Békés Megyei Hírlap, 2005. május (60. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-14 / 112. szám

2005. MÁJUS 14., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 5 Magyar tudósok a világban tablósorozat Jó módszerek a tanyasi iskolától a modern oktatásig Dr. Pálfl György, a kétegy- házl iskola nyugalmazott igazgatója szerint fontos, hogy méltón emlékezzünk a magyar Nobel-díjasokra, akik munkásságukkal, felfe­dezéseikkel kiérdemelték a világ elismerését. Magyarok száz éve a vi­lág Nobel-díjasai között címmel tablósorozatot ál­lított ki a kétegyházi me­zőgazdasági szakiskola, amelyet tudósaink megis­merésére ajánlanak az ál­talános és középiskolák figyelmébe. Halasi Mária Alfréd Nobel svéd tudós - a dinamit feltatálója - 1900-ban alapította a Nobel-díjat, mely messze kimagaslik a tudomá­nyos elismerések közül. A vi­lágban 2005-öt a fizika tudomá­nyok évének nyilvánították. Nos, az első magyar származá­sú díjazott, Lénárd Fülöp éppen száz éve, 1905-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Kétegyhá- zán dr. Pálfl György nyugalma­zott igazgatót a jubileumi tabló­sorozat indíttatásáról kérdez­tük.- Három éve vettem egy könyvecskét, ami a magyar No- bel-díjasokról szólt. Meglepőd­ve láttam, hogy nem itthon, ha­nem a szlovákiai Dunaszerda- helyen adták ki. Kis nemze­tünk pedig emelt fővel tekint­het a világra, hisz’ számos felfe­dező, szakember segítette a vi­lág előrehaladását - fogalma­zott dr. Pálfl György, majd ki­emelte: - Pedagógusi tapaszta­latom szerint a fiatalok keveset tudnak a magyar tudósok életé­ről. Ez nem a diákok hibája, de az oktatás feladata is a hiányos­ságok pótlása. - Barátilag be­szélgettünk dr. Komárom Sán­dor igazgatóval, miközben apám emléke idéződött fel, aki 1-6 elemit tanított a tanyán. A tanterem kis folyosójára maga rajzolta képeket rakott ki a fel­találókról és évente cserélgette. Mire a gyermek az elemi végé­re ért, akaratlanul is 40—50 tu­dósról tudott valamit. A kétegy­házi iskola partnernek bizo­nyult. A Nobel-díjasok tablóit saját kutatómunkával készítet­tem el. Annyi mindent „ünne­pelünk” a világban, miért ne ér­demelnék meg a magyar tudó­sok, irodalmárok, békeharcos­ok, hogy a százéves visszate­kintőben méltán emlékezzünk rájuk? - avatott be a történé­sekbe Pálfl doktor, aki örül, hogy Békés megyéből indulha­tott el ez az oktatást segítő kez­deményezés. Legyünk büszkék rájuk! iff»'' tudományos np. elismerés, ha­nem az ország számára is. No bel-díjasaink magyar szárma­zására méltán lehetünk büsz­kék, még akkor is, ha külön­böző okok miatt hazájuk elha­gyására kényszerültek. Nem abból a szempontból kell mér­legelni a származás kérdését, hogy ki hol bontakoztatta ki tehetségét és jutott el álmai, nagy felfedezései megvalósítá­sához, hanem tettei értéke sze­rint-mondta DR. KOMÁROMI Sándor, a kétegyházi FVM kő zépiskola, mezőgazdasági szakiskola igazgatója. Magyar származású Nobel-díjasok (1905-2005) 1905: Lénárd Fülöp (fizikai), 1914: Bárány Róbert (orvosi), 1925: Zsigmondy Richard (kémiai), 1937: Szent-Györgyi Albert (orvos-élettani), 1944: Hevesy György (kémiai), 1961: Békésy György (orvostudomá­nyi), 1963: Wigner Jenő (fizikai), 1971: Gábor Dénes (fizikai), 1976: Friedman Milton (közgazdasági), 1986: Polányi János (kémiai), 1986: Wiesel Elie (béke), 1994: Harsányi Já­nos (közgazdasági), 1994: Oláh György (kémiai), 1997: Majláth Judit (béke), 2002: Kertész Imre (irodalmi), 2004: Hersko Ferenc (kémiai). _____ Vá gréti-em lékterem nyílt az ifjúsági házban Az egy évvel ezelőtt el­hunyt Vágréti János festő­művész, tanár neve foga­lom Békéscsabán. Fábián István Talán elnézik azok az alkotók, akik Artériák címmel a békés­csabai ifjúsági ház szokatlan és érdekes kezdeményezése­ként a folyosókon, lépcsőfordu­lókban mutatkozhatnak meg, hogy közülük most csak Vágréti János képzőművészről esik több szó. Akiről most elnevezték azon negyedik emeleti termet is, ahol utolsó szakkörét vezette és nemzedékek sorában ébresz­tette fel a vizuális látás gyönyö­rűséges titkait, ahogy egyik méltatója írja. A gyerekek nagy barátja volt, Jézussal együtt vallotta, ami többnyire be is tel­jesült: engedjétek hozzám a gyerekeket. A róla készült fil­men így fogalmaz: „Ha egy nagy fehér papírlapot eléjük te­szünk, a méginkább térben ér­zik magukat és egyenesen szárnyalnak.” Nagy élmény volt a János bácsiról készült portréfilm bemutatója. Az előtérben tavaly, 80 éves korában elhunyt művész László fia látható. JEGYZET Jó lenne a pártoktól is elvárni a licenckérelmet ÁRPÁSI ZOLTÁN szabály a magyar labdarúgás felső osztályában, hogy a követ­kező évi bajnokságban való induláshoz a csapatoknak úgy­nevezett licenckérelmet kell benyújtaniuk. Csak ennek ked­vező elbírálása esetén léphetnek pályára. A licenckérelem egyik sarkalatos pontja az adósság kérdése. Tartozik-e vala­kinek - ligának, edzőnek, játékosnak, magánszemélynek, vállalkozónak - a klub. Az adósság kizáró ok. Hiába nyertek bajnokságot az aranylábú fiúk, ha egyesületük fűnek-fának tartozik, szedhetik a sátorfájukat, s ereszkedhetnek egy osz­tállyal lejjebb a tabellalajtorján. így van ez rendjén, még ak­kor is, ha kedvenceink, a lila-fehérek egy időre - nem csak az adósság miatt - most búcsút intenek az első osztálynak. Felvetődik persze ilyenkor az emberben - lehet, hogy azért, mert csabai -, ami bevált a fociban, az miért nem alkalmaz­ható a politikában. Az egyik napilap a héten címoldalán adott hírt a parlamenti pártok adósságáról. A Fidesz 450, az MSZP 198, az MDF 12 millió forinttal sáros. Annak ellenére, hogy jelentős állami támogatásban részesülnek. A Fidesz 817, az MSZP 962, az MDF 284 milliót zsebel be az idén. Az SZDSZ 282 millió forintot kap, s jelenleg nincs tartozása. újra És újra felvetődik, fel kellene emelni a pártoknak adott támogatás összegét, jóllehet épp a napokban hozták nyilvá­nosságra, hogy így is túlságosan sokba kerülnek. Aminek persze semmilyen üzenetértéke nincs, mert köztudott, a de­mokrácia általában drága, viszont elviselhetőbb, mint a dik­tatúra. sokkal érdekesebb: mi lenne, ha a politikában is bevezetnék a licenckérelmet? Vagyis csak azok a pártok indulhatnának a következő választáson, amelyeknek nincs adósságuk. Leg­alább megtanulnának gazdálkodni. Ha már az ország gazda­ságáért felelnek, s ha már tőlünk is elvárják, hogy ne szorul­junk az állam kegyeire, maguktól miért ne követelhetnék meg, hogy jól sáfárkodjanak a kapott pénzzel? A tenger gyémántjai A világ csodái DVD Aki szereti a természetfil­meket, biztosan szívesen meg­nézi a National Geographie té­vécsatorna A Karib-tenger gyémántjai című DVD-jét A lemez a Karib-ten­ger mélyére, a színpompás korallzátonyok közé kalauzol. Rég elsüllyedt hajók roncsai­nál is érdekesebb látványt nyújt a tenger ezerszínű élővi­lága. A National Geographie filmesei lencsevégre kapták egy újszülött ámbrás cet első ficánkolásait, egy lamantin al­vási előkészületeit és a delfi­nek játszadozását a homokpa- don. Az 55 perces alkotás, ami után 39 perc extra követ­kezik, gyerekeknek és felnőt­teknek egyaránt kellemes és tanulságos kikapcsolódás, (y) könyv Vojtech Zamarovsky ne­ve nem ismeret­len a magyar ol­vasók előtt, hi­szen magyarul már több, nagy sikerű műve jelent meg. A múlt bűvöletében élő tudós-író nagy megjelenítő erővel, hite­les ókori forrásokat és mai ré­gészeti eredményeket ötvözve teremt sajátos műfajt. A világ hét csodája című könyvének témája Egyiptom, Mezopotá­mia, Hellász technika- és mű­vészettörténeti, vallási és köz- művelődési csúcsteljesítmé­nyei. A babiloni toronytól Tró­ja ostromán át a Szuezi-csator- na ókori és legújabb kori meg­építéséig rendkívül gazdag és érdekes ismeretanyagot közöl a tőle megszokott olvasmá­nyos stílusban, (mk) A katonai alakulatok helytállásáról helytörténet Kutatásaival Kasuba István a világháború borzalmait idézi meg Hotya Mihály, a matematikus és informatikus Az eleki hotya Mihály a békés­csabai Széche­nyi István kéttannyelvű közgazdasági szakközépisko­la 11. osztályos tanulója. Legked­vesebb tantárgya a matematika, de szívesen látogatja az informa­tikaórákat is. Eddigi tanulmá­nyai során is számtalan mate­matikaversenyen állt a díjazot­tak közé, gyakran első helyezett volt. Felkészítője Murvainé Far­kas Magdolna tanárnő. Tavaly többek között a Gordiusz Nem­zetközi Matematikaverseny me­gyei elsője és országos második helyezettje lett. kasuba istván, Csorvás al­polgármestere szabad óráiban a levéltárakat járja, a múltat kutatja. Megszállott helytörté­nészként számtalan érté­kes munkájával gazdagí­totta a települést. Csete Ilona Kasuba István húsz éve foglal­kozik helytörténettel, elsősor­ban Csorvás történetével. Az utóbbi években egy másik té­ma is felkeltette az érdeklődé­sét. A doni katasztrófa 60. év­fordulója óta Békés megye ka­tonai alakulatainak háborús helytállása is izgatja. Első- IfX 1 ** ként a magyar f, királyi 19. hon­J őJLyéd gyal°gez­r\ red történeté- jfcff vei foglalkozott, amely három településen (Bé­késcsaba I. zászlóalj, Mezőtúr II. zászlóalj, Orosháza III. zász­lóalj) állomásozott a II. világhá­borúban. — Majd kétezer katonánk ál­dozta fiatal éveit, életét ebben az ezredben és ikerezredében, a 49. honvéd gyalogezredben. .Kutatásaim során megkísér­lem az orosházi kistérség ma még élő, összes katonáját megkeresni, háborús élmé­nyeiket leírni, meglévő hábo­rús fényképeiket lemásolni, archiválni. Több mint hatvan interjún vagyok túl, jelenleg Pusztaföldváron gyűjtök. Ri­portalanyaim közül négyen meghaltak, ezért is szorít az idő, hiszen a legfiatalabbak is 80 évnél idősebbek — tudtuk meg a helytörténésztől, akit sokan megkeresnek a téma kapcsán.- Ukrajnában Tarnovicza Polna és Kolomea települések lengyel római katolikus plébá­nosával levelezek a katonasí­rok érdekében. A békéscsabai Kulich Vendelné ugyanis fel­vette velem a kapcsolatot: édesapja 1944-ben meghalt. Az asszony szeretné látni édesapja sírját. Ebben segéd­kezem én - mondta a helytör­ténész, akinek meggyőződése, hogy azon a környéken 2 ezer 500 Békés megyei katona sírja lehet. Kasuba István helytörténeti munkái ■ Fejezetek Csorvás történetéből, m Csorvás sporttörténete, m Csorvásiak a XX. század há­borúiban, » Csorvási Füzetek, ■ Csorvási tűzoltóság története, ■ Románok Csorváson, ■ Zsidók Csorváson. Pályázatokra kaptak pénzt Orosházán Alapítványok, egyesületek, civil szervezetek számára minden évben pályázatot ír ki az oroshá­zi önkormányzat. A legutóbbi felhívásra 70 pályázat érkezett 35 egyesülettől és 35 alapít­ványtól. A kulturális bizottság meghozta döntését: az egyesüle­tek között 1 millió 260 ezer fo­rintot, az alapítványok részére 1 millió 640 ezer forintot osztott szét. A civilek közül 2005-ben a legnagyobb összeggel, 120 ezer forinttal a nagycsaládosokat és a Motorbarátok Orosházi Egye­sületét támogatta. Az alapítvá­nyok esetében 160 ezer forint volt a legnagyobb összeg, ezt a Székács József Családsegítő Alapítvány kapta. ■ (cs) § V * I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom