Békés Megyei Hírlap, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-07 / 32. szám

10. OLDAL - 2004. FEBRUÁR 7., SZOMBAT- Verselő-------­Cs okonai Vitéz Mihály Dorottya „Egek! már én tehát csak azért születtem, Hogy férfi sohase feküdjék mellettem? Miért juttattatok hatvan esztendőre, Ha szert nem tehetek egy mssz főkötőre1 Vártam, sokat vártam, azt nem mondhatjátok; Várásom bérét hát mért meg nem adjátok? Mindég jóhiszemben ültem az adventét, Hogy tán tesz egy kérő nállam kompümentet; A fársángot mindég töltöttem vígsággal, Hogy tán nem gyötörtök többé a lyány Sággal: Mit ért? nem is véltem, s már itt vök Húshagyó - Húshagyó! Húshagyó! engem itthon hagyó! Mivel érdemlettem? Egek! Ugyan mivel? Lám lett válna mivel, csak lett válna kivel Sem pénzét, sem eszét én nem néztem válna, Sem nemét, sem képét; csak férfi lett válna. Mondtam, hogy akárki légyen, hozzámegyek, Kezet csapok vele; csak leány ne legyek. Bóldogabb férjfiú nem lett válna, mint 6: Úrrá tette válna őtet egy főkötő. Hordtam válna mindég saját tenyeremen, Csak könyörült válna pártát-úru fejemen. így kesereg a vénlány Csokonai Vitéz Mi­hály Dorottyájában. Az 1799-ben keletke­zett komikus eposz farsangi mulatságba hívja az olvasót, miközben szatirikus ké­pet fest a nemesség idegenmajmolásáról, kifigurázza léha életmódjukat.-Ajánló---------­KÖ NYV Búcsú Tóanyánktól. (R) A könyv a Lá­nyok országába, ebbe az európai em­bertől térben és gondolkodásban távoli világba viszi az olva­sót. A Dél-Kína és Ti­bet határában, három­ezer méterre a tenger­szint felett élnek a moszók anyajogú mat- riarchátus társadalom­ban. A Búcsú Tó­anyánktól című könyv Jang Ercsö Namu, a ma már sikeres éne­kes és modell életét nyomon követve ad hiteles krónikát erről a zárt, de valósá­gos világról. A kötet azt is megmutatja, miképp vált a vidék a külföldi újságírók, tévések, antropológusok és a turisták paradicsomává, s veszítette el fokozato­san a békéjét. A moszók különös világá­ba, hagyományaiba, kultúrájába avat be az érdekes olvasmány. CD Megasztár-lemez, (esz) Közös koron­gon a Megasztár összes döntőbe jutott versenyzője: Schmidt Vera, Tóth Veroni­ka, Dér Henrietta, Oláh Ibolya, Schmidt Barbara, Kandech Evelyne, Nagy Ed­mond Géza, Gáspár László, Szabó Leslie, a már kiesett Aczél Gergő, Galambos Dorina és Mujahid Zoltán, továbbá a közönségszavazattal szere­pelt Székelyhídi Balázs, Batka Ignác Barna, Bartók Krisztián és Hajdú Klára egy-egy felvéte­le. A tavaly ősszel indult tehetségkutató­verseny egészen áprilisig tart, addig min­den héten kiesik egy játékos a közönség szavazatai alapján. A lemezen emellett - természetesen - helyet kapott a sláger­ként csengő Pierrot-szerzemény, a Csil­lagdal, sőt annak karaoke változata is. Cél, hogy 2005-ben már hivatásos báb együttesként működjön a békéscsabai Napsugár Apja nyomdokába lép Lenkefi Konrád fia Sokakat megrázott évekkel ezelőtt, amikor elhunyt a Napsugár Báb­együttes irányítója, a nemzétközi- leg is elismert bábos szakember, Lenkefi Konrád. Az együttes ki- sebb-nagyobb fennakadásokkal működött az elmúlt időben, de most új célt tűztek ki: a profivá válást. Mindennek a szakmai lebonyolítá­sát elsősorban a Budapestről haza­települt Lenkefi Zoltántól várják, aki ezzel tulajdonképpen édesapja munkáját folytatja.- Mennyiben játszott közre pályaválasz­tásában az, hogy édesapja is ezen a terü­leten dolgozott?- Nagyon komoly szerepe volt. Ez ugyanolyan, mint, hogy az asztalos fia általában asztalos lesz, mert ezt látja otthon. A Magyar Képzőművészeti Aka­démián a látványtervező karon végez­tem el a báb-, díszlettervező szakot. Olyan mestereim voltak, mint Koós Iván, akinek a nevéhez fűződik például a mindenki által ismert Mekk-mester fi­gurája. Később polgári szolgálatos kato­na lettem a bábszínházban, s utána fel­vettek bábtervezőnek. Tulajdonképpen három évet dolgoztam a teátrumban asszisztensként.- Mikor került vissza Békéscsabára?- Tavaly szeptembertől kaptam meg a lehetőséget, hogy átvegyem a békés­ről, hogy hivatásos együttessé alaku­lunk át. A háttér megvan ahhoz, hogy legyen egy jó együttes. Baráti hangulat­ban fogadott a társulat, nem úgy, mint a vezetőjüket, ami abból is adódik, hogy tulajdonképpen ők neveltek fel engem.- Nem furcsa azokat irányítani, akik egykoron önt okosították?- Én hiszek abban, hogy ha a szak­mámat jól tudom, akkor nem számít az, hogy idősebbek, vagy nem időseb­bek. Szerepel a szerződésemben egy olyan pont, mely a bábcsoport pro­fivá tételét tartalmazza. A me­gyei közgyűlés tavaly év végén felszólította a megyei művelő­dési központot, hogy az ala­pításhoz szükséges papíro­kat adják be. Ez lényegé­ben egy tárgyalássorozat eleje, s a vége remélhető­leg az lesz, hogy ki­mondják az alapítást. Tőlem azt várják el, hogy 2005-ben már tel­jes évadunk lehessen. Jelenleg a művelődési központ melletti Medosz-ban próbálunk, de vannak elképzelések arra, hogy egy állandó helyen, színházként mű ködhessünk. Névjegy Lenkefi Zoltán Születési hely, idő: Békéscsaba, 1977. április 26. Családi állapota: nős, felesége színházi díszlet-, jelmezter­vező. Egy kétéves lánygyermek, Sára édesapja, kinek öccsét február közepére várják. Iskolai végzettsége: látványtervező, báb-, díszlettervező (Magyar Képzőművészeti Akadémia). Hobbi: a szakmája. A bábszakmában továbbra is jól cseng a Lenkefi név, Zoltán viszi tovább a családi hagyományt. csabai Napsugárt, ekkor költöztünk haza a családommal. Ez a munka azért is fontos a számomra, mert szó van ar­- Művészileg hol áll jelen pillanatban a Napsugár? — E tekintetben a jó középkategóriába sorolnám a társulatot, nagyon sok felté­telnek nem felelünk még meg. Amatő­rökkel dolgozunk, s a profivá váláshoz szükséges, hogy bizonyos képzésben részt vegyenek.- Hol láthatjuk ebben az évben a tár­sulatot?- Lesznek fellépéseink a megye több településén. Szeretnénk egy új darabbal, az Árgyélus királyfi és Tün­dérszép Ilonával megjelenni, s emellett régi darabjaink közül is felújítunk né­hányat.- Beszélgetésünk elején már érintet­tük édesapját. Mennyiben jelent az terhet önnek, hogy Lenkefi Konrád igen ne­ves alakja volt a bábéletnek, s a többség kimondva-kimondyat- lanul hozzá méri önt?- Nagyon nagy teher, de kiváltság is. Abból a szem­pontból borzasztó teher, hogy állandóan hozzá hasonlítanak, holott nem vagyunk egyfor­mák, hiszen senki nem olyan, mint a má­sik. Másrészt nagy se­gítség, hiszen szinte be sem kell mutatkoz­nom, már tudják, ki vagyok. Az a szűk kör, aki ma Magyarorszá­gon ezzel a szakmával foglalkozik, tisztában van vele.- Mennyiben akar megfelelni édesapjá­nak?- Ezen még soha nem gondolkoztam, de nyilvánvaló, hogy miatta is fontos az, amit csinálok. Biztos vagyok abban, hogyha élne, akkor nagyon ér­tékelné azt, amit most csinálok. Igazából egyébként soha nem akartam megfelelni ne­ki, mert nem kellett, nem volt ilyen el­várása. Pocsaji Richárd Farsangi fánknézőben Benke László mesterszakáccsal Az egyetlen étel, amelyhez két villa dukál Benke László négy szakácsolimpia aranyérmeseként előkelő helyet foglal el szakmája rangsorában. Az elmúlt évtizedekben a világ harmincnyolc országába kapott meghívást, ahol királyok és állam­fők is megkóstolták különleges ét­keit. Vendéglátóim a magyar konyhára jel­lemző ízeket várják el tőlem, én pedig élénken figyelem, hogy náluk mi a szo­kás - kezdte Benke László. - Jó sorsom úgy hozta, hogy farsang idején is meg­fordulhattam különböző európai orszá­gokban. A télűző farsanghoz minden­hol játékos szokások kötődnek. Francia- országban, Finnorszában és Németor­szágban krumpligombócot csinálnak, amelybe különböző figurákat tesznek. Aki az emberalakost kapja, az lesz a far­sang királya. Szegényebb helyeken: Erdélyben, Ukrajnában és a Nyír­ségben parázsban sült krumplival próbálnak sze­rencsét. A sült krumpli mellé az év hátralévő részére vonat­kozó jóslato­kat csomagol­nak, majd ösz- szekeverik őket.- Tud még ha­zai példákat?- A legjellegzete­sebb hazai szokások Mohács környékén él­nek. Búsó járáskor nemcsak tüsköspecsenye, amikor a kolbász alap­anyagot száraz húsba töltik. A cigányka is közkedvelt, ami úgy készül, hogy a disznóhúsba betöltik a hurka-kolbász töltéséből kimaradt maszszát és meg­sütve, szeletelve tálalják. A toros ká­poszta az egész Alföldön elmaradhatat­lan étke a farsangnak. Ilyenkor a malac farka, füle, valamint rizses húsgombó­cok kerülnek az ínycsiklandozó ételbe. Jellegzetes édesség a sűrű tejbegrízből készült gombóc, aminék dió, mák vagy szilvalekvár a tölteléke és darált dióba hempergetve kerül az asztalra. Az év­nek ebben a periódusában sokan meg­próbálkoznak a fánksütéssel, hiszen semmit nem ér a farsang e foszlós cso­da nélkül. Egyet nem szabad elfelejteni: a fánk az egyetlen étel, amit két villával illik fogyasztani. Szénái Horváth Éva Benke László főztje után az államfők is megnyalják a tíz ujjúkat. Holnap is Bilincsbe verve, hét őr kísérte a temetésre Töri magát a szerepért A megyénkbeli temetésen ve­zetőszíjon tartott, talpig bi­lincsbe vert férfi vonta magára a figyelmet. A bokáján lánccal araszoló ember az elhunyt fia volt. Utánajártunk, melyek azok a kivételes esetek, amikor a különösen veszélyes nehéz­fiúk elhagyhatják a börtönt. Szilágyi Annamáriának, a bé­késcsabai Jókai színház művé­szének már senki nem meri azt mondani, hogy kéz- és láb­törést. Egyszer ugyanis ezt óhajtották neki, és a művésznő el is törte a lábát. Múlt hét szombaton, a Csabai Páholy előadása közben pedig a boka- szalagja szakadt el. Az albérlő felvette és eljátszotta a gyest Többet vitt a háztól, mint hozott a békéscsabai házaspár albérlője. A postás rendre a csaló markába számolta a lakástulajdonost megillető gyest. A ház látta harcolni Jurisics Miklóst Ki ne vágyna arra, hogy egy 13. században alapított nyugat­magyarországi városban, Kőszegen kapcsolódjon ki? Ha azt is eláruljuk, hogy a Pont Vendégház és Kézműves Galéria 12 vendégágyas épületét ajánljuk szállásnak, akkor valószínűleg sokan már csomagolnak is — legalább gondolatban. A kőszegi Pont Vendégház és Kéz­műves Galéria épülete még látta harcolni 1532-ben Jurisics Miklóst és vitéz katonáit. A vendégház ab­lakaiból gyönyörű kilátás nyílik Kőszeg történelmi belvárosára, műemléki épületeire, a Hősök tor­nyára és a vár bejáratára. Híven az épület történelmi múltjához és környezetéhez, a szobákat antik bútorokkal, de a mai igényeknek megfelelően ren­dezték be. Vendégeik teljes ké­nyelmét és pihenését szolgálják a kókuszlatex matracokkal felsze­relt bioágyak is. Ez azonban nem minden, a szolgáltatások köre a közeljövőben szaunával bővül. A vendégházban egy apart­mant és öt vendégszobát alakítot­tak ki. Minden szobához zuhany­zó és WC tartozik, az apartman­ban hálószoba, fürdőszoba, sőt dolgozószoba is van. Ha a felnőt­Pont Vendégház és Kézműves Galéria Akciók: 2 éjszaka esetén 10 százalék, 3 éjszaka esetén 20 százalék, 4 éjszaka esetén 30 százalék kedvezmény. Az ötöt fizet — hetet kap akció­nál 7 éjszaka jár öt éjszaka áráért. Cim: Kőszeg, Táblaház u. 1. (a vár bejáratával szemben) Telefonszám: 94/563-224 Fax: 94/563-225 E-mail: pontbolt@axelero.hu tek szeretnének maguk utazni, gyermekfelügyeletet is vállalnak a háziak. A programszervezésre sincs a vendégnek gondja: az or­szágon belül, vagy a környező osztrák városokban idegenveze­tést is kérhetünk. __________________________I a t örökök kiűzését, hanem a tél végét is ünnepük. Ilyenkor összejönnek a rokonok és az is­merősök, s ennek tiszteletére gyak­ran disznót vág­nak. Nagy divat ilyenkor a

Next

/
Oldalképek
Tartalom