Békés Megyei Hírlap, 2003. október (58. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-16 / 242. szám

KÖRKÉP 2003. OKTÓBER 16., CSÜTÖRTÖK — 7. OLDAL MEGYEI A nemzetiségekről megyénkben Pénteken és szombaton Békés megyébe látogat Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hi­vatal elnöke munkatársaival. A látogatás célja, hogy tájékozódjanak megyénk kisebbségeinek életéről, szót váltsanak az időszerű kisebbségpoli­tikai kérdésekről. A programhoz várhatóan több kisebbség országos önkormányzati elnöke is csat­lakozik. Pénteken elsőként Gyulára, a Németváro­si Óvodába látogatnak, majd a Román Kulturális Központ intézményeibe, ezután találkoznak a Ma­gyarországi Románok Országos Önkormányzatá­nak képviselőivel. Az országos román önkor­mányzat székházában 15 órakor kisebbségi fórum kezdődik több nemzetiség részvételével, majd Méhkerékre látogat a Heizer Antal vezette csoport. Szombaton Békéscsabán, a Szlovák Kultúra Házá­ban 9.30-kor kezdődik az a fórum, melyen szó lesz a kisebbségi törvényről, a szlovák intézmé­nyek működésének tapasztalatairól. A vendégek ellátogatnak a Szlovák Tájházba és az iskolába, majd délután Szarvasra, a szlovák iskolába. (ö) Évfordulók Békésszentandráson Békésszentandráson jubileumi emlékbizottság ala­kult a közelmúltban, melynek célja, hogy a település önállósulásának, illetve újratelepítésének évforduló­ját méltóképpen megünnepeljék. Mint ismeretes, a község 675 évvel ezelőtt, 1329-ben vált önálló telepü­léssé, majd a történelem viharai után, 285 évvel ez­előtt, Kábáról érkezett reformátusok telepítették újra. Ezt a kettős évfordulót szeretné a község egy — 2004 tavaszától 2005 nyaráig tartó - ünnepségsorozattal emlékezetessé tenni. Az előkészületekhez hozzáfo­gott az emlékbizottság, melynek tervei között szere­pel többek között egy, a község történetét bemutató, rézkarcokkal, tűzzománc képekkel díszített kápolna és harangláb felállítása. Hévízi Róbert szerkesztésé­ben készítenek egy kiadványt is, mely Békésszent- andrás történetét dolgozza fel. Emlékhely felállítása, valamint a református templom melletti tér parkosítá­sa is szerepel a tervekben. Ez idáig már több helyi ci­vil szervezet jelezte, hogy részt kíván venni az ünnep­ségsorozat megszervezésében. _______________l.j. El ekiek a „Zöld forrásért” Pályázatot nyújtott be az eleki cigány kisebbségi ön- kormányzat a környezetvédelmi minisztériumhoz. A remélt forrás segítségével a helyi romák környezetén javíthatnának. A városban a vasúton túli területen j mintegy 120—140 roma család él, Elek ezen részén ta­lálható a volt homokbánya, amelyet sokan illegális szemétlerakónak használnak. Éjszakánként nem egy autó fordul meg a környéken, néhány zsák szeméttel szaporítva a nemkívánatos hulladéklerakó tartalmát. A helyi kisebbségi önkormányzat szeretné fel­számolni az illegális szeméttelepet.- A bányagödör a lakóházaktól néhány méterre található, az ide hordott szemét egészségkárosító hatását nem kell részletezni. Minél hamarabb meg kell szüntetnünk az áldatlan állapotokat, ezért ki­sebbségi önkormányzatunk is indult a környezetvé­delmi minisztérium által kiírt Zöld forrás pályáza­ton, amely a cigánytelepek környezetében az illegá­lis szeméttelepek felszámolását, a területek rehabili- I tálását segíti - tájékoztatott Drágos József, az eleki I cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. ______ke. I Bo kréta az orosházi időseknek Az idősek világnapja alkalmából az Orosházi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete és az Oros­háza Barátainak Köre a városi nyugdíjasházban kö­szöntötte az egyesület tagjait a napokban. A Bokré­ta népdalkórus műsora után dr. Násztor Sándor egyesületi elnök és dr. Bíró Ferenc professzor, a ba­ráti kör elnöke korosztályuk helyzetéről, orosházi megbecsültségükről beszélt. Az ünnepségen kö­szöntötték a 75 éves egyesületi tagokat (Oskó Józsefnét, Tóth Sándornét, dr. Násztor Sándort és dr. Bíró Ferencet).________________________(csj Ha marosan megszűnik a város rákfenéje? Kábeltévéügy: sokévi ígérgetés után a budapesti FiberNet most már épít Gyomaendrődön megkezdték a kábeltévé-hálózat korszerűsítését, amelynek során az úgynevezett soros hálózatot csillagpontosra építik át. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET hatnak be újabb előfizetők, Urbán Antal Ha Gyomaendrődön a kábelteleví­zió kerül szóba, az emberek már csak legyintenek. Nemigen hiszik el, hogy az évek óta húzódó ügy­ben végre történik valami. Az ille­tékesek azonban elmozdulást ígérnek, mi több, már a szerelési munkák is elkezdődtek. Gyomaendröd Hosszú története van annak, a kábel- televízió témája miért lett „ügy” Gyomaendrődön. A kilencvenes évek elején magánkezdeményezésre létre­jött egy helyi kábeltévé-hálózat, mely­be csupán néhányszáz lakást kapcsol­tak be a gyomai városrészen. Ezt a há­lózatot 1999-ben megvásárolta egy bu­dapesti székhelyű cég, a FiberNet Rt. A helybeliek ekkor azt remélték, hogy az új tulajdonos tovább építi a hálóza­tot. Hamarosan kiderült azonban, hogy csalódniuk kellett. Megyeri Lász­ló aljegyző, aki időről időre beszámolt a képviselő-testületnek a kérdésről, egyenesen úgy fogalmaz: a kábeltévé­probléma a város rákfenéje lett. Éve­ken át csak felmérték a lakossági igé­nyeket, de a hálózat bővítése mindig elmaradt. Az utóbbi hetekben végre felcsillant a remény. Szerelő szakemberek jelen­tek meg a városban, akik egyelőre még csak a meglévő hálózat korszerűsíté­sén dolgoznak, a FiberNet képviselői azonban azt ígérik: ha­marosan a hálózatbőví­tés is elkezdődik. Urbán Antal, a FiberNet kelet­magyarországi területi igazgatója megkeresé­sünkre elmondta: cégük négy esztendeje dolgozik a hazai ká­beltelevíziós piacon, s jelenleg kilenc­ven településen van érdekeltségük. A gyomaendrődi hálózat esetében ezút­tal valóban jelentős fejlesztésekre ké­szülnek. Egy mezőberényi alvállalko­zó bevonásával hozzákezdtek a meglé­vő hálózat korszerűsítéséhez, amely­nek lényege, hogy az úgynevezett so­ros hálózatot csillagpontosra építik át, s ezzel egy időben fejlesztik a fejállo­mást is. A csillagpontos rendszer a je­lenlegi 300 megahertzed szemben már 750 megahertzes frekvencián tud­ja a jeleket továbbítani. Ez egyrészt a mostani csatornák többszörösét teszi elérhetővé, másrészt a kábelhálózat al­kalmassá válik a visszirányú jelszol­gáltatásra, azaz például internet­szolgáltatásra is. A Vásártéri lakótele­pen és a környéken élők (ezen a városrészen van a kiépített hálózat) tehát hamarosan jobb vételi lehetőséghez jutnak. Szabó László, az átépítéssel megbízott mezőberényi vállal­kozó (aki egyébként a gyoma­endrődi kábeltévé-hálózat kar­bantartója is) kérdésünkre el­mondta, hogy október végéig befejezik a lakásokban a munkálatokat. Utána a fejállomás korszerűsítése következik, melynek konkrét időpontja még nem tisztázott, de várhatóan novemberben ehhez is hozzáfognak. A kérdésre, hogy mikor kapcsolód­kifejtette: a továbbépítés iránya a gyo­mai városrész Fő Utca-Pásztor János utca-Hantoskerti út és a Körös gátja ál­tal határolt terület. Az ottani 18 utca be­kötési terveit a télen elkészítik, a mun­kálatokhoz pedig — az időjárás függvé­nyében — 2004 tavaszán kezdenek hoz­zá, s azután már nézhetik is az adást az ott élők. Tervezik további utcák bekap­csolását a Fő utca másik oldalán is. Az endrődi városrész bekapcsolá­sával kapcsolatban a területi igazgató úgy nyilatkozott: ott előbb még az igé­nyek felmérésére, majd annak függvé­nyében a tervek elkészítésére van szükség. A gyomaiak tehát már reményked­hetnek. . LIPTÁK JUDIT „ Csomagterv” A hálózatbővítés után a kábeltévé előfizetői háromféle csomag közül választhatnak majd. A tervek szerint az úgynevezett információs csomag ára 1098 forint lesz, az alapcsomagért 2500, míg a családi csomagért 3000 forintot kell majd fizetni havonta. Visszakapják a nyelvvizsgadíj árát Fél mázsa borjúhús a rézüstben Az iskolaigazgatóknak a nyelvvizsgadí­jak visszatérítését igénylő adatlapokat szombatig kell beküldeniük az Oktatási Minisztériumba. A kormányrendelet szerint a szaktárca diákonként legfel­jebb 9500 forintot utal át az intézmé­nyeknek. A tanulók akkor kaphatnak pénzt, ha nyelvvizsga-bizonyítványu­kon 2000. október 6. vagy annál későbbi dátum szerepel. A gyomaendrődi Kner Imre Gimnázium igazgatója szerint a kedvezmény a nyelvtanulásban ösztön­ző lesz és növeli az esélyegyenlőséget. Gyomaendröd A gyomaendrődi Kner Imre Gimnázium­ban kilenc diák jogosult a nyelvvizsgadíj megtérítésére. Dr. Kovács Béla iskolaigaz­gató szerint a kormányrendelet ösztönző, amellett az esélyegyenlőséget is javítja: — Korábban a iskolai idegen nyelvi óra­szám mellett a sikeres vizsga érdekében a gyermekeknek különórát is kellett venni­ük. Ráadásul a vizsga nem is mindig sike­rül elsőre. A szerény anyagi helyzetű csa­ládokban ez visszatartó erőt jelentett - mondotta az igazgató, aki sokat vár a köz­oktatási törvény nyári módosításától, amely többek között az idegennyelv-okta- tásban is több változást hoz.- A jövő tanévtől a nulladik évfolyam intenzív nyelvi előkészítőjén a heti óra­szám negyven százalékában, 11-15 órá­ban tanulják a gyermekek az idegen nyel­vet. Gyomaendrődön ez egy nyelvre kon­centrálva heti tizenkét órában, csoport- bontásban történik. Ugyanazzal a csoport­tal két-három nyelvtanár foglalkozik majd. A nulladik évfolyamon, majd a to­vábbi gimnáziumi években tanultak birto­kában a diákok eredményes nyelvvizsgát tehetnek. Jó hír az is, hogy az emelt szin­tű nyelvi érettségi C típusú középfokú nyelvvizsgának felel meg. _______cs^r. Me zőhegyes testvérvárosa, Kézdivásárhely önkormányzatá­nak meghívására öttagú mező- hegyesi delegáció utazott nemrég az erdélyi városba. A csoport veze­tője HoÚós László, a művelődési és sportbizottság elnöke volt Mezőhegyes— Kézdivásárhely A mezőhegyesi delegáció megte­kintette a hagyományos kézdi- vásárhelyi sokadalom rendezvé­nyeit és a környék nevezetességeit. A programok közül kiemelkedett a képzőművészeti tárlat, melyen az erdélyi festők és grafikusok lovakat ábrázoló munkái szerepeltek. Részt vettek egy babakiállításon, ahol csaknem 300 nagyméretű ba­bát láthattak a legkülönfélébb nem­zeti és nemzetiségi viseletben. Kézdivásárhely múzeuma állandó tűzoltógépjármű- és történeti kiállí­tással is gazdagodott. A jelenlevők a hagyományos vásári és színpadi produkciókon túl nem mindennapi rekordkísérletnek is szemtanúi vol­tak. Több mint 500 kiló borjúhús­ból, 250 liter vörösborból és a hoz­závalókból 8 szakács készítette fo­lyamatosan a pörköltet, az erre a célra készült 1000 literes rézüstben. A szervezők ezzel a teljesítmény­nyel beírták nevüket a Guinness Rekordok Könyvébe. A testvérvárosok kapcsolata példaértékű, mely mindkét fél ré­széről aktív és folyamatos. Az er­délyi látogatás viszonzásaként, október 2-5. között 25 kézdi- vásárhelyi gyermek, két pedagó­gussal eurorégiós találkozón vett részt Mezőhegyesen. _______km. Ib olyka a kérők közt válogat, de még Rigócsőr király sem felel meg (először) az ízlésének. Felvételünk előterében Czitor Attila és Kara Tünde. __________________________________________________________________________________________________MOrti KOVÁCS ERZSÉBET Me se az asszonynevelésről Helyi szerzők darabját mutatja be holnap a Jókai színház Ibolyka gőgös királylány, épp itt az ideje már, hogy jó alaposan megne­veljék, az édesapja ezért egy koldushoz adja feleségül... A folytatás a Jó­kai színház új mesedarabjából, a Rigócsőr királyból derül ki, amely­nek egyik legnagyobb érdekessége, hogy mindkét szerzője Békés me­gyei. A szövegíró a békéscsabai ifjúsági ház igazgatója, Szente Béla, a zeneszerző pedig a több helyi zenekarból ismert Gulyás Levente. Békéscsaba Szente Bélát a Csabai Színistúdió atyjaként is ismerhetjük, így több színházi produkció születésénél jelen volt már, darabíróként vi­szont még a pályája elején tart.- A Rigócsőr király volt a ked­venc mesém gyerekkoromban, már akkor, olvasás közben képek­ben láttam az eseményeket, így született meg az ötlet, hogy szín­darabot írjak a Grimm-testvérek meséjéből. A történetet Kárpát­medencei környezetbe, a Kassa- Szöged-Székelyudvarhely há­romszögbe helyeztem. Azt hi­szem, ezzel nem hágtam át a me­seírás szabályait. Úgy vélem ugyanis, hogy mindent szabad, ami a közönségnek tetszik. A Ri­gócsőr királyból két évvel ezelőtt hangjátékot is készítettünk, amely a premier napján CD formájában kerül a boltokba országszerte. Ez azért nagy szó, mert a Hungaroton kiadó évek óta nem adott ki új me­selemezt, a mi megkeresésünkre viszont egyből rábólintottak - mondta Szente Béla.- A Rigócsőr király amolyan gyerekeknek szóló Makrancos Ka­ta, hiszen fondorlattal szelídítik meg a válogatós Ibolykát - fejtette ki a színház „jól bejáratott” mese- darab-rendezője, Seregi Zoltán. - Ez a hatodik vagy hetedik gyerek­színházi előadásom Békéscsabán, ahol ugyanolyan figyelmet szen­telnek a legkisebbeknek, mint bár­melyik más korosztálynak. Ez rit­kaságszámba megy, mert általá­ban alacsonyabb rendűnek tartják a gyerekeknek szóló előadások el­készítését; pedig hiszem, hogy ők a legőszintébb közönség. A cím­szerepet a tehetséges színiiskolás növendék, Czitor Attila alakítja, Ibolykát pedig az egyik kedvenc csabai színésznőm, Kara Tünde. A Rigócsőr király nem egyszerű me­sedarab, a kiváló zene és a jól megírt történet miatt az egész csa­ládnak szívesen ajánlom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom