Békés Megyei Hírlap, 2003. augusztus (58. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-07 / 183. szám

4. OLDAL - 2003. AUGUSZTUS 7„ CSÜTÖRTÖK INTERJÚ gÉl HÍRLAP Arra kíváncsiak, hogy mi van a háttérben Beszélgetés a statisztikus létformáról Végh Zoltánnal, a KSH megyei igazgatójával Az Idegen szavak és kifejezések kéziszótára szerint a statisztikus az a szakember, „aki a tömegesen előforduló jelenségek és folyama­tok számbeli adatait összegyűjti és azokat elemzi”. E meghatározás mögött azonban nyilvánvalóan jóval több áll, hogy mit is takar egy statisztikus munkája, egyebek mellett er­ről beszélgettünk Végh Zoltánnal, a Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósá­ga igazgatójával. ____ Békéscsaba ________- H ány dolgot számolt már ki munkája során?- Olyan sokat, hogy képtelenség megmondani. Mióta itt dolgozom, irdatlan mennyiségű adat, számhalmaz ment át a kezemen, s azt a sok oldalt sem lehet összeszámolni, amelyeket statisztikai elemzésként volt szerencsém megírni. A statisztikai hivatal egy rendkívül sajátos intézménye a közigaz­gatásnak. Komoly múltja van, a kiegyezés óta mű­ködik, s annyiban eltérő a többi főhatóságtól, hogy közvetlen kormányfelügyelet alá tartozik. Abban is más, hogy itt egy sajátos tudományág gyakorlati al­kalmazása folyik nap mint nap. Mivel az emberek többsége idegenkedik a számoktól, jó adag elhiva­tottság kell ahhoz, hogy valaki megtalálja a szépsé­get ebben a munkakörben. Jellemző ugyanakkor, hogy aki pár évet eltölt a hivatalban, annyira meg­fertőződik ennek a munkának a szeretetével, hogy nyugdíjazásig, sőt azon túl is itt marad. Kollegáim átlagosan 20-25 éve dolgoznak a hivatalban, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem optimális a kor­eloszlása a nálunk dolgozóknak.- Mennyire zárt ez a pálya?- Szerintem nem zárt, inkább a sajátosságai mi­att különleges. Klasszikus közigazgatási feladatot nem látunk el, például határozatokat nem hozunk. Az alapfeladatunk az, hogy információkat gyűjtünk, azokat feldolgozzuk, s közkinccsé tesszük. Az, hogy kívülről egy kicsit zártnak tűnik ez a világ, az egy­részt a sokak számára száraznak tűnő munka miatt, illetve azért van, mert kifejezetten statisztikusi kép­zés nemigen folyik Magyarországon. Elsősorban közgazdasági jellegű végzettséggel rendelkezők dol­goznak hivatalunkban, ebből a szempontból jó hát­teret ad nekünk a csabai Közgé, illetve a Tessedik fő­iskola gazdasági kara. Ma már ott tartunk, hogy míg korábban lasszóval kellett fogni az ilyen végzettsé­gűeket, most már mi válogathatunk.- Hogy telik egy Névjegy Végh Zoltán határidővel várnak el bizonyos adatokat... A fentie­ken túl éves szinten sok ezer adatkérés fut be hoz­zánk a megyei vállalkozásoktól, önkormányzatok­tól, magánszemélyektől is. Elmondhatom, hogy gyákorlatilag nem létezik olyan adatigény, amelyet ne tudnánk megadni. Az adatok maguk ingyenesek, ha valaki viszont azt kéri, hogy mi számoljunk ki valamit, avagy elemzést igényel, akkor annak költ­ségeit már kiszámlázzuk.- Térjünk vissza Önre! Melyik volt eddigi pálya­futása során a legérdekesebb kutatása?- Kettő olyan volt, amelyre jó szívvel emlékezek vissza. Az egyik nem sokkal a rendszerváltást köve­tően zajlott le, ekkor készítettünk egy összehasonlí­„Kapásból össze tudnék állítani egy adatsort, amellyel azt tudnám igazolni, hogy Békés megye a leg­fejlettebb az országban.” munkanapja egy sta­tisztikusnak?- Megszabott munkaterv alapján merülnek fel a felada­tok. Az Országos sta­tisztikai adatgyűjtési program előírja azo­kat az adatszolgálta­tási kötelezettsége­ket, amelyeket meg­adott határidőre telje­síteni kell. Az adott adatszolgáltatói kör számára kiküldjük a kérdőíveket, s azokat az érintetteknek ki­töltve kell visszakül­deniük. Ha összeáll­tak az adatok, akkor továbbítjuk őket a központi adatbázisokba. Abszolút prioritása a döntéshozók informálásának van, de ügyelünk arra, hogy velük egy időben a sajtó útján a közvélemény is tájékoz­tatást kapjon. Emellett belépett az utóbbi években az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az adatigénye, amely szintén komoly többletfeladatokat ró ránk, ők ugyanis nagyon rövid tó vizsgálatot a szociális feszültségek területi — Bé­kést, Nógrádot és Borsodot felölelő - különbségei­ről. Jelentős visszhangot váltott ki ez a vizsgálat, és többen felhasznál­ták későbbi kutatá­saikhoz. A másik, amelyikre büszke vagyok, az a tele­pülési hosszú idő­sorok kidolgozása. Ez szintén egy út­törő kezdeménye­zés volt, s mind ez idáig csak a mi me­gyénkben készült el. Mit is takart ez? Mind a 75 békési település vonatko­zásában össze­szedtük mindazon statisztikai adato­kat, amelyek ren­Születési idő, hely: 1951. március 28., Gyula. Családi állapota: nős, felesége közgazdász. Két fia közül az egyik lediplomázott a csabai főiskola gazda­sági karán, a másik most tanul pénzügyi szakon. Iskolái: Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium, Pénzügyi és Számviteli Főiskola. Munkahelye: 1972 óta dolgozik a Központi Statiszti­kai Hivatal Békés Megyei Igazgatóságán, 1988 de­cemberétől igazgató. Kitüntetése: 2000-ben megkapta a legrangosabb el­ismerést, melyben egy statisztikus hazánkban része­sülhet, a Fényes Elek-emlékérmet. Hobbija: zenehallgatás (blues, keményrock), horgá­szat (a közelmúltban például Norvégiában tőkehalra és farkashalra,,vadászott”). delkezésre álltak egészen az 1900-as évek elejéig visszamenően. Az adatokat azonban nemcsak összegyűjtöttük, ha­nem kidolgoztunk egy módszert is az összehason­líthatóságukra. Mondanom sem kell, hogy irdatlan mennyiségű munkát jelentett mindez, így megér­tem azokat a megyéket, ahol 3-400 település van, hogy nincs kapacitásuk ilyenre. Ugyanakkor, hogy úgy mondjam, „megérne egy misét” mindez. Gon­doljunk csak arra, hogy egyre nagyobb szerepe van a településeknek a tekintetben is, hogy a kistérsé­gek forrásszerző szerepe megnövekszik. Egzakt in­formációkat pedig kistérségi szinten csak települési adatok összesítéséből lehet összerakni.- A közvélemény-kutatók a 4-5 százalékos hiba­határt tartják elfogadhatónak. A statisztikusoknál ez miképpen alakul?- Nagyon ügyelünk arra, hogy ne legyen hiba. Az adatszolgáltatásban viszont többféle hibalehető­ség rejlik, ami mérhető, az a mintavételből és a be­érkezési arányszámokból fakadó hiba, ezt pontosan ki lehet számolni. Az egyéb jellegű, az adatszolgál­tatók részéről felmerülő nem elég pontos adatok ré­vén jelentkező hibák vi­szont - ha formailag és lo­gikailag megfelelőek -, ne­hezen kimutathatók. A kö­zeljövő egyik nagy felada­ta, hogy az adatminőség ja­vítására jobban oda tud­junk figyelni. Régen a hely­színen ellenőriztük az ada­tok helyességét, ma már er­re nincs módunk. Ehelyett a meggyőzés módjával pró­bálunk élni, illetve ha vala­ki nem szolgáltat, avagy va­lótlan adatot ad, akkor sza­bálysértési eljárás kereté­ben pénzbüntetést szabha­tunk ki, avagy súlyosabb esetben büntetőeljárást is kezdeményezhetünk.- Köztudottan igen komplikáltak azok á mód­szerek, amelyekkel a mun­kájukat végzik. Felmerül vi­szont a kérdés, hogy fejlőd- nek-e e tekintetben?- Egyértelműen fejlő­dünk, egyre kifinomultabb módszereket alkalmazunk. Komoly kihívás a szá­munkra az, hogy nem tel­jes körű az adatgyűjtés, mindinkább beléptek a becslési eljárások. Megje­gyezném, elfogadott elv a szakmában, hogy sokkal jobb eredményeket lehet elérni egy jól kiválasztott mintavételen alapuló adatkörből, mint egy trehány módon végrehajtott teljes körűből. Egy jelentős kü­lönbség van a közvélemény-kutatók és a mi mun­kánk között, mégpedig az, hogy ők keresztössze­függéseket nem vizsgálnak, hanem egyértelmű vá­laszokat várnak: például igen, nem, nem tudom. Mi ilyen adatkérésekkel nem foglalkozunk, mi azt is akarjuk tudni, mi van a háttérben. Összefüggéseket pedig nem lehet kis mintán elvégezni, mert a vélet­lennek a szerepe akkor már annyira megnő, hogy kezelheteüen. Az elemzési módszerekről elmond­hatom, hogy kétélűek. Az elemző komoly felelőssé­ge, hogy úgy tolmácsolja az adatokat, hogy minden­ki megértse azokat, s ne lehessen őket félreérteni, félremagyarázni.- Érzékelt valaha politikai nyomást a tekintet­ben, hogy ilyen vagy olyan következtetéseket vonjon le egy-egy vizsgálatból?- Politikai nyomást soha nem érzékeltem, az vi­szont rendre előfordul, hogy a saját szemszögükből nézve tolmácsolják egyesek az adatokat. Én például kapásból össze tudnék állítani egy adatsort, amely- lyel azt tudnám igazolni, hogy Békés megye a leg­fejlettebb az országban. Minden adat pontos lenne, amit felhasználnék, csak nem mindegy, hogy me­lyek lennének ezek. Éppen ezért óriási a statisztiku- sok felelőssége... DWTÓ: VERESS ERZSI POCSAJI RICHARD Megkérdeztük olvasóinkat Miért várják a Betyár-napokat? Trenyik Andrásné, kondorosi nyugdíjas:- Örülök, hogy a településen ilyen rangra emelték a hagyomány- őrzést. A múltból élünk, meg kell becsülnünk a régi épületeket és azokat a szokásokat, azt a kultúrát, amelyet az elődeink teremtettek. A hagyományőrző rendezvények közül a legna­gyobb szabású a Betyár-napok. A kétnapos prog­ram tavaly is nagyon tetszett. A műsorok fellépői jó hangulatot teremtettek. Minden korosztály talált magának tetsző programot, volt zene, humor. Idén is ott leszek a főtéren, a lovasok és a hintók felvo­nulását különösen várom. Szabó István, szarvasi ápoló:- Éppen a könyvtárba igyekszem, hogy jelentkezzek a Betyár-napi po­gácsasütő rekordkísérletre. Tavaly fi­gyeltem fel a remek ötletre és elhatá­roztam, hogy idén én is részt veszek. Jön a családom is és több szarvasi kollégám. Otthon is imádok sütni- főzni, a konyhai munka kikapcsol. A játékos dolgok­ra meg az egész családom kapható. Hálás közönség vagyok, egy rendezvényt sem hagyok ki. A progra­mok színvonalasak és én mindegyiken részt veszek. A tavalyi műsorokkal is elégedett voltam, kíváncsian várom az idei Betyár-napokat. Magyar Mihályné, kondorosi varrónő: — A kézműves mesterségek na­gyon érdekelnek, márpedig a kéz­műves programokban a hagyo­mányőrző rendezvények mindig bővelkednek. A rokon gyermekek­kel a kézműves műhelyekben min­dig ott vagyunk, legyen az az őszi kondorosi Kuko­rica-napokon, vagy a Betyár-napokon. A családi programok közül a gasztronómiai bemutatókat is szeretem, sok ötletet meríthet belőle az ember. A szabadtéri rendezvényeken mindig részt veszek, szeretem a hangulatukat, a kötetlenségüket, s azt, hogy olyan sok kedves ismerőssel találkozom. CsekePálné, kondorosi nyugdíjas: — A felújított csárda megnyitásá­ra bizonyosan elmegyek. Akkor nyitják meg az új néprajzi kiállítást is. A bemutatott tárgyak közül töb­bet - szakajtót, sütőlapátot, pokró­cot - én ajánlottam fel. Egy részük még az édesanyámtól maradt rám, de szívesen adtam oda, mert tudtam, hogy jó hely­re került. Jó, hogy a mai gyermekek még megnéz­hetik azokat a régi használati tárgyakat, amelyek már eltűntek az életünkből. A Betyár-napok hétvé­géjét azért is várom, mert hazajönnek a vidéken la­kó gyermekeim és együtt lesz a család. cs. r. D-FOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET Energiatakarékosán Gyarmaton Hamarosan korszerűbbé, jobb minőségűvé és energiatakarékosabbá válik a világítás a füzes­gyarmati közintézményekben. A helyi képviselő- testület az intézmények belső világításainak kor­szerűsítése mellett döntött. Az energiatakarékos beruházás révén megújul a polgármesteri hivatal, az óvoda, az iskola, a strand­fürdő, a piac, a művelődési ház, a könyvtár, a nap­közis konyha, az egészségügyi központ, a bölcsőde és a családsegítő épületeinek világítórendszere. Az energiakorszerűsítés összesen mintegy 16 millió forintba kerül, s ez az összeg az új rendszer biztosította áramdíj-megtakarításból 10 év alatt té- rül meg. ___________________________________m Tel epüléseink krónikája Szarvasiak a családos héten Ezen a héten tartják a reformátusok hagyományos nyári programjukat, a családos hetet a Börzsöny­ben. A cél a lelki feltöltődés. Délelőtt a szülők és a gyermekek külön foglalkozásokon vesznek részt, a délutánok közös családi programokkal telnek. A családos héten a szarvasi református egyházközség­ből többen részt vesznek. Számukra ez az alkalom nem újdonság. Szarvason minden tavasszal csendesnapot tartanak, amit a családi kapcsolatok erősítésének szentelnek. A szarvasi reformátusok a nyári városi rendezvényeken való részvételt is fon­tosnak tartják. Szarvas város napján, a civil szerve­zetek bemutatkozásán is ott voltak, iratokat terjesz­tettek, kézimunkákat árusítottak és beszélgettek a sátruknál megálló emberekkel. Hasonló megmoz­dulást terveznek a szeptemberi szilvanapon. __________:_________________________________ffi El eki lakáselosztó bizottság Eleken 26 lakásos költségalapú bérlakást épít az ön- kormányzat a Széchenyi-terv támogatásával, a laká­sok a tervek szerint ősszel készülnek el. A képvise­lő-testület annak érdekében, hogy a lakások kiutalá­sa a lehető legigazságosabban történjen, tizenegy fős bizottságot hozott lére, aminek a bizottsági elnö­kök, valamint a nemzetiségi támogatással bejutott képviselők a tagjai. A bizottság elnöke Gál Attila, az elnökhelyettes Drágos József. Mint megtudtuk, a tervek szerint a bizottság pontrendszert dolgoz ki, ami maximális objektivitást biztosít a lakások ki­utalásánál. Egy adatlap is készül, amit a bérlakások iránt érdeklődők néhány napon belül átvehetnek az önkormányzat portáján. Azok, akik már korábban jelezték bérleti igényüket az önkormányzat felé, postai úton kapják meg az adatlapot. K.E. Szeptemberi gazdanap Hidasháton A Hidasháti Mezőgazdasági Rt. az idén is megren­dezi hagyományos gazdanapját. A szeptember 5-ei egész napos rendezvénynek a nagyüzem Bakuczi kerülete ad otthont. A szakmai programból kiemel­kedőnek ígérkezik az agrártárca vezetőinek és illeté­keseinek az EU-csatlakozással kapcsolatos előadá­sa, szó lesz az idei vetőmagellátásról és a házigazda rt. kereskedelmi tevékenységéről. A résztvevők ku­korica-, napraforgó- és szójaszántóföldi bemutatót láthatnak, a növénytermesztés gépeiből a gépforgal­mazók kiállítást és vásárt rendeznek. ___________________________________________® Or osházi számítástechnikai fejlesztés Az Orosházi Ismeretterjesztő Egyesület a Foglalkoz­tatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által kiírt, a FAT által akkreditált intézmények infrastrukturális fejlesztéseit támogató pályázatán 2,5 millió forintot nyert számítástechnikai fejlesztésre. Az egyesület a számítástechnikai oktatótermét korszerűsíti - tud­tuk meg a Rovó Istvántól. 18 új számítógép és egy di­gitális tóvetítő várja októbertől a számítógépek keze­lőit. Az oktatóterem állandó internet-eléréssel ren­delkezik majd, ahol a képzésben résztvevők a fogla­kozásokon túl korlátlan és ingyenes gyakorlási lehe­tőséget kapnak. Megjelent a világhálón az egyesület honlapja is, ahol nemcsak az egyesületről, a képzé­sekről tájékozódhatnak az érdeklődők, hanem itt ol­vasható majd a város oktatási intézményei számára kiírt pályázat, illetve annak nyertesei. A nemzetközi és államilag akkreditált TELC-nyelwizsga híreivel is találkoznak a böngészők, akik megtalálják a TIT Szövetség tagjaira vonatkozó linkeket is. _______icsi Es zközbeszerzések Ecsegfalván Az ecsegfalvi Herman Ottó Általános Iskola és Óvodában több, az oktatásnál fontos tárgyi eszközt is beszereztek - pályázattal és saját erőből - az elmúlt tanévben. A Békés Megyei Közoktatási Közalapítvány esz­közpályázatán nyert pénzből hat bordásfalat és 25 óvodai széket vásárolt az intézmény. Szintén pályáza­ti támogatással egy írásvetítővel és 150 ezer forint ér­tékű könyvvel gyarapodott az iskola. Az intézmény­nél működő alapítvány az alsó tagozatosok használa­tára hifitornyot, a felső tagozatosok nyelvgyakorlásá­hoz pedig kétkazettás magnetofont szerzett be. __________________________________ ff) Jö vőépítés Körösladányban A körösladányi képviselő-testület elfogadta a telepü­lés közép- és hosszú távú fejlesztési koncepcióját, melyeknek ebben a ciklusban az időarányos megva­lósítása a legfontosabb feladat. A koncepcióban szerepel a szennyvízcsatorna­hálózat következő öblözetének terveztetése, pályáz­tatása és sikeres pályázat esetén megépítése. Ugyan­csak szerepel a fejlesztési elképzelések között a te­lepülés központjának a megújítása, amelyre már részletes rendezési tervet is elfogadták. Továbbra is fontos megoldandó feladatként kezelik a lakásépíté­sek folytatását. Elsősorban az önkormányzati köte­lező feladatok ellátásában tevékenykedő szakem­bergárda elhelyezését kívánják így megoldani. ____________________________________________ül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom