Békés Megyei Hírlap, 2004. december (59. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-24 / 300. szám
A világ első levelezőlapját az Osztrák-Magyar Postaigazgatóság adta ki Karácsonyi képeslap - százötven éves, múlhatatlan divat A vallásos motívum a képeslaptervezők örök témája. Az itt bemutatott üdvözlőlapot írója egy tollvonással újévivé alakította. A karácsonyi üdvözlet hagyományos módja másfél évszázada jött divatba, s tartja magát a modern technika csodái — az e- mail és az sms — virágkorában is. Némely országban valóságos kultusszá lett a decemberi postát tarkító kártyák küldése, viszonzása, tárolása és gyűjtése. Az első, mai értelemben vett karácsonyi üdvözlőlap 1843—ban készült Angliában. Ezen a — családi összejövetelt ábrázoló - kártyán volt először olvasható „A Merry Christmas and a Happy New Year” (vidám karácsonyt és boldog új évet), amely azóta angolul (többnyire névelők nélkül) és más nyelveken is elmaradhatatlan sablonszövege a karácsonyi-újévi üdvözleteknek. Ezer darabot sikerült eladni belőlük, darabonként egy shillingért. Viktória királynő hosszú uralkodása idején sok tízezer üdvözlőlap került ki az angol nyomdákból. A legértékesebb közülük az a néhány fennmaradt példány, amelyet a kor neves „színezőművésze”, Mason festett ki. A világ első — nem karácsonyi"-11' postai levelezőlapját 1869. október 1-jén adta ki az Osztrák-Magyar Postaigazgatóság. Egy vonatkozásban majdnem megelőztük a sógorokat: Than Mór festőművész már 1848-ban postabélyeg-terveze- tet készített, s a bélyegeket majdnem ki is nyomtatták. Az első, immár képpel illusztrált levelezőlap az Osztrák-Magyar Monarchiában 1870-ben jelent meg, és a melki apátságot ábrázolta. A képeslap hamar divat lett, csakhamar már mindenki küldhetett, ha akart, 8,5x12,2 centiméteres üdvözletét szeretteinek. A Budapestről származó legrégibb lapot a hazai gyűjtők 1891-esnek tudják, de titkon remélik, hogy valamely ládafiából előbb-utóbb fölbukkan majd 1890 előttről is a fővárost ábrázoló képeslap. Mindenesetre nem véletlen, hogy a legfrissebb album az 1890-1914 közötti időszakból mutat be kilencven képes üdvözlőkártyát, Boldog békeidők címmel. Az újvidéki posta 1890-ben - egy korabeli statisztika szerint — negyedmillió levél mellett 107 ezer levelezőlapot továbbított a címzettekhez. A magyar nyomatok 1897-től terjednek, ha nem is nagy számban, de bizonyíthatóan. Két évvel a századforduló előtt már több képeslapsorozatot jelentetett meg több neves kiadó. A lapok nagy többsége a budapesti nyomdákban készült Divald Károly, Lobi D. és fia, Weisz Lipót nevével fémjelezve. A levelezőlapot először csak kis rajz vagy kép díszítette, ami később teljesen betöltötte a lap egyik oldalát. A címvonal és a címzés a másik oldalra került. Az úgynevezett hosszúcímzése- sek 1905-ig voltak forgalomban. Később a címzéses oldalt megfelezték, így helyet nyertek rövidebb szöveg közlésére. Lényegében ezzel a megoldással élünk napjainkban is, bár a lapot nagyrészt felváltotta a kettéhajtott kártya, amelynek első oldalán áll az illusztráció, a harmadikon pedig az egy— vagy többnyelvű nyomtatott szöveg. Éppen fél évszázada, 1954— ben minden hazai képes levelezőlap kiadását a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatára bízták. Négyoldalas karácsonyi kártyák 1965 óta kaphatók. A postai úton továbbított üdvözlet illusztrálását időnként másmás vezérszavak motiválják. Amióta nemcsak rokonok, barátok és ismerősök kívánnak mindenféle jót egymásnak, hanem cégek, bankok, szállodák is üdvözlik üzlettársaikat és ügyfeleiket, se szeri, se száma a szerencsekívánságok grafikai, képi és nyelvi változatainak. Manapság, amikor levelezésünk nagy részét elektronikus üzenetekben bonyolítjuk le, s az ünnepi alkalmakra egy-egy viccesnek szánt rajzocskát vagy kedvenc képünk reprodukcióját is letölthetjük az internetről, még nagyobb nosztalgia övezi a 19. és a 20. század fordulójának képeslapjait. Mert az e-mailek és sms-ek mellett a jókívánságok és üdvözletek hagyományos divatjának nem alkonyult be, sőt! A színes postai kártyákon továbbított üzenetek dömpingjének az év végi ünnepekkel sincs vége: Bálint— napkor ismét megnő a forgalom, majd nemsokára rá a nyuszi készülődik a húsvéti jókívánságokkal. Lusták kedvére való ama praktikus postai levelezőlap, amelynek elküldésével félévi boldogságot - szép karácsonyt, szerencsés új évet, kellemes húsvéti ünnepeket — kívánhatunk egyszerre. Juhani Nagy János Kokoschka sokat érő fenyődíszei A postára bízott üdvözletek, ünnepi jókívánságok illusztrációi jól tükrözik az egyes korok eszményeit, ízlésvilágát A képeslapok alapnyomatát régebben rajzolták, metszették, csak jóval később hódított tért a fényképfelvételek sokszorosítása. Egy időben divatja volt a személyeket ábrázoló postai képes levelezőlapoknak is. A bécsi művészeti műhelyektől sem maradt idegen a technika fejlődése: a Wiener Werkstdtte égisze alatt alkotó ismert képeslap-illusztrátor és divattervező, Méla- Köhler és társainak keze alól ma már műtárgynak számító kártyák kerültek ki 1903 és 1934 között Boldog lehet az a felmenőnk, akinek emlékbe eltett karácsonyi lapjára netán Oskar Kokoschka osztrák festő-grafikus, az expresszionizmus egyik legnagyobb hatású képviselője pingált fenyőfadíszeket: a limlomok közé suvasztott kacat ma akár ezer eurót is érhet. A karácsonyfa az üdvözlőlapokon már a századfordulón Is gyakran szerepelt, holott hazánkban a karácsonyfaállítás szokását ekkor még alig ismerték. ■A tartalomból Az első sötét karácsony Tavaly még látta az erősebb fényeket, a kontúrokat, majd fokozatosan elsötétült előtte a világ a bal szemére is. A felesége ezzel akkor szembesült igazán, amikor a férje nem kapcsolta fel a villanyt a lakásban, tette a dolgát tovább a sötétben -a 32 éves, orosházi Hack Jánosnak az idei az első sötét karácsonya. (14. oldal) A kereszténység kiváltságos ünnepén István király megkoronázása 1000 karácsonyán történt Az esemény üzenetértékűvé vált. Európa így vette tudomásul, hogy a nomád magyarság új intézményei egyenértékűek a nyugatiakkal -fogalmaz az interjúban dr. Török József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzora. (15. oldal) Kilenc papírdobozban az élete Különleges világ, különleges és különféle emberekkel. Betegek és gyógyászok, együtt, már-már összezárva. Az ép lélekért küszködök reggel kilencig ki sem léphetnek Minek is. A rend így jó rend. (17. oldal) Bocskait hívja a zsiványság ellen Mi is hibásak vagyunk, hogy elkerültük a börtönben lakók háza táját. Ha időben beszéltünk volna nekik a világ szépségeiről, akkor talán nem lennének itt - vélekedik Dinnyés József, az 56 éves énekes, aki egy szál gitárral több mint másfél évtizede járja a magyar börtönöket. (14. oldal) Ki főzte ki az édes fáravalót? A szaloncukor a reformkorban „kopogtatott” a polgári lakások ajtaján. A fogadószobákban, azaz szalonokban karácsonyfát állítottak, így lett a fára akasztott, díszesen csomagolt csemege neve szaloncukor. Az édességet Jókai még szalonczukkedlinek nevezte. (18. oldal) Ötvenéves a Jókai színház A színház szolgáltatás, hogy azoknak az embereknek az életét tegyük szebbé, jobbá, tartalmasabbá, akik itt élnek. Mindenkinek igyekszünk nyújtani valami kedvére valót — hangsúlyozta Konter László igazgató-főrendező, akivel a színház és a kultúra örök és pótolhatatlan szerepéről beszélgettünk. (20. oldal) ( A 4 » ft
