Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-14 / 112. szám

4. OLDAL - 2004. MÁJUS 14., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP A KÜLFÖLDI MUNKAVALLALAST FONTOLGATÓK MEGOSZLÁSA (a tartózkodás tervezett ideje szerint, százalék) Legfeljebb letelepedne Az effektiv hajléktalanok azok, akik vagy az előbb említett fedélnélküli­ek vagy semmilyen stabil, tartós lakhatási lehetőséggel nem rendel­keznek, és nap mint nap keményen megküzdenek azért, hogy éjszaka valahol aludhassanak. És még be­szélünk lakástalanokról, valamint otthontalanokról.- Orosházán mióta és milyen for­mában működik hajléktalanszálló? — A szálló, a 10 ágyas éjjeli men- hely és nappali melegedőszoba 1995. február elsején nyílt meg az orosházi Egyesített Szociális Intézménybe in­tegráltan. Pályázatokkal bővültünk a jelenlegi 40 ágyra. Ebből 26 ágy men- hely (benne a 4 ágyas krízisszobával), a 14 ágyas átmeneti szállás, ahol na­ponta 200 forint ellenében tartózkod­hatnak. A nappali melegedőnk 36 fé­rőhelyes. Élhetetlennek látszó élethelyzetek túlélői A hajléktalanság sajátos veszteségélmény, ami szorongóvá teszi az embert A hajléktalanság rendkívül bonyo­lult állapot, ösz- szetett, sokté­nyezős problé­ma, annak elle­nére, hogy sokan még ma is kézle­gyintéssel pró­bálják elintézni a kérdést. A gond megközelíthető jogi, munkaerő­piaci, iskolázott- sági, közgazda- sági, lakásügyi, pszichiátriai, fej­lődés-lélektani szempontból is. OroshAza A szakemberek körében sincs egyetértés abban, hogy kit tekinthet­nek hajléktalan­nak. Kik tartoznak ide, mit tudhatunk róluk, akik sok­szor az élhetetlen­nek látszó élet­helyzeteket vala­hogy mégis túlélik. A szakirodalom­A SZÁLLÓ ATLAGLETSZAMA éllel nappal MIKI augusztus septette ÁPRILISTÓL ÁPRILISIG április mails április: éjiéi 31, nappal 34, május: éjjel 27, nappal 29, június: éjjel és nappal 28-28, július: éjjel 23, nappal 27, augusztus: éjjel 1 23, nappal 25, szeptember: éjjel 21, nappal 23, október: éjjel és nappal2925 november: éjjel 34, nappal 37, december: éjjel | 32, nappal 39, január: éjei 35, nappal 42. február éjjel 34, nappal 51, március éjjel 26, nappal 45, április éjjel 26, nappal 38. Az orosházi hajléktalanszállón 2004 februárjától napjainkig félszáznál is többen vették igénybe az intézmény szolgáltatá­sait, az étkezést adományokból és pályázati forrásokból old­ják meg. ban a csupán fedél nélkül lévőktől a lakhatási nehézségekkel küszködő­kön át mindenféle megközelítés elfo­gadható. Hering Zoltánnal, az oroshá­zi hajléktalanszálló vezetőjével erről beszélgettünk azután a szakmai fó­rum után, aminek elsőként ez a város adott otthont a közelmúltban.- Nagy kérdés, ki és mit ért hajlék­talanságon?- Magyarországon Schuler Dezső írt róluk, a hajléktalanokról 1939- ben. 1945-től 1989-ig tiltotta a dikta­túra ennek a szónak még a haszná­latát is. 1987-ben Utasi Agnes kuta­tó tanulmányában csövesekről, csa­vargókról írt, akik mindenféle ház­pótló, lakáspótló helyeken élnek (lépcsőház, kalyiba, vasúti pályaud­var). Ma a szakma 4 kategóriát hangsúlyoz: a fedélnélkülieket, akik az éjszakáikat közterületen töltik.- Kis kiszolgáló csapatának mi az erőssége? És a gyengéje?- A személyzet 7 tagú, erőssége az együttgondolkodásban, a folya­matos önképzésben és a hivatástu­datban rejlik. Gyenge pontunk? Nem tudunk utcai szociális munkát felvál­lalni.- A regionális diszpécserszolgálat­tal közösen szervezett szakmai napja­kon arról is beszélt, hogy a hajlékta­lanság az valójában egy elhúzódó gyász folyamat...- Lakóink egynegyedének a haj­léktalanok otthonában, másik 25 százalékuknak rehabilitációs intéz­ményben, 10 százalékuknak egész­ségügyi intézményben, a többieknek viszont a munka világában, a társa­dalmi reintegrációban lenne a he­lyük. A hajléktalanság valójában egy olyan tünet, amelyért mikro- és makroszociális okok tehetők fele­lőssé. Együttesen, de az érintett sze­mély életében más-más súllyal vannak jelen. A hajléktalanság sa­játos veszteségél­mény (szakmai­lag egy elhúzódó gyászfolyamat), amely provokál (ki vagyok én, ki­nek kellek én életérzést váltva ki). Frusztráció, szorongás, ag­resszió — ez az eredmény.- Milyen kitöré­si lehetőségei van­nak a hajléktalan­nak? — A tapasztalat szerint az alkohol, a drog... Közben lecsökken a mun­kaerőpiacra jutás esélye. Ez közöm­bösséghez, vagy akár teljes apátiá­hoz vezethet. Ha a hajléktalanban az énazonosság-tu- dat rögzül, akkor szinte lehetetlen­né válik a kiút. Ez a csapda és vala­mennyiünk fele­lőssége, hiszen a probléma nagyon komplex.- A lakás- és a munkaerő-piaci lehetőségekre gort-' dal-első sorbánt — Nézzük csak a munkába állás esélyeit: minél ke­letebbre él valaki Magyarországon, annál rosszabb helyzetben van. Minél kisebb tele­pülésen él, annál kilátástalanabb hely­zetben van. Életkori szempontból leg­súlyosabb az ifjúsági munkanélküli­ség. Minél képzetlenebb valaki, annál esélytelenebb a munka világában. És a romák hátrányáról ne is beszéljünk! A lakásprivatizáció miatt alig van bérla­kás hazánkban. Ha nincs jövedelem, reálisan minimális a lakáshoz való ju­tás. Míg az unióban (Belgiumban, Dá­niában, Franciaországban, Luxem­burgban, Hollandiában, Németország­ban) törvény biztosítja a lakáshoz va­ló jogot, mi, magyarok még nem tar­tunk itt. Bár megindult a szociális bérlakásprogram, de ez nem éri el a 3 százalékot az összlakásállományon belül. Ez is azt bizonyítja, hogy még évtizedekig szükség lesz a hajléktala­nok ellátórendszerére, mert kevesebb a fedél, mint amennyi az igénylő. CSETE ILONA D-FOTÓ: VERESS ERZSI Térségünk jövőjéről Simon lAszlóné, dévaványai nyug­díjas:- Kis csórók vagyunk mi itt, Bé­kés megyében! Jobb lett volna az ország más részén, mondjuk, a Du­nántúlon, vagy a fővárosban szü­letni. Ha a mai fiatalok ép ésszel gondolkodnak, akkor fogják magu­kat és elmennek Nyugat-Európába dolgozni. Ha én most lennék fiatal, biztosan ezt tenném. Nehéz itt a megélhetés, kicsik a fizetések. Dévaványa is sokat fejlődött ugyan az utóbbi években, de még mindig sok minden hiányzik, főleg a munkahely. Ránk férne a változás, de nemigen hiszem, hogy az uniós belépés ezen a vidéken csodát tehet. Makó Éva, dévaványai középis­kolás: — Ez a térség, az egész megye, sőt, az egész ország is pénzhiány­ban szenved. Talán az egyetlen do­log, amiben nyerők lehetünk, s ami például ide, a Körösök vidékére is több pénzt hozhatna, az az idegen- forgalom. Gyomaendrőd például szerencsés lehet, hogy éppen most adták át a megújult fürdőt, talán ez hozhat fellendülést. Dévaványa, ahol hét éve élek, az utóbbi években nem lett gazdagabb, de sokat szépült. Nem hiszem, hogy az uniós csatla­kozás minket különösebben fellendítene, félek, hogy csak az árak lendülnek majd felfelé. Balogh Julianna, gyomaendrődi közhasznú munkás:- A remény hal meg utoljára... A gyomaendrődi emberek tudják, hogy Békés megye nem a leggazda­gabb vidék, mégsem mennek el in­nen, mert szeretik ezt a várost. Meg aztán itt, ha eladnánk a házat, abból a pénzből a Dunántúlon úgysem tudnánk magunknak lakást venni. A magáncégek itt na­gyon kihasználják a dolgozókat, nagyon keveset fizetnek. Hátha most, hogy megnyíltak a határok, jönnek majd ide Európa más országaiból befekte­tők és teremtenek nekünk jobban fizető munkahe­lyeket! Igazából ez volna a jó, más megoldást nem­igen látok. E y _Jfiggflbet, ^gyomaendrődi zná niimMsi '""-Ha nekem nem'volna két gyere­kem, akkor biztos, hogy fognám ma­gamat és elmennék nyugatra sze­rencsét próbálni valamelyik ország­ba. Szerintem a fiatalok, akik még függetlenek, leginkább ezt fogják tenni az elkövetkező években. Aki teheti, külföldre megy és jól is teszi, főleg, ha van valamilyen szak- képzettsége. Én is azt mondom a gyerekeimnek, hogy tanuljanak, akkor jobban fognak majd boldo­gulni. Szomorú leszek, ha elmennek más országba, de az a fő, hogy nekik jobb legyen majd. l. j. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Megkérdeztük olvasóinkat Kishírek Békés megyéből BÉKÉSCSABA, io) A Diáktanya szervezésében idén is utazik csoport a Csíksomlyói búcsúra, május 27—30. között. A programban kirándulás, tú­rázás szerepel a történelmi határhoz, a Békés-szoroshoz. Bővebb felvilágo­sítással a Kinizsi utca 20. szám alatt, illetve a (66) 445-509-es telefonszá­mon szolgálnak. BÉKÉSCSABA, (o) Tizennyolc vér- nyomásmérőt ajándékozott a közel­múltban az Egyesített Szociális Intéz­ményeknek Tóth Károly önkormány­zati, országgyűlési képviselő. BÉKÉSCSABA, (s) Keresi Békéscsa­ba vezetése, hogy milyen pályázati le­hetőségek által tudná saját tulajdon­ban hasznosítani a gerlai kastélyt. Er­ről a legutóbbi képviselő-testületi ülé­sen született döntés, az elidegenítés lehetősége az újabb határozat nyo­mán továbbra sem áll fenn. BÉKÉSCSABA, (y) Az önkormány­zati középiskolákban 1600 tanulót tudnak beiskolázni kilencedik osz­tályra Békéscsabán. A diákok közül 1541-et már felvettek. Azoknak, akik nem jutottak be sehová, rendkívüli felvételi eljáráson kell részt venniük. BÉKÉSCSABA, (o) Sok fiatal tér be ezekben a napokban Békéscsabán, a Kinizsi utcai Diáktanyára, munkale­hetőség iránt érdeklődve. Az intéz­ményben felvilágosítást adnak a diák­munka közvetítésével foglalkozó is­kolai szövetkezetek elérhetőségéről. BÉKÉSCSABA, (y) A Tessedik Sá­muel Főiskola békéscsabai, gazdasági karára a legtöbben, 787-en gazdasági szakra adták be a jelentkezési lapju­kat a 104, nappali, államilag finanszí­rozott képzésű helyre. A második leg­népszerűbb szak a pénzügy, ahol nappali, államilag finanszírozott kép­zésre 479-en jelentkeztek a hatvan helyre. BÉKÉSSZENTANDRÁS. íj) Jó ütemben haladnak Békésszentand- ráson az út- és járdaépítések. A közel­múltban — útalapcserével együtt — szilárd burkolatot kapott a Csokonai utca is. Ez azért nagyon fontos, mert ezen az útvonalon jár a helyközi au­tóbuszjárat. Az útépítések terén bő­ven akad még feladat, mivel Békésszentandrás belterületén 20 ki­lométernyi útalap nélküli út található. CSABACSÜD. (j) A rendszerváltás óta eltelt évek alatt összesen 215 ren­deletet alkotott a csabacsüdi önkor­mányzat, melyek közül jelenleg 28 van még hatályban. Az uniós csatla­kozás időpontjáig valamennyi, ér­vényben lévő rendeletet felülvizsgál­tak, ennek köszönhetően ma a köz­ség valamennyi helyi rendelete meg­felel a hazai és az uniós követelmé­nyeknek. DOBOZ, (b) A község közigazgatási területén végrehajtott rendőrségi akci­ók keretében tavaly négy, országos körözés alatt álló személyt fogtak el a rend őrei. Ugyanakkor 21 személyt tulajdon elleni szabálysértés elköveté­se miatt állítottak elő az akciókba be­vont rendőri erők. DOBOZ, (b) A dobozi polgárőr cso­port tavaly összesen 3 ezer 275 óra szolgálatot teljesített. Ebből a helyi körzeti megbízotti csoport tagjaival 1068 óra közös szolgálatot láttak el. A dobozi polgárőrök tavaly összesen 5 ezer 296 kilométert járőröztek gép­kocsival. DOMBEGYHÁZ. (1) A dombegyházi önkormányzatnak az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóságához be­nyújtott pályázata sikerrel zárult, mely a Rákóczi utca szilárd burkolatú kiépítését teszi lehetővé. A 710 folyó­méter és 3 méter széles út kivitelezés­ét a debreceni Debmut Rt. végzi, me­lyet várhatóan július 15-éig befejez­nek. A beruházás költsége 18,3 millió forint, melynek 50 százaléka a kapott támogatás. GYOMAENDRŐD. (j) Sipos János, az Oktatási Minisztérium államtitkára adta át a közelmúltban a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola részére azt az oklevelet, mely tanúsítja, hogy az intézmény kiépítette a Comenius Il-es intézményi modellt. A hároméves munka eredményeként megszületett modell magában rejti a folyamatos fejlesztés lehetőségét. GYOMAENDRŐD. (j) A Honismereti Egyesület és a Szülőföld Baráti Kör kétéves munkájának köszönhetően megjelent a Ki kicsoda Gyomaend- rődön? című, igen vaskos kiadvány. A könyv több mint ezer (elsősorban XX. századi) gyomaendrődi, illetve onnan elszármazott ember életútját mutatja be. GYOMAENDRŐD. (j) A település aktív testvérvárosi kapcsolatokat ápol a romániai Nagyenyeddel és a németországi Schöneck városával. Utóbbiaktól a közelmúltban a gyomaendrődi festők meghívást kaptak egy festőtáborba, s egy sporttalálkozó is kilátásban van. A város a közelmúltban egy lengyel településsel, Pilznoval is felvette a kapcsolatot, onnan a fürdőavatás al­kalmából érkezett először delegá­ció. GYULA, (ö) A holokauszt évében Gyulán megemlékeztek Léderer Eduárd építészmérnökről és Kohn Dávid íróról, újságíróról. Mindkét je­les személyiség a gyulai izraelita te­metőben nyugszik. Léderer Eduárd 160 éve született, nevéhez fűződik Gyulán a városháza, a volt megyehá­za jelenlegi formája. Kohn Dávid 18 éven át volt a Békés című hetilap munkatársa, főszerkesztője, 1938- ban hunyt el. Az élet alkonyán, a Hatvan év múltán, a Gyula város ut­cái és terei című művei máig megha­tározóak, cikkei emlékezetesek. Gyulára hozta a legjobb színtársula­tokat. Mindkettejük sírját megkoszo­rúzták. GYULA, (ö) A gyulai önkormány­zat, a Várfürdő Kft. és a nagyobb szállodák vezetői áttekintették a für­dőberuházás időarányos teljesülését, a működést az átalakítások ideje alatt. A megbeszélés azzal zárult, hogy rendszeressé teszik ezeket a kölcsönös tájékoztatásokat az idelá­togató vendégek érdekében. A meg­beszélésen részt vett dr. Perjési Klá­ra polgármester, Juhász János, Sza­bó Jenő és Tóth Sándor alpolgár­mester, Cséfán Lajos fürdőigazgató, Bozó András, Mindszenti Péter és Szabó Árpád szállodavezető. Bozó András, aki a fürdőberuházásnak az önkormányzat által megbízott ellen­őre, a Gyulai Idegenforgalmi Egye­sületet is képviselte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom