Békés Megyei Hírlap, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-16 / 242. szám
6. OLDAL - 2003. OKTÓBER 16., CSÜTÖRTÖK ORVOSTUDOMÁNY iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A torlódás oka nem szervezési hiba, hanem kapacitáshiány Dr. Boros Zoltán orvos-igazgató eredeti szülész-nőgyógyász hivatását sem adta fel A békéscsabai Réthy Pál Kórház nemrégiben kinevezett orvosigazgatóját, dr. Boros Zoltánt a napokban a szakrendeléseken kipróbálás alatt lévő bejelentkeztetési rendszer tapasztalatairól kérdeztük. A beszélgetés során az előbbi mellett szót ejtettünk a napjainkban egyre inkább reklámozott alternatív szülési módokról is, hiszen mint tudott: Boros főorvos az igazgatási feladatok mellett szülész-nőgyógyász hivatását sem adta fel. A különböző szakrendelők váróhelyiségeiben sok időt töltenek a betegek, de egyelőre a mindenkit kielégítő megoldás nem született meg.- Elég sok olyan felvetés érkezik a kórház vezetéséhez, hogy helyenként borzasztóan sokat kell sorban állni a betegeknek, különösen a szakrendeléseken. Többen emlegetik, hogy létezik már előre bejelentkezés, tehát mindenkit meghatározott időre rendelnek be, így csökken a várakozási idő. Milyen tapasztalataik vannak ezzel kapcsolatban Békéscsabán?- A minőségbiztosítás keretében egy-két éve, próbaképpen négy szakrendelőben valóban elkezdtük a bejelentkeztetést. Meg kell mondani, hogy a tapasztalatok egyelőre nem egyértelműen pozitívak. Olyan járóbeteg-rendeléseken, ahol akut pacienseket is ellátnak, nagyon nehéz megoldani a bejelentkeztetést, tekintve, hogy egy-egy sürgős eset az egész folyamatot felboríthatja. Előfordulhat, hogy még kellemeüenebb, ha a bejelentkezett beteg már megérkezett, vár a sorára, előre beosztotta az idejét, számítván arra, hogy a rendelésen időre várják őt, ehhez képest mégsem halad elég gyorsan. Az első egy-két beteg-elégedettségi vizsgálat alapján van jó visszhangja a kezdeményezésnek, de nem egyértelmű a siker. Ezt tovább ronthatja az a helyzet, hogy hamarosan bevezetik a minisztérium által meghatározott időkorlátot a szakrendelőkben. Ez annyit jelent, hogy a jövőben megszabják, bizonyos rendelési időben hány beteget kell ellátni. Ez a rendszer előreláthatóan befolyásolja majd a szakrendelések betegforgalmát, s ki fogja tolni a várakozási időt még akkor is, ha bejelentkeztetünk. A bőrgyógyászaton már probléma van ezzel, pedig ott is hatalmas beteglétszámmal dolgoznak. További rendelőre is szükség lenne, és szakorvosból sincs elég. Tudtommal a háziorvosok is próbálkoznak a bejelentkeztetéssel, de ott is adódhatnak gondok, mert az akut eseteket, a lázas gyereket, a rosszul levőt azonnal, soron kívül el kell látni. A megoldáshoz véleményem szerint az vezethet, ha több szakrendelőnk lesz, s persze az orvos- és nővérhiányról sem feledkezhetünk meg, amivel bizony Békéscsabán is küzdünk. Először is fel kellene mérni, melyek azok a szakterületek, ahol szükséges lenne további rendelők nyitása, vagy rendelési óraszám-bővítés. Több helyen felmerült a kétműszakos (délelőtt-délután) rendelés gondolata is. Az országban van is erre példa fül-orr-gégészeten, szemészeten, bőrgyógyászaton, de ide megint csak további orvosok, személyzet beállítása szükséges.- Másfél-két évvel ezelőtt lehetett hallani a képviselő-testületi üléseken, hogy a háziorvosok nagyon szorgalmaznák, hogy online kapcsolatban lehessenek a kórházzal. Van-e azóta ebben az ügyben előrelépés? — Terveink között szerepelt egy közös számítógépes hálózat létrehozása, amelyen a háziorvos a már ott lévő betegének kérhetne időpontot a kórházi szakrendelésekre. Tudni kell, hogy nem egyforma a komputeres rendszerünk, s ezek összekapcsolása egyelőre nem valósult meg. Tudtommal az ötlet nem halt el, továbbra is igény lenne rá, ám ez is csak akkor működhet hatékonyan, ha a bejelentkeztetés rendszerét be tudjuk járatni. Nem tettünk le az on-line kapcsolatról, ám ennek nem is annyira az informatikai háttér, mint inkább a szakrendelések kapacitása a hátráltatója. — Ön nem hagyott fel szülész-nőgyógyász szakmájával sem, amikor orvos-igazgató lett. Mi a véleménye a mostanában igen divatos alternatív szülési módokról? Békéscsabán milyen lehetőségek vannak erre? — Osztályunkon már pár éve működik egy alternatív vajúdó helyiség, amit nagyon szépen berendeztünk a kismamák nagy megelégedésére. Itt a párok együtt lehetnek akár a vajúdás teljes ideje alatt. Ebben a szobában van például egy bőr bevonatú franciaágy, bordásfal, nagy gumilabda, pezsgőfürdő sarokkád, ami segíti a vajúdás nehéz óráit. Nagyon népszerű a lehetőség az anyák körében, de mi magunk is pártoljuk ezt a dolgot, mert esetenként a szülés lefolyásának idejét is gyorsítja, de mindenképpen megkönnyítí a kismamák dolgát. Ezzel szemben magát az alternatív szülési módokat és eszközöket, úgymint a szülőszék, a víz alatti, vagy az otthonszülést mi szakmailag nem tartjuk elfogadhatónak. Ugyanis a szülés kontrollált, ellenőrzött folyamat kell legyen, s ezt a legideálisabban a szokott helyen, szülőágyban, folyamatos szívhang-ellenőrzés mellett kell lefolytatni úgy, hogy bármikor hatékonyan segíthessünk. Az előbb említett vajúdó helyiségben sem mondunk le a kontrollról. Az alternatív szüléseknél sokkal nehezebben észlelhető a komplikáció, s mint tudjuk, a szülészetben a beavatkozásokat a lehető leggyorsabban kell végrehajtani. Tudom, hogy mostanában igen divatos, sokat reklámozott témákról van szó, de szakmailag abszolút nem tartjuk helyesnek. Tudomásul kell venni, hogy mindenféle műtéti, transzfúziós lehetőség nélkül a szülés nem veszélytelen még a mai napig sem.-Az Ön által említett vajúdó szoba bárki számára igénybe vehető, vagy térítéshez kötik a használatát?- Teljesen szabadon választott, mindenki számára ingyenes. Aki szeretné, az abban lévő eszközöket is nyugodtan kipróbálhatja. Az sem okoz gondot, ha egyszerre többen is vajúdnak, hiszen a szülésznők nagyon profi módon „levezénylik” a dolgot, tehát mindenki a megfelelő időben férhet hozzá a számára leghasznosabb eszközhöz.- Akkor sem javasolják az alternatív szülést, ha előreláthatóan nem várható komplikáció? Menynyire lehet ezt megjósolni?- Egy szülésben mindig benne van a komplikáció lehetősége, egészen a császármetszésig kiterjedően. Természetesen egy panaszmentes terhesség után, egy alapbetegséggel nem rendelkező hölgynél sejthető, hogy sima szülés lesz, de soha nem lehet teljes biztonsággal megjósolni ezt. Ezért nem szerencsés lemondani a folyamatos kontrollról.- Végezetül hadd kérdezzem meg: orvos-igazgatóként mennyire szaporodott meg a munkája, össze tudja-e egyeztetni az igazgatási feladatokat az eredeti szakmájával?- Való igaz, hogy a vártnál is nagyobb terhek kerültek a vállam- ra, de ez semmiképpen sem mehet a szakmai munka rovására. Egyelőre úgy tűnik, hogy a kettő együtt is működik. ______ j Na gyon népszerű az alternatív szülőszoba az anyák körében, az orvosok is pártolják a használatát, esetenként a szülés lefolyásának idejét is gyorsítja A menthetetlen beteg szervével más ember életét mentik A donorság lehetősége jogilag szabályozott, de a család véleményét is kérdezik Bizonyára sokan látták már valamelyik tv-csatornán azt a társadalmi célú hirdetést, amely a szervátültetés legfőbb feltételéről, a donorról szól. A hirdetés végén elhangzó mondat lényege: aki életében nem tiltakozott ellene, annak szervei halála után megmenthetik valaki másnak az életét. Az egykor világszenzációt keltő műtétek ma már egyre gyakoribbak, ezért nem csak az orvosi, de a jogi és szervezeti hátteret is kiépítették világszerte. Vajon részt vesz-e ebben a rendszerben a csabai kórház, és ha igen, hogyan? Erről beszélgettünk dr. Szabó Terézia főigazgató főorvossal és dr. Borgulya Gábor főorvossal. Magyarországon - mint megtudtuk - a szervkivétel jogi szabályozása a feltételezett beleegyezés elvén alapszik. Ezért annak, aki nem akarja, hogy halála után bármely szervét átültetés céljából eltávolítsák, még életében erről nyilatkoznia kell. A nyilatkozatot a családorvosnál, a kórházban vagy más egészségügyi szervezetnél is meg lehet tenni, onnan az bekerül a központi adatbázisba, ahol nyilvántartják. Ha az illető halálakor felmerül az esetleges szerveltávolítás lehetősége, a kórháznak legelőször is meg kell győződnie arról, hogy van-e az elhunytnak érvényes tiltó nyilatkozata. Ameny- nyibeu nincs, akkor a törvény értelmében a szerv kivételét engedélyezettnek lehet tekinteni. (Fiatalkorú, vagy más ok miatt korlátozottan cselekvőképes személy esetén más a helyzet, ilyenkor szükség van a törvényes képviselő írásos beleegyező nyilatkozatára.)- A törvény tehát nem kívánja meg a család beleegyezését - mondja dr. Szabó Terézia főigazgató -, ennek ellenére mi azt a gyakorlatot követjük, hogy beszélünk a hozzátartozókkal a lehetőségről. Nem könnyű feladat ez az orvos számára sem, hát még a családtagoknak. Veszteség érte őket, felkészületlenek egy ilyen döntésre, mindez igen nagy lelki terhet jelent számukra. Mégis, amikor felvetjük előttük a lehetőséget, hogy hozzájárulásukkal emberi életet, életeket menthetünk meg, az esetek döntő többségében azt felelik, tegyünk úgy, ahogyan a legjobbnak látjuk. Persze, azért előfordul az is, hogy a család elzárkózik, tiltakozik a szervkivétel ellen; ilyenkor visz- szalépünk. A csabai kórházban a hozzátartozók tudtán és akaratán kívül soha nem történik szervkivétel. Hogy mennyire bonyolult, többszörösen biztosított, hihetetlenül szerteágazó, mégis precíz munkát igénylő feladat a szervátültetésben résztvevő orvosok, szakdolgozók, intézmények, hivatalok, szervezetek tevékenysége, arról dr. Borgulya Gábor főorvostól tudtunk meg jó néhány érdekes információt. — Tudni kell, hogy az agyhalál beálltának megállapítása nem egyetlen orvos döntése. Ha a beteg olyan súlyos agykárosodást szenvedett, hogy már csak a gépek tartják fenn a légzését, a keringési rendszerét, a szívműködését, akkor egy háromtagú bizottság áll fel, amelynek tagjai mind súlyos betegek ellátásában jártas szakorvosok, ezen túlmenően a feladat ellátásához szükséges speciális tanfolyamot is elvégezték. Nekik egyenként, egymástól függetlenül meg kell vizsgálniuk a beteget, és ha mindhárman egybehangzóan kijelentik, hogy beállt az agyhalál, akkor következik egy 12-72 órás megfigyelési idő. Ezalatt a beteg orvosi kezelése tovább folyik. Az előírt idő leteltével vagy ugyanaz, vagy egy másik bizottság ismételten elvégzi az összes vizsgálatot, s ha ekkor is mindhárman egyértelműen kijelentik, hogy beállt az agyhalál, akkor a döntés végleges, a beteg jogi értelemben halott. Ilyenkor már csak idő kérdése, hogy mikor állnak le az alapvető életfunkciók - előbb-utóbb ösz- szeomlik a keringés, leáll a légzés, a legkorszerűbb gépek sem segítenek. Külföldön sok helyütt az a gyakorlat, hogy a döntést követően le is kapcsolják a készülékeket, mi ezt nem tesszük. — A transzplantációs koordinátor feladata, hogy a bizottság döntését követően, még a megfigyelési idő alatt felvegye a kapcsolatot a Hungarotranszplant Közhasznú Társasággal - tájékoztatott Borgulya főorvos. - Jelezzük a központnak, hogy potenciális szervdonor fekszik az osztályon, akinél bi működése csak akkor képzelhető el, ha ez a biológiai hasonlóság nagyon nagyfokú. A kht. és a kórház között tehát lezajlik az adategyeztetés, kijelöljük, hogy mely szervek jöhetnek szóba, majd elvégzünk egy sor kiegészítő vizsgálatot, amely az esetleges fertőzés, vagy lappangó betegség Bizottság dönt, szervkivételi csoport cselekszik Békéscsabán nem végeznek szervátültetést, szervkivételt viszont igen, bár azt sem az itteni orvosok végzik. Budapestről, Debrecenből, Szegedről érkeznek ide a teamek, az ottani transzplantációs központokból. Ahhoz, hogy az a sokszereplős, nagyon bonyolult folyamat, amit a szervátültetés jelent, megfelelő időben elinduljon és zökkenőmentesen érjen a végére, már a bizottság első döntése után meg kell tenni az első lépést. az első vizsgálat megállapította az agyhalál beálltát. Az ottani munkatárs nagyon aprólékosan kikérdez a lehetséges donor biológiai adatairól: életkor, testsúly, magasság, vércsoport, egyszóval mindenről, ami a műtét szempontjából lényeges. A várólistákról megkeresik azokat a betegeket, akiknek a potenciális donor szervei a legnagyobb valószínűséggel megfelelnek; meg kell mondjam, itt sejtszintű hasonlóságról van szó. Teljes azonosság nincs, esetleg csak az egypetéjű ikreknél, de a szerv sikeres beültetése és továbjelenlétét hivatott kizárni a befogadó szervezet védelme érdekében. És amíg mi a két bizottsági vizsgálat között, a megfigyelési időben a donorral foglalkozunk, addig a Hungarotranszplant úgymond „riadóztat”, azaz készenlétbe helyezi az egész szervezetet. Megkeresi a befogadókat, az operáló teameket, megszervezik a szállítást, felkészülnek a különböző hivatalos eljárásokra, hatósági engedélyek, egyebek beszerzésére. A megfigyelési idő végén, a bizottság második egyhangú döntése után pedig ez az egész készenléti állásban várakozó gépezet beindul. A folyamat minden pontján, minden pillanatban, minden egyes résztvevőnek teljesen pontosan tudnia és tennie kell a dolgát, itt nincs fontos és kevésbé fontos feladat, itt a vis maiorra is fel kell készülni. Az idő kevés, huszonnégy órán belül a létfontosságú szervnek be kell kerülnie a befogadó szervezetébe. Dr. Borgulya Gábor többször is hangsúlyozza: csak a két bizottsági vizsgálat teljesen egyhangú, kételyektől mentes határozata után indítható el a folyamat. Ha a tagok közül bárkinek kétségei vannak a donor életesélyei felől, akkor a kezelést tovább kell folytatni. A szervátültetésnek egyelőre nincs alternatívája. Folynak kísérletek műszervek kifejlesztésére, de még igazi nagy áttörésről ezen a téren nem lehet beszámolni. Amíg így van, addig nincs más megoldás: a család és az orvos számára egyaránt embert próbáló feladat végén mégis óriási dolog történik. Megmentünk egy embert az életnek. Az oldal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Rendelőintézet támogatásával készült. Internet: www.rethy.hu E mail: titkar@korhaz.rethy.hu
