Békés Megyei Hírlap, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-16 / 191. szám

FOTÓ: PU LAI SÁRA 2004. A UGUSZTUS 16., KEDD - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MOZAIK 15 Védőnők: születéstől velünk gondoskodás Az egészségtant kötelező tantárgyként taníthatnák Tippek állattartóknak, mikor hívjanak orvost? kedvencek Árulkodó, baljós tünetek A védőnői figyelem és gondoskodás megnyugvás az édesanyáknak és biztonság a kicsinyeknek. A magyar védőnői szolgá­latot 90 éve alapították. Alapelveitől ma sem kell eltérnie, szervezeti és működési rendjét azon­ban a most életbe lépett jogszabályok igazítják az új üvezred igényeihez. Védőnő: az elnevezés önmagá­ban is beszédes, mindent el­mond a lényegéről annak a hi­vatásnak, amit a kilenc évtize­des múltú, sok változást meg­ért és túlélt szolgálat képvisel az egészségvédelem különböző területein. Nevezetes és tudós orvosok kezdeményezésére - például dr. Madzsar József és dr. Johan Béla aktív közreműkö­désével - 1915-ben alakult meg a védőnői szolgálat Magyaror­szágon. A változó társadalmi, gazdasági, egészségpolitikai rendszerek nyomait ma is föl­fedezhetjük működésében. Csordás Ágnes, a Magyar Vé­dőnők Egyesületének elnöke szerint a szolgálat szervezeti felépítésében, finanszírozásá­ban, a védőnők képzésében ugyan megannyi változás tör­tént, ám a védőnői hivatás minden korban bizonyította nélkülözhetetlenségét, hiszen a fogamzástól a halálig vala­mikor mindenkinek szüksége lehet a védőnők gondoskodá­sára. A védőnői tevékenység aiapBlVErmilVOig a megelőzés volt, módszere pedig a gondo­zás. Mai világunkban különösen szükség van erre a segítő szol­gálatra, és ezt látják az egész­ségügyi tárca vezetői is. En­nek bizonyítéka, hogy július 1- jétől újabb változások követ­keztek be a védőnői szolgálat munkájában. A korábban al­kalmazott feladat szerinti fi­nanszírozás normatív finan­szírozási rendszerre való át­alakítását már a 2001. évi költségvetésben elrendelték, s a gyermeklétszámhoz igazí­tották. A fenntartó önkor­mányzatok tehát a bázisösz- szegbez a gondozott gyerekek létszáma szerint fejkvótát kapnak. A kistelepülések va­lamivel emeltebb bázisösszeg­gel számolhatnak, a hátrányos helyzetű települések további kiegészítésben is részesülnek, hiszen anyagi forrásaik gyen­gébbek, mint a tehetősebb, infrastruktúrában jobban álló városoké. Az ellátás tényleges átszerve­zése jelenleg zajlik. Ennek lé­Félezer szakemberre lenne még szükség Az országban jelenleg 4 ezer 600 vé­dőnő dolgo­zik, még leg­alább félezerre - me szükség. Azok a védőnők, akiknek az iskolá­sok ellátása immár kiesik a feladatkörükből, csak területet látnak el, azok köny- nyebb helyzetbe kerülnek: míg eddig általában 400 gondozot­tat látott el egy védőnő, most ez a szám 250-re csökken a kieső iskolák és a megváltozott kör­zethatárok miatt. Ez azért nem puszta öröm, hiszen a gyerek­létszám drasztikus csökkenését is jelzi. nyegét Csordás Ágnes abban látja, hogy minden 750-1200 tanulót befogadó iskolában ezentúl, ahol megoldható, főál­lású, tehát az iskola épületében dolgozó védőnő lát el szolgála­tot. A középiskolákban eddig is volt teljes foglalkoztatású védő­nő, de már régóta nyilvánvaló, hogy erre az általános iskolák­ban is szükség van. A statiszti­kák egyértelmű tanúsága sze­rint az általános iskolás korosz­tálynak az egészségi állapota nem kielégítő. Keveset mozog­nak a gyerekek, fáradékonyak, rossz a tartásuk, gerincbántal- makkal küszködnek, sokan nem ismerik az alapvető higié­nés és életvezetési szabályokat, sok közöttük a túlsúlyos, emel­kedik a magas vérnyomással küzdők száma, a felsőbb osztá­lyosok közül sokan kipróbálták a cigarettát és többen már a drogot is. A most működésbe lépő fő­állású védőnőknek tehát bő­ven lesz tennivalójuk. A kötött rendelési időben dolgozó isko­laorvosok partnereiként egészségprogramokat dolgoz­hatnak ki, felvilágosító elő­adásokat, tanácsadásokat tart­hatnak. Az ideális az lenne - véli Csordás Ágnes -, ha az egészségtant kötelező tan­tárgyként taníthatnák is, hi­szen a ma már főiskolán, sőt egyetemen képzett, diplomás védőnők mindegyike alkal­mas erre a feladatra. Noha szeptembertől - tanév­kezdettől - már vizsgázik az új rend, az első hónapokat nyugodtan nevezhetjük pró­baidőszaknak. Az elnök azon­ban biztos abban, hogy zökke­nőmentes lesz az átállás, hi­szen valójában testhez álló és nem teljesen új feladatról van szó. Augusztus végén, a tan­évnyitó konferencián (bőveb­ben a www.mave.hu honla­pon) külön készítik fel az is­kolákba kerülő védőnőket. Ezt hagyományteremtő rendez­vénynek szánják, módszervá­sárral kiegészítve. Az egész­ségügyi tárcától pedig ígére­tet kaptak, hogy egy év eltelte után - a kezdeti tapasztalatok birtokában - még egyszer át­gondolják a rendszer műkö­dését, és akkor az előre nem látott gondokat is rendezhe­tik. A lelkiismeretes gazda tudja, kedvencéért felelősséggel tartozik. A kutya- és macskatar­tóknak nehéz perceket okoz, amikor kedvencük­ről lerí, hogy valami baja van és nem tudják eldön­teni, mi a teendő. Tíz pontba foglaltuk azokat a tüneteket, amelyek láttán halaszthatatlan az orvosi segítség. Mindenképpen hívjunk állator­vost, ■ ha állatunknak 48 óránál to­vább tartó szorulása, vagy hasmenése van; ■ ha 24 óránál tovább tartó ét­vágytalanságot észlelünk, és ez nem összeegyeztethető az állat állapotával; ■ ha hányást, öklendezést (mérgezés gyanúja), szűnni nem akaró tüsszögést (tok­lász, idegen test lehet az orr­ban), vagy ismétlődő köhö­gést tapasztalunk (tüdő-, szívbetegségre utal); ■ ha zihálást, vagy légszomjat (tüdővizenyő) észlelünk; ■ ha kivörösödött a kötőhártya, az állat szeme könynyes, a szőrzet fakó, felborzolt, az ál­lat viselkedésében bágyadt- ság, elesettség és szokatlan rejtőzködés tapasztalható (ví­rusos fertőzés, szopornyica is lehet); ■ ha heteken át folyamatos súlyvesztést tapasztalunk, vagy lassú, de állandó a fo­gyás (akár daganatos beteg­ség miatt) hosszabb időszak alatt; ■ ha kivörösödött, vagy meg- 'duzzadt a fogíny a felgyülem­lett fogkő miatt, vagy ha kila­zultak, esetleg begyulladtak a fogak (ezekhez gyakran táplálkozási probléma is tár­sul); ■ ha fokozott mértékű a napi folyadékfogyasztás és vizelet- ürítés (netán cukorbetegség, veseprobléma, mellékvese­daganat, májelfajulás miatt); ■ ha erőltetett a vizeletürítés (húgyhólyagkő, húgycsőelzá­ródás); ■ ha a has hirtelen dobszerűen feszessé válik, az állat liheg, öklendezik, vagy hány, min­den kijön belőle. Ezek olyan tünetek, amelyek láttán egy gazda sem mondhat­ja: „majd csak rendbejön reg­gelre”. A baj súlyossági fokát állatorvosnak kell megállapíta­nia, amint a kezelés módját is neki kell megválasztania. A kutatók űrnapszíírőt ajánlanak a felmelegedés ellen éghajlat Amerikai tudósok merész módszereket javasolnak a klímaváltozás káros hatásainak kivédésére A klímaváltozás komolyságá­nak és gyorsaságának felelős megítélésére, s arra vállalko­zott az Egyesült Államok egy tudóscsoportja, hogy a globá­lis felmelegedés várható hatá­sainak kivédésére dolgozzon ki módszereket. A nemrég nyilvánosságra hozott ötletek között számos meglepő is akad. A legmerészebb a Lawrence Liver­more intézetnél dolgozó Lowell Wood fizikus volt, aki olyan „űrnapszűrő” megépítését javasolta, amelyet a Föld és a Nap vonzásainak kiegyenlítődé­si pontjára juttatnának fel rakéták­kal. A kétmillió négyzetkilométeres fényfogó rács hajszálvékony alumíni­umszövetből állna és a napfény 1 százalékát felfogva csökkentené a bolygónkat érő naphőt. Innen csak egy foltnak látnánk az égitest felüle­tén. A nemzeti légkörkutató központ fi­zikusa, John Latham azt javasolja, hogy 3 százalékkal növeljük a légkör­ben a napfény jó részét visszaverő ré­tegfelhők mennyiségét. Ezt segítené elő a személyzet nélküli hatalmas katamaránhajók flottillája, a hajókon a hőerőműkéményekhez hasonló ala­kú és méretű, de alumínium Flettner- kéményekkel, amelyeket kis villany- motorok forgatnának. Bennük az óce­án sós vize elporladva jutna magas­ba, ahol a só szemcséi kiválva segíte­nék a felhőképződést. A strandon a simogató napsugaraknak örül és a klímaváltozás fenyegető kilátásával nemigen törődik az ember. FOTÓ: TATOM KÁLMÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom