Békés Megyei Hírlap, 2005. október (60. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-18 / 244. szám

6 HAZAI TŰKOR 2005. OKTÓBER 18., KEDD HIRSAV A gyermekszegénység ellen indul a program BATiz andsás kormányszó- vivő bejelentette: a szegény­ség ellen nemzeti program indult, amely elsősorban a gyermekszegénység leküz­déséről szól. A kormány- szóvivő arról beszélt: ma Magyarországon minden ötödik gyermek anélkül fek­szik le aludni, hogy akár­csak egy tál meleg ételt el­fogyasztana. A mintegy 2,2 millió gyermekből csaknem 430 ezren nagyon szegény­nek tekinthetők. Egy asztalnál a miniszter és a gazdák vezetője gráf József földművelés- ügyi miniszter és Jakab István, a Magosz elnöke ma este közös fórumot tart Szabadbattyánban (Fejér megye), ahová mindketten a helyi gazdakör meghívá­sára érkeznek. Balogh György, a Szabadbattyáni Gazdakör elnöke elmondta, hogy a miniszter és az el­nök vitaindító előadása után a gazdáké lesz a szó, akik várhatóan az ország minden részéről érkeznek. A kulturális támogatások mértékéről vitatkoztak „ha kirobbanóan sikeres a gazdaság, ha dübörög a gaz­daság, akkor miért kellett a kultúra támogatását mint­egy 25 százalékkal csök­kenteni?” - kérdezte Halász János (Fidesz) Bozóki And­rás kulturális minisztert. Válaszában Bozóki András elmondta: hosszú távra szóló kulturális stratégia készül a minisztériumban. Hangsúlyozta: jövőre e szfé­ra költségvetése több mint százmilliárd forint lesz. Szakvizsga nélkül is lehetnek háziorvosok? egy készülő miniszteri ren­delet a jövőben lehetővé tenné, hogy azokban a kör­zetekben, ahol tartósan be­töltetlen a háziorvosi praxis, a már diplomás orvosok lehetőséget kapjanak a házi­orvostani szakvizsgára való felkészülésre, miközben családorvosként dolgoznak. Az orvosokat pályázat útján választják majd ki. 2010: mégis legyen euró? megegyezés Az MSZP és az SZDSZ elfogadja a büdzsé főszámait Valóság vagy eleve el­vetélt elképzelés az euró 2010-es bevezetése? A kormánypártok szigorí­tanának, az elemzők szerint feleslegesen: a fenti időpontra lehetet­lennek vélik a közös pénz bevezetését. Összeállításunk A koalíciós pártok frakcióvezetői megállapodtak Gyurcsány Fe­renc miniszterelnökkel abban, hogy változtatás nélkül elfogad­ják a 2006-os költségvetés kiadá­si oldalát. A másik megállapo­dás szerint a kormány olyan programot fog javasolni, amely lehetővé teszi, hogy Magyar- ország 2008-ra teljesítse az EU által elvárt 3 százalékos GDP- arányos államháztartási hiány­előírást. így lehetővé válhatna az euró 2010-es bevezetése. A politikai akarat még nem je­lenti a probléma megoldását. „Teljesen valószínűden az euró 2010-es bevezetése, ha a jövő évi költségvetés főösszegeit a jelen­legi formában elfogadják” - mondta el lapunknak Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alap­kezelő Rt. elemzője. A törvényja­vaslatban szereplő hiánycél ugyanis nem kellően megalapo­zott bevételi és kiadási előirány­zatokon alapul. Ráadásul - a vá­lasztási években jellemző ten­denciával számolva - várhatóan jelentős egyszeri kiadások is ter­helik majd a 2006-os büdzsét. A jövő évi hiány az elemző szerint elérheti a GDP 8 százalékát, amit 2007-ben és 2008-ban körülbe­lül 2,5 százalékponttal kellene csökkenteni ahhoz, hogy 2010- ben bevezethessük az eurót. A már beharangozott adócsök­kentési tervek évi 2-300 milliárd forintnyi bevételkieséssel jár­nak, így a választási évet követő két esztendőben az állami kiadá­sokat évi 7-800 milliárd forinttal kellene megkurtítani a 3 száza­lék alatti hiány eléréséhez. „Er­re a jelenlegi pazarló struktúrá­ban gyakorlatilag nincs esély” - mondja Forián Szabó Gergely. Az érdemi kiadáscsökkentés csak jelentős reformlépésekkel lenne megvalósítható, amelyek az első években inkább viszik, mintsem hozzák a pénzt. Az elemző szerint a 2006-os magas Szervezik az államreform-bizottságot a kormányszóvivő tegnap jelentette be: úgynevezett államreform-bizottság áll fel a közeljövőben, amelynek fel­adata a jelenleginél kisebb, átláthatóbb, hatékonyabb igazgatás megteremtése lesz. Batiz András kormányszó­vivő úgy tájékoztatta lapun­kat: az államreform-bizottság a miniszterelnök vezetésével működik és szakértő tagok­ból áll majd. Más, a kor­mányzat munkáját segítő bizottságokhoz hasonlóan az lesz a feladata, hogy a kor­mány munkáját könnyítendő, hosszú távú programot dol­gozzon ki, aminek célja egy kisebb és működőképesebb állam létrehozása. Hogy kik lesznek a bizottság tagjai, és mikortól működik majd, azt várhatóan néhány napon belül jelentik be: egyelőre a szemzőmunkánál tartanak. költségvetési hiány után reáli­san a 2013-2014-es euróbe- vezetést lehet majd megcélozni, de ehhez is komoly szerkezet- átalakításra lesz szükség. Révész Máriusz Fidesz-szó- vivő szerint a kormány felelőt­len gazdaságpolitikája miatt már semmilyen realitása nincs ennek a célkitűzésnek. „Csak egy újabb kommunikációs trükkről van szó. A most készü­lő költségvetés nem szolgálja az euró 2010-es bevezetését, sőt egyre távolodunk tőle” - mond­ta Révész Máriusz. Somogyi Zoltán politikai elem­ző szerint a kormányszóvivő be­jelentése azt jelzi, hogy a témá­ban megoldódott az MSZP és az SZDSZ közötti konfliktus. „A két kormánypárt közös akarata ér­vényesült. A liberálisok mind­végig harciasán ragaszkodtak a 2010-es időponthoz, és ebben partnerre találtak a pénzügymi­niszter személyében” - fejtette ki véleményét Somogyi Zoltán. A politológus úgy véli, a határ kitolásával Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is csak próbál­kozott. „A kormányfő próbára tette a politikai nyilvánosságot. Visszakozása az észlelt kedve­zőtlen reakciók eredménye” - tette hozzá. Az euró bevezetése a tegnapi parlamenti ülésnapon is téma volt. Varga Mihály (Fidesz) azt kérdezte: „fenntartja-e a kor­mány a már beterjesztett jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, és ha igen, honnan vonják el az euró 2010-es bevezetéséhez 2ÖÖ6-ban szükséges 300 mil­liárd forintot?” Az ellenzéki politikus azután nyilatkozott, hogy a miniszter- elnök hétfőn napirend előtt a parlamentben azt mondta: olyan államháztartási és költségvetési politikát kell folytatni, amely le­hetővé teszi az euró 2010-es be­vezetését. Burány Sándor (MSZP) úgy reagált: a szocialista frakció döntése értelmében nem kíván­nak változtatni a büdzsé elő­terjesztésén, módosító indítvá­nyokkal nem növelik a hiányt. A szocialista politikus szerint 2007-ben és 2008-ban szigorú költségvetést kell majd készíte­ni annak érdekében, hogy az eurócsatlakozás feltételeit Ma­gyarország 2008-ra teljesíteni tudja. A varjúfélék hozhatják be az influenzát A tyúk-, liba- és kacsatartók egy­re nagyobb aggodalommal figye­lik a madárinfluenzáról szóló hí­reket. Elég ugyanis egy beteg ma­dár, és egész állományukat el­pusztítják. Ez akár több ezer szár­nyas kiirtását jelentheti. A kiskunfélegyházi Kiss-Feke- te Vilmos és családja húsz éve „li- bázik”. A tenyésztő úgy véli, a ba­romfival foglalkozó gazdák telje­sen kiszolgáltatottak a napokban felbukkant kórral szemben. Hiá­ba tartják ugyanis zárt udvaron szárnyasaikat, egy, a kórt már magában hordozó madár „égből pottyant” ürüléke az egész állo­mány pusztulását jelentheti. Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgá­latának vezetője ezzel szemben kevésbé borúlátó. Mint mondta: a vándorló vízimadarak fő pihe­nő- és táplálkozási helyei a Du- na-Tisza közén környezetvédel­mi területelv A szakember sze­rint a romániai probléma abból is adódhat, hogy a Duna-delta kör­nyékén a háziszárnyast napköz­ben kiengedik a mezőkre, ahol szabadon érintkezhet vadon élő társaikkal. Egy neve elhallgatását kérő szakértő nem tartja kizártnak, hogy a vándorló vadludak, vadka­csák némelyike a Duna-Tisza kö­zére is eljuthat. Szerinte azonban a legveszélyesebb vírushordozók a varjúfélék, amelyek ősszel ha­talmas távolságokat tesznek meg. A kórt már Görögországban és Horvátországban is észlelték. Vitává mutálódott kór A FIDESZES Gógl Árpád volt egészségügyi miniszter szerint a betegség elleni stratégia pénz­ügyi oldala bizonytalan, a kor­mány az idei zárolások után jö­vőre 2,6 milliárd forintot elvesz a járványügytől és 30 milliárdot a megelőzőkasszából. Erre rea­gálva Kökény Mihály (MSZP) felelőtlenséggel vádolta az ellen­zéki pártot. Szerinte ugyanis a Fidesz elbizonytalanítja az embereket és a szakmát azzal, hogy azt állítja: nincs pénz a járvány kezelésére. Gyurcsány Ferenc tegnap kijelentette: mindenkinek ingyenes lesz az oltóanyag. Az MDF szerint a hisztériakeltés következtében csődhullám várható a baromfi­iparban, mivel a baromfihús fogyasztása már 30 százalékkal visszaesett Négymilliárd még hiányzik négyszemközt Vita a főváros és a kormány között Demszky Gábor főpolgármester hatmilliárd forint állami forrást remél a jövő évi budapesti útfel­újításokra, ám erre a célra jelen­leg csak kétmilliárd forintot szán a kormány a 2006-os költség- vetési javaslatban. „Jövőre 130 kilométer utat kívánunk felújíta­ni, ehhez kértem a kormányfő támogatását” - mondta Demsz­ky Gábor, miután tegnap közel egyórás megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszter- elnökkel. A tárgyaláson a BKV Rt. támogatásáról is szó esett, de konkrét összegek nem szivárog­tak ki. Az biztos, hogy a vállalat adósságállományának kezelésé­hez emelt mértékű állami támo­gatás szükséges. „Közös cél a stabilan és kiszá­míthatóan működő BKV annak érdekében, hogy ne legyen a kö­vetkező években járatritkítás” - mondta Demszky Gábor. Hoz­zátette, hogy ehhez természete­sen a fővárosi költségvetés ré­széről is áldozatokat kell hozni. Az egyeztetésekbe ezentúl be­kapcsolódik Kóka János gazda­sági és Veres János pénzügy- miniszter is. ■ Vég Márton Demszky: az útfelújításokra és a BKV-nak is kell pénz Szabálytalanságok sorozatát találták Csurka pártjában A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) könyvelésében szabály­talanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése. 2003-ban a MIÉP-szervezetek ötödé, 2004-ben a fele nem szá­molt el szabályos módon bevéte­leivel és kiadásaival. A tanul­mány szerint a pénzügyi be­számolók nem mutatnak meg­bízható képet a párt gazdasági tevékenységéről. Az ÁSZ szerint Csurka István pártelnöknek intézkednie kell a számviteli törvény betartásáról. A jelentésben úgy fogalmaznak: fel kell oldani azokat a jogi el­lentmondásokat, amelyek a pár­tok gazdálkodásában kiskapu­kat hagynak. ■ IzingA. Csökken a támogatás, tiltakoznak a katolikusok „Az egyházi intézményeknek a léte forog kockán" - jelentette ki a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Veres And­rás. A püspök hozzátette: a 2004- es zárszámadásról és a 2006-os költségvetésről szóló törvény súlyos károkat okozna az egy­házi intézményekben. Veres András elmondta: a kor­mányzati oldal képviselői egy diktátummal jelentek meg a Mi­niszterelnöki Hivatalban a négy történelmi egyház és három mi­nisztérium (oktatási, szociális, pénzügyi) részvételével pénte­ken tartott találkozón. Ebben az állt, hogy az egyházaknak járó támogatás a szakértői szinten ja­vasolt 1,9 milliárd forint helyett mindössze 112 millió lenne. Ve­res András azt feltételezi, hogy a támogatást csökkentő döntés­nek „ideológiai háttere van”. Az Oktatási Minisztérium köz­leményében az áll: ha a minden­ki számára kötelezően járó nor­matív támogatások mértéke nő, akkor az egyházak ezen a csator­nán keresztül megkapott támo­gatása is. A kiegészítő egyházi támogatás ebből következően várhatóan kisebb lesz. Ha vi­szont az önkormányzatok fordí­tanak többet intézményeikre, akkor ez a növekmény az egy­házi kiegészítő támogatást növe­li, ezzel biztosítva az egyenlő finanszírozást. ■ Bánky B. iBliflfflilM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom