Békés Megyei Hírlap, 2005. október (60. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-18 / 244. szám

2005. OKTÓBER 18.. KEDD VILÁGTÜKÖR 7 Elkezdődik a diktátor pere alkotmány Kicsi a remény a helyzet javulására Irakban Abbahagyták a magyarok a mentést Pakisztánban elfogyott a remény arra, hogy tíz nappal a földrengés után túlélőt találjanak Pa­kisztánban, ezért a Magyar Baptista Szeretetszolgálat különleges egysége abba­hagyta a mentést. Az áldoza­tok számát már ötvennégy­ezerre becsülik. Rengett a föld Délkelet-Európában A RICHTER-SKÁLA szerinti 6-os erősségű rengés rázta meg az Égei-tenger keleti ré­szén fekvő görög szigeteket és Nyugat-Törökországot kedd hajnalban. A sebesül­tek számát harmincra be­csülik, egyéb károkról nem érkezett hír. A turisták köré­ben pánik tört ki, ezért a szabadba menekültek. Izraeli szigorítás a merényletek miatt a három halottat követelő ciszjordániai támadások után Izrael felfüggesztette kapcsolatait a palesztin ve­zetéssel. Az izraeli külügy­minisztérium egyik szóvivő­jének hétfői bejelentése sze­rint a közösbizottság ülését sem hívják össze. Izrael megszigorította a ciszjor- dániával szemben felállított blokádot is. Prodi lesz Berlusconi baloldali kihívója a tavasszal esedékes olasz-, országi választásokon az Eu­rópai Bizottság volt elnöke, Romano Prodi vezeti a Silvio Berlusconi kormányfő elleni küzdelmet Az amerikai mintára megrendezett elővá­lasztáson a szavazatok csak­nem hetvenöt százalékát szerezte meg a politikus, aki 1996 és 1998 között már ve­zette a római kormányt. Röviddel Szaddám Húszéin perének kezdete előtt az amerikai légierő súlyos csapásokat mért az iraki lázadókra. Csák Elemér Irányított bombával ölt meg egy F- 15-ös Ramadinál húsz ellenál­lót; akkor csapott rájuk, amikor ol^án robbanószerkezetet próbál­tak elhelyezni,, mint amelyik, szombaton öt amerikai katona halálát okozta. A várostól észak­ra ötven lázadót likvidáltak heli­kopterekről és repülőgépekről. Irakban eközben folytatódik a vasárnapi népszavazás voksai- nak összesítése. Nem végleges, de már megközelítően pontos végeredményre a hét derekán számítanak. Helyszíni jelenté­sek arról számolnak be, hogy az alkotmányt ellenző szunniták mellett sok kurd sem szavazott igennel, minthogy a lakosság 20 százalékát adó népcsoport nem lát kiutat jelenlegi kilátásátalan helyzetéből. Ha kiderül, hogy az Szaddámot kizárólag iraki ügyvé­dek védik. Bízik felmentésében. alkotmánytervezetet, a referen­dumon elfogadták, december­ben parlamenti szavazás lesz. Az alaptörvény nem lép életbe, ha - a többségi akarattól függetlenül - három tartományban legalább kétharmados többséggel nem­mel szavaztak. Derűlátó politikusok szerint az új alkotmány legalább az esélyt megadja az erőszak mér­séklésére, mások úgy vélik: az ellenállás még elkeseredettebb lesz. Bármi istegyen azonban a referendum döntése, a három nagy etnikai csoport valamelyi­ke vesztesnek érzi majd magát, s a helyzet továbbra is kaotikus marad. Ilyen körülmények kö­zött akár polgárháború is kirob­banhat, amikor szerdán megkez­dődik a megbuktatott diktátor pere. A megszállók fogságában lévő Szaddám Huszeint több sza­kaszban vonja felelősségre az Iraki Különleges Bíróság. Elsőként egy síita faluban hu­szonhárom éve elkövetett tömeg­gyilkosság vádja szerepel a bűn­lajstromon; feltehetően ennek a tárgyalásnak a kimenetelétől is függ, mikor kerül sor olyan bű­nök megtárgyalására, mint a ve­gyi fegyver bevetése a kurdok el­len vagy a síita lázadás vérbefoj- tása. A perben a vádlottak, ján ül majd társtettesként a dik­tátoráéi közeli munkatársa, il­letve rokona is. Szaddám védői kizárólag iraki ügyvédek. A bíró­ság sem nemzetközi, mert - mondják az amerikaiak - Hú­széin saját népe ellen követte el a legnagyobb bűnöket, ezért az irakiak joga az ítélkezés. Mind­azonáltal a forgatókönyv terve­zetét bizonyosan amerikai ta­nácsadók írták. Gyertyás-könyves tüntetés a magyar egyetemért Sepsiszentgyörgyön, Csíkszere­dában, Nagyváradon és Kolozs­váron is utcára vonultak tegnap azok a magyar fiatalok, akik önálló állami magyar egyetemet szeretnének Erdélyben. Az este nyolc órakor elkezdődött kolozs­vári tüntetés előtt Hantz Péter, a Bolyai Egyetem kezdeményező bizottságának alelnöke lapunk­nak úgy nyilatkozott, a megmoz­dulást egy hosszú harc első lépé­sének tekinti. Csak Kolozsváron több száz diák vonult végig gyer­tyával és könyvvel a kezében. A kezdeményezők első lépés­ként a Babes-Bolyai Tudomány- egyetem (BBTE) magyar karait szeretnék létrehozni, és azt re­mélik, erről talán a nemsokára sorra kerülő közös román-ma­gyar kormányülésen is döntés születik. Állami magyar egyete­mért utoljára a kilencvenes évek elején tüntettek Kolozsváron, bár a gondolatot majdnem min­den, a BBTE-n oktató magyar ta­nár és diák támogatja. ■ Lukács János, Kolozsvár Veszélyben a magyar adás a brit rádióban A BBC arab nyelvű hírtelevíziót tervez, ezért megszűnhetnek a kelet-európai adások, köztük a magyar is. A londoni kormány ezzel kapcsolatos munkaanyaga szerint „idejétinúKűak^^tűn- ni”, hogy a BBC VUágszolgalat a „keleti tömb” egykori szoyjgt be­folyási övezetébe tartozó orszá­gok 16 nyelvén sugároz adásokat. A The Sunday Telegrap szerint egyszerűen arról van szó, hogy a pénz az arab al-Dzsazíra tévé ver­senytársának szánt új BBC-hírte- levízióra kell. A világszolgálatot a BBC működteti, viszont jórészt a brit külügyminisztérium finan­szírozza. ■ Cs. E. Ma tartja ülését az újjáalakuló Bundestag Erdei és városi „testvérek” bászájev A csecsen vezér robbantani akart Moszkvában Timosenkót is gyanúsítják a mérgezéssel Egy nappal az újjáválasztott Bundestag alakuló ülése előtt Angela Merkel, a kancellári poszt várományosa (CDU) kije­lölte a választásokon győztes uniópártok minisztereit. A bajor testvérpárnak, a CSU-nak „járó” második tárcát, a mezőgazdasá­git - Edmund Stoiber leendő gaz­dasági csúcsminiszter mellett - a helyettes pártelnök Horst Seehofer kapja. A kulcsfontosságú kancellária­ügyi minisztériumot Thomas de Maiziere szászországi belügymi­niszter (CDU), az NDK utolsó kor­mányfőjének, Lothar de Maiziere- nek a fia fogja irányítani. A bel­ügyminiszteri tisztséget Wolf­gang Schäuble kapja, aki Kohl kormányában már volt ezen a poszton, de egy merényletben sú­lyos gerincsérüléseket szenvedett és kerekes székbe kényszerült, ezért egyszer már visszavonult. Kereken egy hónappal a szep­tember 18-i választások után ma összeül a - hivatalos nevén - Né­metországi Szövetségi Köztársa­ság tizenhatodik Bundestagja. Az ülést, akárcsak három esztende­je, ezúttal is a most éltének het- venharmadik évében járó, ezúttal távozó belügyminiszter, Otto Schily nyitja meg korelnökként. Ezt követően kerül sor a képvise­lőház tisztségviselőinek megvá­lasztására, elnöknek Norbert Lammertet (CDU) jelölik. A ha­gyományoknak megfelelően mindegyik frakció egy-egy alel- nököt ad, egyedül az SPD-nek si­került a koalíciós tárgyalások so­rán az elnöki posztért cserébe két helyet kialkudnia. A két jelölt: Wolfgang Thierse eddigi elnök és korábbi helyettese, Susanne Kästner. A CSU Kohl kancellár kormá­nyának építésügyi, majd rövid ideig egészségügyi miniszterét, az ötvenesztendős Dagmar Wöhrlt állítja csatasorba. A libe­rális FDP Hermann-Otto Solm- sot, a Zöldek Katrin Göring- Eckardtot, a Baloldal Lothar Biskyt jelöli. Megválasztásuk tit­kosan történik. A sok töredékszavazat miatt a Bundestagban 613 képviselő fog­lal helyet, tízzel több mint az elő­ző ciklusban. Statisztikai érte­lemben kevés az egyéb változás. A képviselők átlagéletkora 49,3 év, a nők aránya 32,2-ről 31,8 szá­zalékra csökkent. ■ Gyulay Z. Máig nem világos, mi volt a cél­ja annak az összehangolt táma­dássorozatnak, amelyet a kau­kázusi Kabard-Balkárföld fővá­rosában hajtottak végre vahabita fegyveresek. Megszólalt viszont Icskerija köztársaság „miniszter- elnöke”: Samil Bászájev csecsen hadúr elektronikus levélben je­lentette be, hogy „a második leg­jobb akciót” ő szervezte. Közése szerint a Kaukázusi Front 217 harcosa vett részt a múlt csütör­töki támadásban, s ennek során 15 katonai-rendőrségi objektu­mot, középületet és a repülőteret rohamoztak meg. Bászájev azt állítja, hogy 40 emberét vesztet­te el, nem a hivatalos közlés sze­rinti 92-t, s azért kegyelmeztek meg Csecsenfóld új elnökének, mert kinyittatta a mecseteket. A fegyveresek kis csoportok­ban működtek, s az akció olyan volt, mintha hadgyakorlatot pró­báltak volna csinálni - mutat rá elemzésében az Izvesztyija. A lap szerint három elképzelés van a terroristák szándékairól. Az első szerint a csecsének ke­lepcébe került társaikat szándé­koztak kiszabadítani. A másik változat az, hogy Bászájev kato­nai szállítógépet akart szerezni, majd féltonnás bombát dobni Moszkvára; a terv kiszivárgott, s a hatóságok megszigorították a repülőtér védelmét. A harmadik, talán legvalószínűbb verzió a muszlim fanatikusok elszántsá­gának demonstrálása lehetett. A holttestek vizsgálata során kiderült, hogy a támadók egy ré­sze cserzett arcú, mosdatlanság- tól bűzlő harcos volt, akik erdei rejtekhelyről jöhettek elő. A töb­bi csecsen viszont jól táplált és jól felszerelt férfinak bizonyult; róluk kiderült, hogy helybeliek, illetve a környező, mélyen vallá­sos falvak „békés” lakói. Nem tudni, őket belelovalták vagy A hadúr hadserege a kaukázusi frontot nyáron hozták létre az úgynevezett Icskerija Csecsen Köztársaság „katona-politikai hatalmi rendszerének” refomja során. A szakadáivk emellett még öt másik „frontot” nyitottak: a Dagesztáni, a Keleti, a Nyugati, az Északi és a Grozniji Frontot. belekényszerítették-e a terrortá­madásba. Szemtanúk arról is be­számoltak: némelyik csecsen tu­datosan ment a halálba: kilőtte fegyverét, majd hátat fordítva hagyta, hogy lepuffantsák. Lapérétesülések szerint egyéb­ként ki lehet zárni a rögtönzött akció esetét: a terroristák zsebé­ben térképeket találtak, rajtuk bejelölt objektumokat és eligazí­tó füzetecskéket. Mindemellett a helyi lap a támadás előtt arról írt, hogy banditatámadás készül a városban, ezért megszigorították a veszélyeztetett épületek védel­mét. ■ Csák E. A Londonban tartózkodó Viktor Juscsenko ukrán elnök megmér- gezésének nyomozásában előre­lépés történt. Az államfő a BBC- nek nyilatkozva elmondta, hogy új ismereteket sikerült szerezni a felhasznált anyagról. A me­rényletkísérlet mögött Juscsenko szerint kétségkívül ukrán sze­mélyek állnak. Az elnök a vá­lasztási kampány idején, 2004 szeptemberében betegedett meg titokzatos módon, minden bi­zonnyal az ukrán titkosszolgálat mérgezte meg a vacsoráját. Há­romszor kezelték egy bécsi ma­gánkórházban, ahol az orvosok hetekig tartó vizsgálatokkal dioxinmérgezést állapítottak meg nála. A Kárpátinfo internetes portál szerint David Zsvnia, a rendkí­vüli helyzetek minisztériumá­nak korábbi vezetője úgy véli, hogy Juscsenko megmérgezését Julija Timosenko exkormányfő szervezte meg. A Glavred kiad­ványnak adott interjúban az egy­kori miniszter közölte, hogy logi­kusan gondolkodva Timosenko politikai tömbje az egyetlen, amelynek előnye származott vol­na a mérgezésből. ■ Gy. Z. i t i É 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom