Békés Megyei Hírlap, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-08 / 6. szám
A „zárdakórus'' vastapsot kapott Nérónak a rabszolgák stafétafutással szállították a jeget a hófödte hegyvidékekről A szekrénybe zárt hideg sokáig a Nyugat kiváltsága volt Napjainkban, amikor a hűtőgép, a mosógép és a többi segítő masina háztartásunk megszokott felszeretés! tárgya, az ember csodálkozva tekint a kút melletti mosást megörökítő 19. századi felvételre. A múltkutatók még nem vetettek számot azzal, micsoda változásokat hozott az életünkbe a gáztűzhely, a mosógép, a frizsider és a mélyhűtő. Utóbbiak például azt is lehetővé teszik, hogy a nyáron megszokott étrendünket alapvetően télen se változtassuk meg. Amíg a háztartásokban nem volt hűtő- szekrény, megtette helyette a hideg pince vagy a mély kút. A romlandó élelmiszert vödörbe tették és leeresztették a kútba. Ha sertést vágtak, rögtön feldolgozták: aznap, másnap sütöttek, főztek. Tartósítani csak sóval tudtak és füstöléssel. A gyümölcsöket nyáron aszalták vagy befőzték. A zöldségek közül volt, amit szárítottak, mást sózva raktak el apró üvegekbe. Bécsben, amikor az 1600-as években megjelent a narancsléből és cukorból előállított jégkrém, készítői „mesterséges hideget” alkalmaztak természetes jégből, salétrom hozzáadásával. így volt ez évezredekig: a kánikulát enyhítő hideg elsősorban koronás főknek adatott meg. A hűtésre ugyancsak jeget használó franciáktól adatunk van rá, hogy 1598-ban III. Henrik királynak minden étkezéskor tányéron szolgálták föl a jeget, amit saját kezűleg tett a poharába. Rómában hóval hűtöttek A hidegben tárolást és a hűtve tartósítást igénylő ember hamarabb felfedezte a jeget, mint gondolnánk. Az első jégvermeket az ókori hadvezér, Nagy Sándor ásatta. A római császárok közül Néró atletikus alkatú rabszolgákkal, stafétafutással szállíttatott magának jeget a hófödte hegyvidékekről (a lassúakat kivégeztetve), Heliogabalus pedig óriási mennyiségű havat hozatott a hegyekből minden nyáron, amikor Rómába beköszöntött a hőség. A tárolásra világszerte különböző hideg helyek, főidbe ásott barlangok, vagy „jégkamrák" (jégpincék) szolgáltak. A természetes jég széles körű alkalmazása élelmiszerek hűtésére - tárolására, tartósítására - már a XVIII. században elkezdődött. A hűtőszekrény ősét 1835-ben szabadalmaztatták. A mai kompresszoros hűtőszekrényt 1870-ben találták fel. Nagy és rendkívül zajos gépezet volt. A mesterséges hideg előállítására alkalmas gép az 1870-es évek végén a német Linde nevéhez fűződik. Az 1887-es párizsi világkiállításon először mutatták be az abszorpciós hűtőszekrényt, amely szenzációszámba ment, hiszen kánikulában akár két, néha három napig is frissen lehetett tartani benne az élelmiszert! A frizsider maihoz hasonló változatát az 1920-as években mutatták be, akkor kezdték gyártani Németországban és Angliában. Krúdy Gyula (1878-1933) hőse már kérdezhette: „Talán volna valami kis resztli a jégszekrényben, annak az egy darabban sütött disznókarajnak a vége, amelyet tegnap láttam?" A nagyhírű Elektrolux cég 1936-ra egymillió hűtőszekrényt adott el. A gyártók az ötvenes években korszerűsítették a masinát, hogy egyre többet forgalmazhassanak belőle. A szekrénybe zárt hidegből mindazonáltal sokáig csak a fejlett nyugati világ részesedett. Az elmés szerkezet minden középosztálybeli háztartásban megtalálható volt a Lajtán túl akkor, amikor idehaza még a lófogatú jegeskocsikat várták a háziasszonyok, hogy frissen tarthassák az ünnepi ebédnek valót. A fagyasztóberendezés szabadalmaztatása az 1920-as években az angol Birds Eya nevéhez fűződik. Magyarországon az első hűtőház 1906- ban, az első fagyasztóüzem - Frigelit néven - 1943-ban épült, s 1947-től a Mirelit nevet viselte. Az élelmiszert nulla és mínusz négy fok közötti hőmérsékletre hűtötték. A gyorsfagyasztó technikával az is lehetővé vált, hogy a gyümölcsök és zöldségek a lehető legteljesebb mértékben megőrizzék vitaminjaikat, ízüket, zamatukat. A háború után egyre több magyar háztartásban vásároltak gáztűzhelyet, mosógépet, porszívót és hűtőszekrényt. A modern otthon elképzelhetetlenné vált nélkülük. A rendszerváltozást felnőtt fejjel megérő olvasók ma már mosolyogva emlékezhetnek a „frizsiderszocializmus” kifejezésre és különös tartalmára, akárcsak a nyolcvanas évek végének különös bevásárlójelenségére: a Gorenje-turizmusra, hiszen a hűtőszekrény ma már csaknem minden magyar háztartás elengedhetetlen tartozéka. J.N.J. ■Apróbaw a wagigvilág Naponta ezer HIV-fertőzött gyermek hal meg Több mint ezer gyerek hal meg naponta HIV-fertőzés következtében. A legtöbb áldozat afrikai. Egy közismert, gyakorta használt antibiotikum, a co- trimoxazole, jelentősen csökkenti a fertőzött gyerekek halálozási arányát. A vegyületet már eddig is használták AIDS- es gyerekek kezelésénél, de csak meghatározott esetekben, egyes fertőzések kezelésére. Diana Gibb, brit orvos javasolta, hogy a szert általános jelleggel próbálják ki az AIDS- es gyerekeknél. Zambiát választották a kísérlet helyszínéül: ott félezer, 1 és 14 év közötti, HIV-vírussal már fertőzött gyerekkel végeztek ilyen vizsgálatot. Gibb azt tapasztalta, hogy 19 hónapnyi kezelés után a szert megkapott gyerekek 72 százaléka életben maradt, míg a kontrollcsoporthoz tartozóknak alig több mint a fele élte túl a másik csoport kezelésének időszakát. A co-trimoxazole azonban valójában nem az AIDS-vírus ellen hat, hanem azon baktériumok ellen, amelyek az AIDS-szel fertőzött betegek immunrendszerének legyengülését kihasználva támadják meg a szervezetet. Az eddigi ismeretek szerint valószínűleg a tüdőben fellépő fertőzések megakadályozásával segít a szervezetnek. Az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF máris úgy döntött, hogy ajánlják ennek az antibiotikumnak a felírását az összes olyan fejlődő országokbeli gyereknek, akit megfertőzött az AIDS.- stóla A fokhagyma hatásos lehet a rak ellen- Az egyszerű kerti növényről eddig is állították, hogy varázsos hatása van. Izraeli kutatók most a rák gyógyításának új eszközét fedezték fel a fokhagymában. A fokhagymát ősidők óta ismerik, kedvező élettani tulajdonságait már a Kheopsz-pira- mis feliratai is megemlítik. Nagy mamáink korának gyógyszere, vagy valóban hatékony, korszerű eszköz a gyógyítás szolgálatában? Hogy választ adhassanak, a tudósok már évtizedek óta vizsgálják a fokhagyma összetevőit. Izraeli kutatók nemrégiben megdöbbentő eredményt értek el: sikerült bebizonyítaniuk, hogy a fokhagyma hatásos lehet a rák ellen is. A fokhagyma jellegzetes szagát, s egyben kedvező élettani hatásainak túlnyomó többségét is az allicin nevű vegyület- nek köszönheti. Az izraeli Weizmann Intézet kutatócsoportja, Aharon Rabinkov vezetésével rájptt, hogy az alliin — erős dózisban - minden élő sejtet elpusztít. Rabinkovék kidolgoztak egy olyan módszert, amellyel el lehet érni, hogy a szervezetben csak a rákos sejtek kössék meg az alliint, az allicin egyik alkotóját. Ezt követően - legalábbis az egerekkel végzett kísérletek ezt mutatták - már egyszerű a megoldás: beinjekciózzák a szervezetbe az allináz- enzimet, amely az alliinnel kapcsolatba kerülve létrehozza az allicint, az pedig elpusztítja a vegyületet immár tartalmazó (azaz a daganatos) sejteket A módszert egyelőre egereknél, s ezen belül is a gyomorrák esetében próbálták ki, s a visz- szajelzések biztatóak. Azt azonban még bizonyítani kell, hogy az új gyógymód az embernél, s a többi daganattípusnál is eredményes. — S. Tóth — * ú á
