Békés Megyei Hírlap, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-07 / 6. szám
MAGAZIN BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 7., SZOMBAT 4 mm nsa Erősítésre váró történettudat A Békés megyei közgyűlés január elsejétől nevezte ki a Békés Megyei Levéltár élére dr. erdész ádám történész-levéltárost, az intézmény eddigi igazgatóhelyettesét. Dr. Erdész Ádám a nyugállományba vonult dr. Erdmann Gyulát váltotta a levéltár élén. — Mióta dolgozik a levéltárban?- Tavaly volt 25 éve, hogy 1980. szeptember elsején itt kezdtem dolgozni, közvetlenül az ELTE bölcsészkarának befejezése után. A Békés Megyei Levéltár igazgatóhelyettese 1994. augusztusában lettem. Kutatási területem először az agrártörténet volt, melynek összegzése lett a mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodásáról szóló munkám. Később a társadalomtörténet, a művelődéstörténet felé fordultam. Ekkor jelentek meg a Knerpublikációk, vagy Gyula városának a XIX. századi társadalmi viszonyairól szóló írásaim. — Mit szeretne megvalósítani a megyei levéltár vezetőjeként?- Napunk nagy részét az igen szerteágazó munka, a közigazgatásban termelődött iratok átvétele, rendezése, kutathatóvá tétele teszi ki. Látható, a következő öt évben megújul a közigazgatás informatikai rendszere, a levéltáraknak erre is fogékonyaknak kell lenniük. A tudomány területén szeretnénk magas színvonalú kiadványmunkánkat folytatni úgy, hogy szóljon a szakmához és eljusson az itt élőkhöz. Erősítse identitásukat, történeti tudatukat, amire ma igen nagy szükség van. ■ Sz. M. Az év madara tövisekre tűzi ízeltlábú áldozatait gébics Békésben is sok van belőle A tövisszúró gébicset választotta 2006-ban az év madarává a Magyar Madártani Egyesület. Ebből az Afrikában telelő vándormadárból mintegy 600 ezer pár található Magyarországon, ami az európai állomány mintegy 30 százaléka. Tirják László, a Körös- Maros Nemzeti Park igazgatója lapunknak elmondta, hogy napjainkban a gébicsek állományai egész Európában veszélyben vannak. Többféle gébics létezik, a leggyakoribb azonban a verébnél valamivel nagyobb, vaskos, kampós csőrű tövisszúró gébics. Ez ma még közönséges fajnak tekinthető, s a KMNP területén, így Békés megyében is jelentős számban fellelhető. Legszívesebben cserjesorokban, erdőszéleken, gyepek közelében tartózkodik. Ragadozó életmódot folytat, leggyakoribb áldozatai ízeltlábúak, elsősorban sáskák, szöcskék, melyeket tövisekre tűz fel, úgy falatozik belőlük. ■ L. J. Az európai állomány 30 százaléka Magyarországon található. Mézes Marica sikerei Anglia ízlett az írókázott és mázas technikával készült finomság Vidiczklné Marica, Kovács Orsi és a magyar főszervező, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kőbányai tagcsoportjának elnöke, Bata Mihály kínálta az angoloknak a magyar specialitást, a mézeskalácsot. Honey cake lady — így szólítottak két orosházi hölgyet a ködös Albion- ban a karácsonyi készülődés idején. A magyarázat egyszerű: mézeskalács remekeikkel elkápráztatták az angol kisváros, Wolverhampton lakóit. Csete Ilona Hungarian fesztivál néven az angol kisvárosban, Wolverhamp- tonban magyar kézműveseknek adtak bemutatkozási lehetőséget a szervezők. A csorvási Hudák család (kéziszövő műhelyük termékeivel aratják sikereiket országhatárokon is túl) ajánlására az orosházi Vidiczkiné Kelemen Mária lehetőséget kapott mézeskalácsaival. — Két válogatáson vettem részt, ahol portékáim meggyőzték az angol házigazdákat. Sok ezer mézeskalácsot, valamint térben ábrázolt, finomságból készült betlehemet, rénszarvasszánt vittem magammal, no és a 2002. évi mézkirálynőt, Kovács Orsolyát. Mindketten magyaros ruhát varrattunk erre a kéthetes, angliai programra, hogy megjelenésünkkel is jelezzük, honnan érkeztünk, mit képviselünk - emlékezett vissza Vidiczkiné, aki Marica honey cake néven vonult be a kisvárosi köztudatba. Pavilonja előtt sorok kígyóztak, hogy megkóstolhassák dekoratív és ráadásul nagyon finom mézeskalácsait.- Fogyatékos gyermekek képzését végző iskolában, valamint óvodákban is jártam, ahol játszóházat vezettem, az előre elkészített mézeskalácsokat együtt díszítettük. Szállásadónkat, Lyndsay Downst, aki kispap volt, megtanítottam egy-két fogásra, porcukrot is hagytam nála, hogy híveit tanítgassa. Óriási volt a siker a felnőttek körében is. Az angoloknál inkább a gyömbéres kalácsnak van hagyománya karácsonykor, ezért is tetszett, ízlett nekik az új, a más, a fogyasztásra és a karácsonyfa díszítésére is alkalmas finomság. Igyekeztem a népies, {rókázással készült darabok mellett a vendégcsalogató, színeiben más, mutatós, mázas technikával készült mézeskaláccsal is felkelteni az érdeklődést. Megérte a fáradozást, mert az angolok jövőre visszavárnak - mondta Marica a nagy lehetőség után, aki nem titkolja, a több mint száz kaptárból álló családi méhészet mellett pedagógusként a gyermekek körében igyekezett a magyar mézet népszerűsíteni és gazdagítani a szabadidős lehetőségeket. Erre a játék, a mézeskalács készítése bizonyult a legjobb módszernek. Azóta ez a tevékenység jóval többről is szól. Névjegy Vidiczkiné Kelemen Mária 46 éves, orosházi pedagógus, kézműves, mézeskalács-készítő. A magyar méz népszerűsítése volt a célja, amikora mézkirálynő program ötletgazdájaként 4 éve elindította a diákok körében azóta népszerűvé vált sorozatot Az orosházi Otthon Segítünk Alapíhúny szervezője, uniós pályázati referens. Jelenleg játszóház-vezetői képzésre jár, angolul tanul, és a Kodolánvi János Főiskolán a családvédelem pedagógiája szakra jár, másoddiplomáját szeremé megszerezni. Máig él a moldvai hagyomány gyűjtemény A vallásos népköltészet kincsestárából A moldvai templomokban már több évtizede nem szólalhat meg magyar nyelvű fohász, pedig kevés dolog fejezi ki jobban nemcsak a magyar nyelv- terület egységét és összetartozását, hanem a megmaradás szándékát is, mint az archaikus imák. Csiszér Áron Az ottani, zsugorodó csángó magyarság azonban erején felül próbálja őrizni értékeit. Ritka nyelvi fordulatokkal teli, egyedi szépségeket felvo- ■hb > m—mm nultató imádságokat, énekeket és hiedelmeket tartalmaz az újkígyósi néprajz- kutató, harangozó Imre és Kővári Réka nemrég megjelent gyűjteményes kiadványa, az Etel- közi fohászok. A kötet - mely értékeivel megállni látszik a változó idők és értékek sodrában - Harangozó Imre saját gyűjtései „Felemelkedésünk szolgálja” Jancu Laura, a legkeletebbre fekvő csángó település, Magyarfalu szülötte lírai bevezetőjében így értékeli a gyűjtemény jelentőségét: „Utoljára a nyelv hal meg-mondják, és Moldvában a nyelv, az ének s az imádság egy. Megmaradunk, és ebben e kötet szerzői is megtették a rájuk eső szent kötelességüket. Mert minden őszinte gondolat, minden tekintet, minden szó és segítő cselekedet a felemelkedésünk szolgája. ” mellett leginkább egy 2004-es, közös út eredményét tárja az olvasó és a hallgató elé. A könyv mellékleteként CD-n is megtalálható ugyanis az anyag majd’ fele. Balázs Irén textilművész Ókígyósról jutott el a hírnévig Balázs Irén, az elmúlt fél évszázad egyik legsikeresebb művésze ebben az évben, 2005-ben életműkiállításon mutatkozott be a szülőhelyétől, Szabadkígyóstól — a határainkon belül a lehetségesen — legtávolabb Sopronban, a Hajnóczy házban. Az épületben jelenlegi tulajdonosai, a Bakonyi Árpád-Wache Mária művészetpártoló házaspár tekintélyes kiállításokat szerveznek, ezek között kapott helyet Balázs Irén textilművész. Okígyóson élt - ott is született —, és gyakran járt át Újkígyósra nagyszüleihez. Balázs Irén tehát igazi „kígyósi” művésznő, akit azután - mindőnk szerencséjére - felkapott és magasra repített a felemelkedő művészet szépítő szele. „Csoda történt” - mondta Frank János neves művészettörténész, amikor 1968 szeptemberében az Ernst Múzeumban a textilfal- kép-kiállítás anyagát - köztük Balázs Irén művészünk műveit meglátta. Akkoriban kezdődött a magyar textilművészet újra feltámadása, a modern művészetek közötti elementáris térnyerése. Akkoriban a főiskolán textil szakon is tanult művésznő remek akvarelljeivel vált ismertebbé. Az 1973-ban az Ipar- művészeti Múzeumban „Mai magyar iparművészet” címmel rendezett kiállításon Szüret című műve már mint múzeumi tulajdon szerepelt. 1977-ben „A Népművészet Szellemében” című kiállítás díját nyerte el. Műtermében a kiváló művészettörténész, Néray Katalin is megfordult, Frank János pedig az Élet és Irodalom című újságban közölt vele interjút. Az Élet és Irodalomnak ekkor Faragó Vilmos, az Újkígyóson született kiváló újságíró egyik vezető egyénisége volt. Frank Jánosnak a lapban Műterem címen állandó rovata volt, és a művésznőnek több reprodukciója is szerepelt a kiváló költő, Nagy László kép- szerkesztése mellett. Nagy Lászlóról tudjuk, hogy kitűnő grafikus volt, a Képzőművészeti Főiskolára is járt. Balázs Irén Hármas ikrek című műve a lap címlapjára került. Ez, hála Nagy László jó szemének, Balázs Irén a vezető magyar szellemi körökben ismertté vált. Az akkor kortárs magyar művészet szellemi kiválóságaként Balázs Irén A kincs című alkotása. 1974-ben már Erfurtban szerepelt az Iparművészeti Quad- riennálén, itt aztán később, ’82- ben diplomát is kapott. Madridban egy kortárs magyar falképkiállításon volt ott, Párizsban többször szerepelt, ott volt 1978-ban Koppenhágában. Jel- lemző, hogy a méltatok és a kritika akkoriban nem juthattak el Balázs Irén technikai bravúrjaihoz, hanem kifejezésmódja, képi kultúrája volt forradalmian új. Érdekes, hogy a Viharsarok népi kultúrája nem formavilágának átörökítésén, hanem éppen emberi tartalmi vonásaival került Balázs Irén művészetében fő helyre. Balázs Irén a kor gyermeke, a kor jellemző művésze és kifejezésmódja csakis akkor és csakis itt bír meghatározó jelentősséggel. Jellemző, hogy a változás után 1992-ben kapott Ferenczy Noémi-díjat, 1993- ban pedig a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztjével tüntették ki. Pályája és sikerei még nyilván nem teljesek és befejezettek, készülőben van gondos elemzők részvételével az az album, amelyik részletesen elemzi munkásságát. Külön is figyelmet érdemel, hogy a művésznő megyénk, a Viharsarok küldötte, és mindenütt - beleértve Párizst és Lodzt - a magyar iparművészet képviselője. Olyan korban hívta és hívja föl ránk a figyelmet, ami egy jövő indításának göröngyös kezdetét jelenti. ■ Csák Máté * I I I
