Békés Megyei Hírlap, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-18 / 244. szám

10. OLDAL - 2003. OKTÓBER 18., SZOMBAT- Verselő--------------­Vö rösmarty Mihály Deák Ferenc Alkudtál s mondtad: ,,nem kell, amit ti szerettek, Vagy nem kell úgy, mint élni, sze­retni szokás; Munkabíró lelket kívánok, félni tudatlant, S félni merőt: amint a haza jobb ügye hí. És emberszerető szívet, ha vad indula­tokkal És áleszmékkel küzdeni síkra kelek. Tűrni viszályt és pártharagot, s ha kerülni lehetlen, Régi baráttól is tűrni a néma döfést. S amint kezdettem fiatalkori lelkesedéssel Arról hálaimát mondani vég na­pomon. Mindezekért a díj, amelyet elérni reményem: Vajha kicsin legyek a nagy haza hősei közt. ’’ Kétszáz éve, 1803. október 17-én született a Zala megyei Söjtörön Deák Ferenc állam­férfi, politikus, jogtudós, akadémikus, a „haza bölcse”. Nevéhez fűződik az 1867- es osztrák-magyar kiegyzés, amelynek alapja a Pesti Naplóban 1865 áprilisában megjelent írása, a „Húsvéti cikk” volt. Vö­rösmarty Mihály versével emlékezünk rá.-Ajánló----------------­KÖ NYV A pucér szakács. Tisztázzuk mindjárt elöljáróban, hogy Jamie Oliver kötete nem szexkönyv. A szerző Anglia ifjú szakácscsillaga, eleven, magával ragadó egyéni­ség, a BBC csatornán be­mutatott főzőműsoraival vált hazájában közked­veltté. A magyar közön­ség a Spektrum Televí- zóból ismerhette meg a fortélyait. A Park Kiadó tavaly jelentette meg ...és egyszerűen csak főzz! című könyvét, és íme, most itt a folytatás, A pucér szakács. Segítségével az olvasó könnyen elsajátítható konyhai fogások birtokába jut, amelyekkel egyszerű, mégis izgalmas és ínycsiklandozó étele­ket varázsolhatunk az asztalra. A könyv azokhoz szól, akik modem ételekre, ne­tán ételkülönlegességekre vágynak. A szerző ars poeticája: Nevess, főz egysze­rűen, és dönts le pár sört! CD The Chemical Brothers: Singles 93-03. (a) Az angol elektronikus zene egyik leg­meghatározóbb duója a kerek évforduló alkalmából tíz év anya­gának legjavát válogat­ta össze, bár az Elek- trobank című alapmű sajnos hiányzik a le­mezről. Hiába ismeri az ember a számok összes hangját, a ré­gi, emlékezetes zenék egymás után hall­gatva újdonságként hatnak, vagyis bát­ran kijelenthetjük, hogy a „best of” egy külön művé áll össze. A válogatás ko­rongon a régi számok mellett két új is hallható, ami némi reményt ébreszthet a vegyi tesók rajongóiban, hogy hama­rosan egy eddig ismeretlen zenékből ál­ló, új kemikál lemez is a boltokba kerül. Ä».,. M , Jordán Tamás szerint pici gesztusokkal juthatunk közelebb a békésebb, barátságosabb világhoz „Ölben hozzuk a közönséget a Nemzeti Színházba” A nagyvilágban kevés ország „dicsekedhet” a fejlettséget és az életszínvo­nalat tekintve olyan éles főváros—vidék ellentéttel és a megyék közötti kü­lönbségekkel, mint hazánk. Akár a gazdaságot, a kultúrát, a művészeteket vesszük alapul, óriási a szakadék; a szerencsétlenebb, szegényebb, hátrá­nyos helyzetű vidéken sokkal jobban meg kell dolgozni a sikerért, s előfor­dul, hogy a szakértelem európai értéket teremt, mégsem jut el a híre me­gyehatáron kívülre. Jordán Tamás színművész, rendező, a Nemzeti Szín­ház főigazgatója amikor az előkelő budapesti teátrum vezetői posztjára pá­lyázott, komoly fejezetet szentelt annak, hogy a főváros és a vidék, a ketté­szakadt ország közelebb kerülhessen egymáshoz; ebben a nemzeti külde­tésben természetesen a kultúrára, a művészetekre, de nem csak a színház­ra osztotta a főszerepeket. Jordán Tamással a Megyejárás című országos programsorozat lényegéről, céljáról abból az alkalomból beszélgettünk Budapesten, hogy novemberben Békés lép fel a Nemzeti Színházban, aho­vá megyénk legtávolabbi településeiről is várják a közönséget.- Főigazgató Úr! Jól kitalálta a Megyejá­rás programsorozatát. Milyen sikerre szá­mít, mit vár a két színházi szezonban műsoron szereplő előadásoktól, kiállítá­soktól, találkozóktól?- Azért pályáztam meg a Nemzeti Színház igazgatói posztját, mert nagy le­hetőséget láttam arra, hogy azokat az ambícióimat, amik már korábban is meg­voltak, alaposan kiéljem. A Nemzeti Színház épülete nemcsak színházi elő­adások otthona, hanem találkozóhely; a Nemzetinek kiemelt, központi intéz­ménynek kell lennie, amely fókuszálja, összegyűjti a kultúra értékeit, nem csak a színházi értékeket, bár a színházi elő­adások természetesen a legfontosabbak, de mellettük szeretnénk otthont adni a társművészeteknek és sokféle esemény­nek. Szeretnénk jelezni és tenni azért praktikusan is, hogy az ország lakossá­ga, a magyarul tudó emberek úgy érez­zék, övéké is a Nemzeti Színház, bárhol is éljenek. A Kaposvárott eltöltött évtized elég hosszú idő volt arra, hogy közelről megismerhessem Somogy megyét, s azt, hogy milyen a vidéken élő művészek sorsa, milyen mostoha az a pálya, amit be kell járniuk. Rájöttem, mennyire víz­fejű, hólyagország „Budapestország”, s ezen kellene segíteni.- Ezeknek a gondolatoknak a jegyé­ben született meg az elhatározás, hogy mutassuk be megyénként az ország kul­turális értékeit. Szeptemberben elkezd­tük, s mára beigazolódott a tétel, hogy nagyon sok értékes dolog van, amire nem figyelünk oda, mert messze, vidé­ken van. A koncepció több lábon áll: egy­részt jelentkezünk a megyében a hónap elején a megnyitóval, vándorkiállítással a Nemzeti Színházról, másrészt a feszti­vállal a megye hozza ide előadásait, kiál­lításait, koncertjeit. A különvonatnak ha­talmas a sikere; a megye kisebb települé­seiről összegyűjtjük a jelentkezőket, he­lyi Volán-busz viszi őket a megyeszék­helyre a különvonathoz, Soroksáron át­kerül a szerelvény a HÉV-sínekre, itt van előttünk a megálló, ahol kiszállnak. Mintha ölben hoznánk a nézőket a szín­házba. Már két ilyen élményünk volt, fel­tételezem, így lesz ez Békés megyéből is: jönnek az emberek, akik erre áldozzák a napjukat, nagyon nagy megtiszteltetés­nek érzik, hogy háztól házig hozzuk őket, s mi is nagyon örülünk, hogy eljön­nek. Az előadásokon fölforrósodott a le­vegő, mert a közönség nagyon megbe­csülte, amit kapott. S van még a Félkraj- cáros program, amely azt jelenti, hogy novemberben a Nemzeti Színház elő­színészünk van Békéscsabáról, Marton Róbert és Bródy Norbert, tehát mégis­csak látószögben van az a színház.- Művészi, vezetői ars poeticája figyelem­re méltó, mert olyan szempontokat hangsú­lyoz hogy értékpárti, a tekintélyelvűség he­lyett a tudásm, a szakértelemre épít, a jó hangulatot, a barátságot, a boldog, elége­dett társulatot tartja fontosnak. Szokatlan, de igen rokonszenves vonások a mai eldur­vult, pénz és politika vezérelte világban. A Megyejárás ötlete is azt sugallja, hogy Fő igazgató Úr hisz a kukára, a művészetek, az értelmiség társadalmi szerepében.- Nagyon nagy zavarban vagyunk, hogy mi az értelmiség szerepe, a művé­szet feladata. A rendszerváltás magával hozta ezeket a problémákat, s még soká­ig kell kutatni, sok oka van annak, miért veszítette el a fontosságát a színház és a művészet. Magyarázat, hogy demokrácia van, szabadság, nem keresik már az em­berek a szócsőt, azokat a kimondott sza­vakat, amiknek a hatására lopva össze­nézhetnének. Azt kérdezi, hogy van-e esély, remény a változásra, nagyon ne­héz a jövőbe látni. Van egy naiv hit, de talán nem is annyira naiv, hogy ne lehes­sen hinni benne, hogy nagyon sok apró gesztus kell, amíg valami beérik. Nem le­het abban hinni, hogy valamilyen ötlet, vagy akár művészeti alkotás hatására bármi is jelentősen változhatna. De azt gondolom, hogy akár a Megyejárás so­rán, ahol megismerkedünk a művészek­kel a kiállításokon, az előadásokon, el­hangzik néhány kedves szó, a metakom­munikációnak nagy szerepe van. Ha a Nemzeti Színház a maga kiemelt pro­dukciójával és nyomatékával képvisel valamit, ami nem hirdet talán látványos változást, de a tartásával, a gesztusaival jelzi, hogy szeretné, ha egy békésebb, barátságosabb világban élhetne minden­ki, akkor a pici gesztusokból valami tör­ténik, amit majd számon lehet tartani.-A békésebb, barátságosabb világ olyan végszó, aminél okosabbat, fontosabbat alig­ha hallhatunk, a megyék vendégszereplése pedig a gesztusok sorozata, amik idővel nagy dolgokra képesek. Jól értem?- Igen, színházi emberként, ezzel a múlttal elérkeztem egy pozícióba, amiről lehet gondolni, hogy már nincs tovább. De nekem nincsenek törtető ambícióim, viszont annyit kaptam a sorstól, meg az élettől, hogy tele van a puttony. S nekem az a dolgom, hogy helyzetbe hozzak em­bereket, tehetségeket, előadá­sok jöjjenek létre, talán az én segítő közreműködésemmel. Most adnom kell, mert én már nagyon sokat kaptam. Ha el­képzeljük a Mikulást, aki el­kezdi a munkáját este, tele van - nem a hócipője - a háti­zsákja, és amikor kirakja az ajándékokat a csizmákba, neki könnyebb lesz a csomagja; a puttony kiürül, a Mikulás ki­egyenesedik. Nyomaszt en­gem a sok szétosztani való, mert teli az idő, szeretném át­adni, ha csak nem telik meg a puttony újabb ajándékokkal...- Köszönjük a beszélgetést, a viszontlá­tásra Békéscsabán, majd újm Budapesten! Niedzielsky Katalin „Nyomaszt engem a sok szétosztani való, mert telik az idő... ” adásaira fél áron lehet jegyet kapni, vo­natra ülni, és fél áron szállodai elhelye­zést is biztosítunk. — Egyrészt befogadják a me­gyék értékeit, hogy megmutas­sák azokat a fővárosi közönség­nek, másrészt elhozzák távoli kistelepülések lakóit Thália Duna-parti templomába. Min­den megyének fontos a bemu­tatkozási lehetőség, de Békés­nek, hazánk egyik legelmara­dottabb térségének - ahol az életminőség mutatói a legmos­tohábbak, a színházat pedig, ahol azért születtek értékes, eu­rópai előadások, büntetőtábor­ként emlegetik - különösen fontos, létszükséglet. A fő­város-vidék ellentét leküzdése távot célként körvonalazódik, de gondoltak- a megyék közti különbségekre is? Mérnökből színész, rendező Jordán Tamás 1943-ban született, a Műegyetem mér­nöki karán szerzett diplomát. Állomásai: Egyetemi Színpad, 25. Színház, Várszínház, Kaposvár, Merlin, Nemzeti Színház. Jászai Markiíj (1977), Érdemes mű­vész (1986), Kossuth-díj (1996). Platón: Szókratész, Gyurkó: Don Quijote, Moliére: Zsugori uram, Illyés: A kegyenc, Bulgakov: A Mester és Margarita, Peter Weiss: Marat halála (De Sade márki), Csehov: Cse­resznyéskert (Gájev), Shaw: Szent Johanna (Warwick gróf) Beckett: Godot-ra várva (Vladimir) - néhány fon­tosabb szerepei közül. Rendezte többek között Fassbinder, Goldoni, Anouilh, Móricz műveit A település neve: Megrendelem a Nemzeti Színház 2003. november 29-én indítandó különvonatára és az aznapi Weöres Sándor: Holdbéli csónakos ! című előadásra (kezdés: 15 óra) érvényes jegyei (jegyeket). Neve: Címe: j Telefonszáma: Utazók létszáma: irányítószám utca 1 fő, 3000 Ft 2 fő, 6000 Ft 3 fő, 9000 Ft 4 fő, 12 000 Ft település neve házszám : 1 Aláírás: A jegy ára átvételkor fizetendő Nemzeti különjárat A Nemzeti Színház - együttműködve a MÁV-val, a Körös Volánnal és a BKV-val - Békés megye kistelepülésem élő családok részére kü­lönvonatot indít. A program időpontja: 2003. november 29., szombat Az előadás: Weöres Sándor: Holdbéli csónakos A jegy ára: 3000 Ft/fő Az ár tartalmazza: — az utazás költségét különbusszal a településről a megyeszék­helyre, majd különvonaton a Nemzeti Színházhoz és vissza- a színházi belépőjegyet Mit kell tennie?- Töltse ki és küldje vissza november 5-éig a Nemzeti Színház, 1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. címre a jelentkezési lapot. A boríték­ra írja rá: nemzeti különjárat.- A résztvevőket a jelentkezési lapok beérkezési sorrendje alapján választjuk ki úgy, hogy a megye minden falujából legalább egy csa­lád felkerülhessen a különvonatra.- Postafordultával választ küldünk, hogy jutott-e Önnek hely a kü­lönvonaton.- Amennyiben igen, úgy november 20-áig, a válaszlevél bemutatásá­val vegye át jegyutalványát a Békés Megyei Jókai Színház szerve­zési osztályán. Itt kell kifizetnie a jegy árát is.- A jeggyel pontos tájékoztatást adunk az utazás indulási és érkezé­si időpontjáról, a részletekről. Amennyiben már nem tudu nk he­lyet biztosítani a nemzeti különjáraton, erről is értesítést küldünk, s úgy Önnek a félkrajcáros programot ajánljuk. (A jelentkezési lap másolható és a Nemzeti Színház honlapjáról is letölthető.) Nemzeti különjárat — 2003. november 29-e, 15 óra Weöres Sándor: Holdbéli csónakos mese bábokkal két részben Gáspár Sándor m. v. és Szarvas József közreműködésével A holdbéli csónakos Kaszás Attila Sólyomárus leány, később Sólyomistennő Söptei Andrea Jégapó, magyar fejedelem Bodrogi Gyula Nagymedve, lapp fejedelem Papp Zoltán Medvefia, lapp trónörökös Marton Róbert Huang-Ti, kínai császár Csankó Zoltán m. v. Dumuzi, sumir főpap Trokán Péter Memnon, szerecsen fejedelem Újvári Zoltán ldomeneus, krétai király Spindler Béla Temora, kelta királynő Varga Mária Helena, Spárta királynője Bognár Anna m. v. Vitéz László Stohl András Bolond Istók Vida Péter Paprika Jancsi Mészáros Tamás Gyöngyvér, Jégapó udvari énekesnője Mészáros Sára valamint Bolya Mátyás (koboz), Scholz Melin- da (fuvola), Schlanger Tamás (dob), a Szín­ház- és Filmművészeti Egyetem bábosztályá­nak növendékei és a Figurák Táncszínház Látvány- és animációtervező: Keresztes Dóm Zeneszerző: Melis László Díszlettervező: Horgas Péter Jelmeztervező: Szakács Györgyi Bábtervező: Boráros Sziláid Dramaturg: Dobók Lívia Bábrendező: Kovács Géza Operatőr: Szalay András Koreográfus: Király Attila Zenei munkatárs: Bagó Gizella és Termes Rita Technikai munkatárs: Fekete Péter Szcenikus: Krisztiáni István Fénytervező: Móray Ernő Rendezőasszisztens: Herpai Rita Rendező: Valló Péter Réges-régen, amikor még a keleti őshazában él­tünk mi, magyarok, uralkodott a jó és hatalmas Jégapó. A lánya, Pávaszem, egész nap csak a Holdban hajózó szerelmeséről, a holdbéli csó­nakosról álmodozott. A kirúlykisasszony kezé­ért a világ leggazdagabb, leghatalmasabb kirá­lyai versengenek. Az európai és ázsiai kultúra különböző történelmi útjait megszemélyesítő kérők, valamennyien a mesebeli Ős-Magyaror- szág királykisasszonyát próbálják megszerezni. Pávaszemnek egyikük sem tetszik, ezért a kiko- sarazott kérők bosszút esküdnek. Elhatározzák, hogy elrabolják a világszép leánykát. gyökerük Békéscsabához vagy Békés megyéhez kötődik. Hozzájuk is szól, rá­juk is épít ez a program. A leszakadásról, a perifériáról annyit, hogy a Nemzeti Színházban két nagyon tehetséges fiatal D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTÉI- Nagyon nehéz erre tekintettel lenni, mert a koncepció lényege, pillére, hogy mi rábízzuk a helyiekre a válogatást, akik tudják, milyen értékeik vannak. Nem azért mondom, hogy találjak vala­mi pozitívumot is, de nekem nagyon meggyőző volt az, hogy Békés megye és Békéscsaba képviselői ott voltak az első programon, látták, miről van szó, s tu­dom, hogy nagyon alapos előkészületek után jó fesztivált szerveznek. Havonta egy megye bemutatkozása nagyon sok még itt, Budapesten is, számítanunk kell a lokálpatriotizmusra és azokra is, akik a fővárosban élnek, de a szívük, a lelkűk, a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom