Békés Megyei Hírlap, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-07 / 6. szám
2006. JANUÁR 7., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 5 Az irodalom ma is létezik műhely Az itt élő alkotók többet dolgoznak az érvényesülésért Dr. Elek Tibor: „Nem elsősorban a helyekkel, hanem korunkkal van a baj, ami nem nagyon kedvez az igazi művészetnek, így az irodalomnak.” ' jjjjglil A pörköltszagú vidékiség harca az európaisággal ÁRPÁSI ZOLTÁN hány képviselőt ér egy államtitkár? A kérdésre meglehetősen könnyű válaszolni: kettőt. Nyílt titok, az MSZP két országgyűlési képviselőjelöltjének megválasztása körüli cirkusz miatt mentették fel a megyei pártelnök-államtitkárt. Bűne, hogy nem állt ki Karsai József újrajelölése és Tóth Károly listára kerülése mellett. Márpedig mindketten fontosak a párt számára. A battonyai agrárgerilla remek pörköltet tud főzetni, urambátyámos kortesmódszerével képes maga mellé állítani Dél-Békést. Márpedig ha így van, akkor jobb, ha „nekünk”, a Pártnak állítja maga mellé. A csabai honatya is nélkülözhetetlen. Maga az országos elnök mondta: nélküle elképzelhetetlen a Magyar Köztársaság parlamentje. Anélkül, hogy bántanánk bárkit is, csak annyit jegyzünk meg, hogy a Magyar Köztársaság parlamentjéről vallott felfogásunk kissé eltér a pártelnökétől. A képviselő tehát nélkülözhetetlen, szükség van rá a nemzetbiztonsági bizottságban és remek ítéletvégrehajtó a vizsgálóbizottságokban, kapitális pofonokat tud adni az ellenzéknek. Egyszer azért arról is jó lenne beszélni, mit hoztak a megyének az elmúlt három év alatt. Túl sokat biztosan nem, különben nem állnánk ott, ahol állunk. a leváltott, európai tapasztalatokkal, diplomata múlttal rendelkező, hat nyelven beszélő államtitkár kezdettől szálka a fentiek szemében. Mindent elkövettek, hogy az uniós pályázati pénzek elosztásánál bábáskodó „jöttment” ne lehessen pártelnök a megyében. Mégis az lett. Most talán akaratukon kívül végre kiakolbólították hivatalából, ahonnan a legtöbbet tudna segíteni a megyének. nem nehéz észrevenni, múlt és jelen vívja itt a csatáját. A pörköltszagú, hőzöngő, kivagyi vidékiség a modern európaisággal. Lehet átmeneti, kompromisszumokat kötni és taktikai okokból lepaktálni a múlttal, de előbb-utóbb választani kell. Még a magát modern szociáldemokratának láttató Párt vezetőinek is. AJÁNLÓ Megyénk íróit, irodalombarátait a Körös Irodalmi Társaság fogja össze, a Bárka pedig Békés megye országos rangú irodalmi folyóirata. Dr. Elek Tibor irodalomtörténésszel, kritikussal, az irodalmi társaság elnökével, a Bárka főszerkesztőjével nemrégiben beszélgettünk. Magyari Barna — A Körös Irodalmi Társaságnak melyek a legfőbb céljai, s mi tartja életben a szervezetet?- Az 1999-ben létrehozott társaságunk legfőbb célkitűzése az értéket hordozó kortárs magyar irodalom iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása, a regionális - megyei — irodalmi élet szervezése. Ennek érdekében — a megyei könyvtárral együttműködve - rendszeresen szervezünk irodalmi esteket, találkozókat, melyeken a kortárs magyar irodalom legjelesebbjeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Bekapcsolódtunk az ünnepi könyvhét programjainak megszervezésébe, lebonyolításába, vannak már hagyományos társasági rendezvényeink. A társaságot életben tartja a tagok közötti baráti és szakmai kapcsolatok rendszere is, illetve az, hogy rendre jelentkeznek újabb és újabb alkotó emberek, szinte minden generációból. Száznál is több verse pihen a fiókok mélyén. Nyolc regényével sem dicsekszik, nem meri kiadni a kezei közül. Azt mondja, ő maximalista és nem tartja, bocsánat, eddig nem tartotta mutogatásra alkalmasnak a szellemi termékeit. A pusztafóldvári egyetemistáról, Zalai Erikáról kiderült, hogy amit kislány kora óta szív- vel-lélekkel csinál, az bizony jó. A fővárosi Aranytíz Művelődési Központ versíró pályázatára elküldött két verse bizonyult a — Mit jelent ma vidéki irodalmi folyóiratot szerkeszteni?- Egyrészt ugyanazt, mint egy fővárosi folyóiratot szerkeszteni. Kezdettől azzal az ambícióval dolgozunk, hogy nincs különbség a vidéken és a fővárosban szerkesztett irodalmi folyóirat között. Éppúgy az érték- teremtésre és az értékközvetítésre törekszünk, a legjobb hazai és határon túli magyar szerzők minőségi munkáinak közlésére. A különbségek nem elsősorban a helyzetünkből, hanem lapunknak az elmúlt években kialakított karakteréből következnek. Abból, hogy mi egyetlegjobbnak. Hetven pályázót megelőzve vehetett át pénzjutalmat és egy lehetőséget, hogy résztvevője lehessen egy szentendrei, alkotói hétvégének.- Kautzky Armand és Ivancsics Ilona színművészek tolmácsolásában hangzottak el a versek az ünnepélyes díjkiosztón. Mások alkotásai hallatán bizony nem számitottam semmi jóra. Meglepetésként ért az elsőnek járó jutalom. A szeptemberben írt, lírai hangvételű verseim közül küldtem be ketlen irodalmi irányzatot sem preferálunk a másik rovására. Sőt, tudatosan törekszünk a megmeNévjegy név: dr. Elek Tibor született: 1962, Nyíregyháza végzettsége: egyetem munkahelye: Békés Megyei Könyvtár könyvei: Szabadságszerelem (1994), Helyzettudat és önismeret (1997), Értékválasztás (1999), Székely János (2001), Fényben és árnyékban (2004) hobbija: az irodalom és a horgászat tőt. Lelkem legbensőbb zugainak lélekmorzsáit írtam ki magamból. Általában, ha nincs időm, versekben fogalmazom meg gondolataimat, érzéseimet. Mindegy nekem, mit, csak írhassak. Megszállottként képes vagyok napokig egy témával foglalkozni, ez már a regényíráshoz kell — mesélt szenvedélyéről a Miskolcon tanuló Zalai Erika. Igaz, nem most kezdett próbálkozások ezek, bajai diákévei alatt is voltak sikerei. ■ Cs. I. revedett esztétikai kánonok ke- resztül-kasul hajózására, a fiatal alkotók pályára segítésére, a globális és a lokális szempontok együttes megjelenítésére, az egyetemes és a helyi értékek közötti közvetítésre. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy vidéken szerkesztett folyóirat nem csupán szellemi műhely, hanem a régió kulturális, művészeti, tudományos életének is az egyik kikristályosodási pontja. — Hogyan látja a Békés megyei irodalmárok helyzetét?- Úgy, mint a más vidékeken élőkét Nemrég tartottam előadást ezekről a kérdésekről Békéscsaba lengyel testvérvárosában, Tarnowskie Góryban. Elmondtam, nem elsősorban a helyekkel, hanem korunkkal van a baj, ami nem nagyon kedvez az igazi művészetnek, így az irodalomnak. De Békés megyében ma is éppúgy születnek értékes irodalmi alkotások, mint Budapesten vagy a Székelyfóldön, az igazán tehetséges alkotók előtt pedig nemcsak a Bárka nyitott, hanem a magyar nyelvterület sok más folyóirata is, ahogy az igazán jó művekkel a rangos kiadóknál is meg lehet ma már jelenni. Kétségtelen, hogy az itt élő alkotónak még mindig több munkára, kitartásra és szerencsére van szüksége az érvényesüléshez, mint a tűzhöz, füzekhez közelebb élőknek. De épp ebben próbál a társaság és a Bárka-műhely is segítségükre lenni. Papírsárkányokról írt Papír.sárkányok címmel önéletrajzi ihletésű regényét fejezte be ZALAI ERIKA. A történet egy fiatal nőről szól, aki valami elől menekül, majd 33 évesen visszatér szülőfalujába. Ezzel a regényével most, először pályázott, januárban tudja meg, milyen eredménynyel. Egy szoknya, egy nadrág szoknyaegynadré CD Nagy siker a mozikban az Egy szoknya, egy nadrág című vígjáték, mely az 1943- ban Latabár Kálmán főszereplésével készült azonos című film mai korba helyezett felújítása. A napjainkban játszódó produkció főszereplői olyan hazai közönségkedvencek, mint Rudolf Péter, Bajor Imre, Kern András és Oroszlán Szonja. Nemcsak a filmben, hanem a filmhez kapcsolódó albumon is csupa sztár szerepel. A Micsoda nő ez a férfi című dal máris sláger, a rádiók egyik legtöbbet játszott felvétele. A filmzenealbum tizenöt dalát rövidebb, instrumentális részek kapcsolják össze, melyek visszaadják a vígjáték humoros, kedves hangulatát, (r) Hon-vágy könyv Szilágyi Ferenc költő, irodalomtörténész vallja: versben és prózában az első sikereit a szülővárosában, Gyomán érte el. A Hon-vágy címmel frissen megjelent verseskötetének a szerző hármas értelmet szán: az emberek élhetőbb hazára vágynak, békés családi otthonról álmodnak, és szívükben őrzik a szülőföld emlékét Ezeket a reményeket, vágyakozásokat fogalmazza meg az élete utolsó szakaszában szülővárosába visszatért költő. A szívének kedves versforma az epigramma, amely az alkotótól fegyelmet és lényeglátást kíván. A könyvet 500 számozott példányban, merített papirosú borítóval a Gyomai Szülőföld Baráti Kör adta ki. (r) Morzsák a lélek legbensőbb zugaiból a győztes Megszállottként képes napokig foglalkozni egy témával Varázslatos tájak, téli túrák Magyarország tetején útravalő Panziók, szállodák, vendéglátó- és étkezőhelyek várják a harapnivalóan friss levegőre vágyó kirándulókat Amilyen gondot jelent a közúti közlekedésben a frissen hullott hó, annyira öröm a téli túrák barátainak, ha fehér paplannal burkolózik be a táj. A fehér takaró nem csak a téli táj szépségével varázsolja vonzóvá talán legismertebb hegyünk, a Mátra téli arcát. Az Északi-középhegység e középső vonulata, melyet nyugatról a Zagyva, keletről a Tárná völgye választ el a Cserháttól, illetve a Bükktől, északon a Karancs- Medves vidékével és a Heves- Borsodi-dombsággal, délen pedig az Alfölddel határos, akkor lett igazán megbecsült, amikor a másik magaslat, a Tátra már nem volt Magyarország része. A Kékes-tető, „az ország teteje” a síelők paradicsoma. Az északi sípálya 400 méter hosszú és köteles felvonója van, a déli pálya pedig 1800 méteres, korongos felvonóval. A síelők ösvényét néhol 60 méter szélesre is kibővítették, oldalt látszanak is a felület kőmentesítéséből keletkezett méteres sziklafalak. A ritkábban erre járók számára újdonság a teljes pályán működő világítás. A téli Mátra azonban nem csak a téli sportok kedvelőinek kedvenc úti célja, hiszen magaslata klimatikus gyógyhelyként ismert. Az ország legmagasabb pontjáról ebben az évszakban hóval borított erdőket látni, cserjéseket, tavakat, dermedt forrásokat, szép időben, szikrázó napsütésben pedig a Zagyva és a Tárná völgyét, a Cserhátat, a Bükköt és az Alföldet is. A Bene-patakról és Bene váráról hajdan Benének nevezett faluban - amely Tátrafüred analógiájára csak 1930-ban lett Mátrafüred - télen is eleven, nyüzsgő élet folyik. Panziók, szállodák, vendéglátó- és étkezőhelyek sokasága várja a harapnivalóan friss levegőre vágyó kirándulókat. Mátrafüred fölött hazánk legmagasabban (520 méteren) fekvő tava, a természetes eredetű - két hektár területű és egy-két méter mély — Sás-tó az év minden szakában alkalmas csónakázásra, horgászásra. Az ország legmagasabban fekvő településeinek egyikét, Mát- raszentimrét főleg a csendre és sportolásra vágyók keresik fel a téli hétvégeken. A falu közelében A mátraszentistváni Vidróczki csárda vendégeit ódon hangulatfogadja, a különböző elké szítésű húsokat tartalmazó Vidróczki-tálon kívül érdemes megkóstolni a „mátrai betyárfogót”, amely fokhagymás párizsi bundában sült húsokat tartalmaz, tejföllel leöntve és sajtautóval is jól megközelíthető a felvonós sípálya, ahol megfizethető áron egész és félnapos bérlet is váltható. Síelni és szánkózni az onnan pár kilométerre lévő Mátraszentistvánon és Galyatetőn is lehet, ahol a Nagyszállóban szauna és úszómedence tata/ megszórva. A kalóriák miatt sem kell aggódniuk azoknak, akik egy kis túrára még hajlamosak: a súlytöbblet gyorsan „lemozogható”például az Ilona-völgy felkereséséhez szükséges sétával. A hely látnivalói kárpótolnak mindenkit a fáradságért. lálható. Galyatetőn 780 méter a pálya; Bagolyirtáson, Mátra- szentimrén, Mátraszentistvánon ennél rövidebbek vannak, tányé- ros felvonóval. A mátraszentistváni sípálya sokak szerint talán a legszebb fekvésű az országban, ráadásul északi helyzete miatt itt marad meg legtovább a hó. Mátraszentlászlón 280 méteres a pálya és kulcsos a felvonó. A mátraszentimrei Szlovák csárdában a sokak által nagyon jól ismert, egyedi szlovák ízek kóstolhatók meg, például a „tüzeshús”, a szarvaspörkölt knédli- vel és a tót töltött káposzta, amely különösen ízletes és közkedvelt ételkülönlegesség a Mátra észak- nyugati oldalán. ■ J. N. J. Vidróczki-tál és mátrai betyárfogó a csárda étlapján * i t
