Békés Megyei Hírlap, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-07 / 183. szám

I 2003. Augusztus 7., csütörtök HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Kormányfői ígéretek Budapest A K&H Bank óriási felelőtlen­séget követett el a Kulcsár­ügyben, és a Pénzügyi Szer­vezetek Állami Felügyele­tének is rá kellett volna buk­kannia arra, hogy valami nincs rendjén - jelentette ki Medgyessy Péter tegnap este a Magyar Televízióban. Meg kell találni a felelősöket, hi­szen bűncselekmény, sikkasztás történt, és semmilyen ok nincs távol tartani a hatóságokat a nyo­mozástól - fogalmazott a minisz­terelnök. A személyi jövedelemadó ügyében az MSZP és az SZDSZ között kialakult nézeteltérések­kel kapcsolatban Medgyessy Péter elmondta: az adócsökken­tés költségvetési ellentételének megtalálásában nem tud segíte­ni, de pártolja az adócsökkentést biztosító megoldás megtalálását. A miniszterelnök kiemelte, hogy a kormánynak számtalan olyan lépést kellett és kell meg­tennie, amit az előző kabinet el­mulasztott, ez pedig áldozatok­kal jár. „Felelőtlen az a kormány, amely csak a pillanatnyi sikerek­re gondol. Nekünk hosszabb távon fenntartható fejlődést kell megalapoznunk” - hangsúlyozta Medgyessy Péter. A kormányfő szerint 2004-ben néhány be nem vált adókedvez­mény megszűnik, „de a bérek nőnek, és alapvető politikai szán­dék az életszínvonal megőrzése”. Hozzátette: a kormány elkötele­zett új munkahelyek teremtésé­ben, és abban is, hogy az 50 éven felüliek után a tb-járulék bizonyos hányadát ne kelljen befizetniük a munkaadóknak. A nyugdíjasok novemberben meg­kapják 53. heti nyugdíjukat, jövőre pedig az 54. heti juttatást is, „idén ősztől pedig meg­emeljük az özvegyi nyugdíjat” - mondta a kormányfő. ■ Készülődés a tanévre Budapest A küszöbönálló tanév kezde­téig számos új szabályt kell megtanulniuk a pedagógu­soknak és a szülőknek. Szeptembertől több ponton mó­dosul a közoktatási törvény, így például az első három évfolya­mon csak a szülő beleegyezésé­vel lehet a diákokat megbuktatni, ha a tanulmányi követelménye­ket az iskolából igazolt vagy iga­zolatlan mulasztás miatt nem tudják teljesíteni. Bevezetik a pe­dagógusok titoktartási kötelezett­ségét: az óvodában, iskolában és kollégiumban dolgozók a mun­kájuk ellátása közben tudomá­sukra jutott információkat nem továbbíthatják bárhova, csak a törvényben meghatározott sze­mélyeknek és szervezeteknek. A nevelőtestület tagjain kívül csak a szülőnek van joga megismerni a gyermek fejlődésével, tanulmá­nyaival, magatartásával össze­függő információkat. Az Oktatási Minisztérium sze­rint a módosítás nyomán a hét­vége, a szünet nagyobb mérték­ben lehet a pihenésé. A változás­sal nem tiltják központilag az írásbeli házi feladat lehetőségét, de kötelezővé teszik, hogy az is­kola pedagógiai programjában meghatározza az otthoni felké­szüléshez előírt írásbeli és szó­beli feladatok elveit, korlátáit. ■ Számvevőszéki bírálat Budapest Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolja a kormány­nak, hogy alakítsa ki az agrár- politika középtávú tervét. Az ÁSZ az ajánlásokat az föld­művelésügyi tárca átvizsgálását követően fogalmazta meg. A számvevőszék javasolja, hogy az illetékes miniszter tegye teljes körűvé a szabályzatokat, illetve építse ki a támogatások monito­ring-, nyilvántartási és ellenőrzé­si rendszerét. Emellett alakítsa ki a teljesítményszemléletű értéke­lési rendszert is. Az ÁSZ megállapítása alapján a vizsgált intézmények gazdálko­dása javult, ugyanakkor a szemé­lyi juttatások és a jutalmak terén szabálytalan intézkedések tör­téntek, s továbbra is kifogásolha­tó az Agrár .Intervenciós Köz­pontnál a letéti számla kezelése. A vizsgált körben a közbeszerzé­si előírásokat betartották, ugyan­akkor a tervbe vett közbeszerzési és beruházási iroda létrehozása elmaradt - tartalmazza a jelentés. A belső ellenőrzés hatékonysága javult, de szabályozása, a státu­sok betöltése hiányos. Az ÁSZ szerint az agrártámo­gatási rendszer hiányosságai következtében a termelők hátrá­nyos helyzetbe kerülhetnek a csatlakozás után. A jelentés fel­rója azt is, hogy elmaradt a támo­gatási és szabályozási rendszer uniós harmonizációja, s a ter­mékpálya-szabályozás gyakorla­tának átvétele. ■ Döntés a plusznyugdíjról A nyári szünet után újra mun­kához látott a kormány. Az ülésen Medgyessy Péter utasí­totta a pénzügyminisztert, hogy a jövő hétre dolgozzon ki olyan előterjesztést, amely lehetővé teszi az 53. heti nyugdíj novemberi kifizeté­sét. Jövőre várhatóan beveze­tik az ápolásbiztositást és az egészségszámlát. A kormány szeptember 1-jétől minden 6. életévét betöltött gyereknek baleset-biztosítást köt. Budapest Gál J. Zoltán kormányszóvivő a kabinetülés egyik legfontosabb mozzanatának nevezte, hogy Medgyessy Péter utasította László Csabái: a jövő hétre dolgozzon ki olyan előterjesztést, amely lehető­vé teszi az ötvenharmadik heti nyugdíj kifizetését. Szó volt a la­kásépítési, illetve -vásárlási adó- kedvezményekről is. A pontos módosításokról még tárgyalnak, de Gál J. szerint az már bizonyos, hogy a fiatalok, az első lakáshoz jutók továbbra is kapnak majd fel­vett hitelük után valamilyen mér­tékű kedvezményt; a támogatást azok nem vehetik majd igénybe, akik a kormány szerint erre nin­csenek rászorulva. A közigazgatási reform is szere­pelt a kormány napirendjén, de konkrétumokról majd csak a kö­vetkező hetekben lesz szó. A most meghatározott irányelvek szerint a jelenlegi közigazgatási kategó­riák helyett kistérségek, fejlesztési régiók, és önkormányzati régiók alakulnak majd az európai uniós elveknek megfelelően. Arról még vita folyik, hogy a megyék helyett pontosan hány régió jön létre, és Várakozó állásponton... hogy az egyes egységek munkáját hogyan lehet összehangolni. Azt sem tudni, hogy a választások rendje miként változik. A kistérsé­geknek a jelenleginél nagyobb szerepet szánnak, a közpénzek felhasználásáról a tervek szerint helyben döntenek majd. Gál J. Zoltán bejelentette, hogy szeptember 1-jétől minden 6. élet­évét betöltött gyereknek nagyko­rúságáig alanyi jogon baleseti biz­tosítást köt az állam. A szóvivő nem árulta el, hogy ez mennyibe kerül az államnak, de azt meg­jegyezte: a költségvetés tartalékai­ból fedezni tudják az ezzel kap­csolatosan felmerülő kiadásokat. A kormány döntött a Deák Ferenc- ösztöndíjról is, amit a társadalom- tudományok terén kiemelkedő tel­jesítményt nyújtó fiatalok nyer­hetnek el. Az idén 10 pályázót jutalmaznak, összesen egymillió- hatszázezer forinttal. A szóvivő a K&H brókerbotrány kapcsán megjegyezte: „a kor­mánynak tudomására jutott, hogy FOTÓ: PETŐFI NÉPE/BANCZIK RÓBERT van egy olyan állami szervezet, amelynek elnöke tényekkel bizo­nyíthatóan megakadályozhatta volna a banknál történteket, még­sem tette”. Nem derült ki, hogy melyik szervezetről van szó, de az ígéret szerint a közeli napokban lezáruló vizsgálat után megneve­zik az intézményt. Feltételezések szerint Gál J. a Pénzügyi Szerve­zetek Állami Felügyeletére és el­nökére, az ismeretlenek által meg­vert Szász Károlyra utalt. Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter bejelentette: augusztus 15-től be­vezetik azt a finanszírozási rend­szert, amelynek köszönhetően januárig a betegeknek az áremelé­sek ellenére sem kell többet fizet­niük a gyógyszerekért. A patikák­nak sem lesz finanszírozási gond­juk, ők ugyanis szeptember 15-éig feltétel nélkül igényelhetnek finanszírozási előleget a 3,9 mil­liárd forintos keretből. A terhek a gyógyszergyártókra hárulnak. FARKAS MELINDA Kopogtat-e a Júliusban hatályba lépett az egészség- ügyi intézmények gazdasági átalakulá­sát szabályozó úgy­nevezett kórháztör­vény. Az Országgyű­lés azzal a céllal sza­vazta meg az új jog­szabályt, hogy a költségvetési intéz­mények - tulajdono­saik döntése alapján - hatékonyabb mű­ködési formára tér­hessenek át, és le­gyen léhetőség külső tőke bevonására sza­bályozott feltételek között. Bízik-e ab­ban, hogy a befekte­tők „megostromol­ják” a magyar egész­ségügyi ellátó rend­szert? - kérdeztük szakemberektől. tőke a kórházakban? Györfi István, az egészségügy reformjáért felelős kormánymegbízott: - A diagnosztikai részlegek zömét évek óta magánvállalkozók üze­meltetik. Teljes kórházak működtetésébe beszállni kívánó befektetők jelentkezéséről még nem tudok. Ez persze semmit nem jelent, hiszen a befektetőknek a tulajdonosokkal, zömében a települési ön- kormányzatokkal kell felvenniük a kapcsolatot. Az intézmények átala­kulását szabályozó törvény csak néhány hete látott napvilágot. Senki nem gondolta, hogy a tőke azonnal lerohanja a kórházakat. Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnö­ke: - Nem tudok olyan ajánlkozókról, akik a pénzüket most azonnal kórházfejlesztésbe fektetnék. Az intézményi törvény körül kialakult viták is óvatosságra intik azt a tőkétl. Nem hiszem, hogy a törvény el­leni alkotmányossági aggályok bebizonyosodnának, mert akkor a köztársasági elnök, aki kiváló jogász, nem írta volna alá a jogszabályt- Véleményem szerint az új gazdasági év kezdetén, jövő januártól szá­míthatunk arra, hogy beindul az érdeklődés. Setter Antal plasztikai sebész, egy kaposvári magánklinika igazgató­ja: - Három-négy konkrét ajánlatról tudok, hogy magyar befektetők szívesen beszállnának kórházak, sőt egyetemi klinikák fejlesztésébe. Külföldi ajánlatokról egyelőre nincs tudomásom, de az érdeklődés a határon túl is beindult. A kezdeti tapasztalatok azt mutatják, hogy a tu­lajdonosok tartózkodóak, és nem igazán akarják „beengedni” a ko­pogtató tőkét. Pedig hallatlanul nagy lehetőség lenne az egészség­ügy átalakításában a szemléletfrissítésre, az intézményekben uralko­dó feudális viszonyok lebontására, a lepusztultság megszüntetésére. Gyógyszer és támogatás Budapest Az augusztus közepén életbe lépő átmeneti gyógyszerár­támogatási rendszer azt cé­lozza, hogy a gyógyszerkasz- sza túllépése ne a lakosságot, hanem a gyártókat terhelje - mondta az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója. Matejka Zsuzsanna kifejtette: a gyógyszergyártók augusztus 14-ig dönthetik el, hogy kötnek-e visz- szatérítési szerződést az egész­ségbiztosítóval. Ha ezt megteszik, termékeik után megkapják a százszázalékos támogatási össze­get, de egyúttal azt is vállalniuk kell, hogy egy bizonyos eladási szint felett visszafizetnek a gyógy­szerkasszába. Azok a gyártók pe­dig, amelyek nem szerződnek, az átmeneti rendszer szerint a támo­gatás 80 százalékát kapják meg, a fennmaradó összeg utólag meg­határozott arányához pedig akkor jutnak hozzá, ha a gyógyszer­támogatási kassza előre meghatá­rozott havi összegét nem haladják meg a kifizetések. A főigazgató tájékoztatása sze­rint az idei év első felében, 2002 azonos időszakához képest, 24-25 százalékkal növekedett a gyógy­szerkassza kiadása, holott csak 10 százalékos emelkedés lenne indo­kolt. Hozzátette: erre az évre a gyógyszerek támogatására maga­sabb összeget határozott még a költségvetés, mint az elmúlt évi kiadás volt. Ennek ellenére a kasszát 22 milliárd forinttal kell növelni ahhoz, hogy a második félévben is akkora összeg álljon rendelkezésre, mint az elsőben. Az új éves keret így 239 milliárd forint lesz, ha azt az Országgyűlés megszavazza.________________■ Legyen kevesebb baleset Az Európai Unió tagállamainak 2010-re el kell érniük, hogy legalább felére csökkenjen azoknak a száma, akik közúti bal­esetben halnak meg. A magyarországi cél az, hogy kevesebb legyen 800-nál a végzetes kimenetelű balesetek száma. Budapest Az Unió 2001-ben született Fehér Könyve szerint évente mintegy 41 ezer ember hal meg a közutakon. A legveszélyeztetettebb korosz­tály a 14-25 évesek csoportja, akik­nél a közúti baleset az elsődleges halálok. Az EU ezért azt „a nagy­ra törő” célt tűzte ki, hogy 10 év alatt a felére csökkenti a halálos balesetek számát a közutakon. Hatala József vezérőrnagy, az Or­szágos Baleset-megelőzési Bizott­ság (ÓBB) vezetője elmondta: Magyarországon a rendszerválto­zás óta a balesetek száma mintegy 40 százalékkal csökkent, ugyan­akkor évente még mindig 1200 ember veszti életét a közutakon. Az európai célkitűzéseknek megfelelően elsősorban a halálos balesetek számát kellene csökken­teni Magyarországon, azonban mivel sokkal több baleset történik az országban, mint a tagállamok­ban, a reális cél az, hogy évente ne haljanak meg 800-nál többen a ha­zai utakon - közölte a vezérőr­nagy. Hozzátette: ennek elérésé­ben a meggyőzés, nevelés és a tár­sadalmi összefogás mellett fontos, hogy a rendőrség, ha kell, kikény- szerítse a szabálykövető közleke­dési magatartást. A közlekedőknek meg kell érte­niük, hogy a rendőrség kemé­nyebb és következetesebb fellépé­se nem ellenük, hanem értük van - fogalmazott Hatala József. Az Országos Baleset-megelőzési Bizottságnak is feladata van ab­ban, hogy megtanítsa az emberek­nek: a közlekedés másik részt­vevőjét partnerként kell kezelni. A Fehér Könyv szerint a halál­esetek csökkentése érdekében az EU - a már jól bevált gyakorlati megoldások elterjesztésén túl - készül a büntetések összehango­lására. Terveket kell készíteni az összehangolt jelzőtáblák és jelzé­sek fokozatos bevezetésére, és azt is javasolják, hogy a véralkohol­szint engedélyezett felső határát 0,2 mg/ml-ben határozzák meg. * 2000-ben az EU szakértői számvetést készítettek, amely sze­rint a közlekedési balesetek a kö­zösség bruttó nemzeti terméké­nek 2 százalékát emésztették fel az adott évben. A magyar nemzet- gazdaságnak 250 milliárd forint vesztesége származik a közleke­dési balesetekből. ■ Hírek Nem lesz tandíj Az Oktatási Minisztérium tartja magát a kormányprogramhoz, ezért nem kíván tandíjat be­vezetni a felsőoktatásban; ennek javaslata a tárca honlapjára ki­tett, a felsőoktatás fejlesztéséről szóló koncepcióban sem szere­pel - közölte a szaktárca a tandíj esetleges bevezetéséről szóló sajtóhírekre reagálva, europress Könyvek ingyen A Magyarországi Szülők Orszá­gos Egyesülete (MSZOE) a me­gyei főjegyzőkhöz és az illeté­kes jegyzőkhöz fordult annak érdekében, hogy vizsgálják meg: az iskolák kérték-e a ki­egészítő tankönyvtámogatást valamennyi ingyenes tankönyv- ellátásra jogosult diák számára. A szülői szervezethez érkezett bejelentések és panaszok alap­ján végzett tájékozódó vizsgála­tok szerint ugyanis az iskolák jelentős része nem az új rendel­kezéseknek megfelelő előzetes felmérés alapján készítette el a tankönyvrendelést, mti Biztost Paksra A Fidesz-frakció környezet- védelmi kabinetje felszólította a kormányt, hogy nevezzen ki tel­jes jogkörrel bíró kormány- biztost a paksi atomerőműben történt üzemzavar elhárítása érdekében. Túri-Kovács Béla, a kabinet vezetője úgy fogalma­zott: „A Medgyessy-kormány szüntesse meg azt az állapotot, hogy a súlyos vészhelyzetben ugyanaz a menedzsment hozza meg a kritikus döntéseket, mint amelyekről mind a belföldi ha­tóság, mind pedig a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség elma­rasztaló véleményt alkotott”, mti Sok a súlyadó A súlyadó tervezett 20 százalé­kos emelése lényegesen meg­haladja az inflációt - tette szóvá Fónagy János fideszes képvise­lő. Szerinte a kormány a gép­járműhasználatot olyan luxus­nak tekinti, amely minden sar­cot, megadóztatást elbír, mti Szocdem-kritika A gazdaság jelenlegi állapota azt bizonyítja, hogy az MSZP nem demokratikus baloldali párt, nem a bérből és fizetésből élők pártja, hanem a vagyono­soké - mondta Szűrös Mátyás. A „történelmi” Szociáldemokra­ta Párt általános elnöke szerint a kormány szavahihetősége kérdőjeleződik meg, ha a vá­lasztási ígéreteket összevetjük a teljesült dolgokkal, mti Menesztett vezetők Fegyelmi büntetéssel menesz­tették az Országos Mentő- szolgálat főigazgatóját és gaz­dasági főigazgató-helyettesét a szabályellenes foglalkoztatás, létszám- és bérgazdálkodás miatt - tette közzé szerdán az Egészségügyi, Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium. Augusz­tus 9-től Székely Tamás minisz­teri biztos közreműködésével számolják fel a gazdálkodási hiányosságokat, europress Nyílt levél A Roma Polgári Tömörülés levélben fordult Németország, Ausztria és Svájc magyarorszá­gi nagyköveteihez, kérve: füg­gesszék fel a roma holokauszt kárpótlási folyamatát, mert ab­ban visszásságok vannak, mti Vízdíj Nem kell vízkészletjárulékot fi­zetniük április 15-től az öntözé­si szezon végéig a felszíni vizet öntözésre használó gazdáknak, halgazdaságoknak, illetve az el­árasztásos rizstermelést folyta­tóknak - közölte Korompay András, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezető­je. A díj elengedése elősegíti az öntözést, bár összköltségéből csak kis részt képvisel. Mn ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom