Békés Megyei Hírlap, 2003. július (58. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-15 / 163. szám
4. OLDAL - 2003. JÚLIUS 15., KEDD INTERJÚ A nemzeti örökség védelme mellett nyitás A kultúrafogalom az értékteremtés, értékőrzés és az esélyteremtés hármassága — Az én felfogásom szerint a kultúra lényegesen bővebb és tágabb kategória, mint azt a korábbi évtizedekben, években megfogalmazták, s alkalmazták. Én nem beszélek kultúrpolitikáról, kulturális politikát említek. A kultúrpolitika meghatározni kíván, irányokat szab, dönteni akar mindenben. A kulturális politika más, koordinatív, kapcsolatokat teremtő, véleményeket összegző és vélemények között hidat teremtő. A nemzetközi kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt, a gondolkodásmódba, a tehetségbe, innovációba energiákat fektet és a későbbiekben ápolja is- nyilatkozta lapunknak Gyulán dr. Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere. — A kultúra az én felfogásom szerint a színháztól kezdve a múzeumok világáig terjed, s ennél több, viselkedés is. Ember és ember között, ember és közösség között, ember és állam között közösen vállalt partneri kapcsolat. Ahogy viselkedünk, ahogy vitatkozunk, amüyen módon élünk, ez az én felfogásom szerint mind-mind kultúra. Ennek egy jelentős része szervezeti formában is megnyilvánul, másik részét csak érezzük. Ha a kulturális politika biztos alapokat tud juttatni az egyénnek, a választott közösségnek, és az államot partnerteremtő, kapcsolatépítő egységnek fogja fel, akkor ez a széles értelemben vett kultúrafelfogás sokak tetszését nyerheti el-Az Ön felfogásában hol a kultúra határa? — Az én kultúrafogalmam az értékteremtés, az értékőrzés és az esélyteremtés hármasságában írható le. A meghatározott keretek között maximális tolerancia, a kereteken kívül azonban határozott fellépés. Az értékőrzéssel ugyanis szemben áll az értékpusztítás. Nem hiszek abban, hogy a kulturális politikának keretek nélküli toleranciával kell bírnia. Világosan kell látnunk, hogy mi az, ami érték. A tradíciók feldúlása, az értékek pusztítása, az esély- különbségek mérséklése helyett azok növelése ellen, azt gondolom, a határozott irányvonalú, markáns és tudatos kulturális poliükának fel kell lépnie. — Sok vita volt arról, hogy a kultúra meg tud-e állni a lábán, vagy támogatni kel Nem, igen, és ha igen, mennyire? — Igen, és akkor is igen, ha ez vitákat vált ki. A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején, a rendszerváltozás környékén a politika azt vallotta - és ennek számos elemével ma is találkozhatunk -, hogy az állam vonuljon ki minden területről, kicsi és hatékony államként működjék. Majd egy megerősödő civil társadalom, amely finanszírozásra, szponzorálásra is képes, kontrollfunkciókat vesz át és működteka behatoljon a kultúra olyan területeire is, ahol semmi keresnivalója. A politikának az a dolga, hogy megteremtse a kereteket, biztosítsa a finanszírozás módját - nem feltétlenül csak állami pénzekből -, hanem együttműködés révén létesítsen kapcsolatokat.- Az ország új kulturális stratégiája mennyiben különbözik a korábbi irányelvektől?- A kulturális stratégia vezetésére, kialakítására Har- sányi Lászlót, a Nemzeti Kulturális Alap elnökét kértem föl, sokszínű csapatmunkában kell dolgoznia. Vannak olyan irányok, amelyek magukon hordozzák természetesen ennek a kormánynak a vállalásait, hiszen a kormány- programban, melyet közösen írtunk, meghatároztuk azokat a kereteket, melyeket nem is kívánunk a későbbiekben sem kikerülni. Ezek a tradíciók a hagyományok őrzése mellett az újra való nyitottságot is jelentik. Egyik oldalon minden szinten ki fog állni a nemzeti identitás, a magyar anyanyelv védelme, ápolása a nemzeti örökség védelme mellett, ugyanakkor bővít, és egyre inkább bővít. Hangsúlyt fektet a külföldi magyar intézetek, mint kulturális hídfőállások tevékenységére, széles körű és igen jelentős anyagi források bevonásával a nemzeti kulturális örökség digitalizálására. A „romos” filti azt, amit a korábban mindenütt ottlévő állam. Nem szabad és nem is kell visszasírni azt az államot, amely mindenhol ott volt: a nappali szobákban, a színházi próbákon és a múzeumok sarkaiban. Eltelt másfél évtized, és mi, akik benne voltunk a rendszervál,,Dugipénz” nincs Közép- és Kelet-Európábán páratlan a gyulai vár, országos hírű a benne működő színház, és az volt a múzeum is, amely újbóli megnyitásra vár. A két intézmény korszerű felszerelésére, berendezésére a várfelújításra pályázaton elnyert összeg és a saját erő, összesen 600 millió forint nem elég. A pályázatok eredménye esetleges, van-e ilyen célra elkülönített központi forrás kiemelt intézményeknél? - kérdeztük dr. Hiller Istvánt. - Ha arra gondol, hogy van- e erre „dugipénz”, nincs! Arra irányuló szándék van, hogy a valóban kiemelt műemléki és jól hasznosítható intézményeket, objektumokat felújítsuk az állami költségvetésből. Ez azonban a közösséget, az önkormányzatot nem vonja ki azon felelőssége alól, hogy jó pályázatokat kell imia most és az európai uniós csatlakozás után még inkább. tás hétköznapjaiban, valóban olyan mélyen voltunk benne, mintha nem is láttuk volna az erdőt, csak a fákat. Azok a gyermekek, akik a rendszerváltozás idején születtek, már nemcsak hogy írnak és olvasnak, hanem internetet használnak, és egy teljesen új gondolkodás — hála istennek — követői, hitvallói. Én a gondoskodó és esélyteremtő állam közösségében hiszek, amely igenis, hogy ott kell legyen a kultúra területén. De nem akarom, hogy a politimektől kezdődően a mai tévéműsorokig folyamatosan és fokozatosan mindent megörökítünk a digitális technikával. Az informatikai minisztériummal átfogó, nemzeti kulturális digitalizálási program részleteit írjuk alá.- A kulturális tárcánál 1,3 milliárd forinttal csökkentették a költségeket. Érinti-e ez a vidéki kulturális életet?- Nem. Semmilyen intézmény, semmilyen, a kultúra területén dolgozó munkatársunk, egyetlen rendezvény sem látja ennek kárát. A minisztériumunk takarékosabban bánik a kereteivel, illetve vannak olyan beruházások, bizonyos múzeumok rekonstruálási munkálatai, festések, amelyek nem ősszel, hanem tavasszal kezdődnek.- A közművelődési könyvtámknál nagyon kevés jut informatikai fejlesztésre. Várható-e, hogy a közművelődésbe támogató informatikai cégeket vonnak be?- A városaink és elsősorban a nagyvárosaink kulturális életét sokszínűnek, egyre színesebbnek, vibrálónak látom. Látom azt a fajta felismerést, amelyben a helyi erő, a lokálpatriotizmus a kultúrára épít, és ezt minden erőmmel támogatni fogom. Ezzel a sokszínűséggel szemben azonban beszélni kell a kistelepülések kulturális életének szürkeségéről. A látható szakadékot, a nagyon nagy különbséget folyamatosan csökkenteni szeretném. Ebben a köz- művelődés valóban elkötelezett munkatársainak meghatározó szerepe van. Több mint egy évtizedig, szerintem kimondottan buta felfogásból, annak a szónak, hogy közművelődés, művelődési ház, igenis, mintha ideológiai, politikai okokból lekicsinylő és dehonesz- táló értékelése lett volna. Ki fogok állni a magyar közművelődés, a közművelődési dolgozók munkájának értéke mellett. A kulturális politikának - miközben jó dolog, hogy az elit kultúránk egyre szélesebb és színesebb - ki kell terjednie a tömegek, a hétköznapi emberek, a kistelepülések kulturális életére is. Nem ígérek csodákat, de rendszer- szerű gondolkodást igen. Várható olyan együttműködés az informatikai minisztériummal, amely az épületeknek, az infrastruktúrának helyes és jó kihasználását, informatikai ellátottságának bővülését célozza. Hogy ebbe milyen módon kerül be a magántőke, a cégek vüága, az kimunkálás alatt van.- Támogatója annak, hogy az állami múzeumok állandó kiállításai jövőre ingyenesen látogathatók legyenek. Ez az önkormányzati múzeumokra is vonatkozik majd?- Az Európa-tervben az állami múzeumoknak 2004. május elsejétől való ingyenessége szerepelt. A pontos és részletes meghatározás arról, hogy az állami és az önkormányzati múzeumok állandó kiállításai milyen mértékben kerülnek ebbe a körbe, e hetekben folyik. Azt ígérem, hogy minden múzeum, minden önkormányzat, minden, akár állami, akár más szférába tartozó gyűjtemény időben fel tud készülni arra, hogy a jövő év május elsejétől milyen módon lesz látogatható az új rendszerben. szőke maróit Megkérdeztük olvasóinkat Várható-e kenyéráremelés? Pataki Angéla, 32 éves, békési cukrászdái felszolgáló:- Nem vagyok gazdálkodó, de a híreket hallva, a gyengébb minőségű búza és az alacsony átlagtermés miatt szinte biztosra veszem, hogy emelkedik a kenyér, a péksütemény ára. Mindez családomat kevésbé érinti, ugyanis nem vagyunk „kenyeresek”, kevés kenyeret fogyasztunk. Szerintem öt százalék alatt nem ússzuk meg a pékáruk árának emelését, úgy számolom, hogy a 13 forintos kifliért hamarosan 15 forintot kell fizetnem. Az ember bosszankodhat rajta, de ellene semmit nem tehet, bele kell nyugodnunk. Takács Jánosáé, 55 éves, a békési Hepp Ferenc Általános Iskola igazgatója:- Elképzelhető a kenyér árának emelése, de azon sem lennék meglepődve, hogy a gyengébb búzatermés ellenére változatlan marad. Ezt a feltételezést arra alapozom, hogy a kiesett termést gyengébb minőségű, de olcsóbb uniós búza behozatalával ellensúlyozzák. Az emberek nem azt nézik, hogy milyen gabonából készül a kenyér, hanem annak az árát. Számomra a magyar búzából készült házi, kemencében sült kenyérnél nincs finomabb. Komoróczki Sándor, 27 éves, békési műszakvezető:- Eddig is emelték, ezután is emelik a kenyér árát, indokokat mindig lehet találni. Az aszályhoz nem tudok hozzászólni, ugyanis a mezőgazdasághoz nem sokat ko- nyítok. Úgy gondolom, hogy az alacsonyabb és gyengébb minőségű búzatermésre most rá lehet fogni a kenyér és a lisztből készült termékek árának emelését. Szerintem tíz százalék alatt nem ússzuk meg a kenyér és a péksütemények árának emelését, ami mindenkit érint. Tóth Attila, 61 éves, békési gyógyszerész: — Szerintem lesz, s nem is sokára... Hogy mire alapozom a véleményem? Amikor nem lehetett eladni a búzát, akkor is emelték a kenyér árát, s most, amikor kevesebb gabona termett, a változást indokolni sem kell. Nem lennék meglepődve, ha az áremelés meghaladná a tíz százalékot. Sajnos, a termelési költségek évről évre nőnek. Az áremelésből a termelők egyetlen fillért sem látnak, a haszon a közvetítők, így a malmok, a szállítók és a kereskedők zsebébe vándorol. iszi A SZERZŐ FELVÉTELEI Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési dm: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Tapasztalatcsere nemzetiségieknek A Közép-békési Szlovák Társulást alakító kisebbségi önkormányzatok közül tizenkét település képviseletében, negyvenketten július 17—18—19-én háromnapos tapasztalatcserére utaznak Bánkra. A Váctól húszegynéhány kilométerre lévő, többségében szlovákok lakta falu kisebbségi önkormányzatának munkájával, kulturális életével, hagyomá- nyaival ismerkednek a Békés megyei szlovákok, m Településeink krónikája Fidelitas alakult Sarkadon A közelmúltban Sarkadon is megalakult a Fidelitas, a Fidesz-MPSZ ifjúsági tagszervezete. Az alakuló ülésen elnöknek Varga Károlyt, alelnöknek Csepreghy Nándort, illetve Török Tibort választották.- A Fidelitas megalapításának egyik célja, hogy megfelelő kommunikációs csatornát építsünk ki, tennivágyó, energikus, de a politika színterén járatlan fiatalok, illetve a tapasztalt „öreg rókák” között. Család- és emberközpontú, nemzeti értékeinkre, hagyományainkra, a tisztességre és a tiszteletre egyaránt épülő jövőt szeretnénk - hangsúlyozta székfoglaló beszédében Varga Károly, a Fidelitas sarkadi alapszervezetének elnöke. ______ b.i. Sp orttelepi tetőcsere Okányban A közcélú munkákon foglalkoztatott munka- nélküliek bevonásával kisebb fejlesztéseket jelentősebb anyagi kiadások nélkül is képes megvalósítani az okányi önkormányzat. így történt ez a sporttelep épületénél megvalósult beruházás esetében. Fekete Zoltán polgármester elmondta: az iskolánál korábban lebontott épület anyagait szállították a sporttelepre. A közcélú munkások ezeknek az anyagoknak a fel- használásával végezték el a sporttelepi öltözőknek helyet biztosító épület tetőcseréjét. Az ésszerű anyaghasznosítás jegyében, a lehetőségekhez mérten, a jövőben is várhatók ilyen költségkímélő kisebb beruházások Okányban. ni Családi pályázat Dévaványán A dévaványai Múzeumpártoló Kiemelkedően Közhasznú Közalapítvány és a Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény Mesélek a családomról címmel pályázatot hirdetett meg ványai gyermekeknek és fiataloknak. Pályázni két korcsoportban — általános iskolás és középiskolás - lehet. A pályázat célja, hogy a dévaványai fiatalok idős rokonaik elbeszélése alapján örökítsék meg családjukat, vagy készítsék el családfájukat. A pályamunkák elkészítésére több hónap rendelkezésre áll: a végleges dolgozatokat november 14-éig kell leadni a Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjteményben. A pályázatok díjazására összesen 50 ezer forint áll rendelkezésre^ __________________ in Gy ermeküdültetés Füzesgyarmaton A füzesgyarmati gyermekek idén Káptalan- füreden és Mátrafüreden üdülhetnek a helyi önkormányzat támogatásával. A Káptalanfüreden található Sárréti Ifjúsági Tábort július 8-án vették birtokba a gyarmati iskolások (hasonló korú bucsai társaikkal együtt), akik július 15-éig maradnak a Balaton partján. A füzesgyarmati gyermekek utaztatását, valamint szállásköltségeit a város magára vállalta, így a gyermekek szüleinek csak az étkezésért kellett fizetniük. A szintén még ezen a nyáron megvalósuló mátrafüredi kirándulást összesen 50 ezer forinttal támogatja a füzesgyarmati önkormányzat. __________________________________ül Va dászati kiállítás Képzőművészeti csodák a természetről Az Ungvári Mihály kötegyáni festőművész nevével fémjelzett, Kétegyházán működő Békés Megyei Képzőművészeti Szabadiskola Egyesület idén Csorváson, immáron XI. alkalommal rendezte meg az országos vadászati, halászati és természetvédelmi kiállítást. Békés megye Amint arról Ungvári Mihály lapunkat tájékoztatta, a kiállítás célja a vadászat, a halászat, a természeti élőhelyek és a magyarországi tájegységek szépségének bemutatása, ábrázolása. A vándorkiállítás jelentősebb állomásai Csorvás, Bük, Tát, Kétegyháza, Kötegyán, de az alkotásokat Szlovákiában is megtekintheti a műkedvelő közönség. A Nimród vadászati szaklap díját idén Szamosmenti Antal (Szentes), Csorvás önkormányzatának díját Deliné Szabó Éva (Mezőhegyes), Kötegyán önkormányzatának díját Recskó Béla (Délvidék) nyerte. A gyulai Hőforrás Üdülőszövetkezet díját a szakmai bíráló- bizottság döntése értelmében Valaczkai Erzsébet (Tarnale- lesz), dr. Ignácz Magdolna díját Miklós János (Belényes - Erdély), illetve Halasi Anita (Gyula) vehette át. A Békés Megyei Képzőművészeti Szabadiskola Egyesület a batto- nyai Nagyné Kocsis Éva alkotását díjazta. ________________________BJ. 5 A 39 éves dr. Hiller István ez év május 19-étől a Medgyessy-kormányban az ország nemzeti kulturális örökségének minisztere. d-fotó: lehoczky péter
