagyományos, konvencionális gazdálkodás keretében előállí­tott termékek közötti árkü­lönbség ollója. Jó példa erre, hogy 2004-ben a biobúza ára szinte ugyanolyan szinten volt, mint a vegyszeres ter­mesztésből származó búza in­tervenciós ára. A biogazdák­nak járó plusztámogatások pe­dig nem elegendőek arra, hogy kompenzálják a rengeteg kézi munkából adódó többlet- kiadásokat.- Mi a helyzet a mezőgazda­ság másik fontos ágával, az ál­lattartással? Itt mennyire ter­jed az ökológiai szemlélet?- Sajnos ökológiai állattar­tásra még mindig nagyon keve­sen vállalkoznak. Békésben vi­szont igen nagy kiterjedésűek a természetvédelmi területeken fekvő legelők, ez ösztönzőleg hat az ökológiai állattartásra is. Itt jelentős a szürkemarha, juh- és kecskeállomány. Négycsillagos minősítést kapott nemrégiben a Gyulai Várfürdő A Gyulai Várfürdő környéke gyógyhely, a fürdő gyógyfürdő. Mind a gyógy-, mind a strand­fürdő kategóriában a legmaga­sabb, négycsillagos minősítés­sel rendelkezik. A Nemzeti Fej­lesztési Terv 2007-től 2013-ig tartó szakaszában az elsők kö­zött szeretnék nemzetközi gyógyhellyé fejleszteni. A für­dő gyógyvize kiválóan alkal­mas balesetek utáni rehabilitá­cióra, mozgásszervi és nő- gyógyászati panaszok kezelé­sére. Újabb információk sze­rint jól alkalmazható prosztata­megbetegedéseknél, a vizsgá­latok még folynak. ■ Sz. M. Száz bérlőnek van kisebb-nagyobb összegű tartozása Megyénkben szinte minden olyan településen gondot jelent a bérleti díjak beszedése, ahol vannak önkormányzati szociá­lis bérlakások. A nagyobb váro­sokban többmilliós a tartozás. Szarvason például, ahol 276 önkormányzati bérlakás van, évek óta három-négymillió fo­rint közötti a tartozások össze­ge, mintegy száz bérlőnek van egy-, vagy többhónapos elma­radása. Az önkormányzat ren­deletben rögzítette, hogy a jö­vőben szigorúbban, ellenőrzik azt is, hogy a bérlők valóban életvitelszerűen a lakásokban tartózkodnak-e. ■ L. J. Remekművek Bartók Bélától és kortársaitól Az Aradi Gyermekpalota zongoraszakos tanulói, a béké­si alapfokú iskola növendékei, a békéscsabai zeneiskola tanu­lói és az orosházi Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola leg­jobbjai emlékhangversenyt rendeztek a Bartók-évforduló tiszteletére Bartók és kortársai címmel. Wolfgang Amadeus Mozart születésének 250. év­fordulóján is híres darabokat szólaltattak meg. mCs. T. A város napja alkalmából rendezett tótkomlósi ün­nepségen átadták a Pro Urbe-díjakat is. Csete Ilona- Mindig jó szívvel jöttem Kom- lósra, de mától igazi tót­komlósinak érzem magamat - e szavakkal köszönte meg a vá­rosi elismerést, a Pro Urbe-díjat Stefan Dano, a Szlovák Köztár­saság főkonzulja. Tótkomlóson a város napját minden év áprilisában ünnep­ük meg. Szombaton a letelepe­dő szlovák családokra emlékez­tek a Hősök terén. A lakatlan Komlós pusztát nyolcvan szlo­Urbe-díjat a főkonzulnak, aki be­folyásával sokat tett a komlósi szlovákság oktatási és kulturá­lis autonómiájának erősítéséért, az anyaországi kapcsolatok to­vábbfejlesztéséért. Különböző kulturális és közösségi progra­mokon keresztül népszerűsítet­te Szlovákiában is a dél-alföldi szlovákok történelmét. Forró Gyula, a Tótkomlósi Gyermek Fúvószenekar karna­gya is átvehette a díjat. Zeneka- - ra 1969 óta működik. Tótkomlóson a város napja I alkalmából, Stefan Dano közre- 1 működésével, alapkövet helyez- | tek el a Hősök terén. A letelepe- í dési emlékmű tisztelgés az A kétéves, egyéni hangszeres tanulás után az ügyesebbek bekerülnek Ősök szándéka előtt. a gyermekzenekarba, onnan 3—4 szorgalmas év után az ifjúságiba. Stefan Daiío a letelepedési emlé­kű megvalósításához szükséges források megszerzésében is segít. vák család népesítette be 260 évvel ezelőtt. Rudnyánszky bá­ró birtokára Szent György-nap- ján érkeztek. Még ma is élnek leszármazottaik a településen. Gyivicsánné dr. Szenczi Irén polgármester beszédében em­lékeztetett azokra az időkre, melyek gyászt hoztak. A világ­háborúk áldozatait, a kitelepí­tés elszenvedőit említette és azt a példás együttélést, amely a mai napig jellemzi a szlovák és a magyar lakosságot. — Tótkomlós alapítóinak azzal is tartozunk, hogy bizonyítjuk, többnemzetiségű településként képesek vagyunk az el- és befo­gadásra. Kétnyelvű kultúránk a hagyományok ápolására kötelez — fogalmazott Gyivicsánné dr. Szenczi Irén, majd átadta a Pro

Next

/
Oldalképek
Tartalom