Békés Megyei Hírlap. 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-02 / 153. szám

rS\f5AíSVV* BIRTOKBA VETTÉK AZ ÚJ ÓVODÁT. Június végén birtokba vehették a csabacsüdi óvodások a régóta remélt új óvoda­épületet. A korábban megvásárolt ingatlan bővítése és felújítása - pályázati támogatások hiányában - évek óta húzódott, végül a köz­ség teljes egészében saját erejéből valósította azt meg. Az új épületben a játékokkal felszerelt csoportszobák mellett külön helyiségek áll­nak rendelkezésre a logopédiai ellátás, a hittanoktatás és a gyógytorna számára. ■ GONDOSKODNAK AZ IDŐSEKRŐL. A településen 1995-ben nyitották meg az akkor 25 férőhelyes idősek otthonát. Az in­tézmény két esztendővel ezelőtt újabb szobákkal bővült, így napjainkban 32 idős ember számára biztosít megfelelő színvonalú ellátást. Az otthonban két- és háromágyas szobák találhatók, de emelt szintű ellátásra is lehetőség van. A bentlakók számára biztosított a rend­szeres orvosi és mentálhigiénés ellátás, s részükre folyamatosan szerveznek különböző programokat is. ■ 12. OLDAL - 2004. JÚLIUS 2., PÉNTEK Falunap — július 3. 9.00 Majorett-bemutató. A csabacsüdi iskolások mo- derntánc-bemutatója 10.00 Bemutatkozik a csaba­csüdi Hagyományőrző Népdalkor 10.15 Ünnepi köszöntőt mond: Frankó János, Csabacsüd polgármestere 10.30 Játékos vetélkedő gyere­keknek 11.30 Zenés gyermekműsor a Léghajó Színház előadásá­ban 12.00 Jó ebédhez szól a nóta ­a békési citerazenekar és dalkör műsora 14.00 Bodnár Tibor dalénekes nosztalgia-délutánja 15.00 Sörivóverseny, elődöntők 15.30 Napjaink slágerei - Lévai Csilla énekel 16.30 Sörivóverseny, középdön­tők 17.00 Aradszki László show- műsora 17.50 Sörivóverseny döntője 18.15 Gajdos Andrea és táncosai produkciója 19.00 Operettek szárnyán — népszerű dallamok idő­sebbeknek 20.00 Technikai szünet 21.00 United együttes élőkon­certje 22.45 Tűzijáték 23.00 Utcabál Egész napos kirakodóvásár, büfék, légvár, dodzsem, céllövölde. A falunap támogatói: Szarvas- press Nyomda, Szarvas és Vidé­ke Körzeti Takarékszövetkezet, Coca-Cola, Visual Projekt, Agrár Rt., Hilesz Farm Kft., Agrota Alcsired Kft., De-Fa Bt., Work Trans Kft., Szarvas Coop Rt., Joamit Bt., Borsodi Sör, Moroko Kft., Chio Chips, Casino Kft., In­tegrál Rt., Bárányhús Bt., Terényi János, Tisljar Mihály. ».RÉKES MEGYEI HÍRLAP Az oldal Csabacsüd Község Önkormányzatának támo­gatásával készült. Szer­kesztette: Lipták Judit. Fo­tó: Veress Erzsi. Nyolcvanéves az első mintafalu Bár a történelmi gyökerek jóval távolabbra nyúlnak vissza, Csabacsüd jelenkori történel­mét mégis csupán 1924-től számít­hatjuk. A pusztán lakó 1 gazdák kezdeményezésé­re ugyanis a telepü­lés ebben az esz­tendőben vált le Békésszentandrásról, s alakult önálló község­gé. A jeles évfordulót Csabacsüd lakói egész éven át tartó programsorozattal ünnepük. En­nek fontos része a július 3-án, szombaton megtartandó falunap, melynek teljes költségét a helyi vállalkozók, magánemberek biztosítot­ták. A község vezetői úgy tervezik, ezentúl minden esztendőben megtartják a falunapot. Csabacsüd nevével először egy 1456-ban kelt ok­levélben találkozhatunk, igaz akkor még Chabachyde néven. Az oklevél Hunyadi János birtokaként említi az akkoriban népes falut, me­lyet 1596-ban a törökök teljesen leromboltak. A XVIII. század eleji új­ratelepítés után a mai Csabacsüd helyén ál­ló tanyás puszta a szentandrási urada­lom részévé vált. Az elszórt tanyákon élő gazdák, élükön ifj. Litauszki Pállal a hú­szas években, az egy­kori Kita-iskolában határozták el az önál­ló község létrehozá­sát. Ennek eredmé­nyeként a Magyar Közlöny 1924. no­vember 21-ei száma kihirdette Csabacsüd megalakulását. Ekkoriban született meg az a levél, melyet Demcsák János, a falu főjegyzője írt a belügymi­niszternek, kezdeményezve, hogy Csabacsüd le­gyen az ország első mintafaluja. Az elgondolást a FALU Országos Földműves Szövetség is támogat­ta, így születtek aztán a sakktáblaszerű, egyenes utcák, melyek ma is kuriózumnak számítanak a hazai települések sorában. A kimért telkeken az első lakóház 1926-ban épült fel, s Szrnka Pál tu­A TELEPÜLÉS LEGFONTOSABB MUTATÓI A község összterülete: Ebből belterület: külterület: 6688 hektár 155 hektár 6533 hektár Belterületi zöldfelület: 10 hektár Mezőgazdasági művelésbe bevont terület: * 5450 hektár Lakóinak száma: belterületen élők: külterületen élők: Lakóingatlanok száma: 2110 1834 276 848 * A lakosság életkor szerinti megoszlása 0-18 éves: 384 18-60 éves: 1177 60 év feletti: Munkanélküliek száma: 549 49 lajdonát képezte. A következő években aztán tö­megesen megindultak az építkezések, s még ma is sokan laknak az azóta már komfortosabbá tett, sok évtizedes lakóházakban. A II. világháborút követő 1946-47-es lakosságcsere soráu s«k itteni család kitelepült az akkori Csehszlovákiá­ba, s helyükbe felvidé­ki magyar családok költöztek. Napjainkban a la­kosság 90 százaléka él a község belterületén, ahol kiépített a teljes villany- és vízvezeték­hálózat, s mind töb­ben kapcsolódnak be a kábeltelevíziós háló­zatba, újabban pedig az internet-hálózatba. A lakóingatlanok több mint fele rákapcsoló­dott a gázhálózatra. A járdahálózat szinte tel­jes mértékben kiépült, a szüárd burkolatú utak aránya eléri a 64 százalékot. Megoldott a kom­munális szemét elszállítása, a szennyvízhálózat kiépítése azonban még a jövő fontos feladata. A község építészeti emlékei közül kiemelke­dik a Nagyrátán található - Ybl Miklós tervei alapján épült - magtár, melyet ma is rendelteté­sének megfelelően használnak. Frankó János, Csabacsüd pol­gármestere 1982. január 1-je óta vezeti a települést. A több mint két évtized alatt a köz­ség jelentős változásokon ment keresztül. Kérdésünkre, hogy melyek vol­tak a ‘80-as évek elején a legfon­tosabb, megoldásra váró felada­tok, a következőket válaszolta: — A település - még az akkori mércével mérve is — nagyon gyengén volt ellátva közművek­kel. A közintézményekben pél­dául vezetékes víz sem volt. Az oktatás, az egészségügy és a szo­ciális ellátás területén is bőven akadtak sürgető feladatok. — Mennyit sikerült ezekből megvalósítani, hol tart ma a falu? — A legfontosabb lépések közé tartozott a közintézmények kor­szerűsítése, vizesblokkokkal és központi fűtéssel történő ellátása, valamint az iskolaépület bővítése. A vezetékes gázellátást 1994-ben építettük ki, s ugyancsak a ‘90-es évekhez fűződik a telefonhálózat, valamint a kábeltelevízió-hálózat megvalósítása. Bővült a szilárd burkolatú úthálózat, kiépült a szociális ellátó rendszer. — Melyek a következő időszak legfontosabb feladatai? // Frankó János Sok ten­nivalónk van a közművelő­dés területén, ezért a jövő­ben nyitni kí­vánunk a civil szervezetek ................ felé, és velük eg yütt több programot szeretnénk szervezni. Hamarosan ismét munkába áll if­júsági referensünk, s bízunk ab­ban, hogy az ifjúsági klub élete is fellendül. Megoldásra vár a szennyvízkérdés, s tervezzük a szilárd burkolatú úthálózat bőví­tését is. Úgy vélem azonban, hogy egy kistelepülés egymagá­ban nem sokat tud tenni olyan nagy kérdések megoldásában, amilyen például a munkanélküli­ség. A jövőt mindenképpen a tér­ségi együttműködésben, a felada­tok megosztásában látom.- A változó politikai ciklusok miatt nehéz feladat-e a lakosság összetartása?- Sajnos, a politika a kistelepü­léseken is érezteti hatását, meg­osztja a lakosságot. Az itteni tízta­gú képviselő-testületben azonban szerencsére konstruktív az együtt­működés, a község érdekei felül- kerekednek a nagypolitikán. ■ Őrzik a szlovák kultúrát A holnapi falunap megszerve­zésében tevékenyen kivette ré­szét a község 2002-ben életre hívott szlovák önkormányzata is. Csabacsüdön ma körülbe­lül a lakosság egyharmada, el­sősorban az idősebbek beszé­lik a szlovák nyelvet. Az önkormányzat - melynek el­nöke Oláh Miídósné - egyik leg­fontosabb feladatának tartja a nemzetiségi'kultúra, :a hagyomá­nyok ápolását és továbbadását a fiatalabb nemzedékeknek. Szo­ros kapcsolatot tartanak fenn a környék nemzetiségi önkor­mányzataival, kulturális körei­vel, a csabacsüdi Hagyományőr­ző Népdalkor rendszeres résztve­vője a térség nemzetiségi rendez­vényeinek. A közelmúltban szlo­vák nemzetiségi napot, novem­berben pedig ismét „vecierky”-t szerveznek majd. Fehér Jánosné, a szlovák önkormányzat alelnö- ke elmondta: bíznak abban, hogy az egykori Kita-tanyai iskolában végzettek találkozójára — melyet holnap 9 óra 304Ó1 tartanak az ál­talános iskolában — nagyon so­kan eljönnek majd az egykori di­ákok közül. Gyermekközpontú oktatás Augusztus l-jétől új igazga­tó, Surina Györgyné irányítja majd a Trefort Ágoston Álta­lános Iskola életét. A leendő intézményvezető legfonto­sabb célként a kor követel­ményeinek megfelelő, gyer­mekközpontú iskola kialakí­tását jelölte meg. Surina Györgyné 26 esztendeje tanítja a csabacsüdi kisdiákokat, három esztendeje pedig az igaz­gató-helyettesi feladatokat is el­látja.- Intézményünk tanulói az el­múlt években számtalan terüle­ten értek el kiváló eredményeket - mondta a leendő igazgató. - A jövőben is szeretnénk gyermekeink­nek olyan szi­lárd alapkép­zést nyújtani, mely felkészí­ti őket az élet­hosszig tartó tanulásra. Nagy figyelmet fordítunk a tehet­séggondozásra, illetve a felzár­kóztatásra. Szeretnénk diákja­inknak mindazt megadni, amit egy nagyvárosi iskola biztosítani tud. Emellett fontosnak tartom a hagyományok őrzését, a szülő­föld szeretetére való nevelést is. A település egyik látványossága a községháza előtt álló, a millennium emlékére avatott „Túzokkakas”-szobor, mely a hajdan e környéken élt madárállománynak állít emléket, s egyben Csabacsüd címerállatát formázza. Feladatok bőven akadnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom