Békés Megyei Hírlap, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-21 / 195. szám
_ >---------------------------------------—— Elet Mód RIPORT Eljön-e az óriások kora? Tíz centiméterrel magasabbak vagyunk, mint száz évvel ezelőtt élt embertársaink. 10. oldal Bibó Istvánra emlékezünk Az ellenzéki szellemiség első számú útmutatójává, hivatkozási forrásává vált 11. oldal Honvágykeltő a magyar kenyér Bedő Zoltán akadémikus 33 búzafajtát nemesített. Azt mondta: ...egy évet töltöttem az Egyesült Államokban, három hónap múltán utánam jött a feleségem, akinél még volt egy magyar kenyérből készült szendvics. Elsírtam magam, mikor azt ettem... Akkor az összes honvágyam abban a szelet kenyérben volt. Talán túlzásnak hai, de megmagyarázhatatlan erővel ragaszkodom, kötődöm a magyar kenyérhez”.- Édesapám a vetőmagszakmában dolgozott, így tőle már gyermekkoromban sokat hallottam a különböző gabonafajták jellemzőiről, meg arról, hogy a növény- nemesítőknek mire kellene törekedniük - mondta Bedő Zoltán.- Mindez fölkeltette az érdeklődésemet, a búzanemesítés és a genetika iránti életre szóló vonzalmam azonban csak a gödöllői egyetemen alakult ki, ahol már második évtől tagja lettem a nö- vénynemesítési tudományos diákkörnek, s ahol a tanárom Bálint Andor professzor volt. Az egyetem befejezése után ő ajánlotta: maradjak ott a tanszéken, és foglalkozzam kutatásokkal.- Miben mások ma a követelmények egy búzafajtával szemben, mint húsz vagy épp száz éve voltaki- A követelmény mindig attól függ, hogy valaki hol akar búzát termelni. A búza nem kozmopolita növény, mint mondjuk a szőlő, amelyiknek számos fajtája akár más kontinenseken is sikerrel termeszthető. A búza kötődik az adott régió adottságaihoz. A Kárpát-medence a világ kevés olyan tájainak egyike, ahol egyaránt lehetőség van nagy termőképesség és Itiváló minőség elérésére. Nyugat-Európa egyes régióiban például óriási termést takaríthatnak be, ám a minőség eléggé gyenge. Kanada egyes körzeteiben viszont a világ legjobb minőségét lehet előállítani, de a hozam csak három tonna körüli. A Kárpát-medence tehát nagy lehetőség a magyar agrár- gazdaság számára, hogy a minőség és hozam optimális arányát alakítsuk ki. A fajtanemesítés nagy korszakai éppen azért kapcsolódtak a Bánkúti, majd a Bezosztaja fajtákhoz, mert ezeknél sikerült egyszerre a legjobb minőséget és termőképességet elérni. Az Európai Unióban a két tulajdonságot ötvöző fajtákkal sikeresek lehetünk, hiszen minősége révén a magyar búza jól eladható lesz, a hozama alapján pedig a termelő is megtalálhatja a számítását.- A magyar gazdák a szerényebb termésű tavalyi évben elért rekord búzaárra az EU-piacon már nem tehettek volna szert. Egyes szakemberek az EU-s ár miatt aggódó termelők előtt a - tojás nélküli tésztagyártást lehetővé tevő, s jobb áron eladható - durumbúza-előállítást emlegetik mint a túltermelés hatásaitól megóvó kitörési lehetőséget.- Mi is gondoltunk rá, hogy érdemes lenne egy jó fagyállóságú és minőségű durumbúzafajtát előállítani, hiszen a dél-európai fajták nem fagyállóak. Ám az EU agrárvezetői értésünkre adták, hogy Magyarország adottságai révén elsősorban a kenyérbúza-ter- mesztés területe, s ők itt ezt támogatnák. A durumbúzát inkább az olaszokra és spanyolokra hagyják. Ez nem azt jelenti, hogy nálunk nem kell durumbúzát termelni. Egyrészt a hazai ellátásra, s azért is, mert tőlünk északabbra már alig lehet a durumbúzát megtermelni, így ott alighanem találnánk kisebb piacokat.- A mai fajták zöme az intenzív gazdálkodás és a sütőipar minden igényét kielégíti. Van-e még felfedezni, kikísérletezni való? Milyen kihívások ösztönzik a kutatókat?- A sok közül az egyik legnagyobb új kihívás, hogy az emberek táplálkozása átalakulóban van. Korábban a kenyér az élet szimbóluma volt. Az, hogy egy országban éheznek-e az emberek vagy biztosan jóllakhatnak, attól függött: termett-e elegendő gabona. Az EU-ban viszont már nem ez a tét, hanem hogy egészségesen táplálkoznak-e az emberek. Nagy kérdés, hogy az új mércével mérve mi lesz a kenyér szerepe a táplálkozásunkban. Milyen új búzafajták felelnek meg a változó igényeknek? Ez olyan nagy kutatási terület, amin most a fejlett világ összes búzanemesítője dolgozik. Ebben a munkában mi is részt veszünk. Egy nyertes EU-s pályázatunk révén például feladatokat kaptunk egy nemzetközi kutatási programban, amely arra keresi a választ, miként lehet beilleszteni a búzából készült sütőipari termékeket az egészséges étrendbe.- Mit jelent önnek a kenyér?- Érzések sora tör fel bennem, amikor a kenyérről beszélek. Nálunk a családban a kenyérnek központi szerepe van. Mikor egy évet töltöttem az Egyesült Államokban, három hónap múltán utánam jött a feleségem, akinél még volt egy magyar kenyérből készült szendvics. Elsírtam magam, mikor azt ettem... Akkor az összes honvágyam abban a szelet kenyérben volt. Talán túlzásnak hat, de megmagyarázhatatlan erővel ragaszkodom, kötődöm a magyar kenyérhez. Az amerikai kenyeret amúgy a magyarhoz képest fakónak és íztelennek éreztem. Számomra a legkedvesebb és legízletesebb a hagyományos barna kenyér. Ez korántsem annyira egészséges, mint például a teljes kiőrlésű lisztből készült, lassúbb felszívódású - szakszóval: jobb glikémiás indexű - Graham kenyér. Nem is annyira szép, mint a csak a magbelső fel- használásával készült fehér kenyér. A mai kutatás egyik célja éppen e két szempont ötvözése.- Fontos, hogy a búzanemesítő értsen a pékmesterséghez is?- Igen. Időnként el is látogatunk különböző pékségekbe, s főként arra vagyunk kíváncsiak: bizonyos fajták, illetve lisztminőség milyen technológiai megoldásokat tesznek lehetővé. Sajnos tapasztalható, hogy egyes pékségek az olasz és francia mintát követve adalékanyagokkal próbálnak megoldani olyan dolgokat, amelyeket lehetne a hagyományos eljárásokat helyesen alkalmazva is. A magyar kenyér sajátossága ugyanis jórészt a sütőipari technológiában rejlik. Ezt jól tudom, hiszen édesanyám és nagyanyám minden szerdán sütött kenyeret. Ahhoz, hogy az a kenyér egy hétig elálljon - ahelyett, hogy már másnap kemény és ehetetlen lenne -, nemcsak jó minőségű lisztre, hanem a sütés minden csínjának-bínjának ismeretére is szükség volt. Édesanyám Dél-Békésből származott, ahol kiváló búza termett, és hagyománya is volt a sütésnek. Ma már csak kevés helyen lehet megtalálni azt a gyönyörű nagy, kerek kenyeret. Én azonban rendszeresen felkutatom. Elárulom: Kenderesen, Békéscsabán, Orosházán és Tótkomlóson még van ilyen.- Harminchárom saját nemesí- tésű búzafajtája között van-e kedvence?- Hasonló ez ahhoz, ahogy az ember a gyermekeire gondol. Mindegyik kedves. Az egyikre azért büszke, mert kiváló atléta, a másikra meg azért, mert szépen mond verset. A búzafajtáknál egyiket a nagyobb termő- képességéért, másikat a jobb sikérminöségéért szeretem, a harmadik meg azzal adott sok örömet, például a Mambó fajta, hogy Olaszországban is minősítették. Az Emese Kanadában szerzett elismerést. Itthon a Magdaléna, a Csárdás és a Palotás a három legnépszerűbb fajta, ezek vezetik a vetőmag-forgalmazási „toplistát”. BIRO FERENC A búza A legrégebbi termesztett növények egyike. Már az ókori Egyiptom emlékeiben is megtalálhatók a búza vetésével és aratásával kapcsolatos adatok. A kínaiak már Krisztus előtt 2700 esztendővel termesztették. A görög mítosz szerint Enna és Szicília mezőin honos. Theophrasztosz a szálkás nyári búzát ismerteti, a tar búza később ebből származott volna. Európában Heer tanúsága szerint a svájci és felső-olaszországi tavak mellékén a legrégibb lakosoknak, körülbelül a trójai háború korában apró szemű, a mai búzától még különböző kenyérgabonájuk volt, ezt a római hadjáratok idejéig termesztették. A búza neve föllelhetö a legrégibb nyelvekben (kínai, szanszkrit, héber, egyiptomi). Nem tetszik valószínűnek, hogy a búza eredetileg vadon termő, messze földön elterjedt növény lett volna, mert különben itt- ott vad állapotában ma is előfordulna. A búza őshazája gyaníthatóan az a vidék, ahol legelőször emlegetik. A legrégibb írók közül Berósos, Nagy Sándor kortársa és Strabón beszéli el, hogy a búza Mezopotámiában és India nyugati részén vadon terem. Az alapkészlet is a lángok martaléka lett A növénynemesítéssel és genetikai vizsgálatokkal foglalkozó magyar tudós, Bedő Zoltán iránt májusban a bulvársajtó élénken érdeklődött. No nem azért, mert pár héttel korábban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választották, vagy mert május 19-én Kiéiben átvette az egyik legtekintélyesebb európai agrárkutatási elismerést, a hamburgi Alfred Toepfer Alapítvány Justus von Liebig-diját. A lapokat az sem igen érdekelte - pedig ez kiemelkedő magyar siker hogy a kutató nevéhez fűződő ötvennél több új búzafajtát már kilenc országban termesztik, több mint 8 millió hektáron. Az pedig már végképp nem került volna a hasábokra, hogy Bedő Zoltánt egyebek között 33 szabadalma és több mint 300 tudományos publikációja alapján világszerte ismerik a növényneme- sítők és agronómusok. A martonvásári kutatóintézet kísérleti laboratóriumában történt rejtélyes tűz kellett ahhoz, hogy mindez mégis szélesebb körben nyilvánosságot kapjon. A lángok martaléka lett akkor a kísérleti állomás kukoricanemesítési feldolgozóépülete, az a laboratórium, ahol a genetikai kutatások és a növénynemesités egy része zajlott. Itt őrizték a hatvanezer parcella bevetésére elegendő magot, ami Magyarország európai uniós csatlakozása után e növény biológiai „alapkészletét” szolgáltatta volna. E szomorú szenzáció kapcsán már érdemes volt utánanézni a nyilatkozó intézetigazgató munkásságának és a magyar gabonanemesítés eredményeinek. Amúgy a magok tervezett elvetése előtt egy héttel keletkezett tűz oka máig ismeretlen... Már csak a temérdek munka van, amellyel a szellemi kincsekben esett súlyos kárt enyhíteni, a veszteséget pótolni igyekeznek. Ez viszont már nem szenzáció. Bedő Zoltán 1951-ben Debrecenben született. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1993 óta a mezőgazdasági tudomány doktora. 1992 óta az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének igazgatója - így főleg Martonvásáron dolgozik. Elméleti munkássága során vizsgálta a növényi adaptációs képesség modelljeit, továbbá molekuláris géntérképezéssel, növénynemesítéssel és vetőmagtermesztéssel is foglalkozott. Idén tavasszal az Akadémia levelező tagjának fogadott kutató mutatta ki a régi magyar búzafajták technológiai minőségét pozitívan befolyásoló speciális tartalék fehérjéket. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: megkapta egyebek között az Akadémiai Dijat, a Feltalálók Nemzetközi Oscar-díját, a Jedlik Anyós-díjat, valamint a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét. A felesége orvos, ikerfiai közgazdászok. Kedvenc időtöltése a természet- járás.
