Békés Megyei Hírlap, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-21 / 195. szám

8. OLDAL GAZ D A S Á G I TÜKÖR 2004. Augusztus 21., szombat Kfl HISS Keserű búcsú a törkölypálinkától Az MDF felszólította a kormányt, hogy vonja vissza borászatot sújtó két rendeletét, mert különben kilátástalan helyzetbe ke­rül a magyar mezőgazdaság egyik legsikeresebb iparága. Az egyik jogszabály előírja, hogy ezentúl a törkölyt csak egyetlen üzemben lehet megsemmisíteni. Budapest Senki sem vitatja, hogy az uniós előírásoknak meg kell felelni, ám ehhez a kormánynak biztosítania kell az alapvető feltételeket - mondta a törkölyrendeletről Heré­nyi Károly, az MDF frakcióveze­tője. A 80 hektoliternél több bort termelő gazdák az idén már nem főzhetnek pálinkát a préselés után visszamaradt törkölyből, az anyagot el kell szállítaniuk egy speciális lepárlóüzembe. A gond csak az, hogy ilyen üzemből mindössze egy van Magyar- országon, a Bács-Kiskun megyei Kunfehértón. Herényi szerint hazánkban körülbelül 70-75 ezer tonna törköly képződik, a lepárlórészleg azonban ennek a mennyiségnek csupán 60-70 szá­zalékát képes befogadni. Ráadá­sul hihetetlen forgalmi dugók ala­kulhatnak ki, ha a gazdák egy­szerre indulnak meg teherautóik­kal Kunfehértó felé. A politikus ezért felszólította a kormányt, hogy azonnal helyezze hatályon kívül a rendeletet, és csak akkor vezesse be újra, ha minden kör­zetben létrehozott egy-egy lepár­lóüzemet, és ezzel biztosította a folyamat végrehajthatóságát. Font Sándor, a párt frakció­vezető-helyettese azt sérelmezte, hogy a borászok működését ÁNTSZ-engedélyhez kötötték, amelynek megszerzéséhez egy sor további engedély szükséges, és számos betarthatatlan előírás­nak kell megfelelni. A szabályok szerint minden pincében lennie kell hideg-meleg vizes kézmosó­nak, külön helyiséget kell bizto­sítani a veszélyes anyagoknak - a hipó is annak minősül -, egész­ségügyi könyv kell a borász ösz- szes családtagjának, valamint kü­lön menekülő-útvonalat kell ki­alakítani a patkányoknak és az egereknek, amelynek végére egy méreggel teli dobozt helyeznek. A gazdának naplót kell vezetnie arról, hogy hány rágcsálót fogott, félévente pedig szakemberrel kell kicseréltetnie a lejárt szavatossá­gú mérget. farkas melinda Törkölyfeldolgozás: az csak országban egy helyen FOTÓ: PETŐFI NÉPE/PULAI SÁRA Devizaárfolyamok Cseh korona 7,84 Euró 247,62 Japán jen (100) 183,09 Lengyel zloty 55,43 Svájci frank 161,20 Szlovák korona 6,17 Angol font 365,86 Hírek AZ M3-AS ÚJ SZAKASZA: A BETONÚT ÉPÍTHET A Betonút Rt. nettó 79,789 mil­liárd forintért építheti meg az M3-as autópálya Görbeháza és Nyíregyháza közötti 39 kilo­méteres új szakaszát, miután első lett a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. által kiírt nyílt köz- beszerzési eljáráson. A NA Rt. közleménye szerint a nyertes ajánlattevővel 2004. szeptember 7-én Polgáron kötik meg a kivi­telezési szerződést az M3-as au­tópálya Polgár-Görbeháza sza­kasz átadását követően. A győz­tesnek 2006. december 31-ig kell megépítenie az új szakaszt. KENYÉRÁREMELÉS: CSAK VÉGSŐ ESETBEN „A pénzhez jutás érdekében el­sőként a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztériumtól kértünk 2-3 milliárdos támoga­tást, másrészt a pékszövetség megpróbálja segíteni tagjait a költségcsökkentésben. Harma­dik megoldásként, ha végképp nem tudunk javítani a helyze­tünkön, akkor folyamodunk a kenyéráremeléshez” - nyilat­kozta Ilonka Boldizsár. A Ma­gyar Pékszövetség elnöke el­mondta: erőfeszítéseik arra irá­nyulnak, hogy ne a lakosságot | sújtsák áremeléssel. „Erre csak a legvégső esetben kerül sor, de a pékek is a tűréshatárukon vannak” - mondta. EURÓÖVEZET: KÜLKERES­KEDELMI MÉRLEG A külkereskedelmi mérleg többlete júniusban 8,7 milliárd euró volt az euróövezetben, meghaladva az egy évvel ko­rábbi 7,1 milliárdot. Elemzők mindazonáltal ennél többet, 10,3 milliárd eurót vártak. A 25 tagú EU-ban júniusban - az el­ső becslés szerint - 1,9 milliárd eurós volt a kereskedelmi hiány. Az euróövezeti energia- mérleg hiánya január elejétől május végéig 49,0 milliárd euróra csökkent az egy évvel korábbi 52,1 milliárdról. „Sokaknak sokféle” Sikeres a Széchenyi-kártya hitelkonstrukció Budapest A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az év közepén mér­leget készített a kis- és középvállalkozások részére nyújtott támogatásokról. meghaladta 12 milliárd forintot. Ehhez adható hozzá az újonnan beindított „sokaknak sokféle” pénzügyi konstrukció 18 ezres ügyfélköre, amelynek finanszí­rozási forrásai 100 milliárd forint­tal nőttek. A 2003-ban és 2004-ben indí­tott pályázati konstrukciók kö­zött az egyik legjelentősebb a Kis- és Középvállalkozói Célelőirány­zatból hirdetett 12 pályázat. Ezek többek között a versenyképeseb­bé váláshoz szükséges beruházá­sokhoz, az üzleti szolgáltatások igénybevételéhez, hálózatfejlesz­téshez nyújtottak vissza nem térí­tendő támogatási lehetőséget. Az SZVP tavaly meghirdetett pályázatainak céljai megegyez­nek a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjának céljaival, így alapot teremtettek az EU társ­finanszírozással működő pályá­zati kereteinek kihasználására. Az idén ebben a konstrukció­ban a minisztérium a kis- és kö­zépvállalkozók részére öt pályá­zatot hirdetett meg. A három leg­fontosabb: a vállalkozások ver­senyképességét segítő beruházá­A kis- és középvállalkozások tá­mogatását szolgáló Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program (SZVP) gazdaságpolitikai filozó­fiája eltér a Széchenyi-tervtől, amely vissza nem térítendő tá­mogatást nyújtott. Az SZVP a pá­lyázatok nyerteseinek nem költ­ségvetési, hanem banki pénzből, maximált kamattal nyújt támoga­tást. Ehhez az állam kamattámo­gatást nyújt, és a hitelhez auto­matikusan csatlakozó garancia 50 százalékát átvállalja. A válto­zást a Széchenyi-terv tapasztala­tai és az európai uniós csatlako­zással jelentkező kihívások indo­kolták, eredményéről pedig a számok beszélnek. A Széchenyi-terv keretében 2001-ben és 2002-ben összesen 3189 pályázó jutott támogatás­hoz. A 2003-ban kiírt Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program eddig 4851 nyertes vállalkozó tevékenységéhez, fejlesztéséhez járult hozzá. A befogadott pályá­zatok 92 százalékában született döntés, a támogatások összege sok, valamint a vállalkozások együttműködését segítő és a vál­lalkozásoknak nyújtott tanács­adás igénybevételét ösztönző pá­lyázat. Június 11-ig 2611 pályázat érkezett be, mintegy 18,3 milliárd forint támogatási igénnyel. Eddig 181 pályázat 913 millió forint támogatásáról döntöttek. A Széchenyi-kártya hitel- konstrukció is sikeresen halad előre. A vállalatok éven belüli fi­nanszírozási gondjainak leküz­désére kínál kamattámogatással, kedvező kondíciók mellett hitel- felvételi lehetőséget. A korábban forgalomba hozott 500 ezer és 1 millió forintos mellett meg­jelentek a 2, 3, 4, 5 millió forin­tos kártyák is. Másfél év alatt 15 ezer kártyát bocsátottak ki, ame­lyekkel a minisztérium 3 száza­lékos kamattámogatása mellett 43,3 milliárd forint hitelkeret nyílt. Néhány pályázati lehetőség­ből is kitűnik, hogy a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program „sokaknak sokfélét” nyújtott. Ennek során másfél év alatt 23-24 ezer vállalkozóhoz jutott el a program, és az általa gene­rált fejlesztések összege 170-180 milliárd forint lehet. KOÓS TAMÁS Banki rendszerek húzzák a piacot Növekvő bevételek, óvatos bővülés Közzétette 2004 első félévi eredményeit az IQSYS Informatikai Rt. A cég az esztendő első felében 1629 millió forint bevételre tett szert, amely összeg 25 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakának eredményét. A bevételen belül a hoz­záadott érték 1014 millió forint volt Budapest- A fenti számokból két fontos kö­vetkeztetés vonható le - nyilatkoz­ta az eredmény kapcsán Verseghi Nagy Miklós, a cég ügyvezető igazgatója. - Az egyik, hogy szemlátomást jót tett a vállalatnak a tavalyi átalakítás, amelyben egyébként a KFKI Csoport egésze részt vett. A másik, hogy már egy­értelműen látszik: a pangás után az idén egy érezhető, markáns növekedésnek indult a piac. Ha terveinket a második félévben is teljesíteni tudjuk, amire jó esély van - bizakodik a szakember -, akkor az év végére elérjük a 3,7 milliárd forint árbevételt. Az IQSYS-en belül a legtöbb bevételt a pénzintézeti üzletág hozta, ami nem meglepő, hisz a legtöbb pénz, mint mindenütt a világon, Magyarországon is a bankszektorban van. Ezzel együtt jól teljesített az ipari és a telekommunikációs üzletág is. A bevételnek nagyjából a felét 5 nagy projektből realizálták 1 nagy állami, 3 banki, és 2 nagy- vállalati beruházást sikerült el­nyerniük, amelyek egyenként is 100 millió feletti nagyság­rendűek voltak. A bevételek másik fele több közepes és kis megbízásból tevődött össze. Figyelemreméltó az egyedi megoldások piacának élénkülé­se, és megfigyelhető a trend, amely szerint a különböző üz­leti intelligencia-, adattárház- és dokumentumkezelési megoldá­sok mind kisebb vállalatok ér­deklődését is felkeltik. A bővü­lés kapcsán Verseghi elmondta: a cég 140 szakembere dolgozik különböző projekteken ország­szerte.- Lassanként szükség lesz a gárda létszámának növelésére, de ezzel óvatosak vagyunk, mivel a hatékonyság további növelése is a terveink közt sze­repel. Bízunk benne, hogy a cég piaci helyzete a jövőben to­vább erősödik majd, és ezzel párhuzamosan maga a piac is tovább bővül az elkövetkezen­dő néhány évben. Mi mindent meg fogunk tenni, hogy ez így legyen - ígéri Verseghi Nagy Miklós. ■ APEH: bezárt üzletek Budapest Az első félévben az ellenőrzé­sek nyomán 695 esetben bün­tettek az országban üzlet- bezárással az adóellenőrök - közölte az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH). Az üzletbezárásokat az esetek fe­lénél a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt rendelték el, 147 esetben igazolatlan eredetű áru forgalmazása, 193 esetben be nem jelentett alkalmazott foglal­koztatása miatt zártak be üzlete­ket a revizorok. A tevékenység felfüggesztését a félév során összesen 141 eset­ben rendelte el a hatóság. Az okok között 128 esetben a be nem jelentett alkalmazott foglal­koztatása áll, 13 alkalommal iga­zolatlan eredetű áru forgalmazá­sa miatt rendelte el a tevékenység felfüggesztését az adóhatóság. Az adótörvények szerint az adóhatóság mulasztási bírság ki­szabása mellett az adóköteles te­vékenység célját szolgáló helyisé­get 12 nyitvatartási napra lezár­hatja, illetve az adózó tevékeny­ségének jellege szerint az adó­köteles tevékenység gyakorlását ugyanezen időtartamra felfüg­gesztheti. A mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás vagy a felfüggesztés időtartama 30, majd minden további esetben 60 nyitvatartási nap lehet. Az első félév során a kiszabott mulasztási bírságok összege mintegy 400 millió forintot tett ki, ez átlagosan 47 ezer forint ki­szabását jelenti esetenként. Az adóhatóság szakemberei az év során fokozott ellenőrzéseket az uniós adószámmal rendelke­zők körében, az építőiparban, a külföldről behozott cukor, az ir­reálisan alacsony áron forgalma­zott multimédiás CD-k, DVD-k bizonylatolása és a magánpraxist folytató orvosok bizonylatolási kötelezettségének tekintetében terveznek - közölte az APEH. ■ Maradnak a feladatok Az agrartarca uniós alapon működik ______ Budapest ________ A kormányátalakítással a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium feladat­köre nem változik, mivel az Európai Unióban szigorú sza­bályok kötik, hogy egy-egy tárcához milyen feladatok tar­tozhatnak - közölte Pásztohy András, az MSZP agrár- és vidékpolitikai ügyvivője A mezőgazdasági feladatokkal közvetlenül összefüggő vidékfej­lesztési kérdések továbbra is az agrártárcánál maradnak. Az MSZP szakpolitikusa példaként említette a Nemzeti Vidékfejlesz­tési Terv (NVT), továbbá az Ag­rár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretébe tarto­zó projekteket, az agrár-környe­zetvédelmet, a tájgazdálkodást, valamint a mezőgazdasági tevé­kenységgel összefüggő munka­hely-teremtést és a félig önellátó gazdálkodók támogatását. Pásztohy András rámutatott: Veres János tárca nélküli minisz­terként elsősorban koordinációs feladatokat lát majd el, és straté­giai kérdésekkel foglalkozik. A te­rületfejlesztés kérdéseiben han­golja össze a kormányzati felada­tokat. A vidékfejlesztés területé­ről azok a témák tartoznak majd a tárca nélküli miniszter hatás­körébe, amelyek a területfej­lesztéssel közvetlenül össze­függenek. Példaként említette Pásztohy András az infrastruk­túrafejlesztést. A tárca nélküli miniszter fel­adata lesz még a lakásépítés és -gazdálkodás, továbbá az e terü­let fejlesztésével összefüggő kér­dések kezelése. ■ Zöldség-gyümölcs: váltás Budapest A magyar zöldség- és gyümölcs- termesztésben már megkezdő­dött, és másfél-két éven belül befejeződhet az uniós verseny­ben való helytálláshoz szüksé­ges struktúraváltás - mondta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügy­vezető igazgatója. Példaként a málna- és meggytermesztést emelte ki: a lémálna alapanyagát, az úgynevezett tömbmálnát várhatóan nem Magyarországon termesztik majd, helyette a ter­melőknek a jobban eladható, úgynevezett gurulós málnára kell helyezniük a hangsúlyt. Az ágazat árbevétele a tavalyihoz hasonló szinten lesz: 250 mil­liárd forint körül alakul. Borfalu a fővárosban Budapest Jó bornak is kell a cégér. Tud­ják ezt a borászok. Nem vélet­len, hogy egyre több energiát fordítanak a hazai borok nép­szerűsítésére. Szeptember 9-12. között Budapesten a Fel­vonulási téren megnyitják az első magyar borfalut Hagyományteremtő szándék ve­zette a szervezőket, amikor el­döntötték, sajátos bemutatkozási lehetőséget biztosítanak a ma­gyar boroknak. Budapestre köl­töztetik a falvakban dolgozó sző­lő- és bortermelőket néhány nap­ra, hogy bemutathassák tudásu­kat, boraikat. A hiánypótló ren­dezvénynek tehát az az elsőd­leges célja, hogy a bortörvény­ben is szereplő 558 szőlő- és bor­termelő település, amelynek 86 százaléka falu, lehetőséget kap­jon fővárosi bemutatkozásra. A rendezvényen 54 sátorban mint­egy 200 kis és közepes borterme­lő kap lehetőséget arra, hogy bo­rai mellett bemutassa azt a tele­pülést, azt a környezetet, ahol a munkáját végzi, ahol a szőlőt ter­meli és a bort készíti. A kiállítók még egy hétig jelentkezhetnek a borfaluba. Ahogy az ilyenkor lenni szo­kott, a finom borokat finom éte­lekhez kínálják. Tehát számos ételkülönlegességgel is megis­merkedhetnek a rendezvény láto­gatói. Benke László világhírű mesterszakács bivalypörköltet főz, a vendéglátók pedig szürke- marha-, bárány- és kecskesülte­ket kínálnak, és különböző, ke­mencében sütött ínycsiklandozó falatokkal hívogatják a vendége­ket. Az ételhez, italhoz gazdag kulturális program is társul. Töb­bek között fellép az Experidance tánccsoport, a száztagú cigány- zenekar, s a Megasztár produk­ció és az operettfalu is szórakoz­tatja majd a nagyérdeműt. Ha­gyományőrző együttesek, nép­táncosok is színpadra lépnek. A borfaluban bemutatkoznak a hazai borrendek, és borlovagokat is avatnak. Az első magyarorszá­gi borfalu látogatói a BKV bor­járataival eljuthatnak a budafoki pezsgőpincékbe is. lengyel jános

Next

/
Oldalképek
Tartalom