Békés Megyei Hírlap, 2003. június (58. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-26 / 147. szám

4. OLDAL - 2003. JÚNIUS 26., CSÜTÖRTÖK RIPORT Háromszáz éves zsidó síremlékek a falu határában A tisztességet szeretnék megadni mindenkinek örök nyugalmában Az 1700-as évekből származó sírköveket is találtak Körösnagy- harsányban, ahol közmunkásokkal tárják fel a település közelében ta­lálható két zsidó temetőt. A településen több száz éven keresztül éltek zsidók, a holocaust azonban ezeket a családokat sem kímélte. A zsidó temetőknek 1945 után már nem volt gazdája, és amikor arról érkeztek hírek, hogy éjszakánként lopják az értékes márvány sírköveket, a harsányi képviselő-testület úgy döntött: azonnal hozzálátnak a teme­tő megmentéséhez. Körösnagyharsány Körösnagyharsányt honfoglalás kori településként 1240-ben a Váradi Regisztrum is megemlíti. 1290-ben a település akkori határában, a csonka torony tövében gyilkolták meg IV. (kun) László királyt. A falu megszen­rés után rendezték az emberek - idézte a múltat a 74 éves Győri Imre. Makra Tibor polgármester megem­lítette, a hagyományok felkutatása so­rán olyan adatokra is rábukkantak, mely szerint ha a zsidónak sok adósa volt, elégette az írást. Úgy gondolta, ne bántsák azokat az egyszerű embe­lisban, májusban a mezőgazdaságból élőknek már nem volt értékesíthető terményük. Ezért kénytelenek voltak a boltokban hitelben vásárolni. A zsi­dók ezt a helyzetet átérezték, s meg­engedték, hogy a korábban megvett áruk után ősszel fizessenek a harsányiak - emlékezett a 75 éves Oláh Béla.- A feleségem - családja jóban volt Grószékkal - elmesélte, hogy gyermekkorában vittek a boltosnak pár cső kukoricát és kaptak érte bocskorszíjat, azaz medvecukrot, vagy pemetecukrot. Ennek a Móricz bácsinak mindig volt a zsebében pe- metecukor. Azt, hogy ez a cukor Oláh Béla (jobbról), Győri Imre és Makra Tibor polgármester készséggel mutatta meg lapunknak a több száz éves zsidó sírokat. Mint mondották, a zsidó emberek virág helyett kővel tisztelegnek szeretteik sírjánál d-fotó. kovács Erzsébet vedte a tatárt, a törököt, majd Bocskai Istvántól 1605-ben hajdúvárosi rangot kapott. Az 1700-as évek második felé­ben Nagyváradról több zsidó család költözött Harsányba. A Grószok, Schwarzok, Steine- rek, Krepszek, Kiéinek emlé­két azonban nemcsak a te­metők sírkövei őrzik. A tele­pülés idősebb lakói közül még ma is többen emlékez­nek a zsidó családokra. A körösnagyharsányi zsidók szinte valamennyi­en kereskedők voltak, s mindenkin, akin csak lehe­tett, segítettek. Vegyeske­reskedést folytattak, az ak­kori helybéliek igényei sze­rint, s ha a szükség úgy hozta, hitelbe is adták az árut. Ta­vasszal, nyár elején a parasztságnak nem volt jövedelme, az előző évi ter­més ára viszont már elfogyott. A zsi­dó boltosok felírták a tartozásokat, s a „számlát” az aratás, a kukoricatö­reket, akik tartoztak neki, inkább „elviselte” a veszteséget. Persze, olymértékben, hogy az még ne tegye tönkre. Régészeket várnak Körösnagyharsányban eddig 30 zsidó sírhelyet ta­láltak, de a föld alatt még valószínűleg több száz síremlék rejtőzik. A további feltáráshoz azonban anyagi és szakmai segítségre is szüksége lenne az észak-békési községnek. Szeretnék, ha az ásatá­sok folytatásához anyagi forráshoz jutnának, a ré­gészek pedig szakmai hozzáértésükkel irányíthat­nák a munkálatokat. Körösnagyharsányban a Grósz család házát is szeretnék megmenteni. A helybéliek óhaja szerint az egykori zsidó lakóház helytörténeti gyűjteménynek adhatna helyet.- A lakosság nagyon szerette a zsi­dó boltosokat, mert közvetlenek vol­tak az emberekkel. Legalábbis ezt hallottam egykor a szüleimtől és a hajdani öregektől. Régen falun divat volt az úgynevezett „zöldhitel”. Ápri­pontosan milyen volt, nem tudom, de a gyermekeknek szívesen adott belőle - vette át újra a szót Győri Im­re. Körösnagyharsányban máig épen áll a Grósz család háza, amely a helybéliek tu­domása szerint még az 1800- as évek elején épült.- A Grósz család ebben az épületben nyitott boltot. A helyiektől halottam, hogy ré­gen egy egyenes ház állt ott, aztán folyamatosan ők építet­tek hozzá. Terménykereske­désük és kocsmájuk is volt. A üzletük pedig nem is annyira vegyesboltként, inkább ipar­cikk-boltként működött — vé­lekedett Oláh Béla. A holocaust a körösnagyharsányi zsidó családokat sem kímélte, annak ellenére, hogy a helyiek lehetőségük szerint próbálták bújtatni őket.- 1944 tavaszán a harsányi zsidók­nak is sárga csillagot kellett hordaniuk a mellükön. Aztán nyáron Nagyvárad­ra begyűjtötték őket, ott volt egy gettó. Jó darabig ott tartották őket, aztán kit munkaszolgálatra, kit gázkamrába, kit máshová vittek. A világháború után néhányan még visszajöttek Har­sányba. Például Grószéktól a lányok és a Karcsi nevű fiú is megmaradt. Hogy aztán később mi lett velük, arról nincs információnk. Valószínűleg már meghaltak, leszármazottjaikról sem­mit sem tudunk - hallottuk Győri Im­rétől. Az évszázadok során a körös­nagyharsányi zsidó lakosok két teme­tőben vettek végső búcsút szeretteik­től. Márvány sírköveket, síremlékeket emeltek. A zsidó temetőknek 1945 után azonban már nem volt gazdájuk. A korábban gondosan ápolt temetőket ellepte a dudva, s az értékeket nem kí­mélték a sírrablók sem. Győri Imre úgy tudja, a sírkövek számos darabját az 1970-es évek vé­gén valakik valamiért ledöntötték, majd egy éjjel teherautókra pakolták és elvitték. A sajnálatos esettel kap­csolatban Körösnagyharsányban min­denki barbarizmust emleget, a tette­sek nevét viszont homály fedi. — Nagyon szép volt ez a temető. Megérdemelne egy újabb rendbe te­vést! - vélekedett Győri Imre. Makra Tibor elmondta: a község­ben többektől hallotta, hogy a teme­tőből régebben elloptak néhány sír­követ. Aztán fény derült arra, hogy ezek zsidó családok síremlékei vol­tak. — A zsidó temetőket megnézve, va­lóban azt tapasztaltam, hogy a sírkö­vek hiányosak. Úgy érzem, vallástól függetlenül mindenkit megillet az, hogy a kegyelet helyét tiszteletben tartsuk. Ez késztetett arra, hogy a zsi­dó temetőket rendbe tegyük. Amikor nekiláttunk a munkának, akkor vettük észre, hogy itt nem csak az ellopott sírkövek helyein vannak meg a sírok, hanem a dudva alatt újabb síremlé­kek, sírhalmok is rejtőznek. Ezeket el­kezdtük rendbe tenni, feltárni. A hely­reállítás jelenleg is tart - mondta a polgármester. A temető feltárásához tavaly ősszel a közmunkások ásóval, kapával, ge- reblyével fogtak hozzá. Ahol kopogott a gaz alatt a föld, ott óvatosan munká­hoz láttak. Arra folyamatosan ügyel­tek, hogy a síremlékek ne mozdulja­nak ki a helyükről. Az intő jel egy mendemonda volt. — Több idős embertől halottam, hogy a zsidó családok valamikor érté­keiket, felhasználható vagyontárgyai­kat a sírkő alá helyezték el. Ez családi hagyomány volt. Ha valami nagy probléma, betegség miatt a családnak pénzre volt szüksége, akkor ezt feltár­ták. Ezért is nem akarjuk megbolygat­ni a sírokat, nehogy félreértés legyen, hogy mi az értékeket keressük. Nem ezt tesszük, csak a tisztességet szeret­nénk megadni mindenkinek örök nyugalmában - szögezte le Makra Ti­bor. MAGYARI BARNA MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT A visszaváltható palackokról Lép Gábor, 15 éves, bucsai tanuló:- Teljesen feleslegesek a vissza- válthatós palackok. Csupán azt a célt szolgálják, hogy miattuk kétszer menjünk a boltba: egyszer, amikor megvásároljuk az üdítőt az üveggel, aztán másodszor, hogy visszavált­suk. Amikor túl sok üres visszaváltós palackot tárolunk otthon, csak a helyet foglalja, s köz­ben a palackok értéke is csökken. Ha rajtam múlna, a visszaválthatós palackokat kivonnák a forgalomból. Igaz, hogy a sima palack látványa szétdobálva nem szép, de kulturáltan is el lehet azokat helyezni. Győri Imre, 74 éves, körösnagy­harsányi nyugdíjas: — Természetesen szükség van visszaváltós palackra, hiszen renge­teg felesleges szennyezéstől ment­hető meg a természet. Nincs annál csúnyább látvány, mint amikor a közterületeken szétdobálva látjuk a sok műanyag palackot. A visszaváltós palack érték, senki sem dobja el. Ráadásul a visszaváltható palack olcsóbb is nekünk, fogyasztóknak. A vissza nem válthatós palackok árát is velünk fizettetik meg, csak annak az árát később nem kapjuk vissza. A vissza­válthatós palack esetén viszont visszajár a pénzünk. Fazekas Adrienn, 15 éves, okányi tanuló:- Ezen a témán komolyabban még sohasem nem gondolkoztam, így hirtelen azt mondom: szükség van a visszaváltós palackokra. Bár az is igaz, hogy jelentéktelen ösz- szeget kapunk egy üres palackért, ezért egyesével nem éri meg azokat visszaváltani. Otthon a családban sohasem az alapján vásároljuk az üdítőt, hogy az visszaváltós, vagy vissza nem vál­tós üvegben van-e. Az a lényeg, hogy ami a palack­ban van, az számunkra megfelelő minőségű legyen. Összességében mégis támogatom a visszaváltós vál­tozatot, mert az környezetkímélőbb megoldás. Barta Norbert, 18 éves, szeghalmi tanuló:- Szükség van visszaváltós pa­lackokra. A környezet kímélése - hiszen a műanyag nem bomlik le, az évekre, évtizedekre megmarad — is ezt mondatja velem. Mindazo­náltal takarékos megoldás is. így nem dobunk ki feleslegesen egy csomó műanya­got, hanem még pénzt is kapunk érte. Sőt, ha raj­tam múlna, én nemcsak üdítőt és ásványvizet rak­nék a visszaváltós palackokba, hanem a tejet is így árulnám. A tejeszacskók nem hasznosíthatók újra, hanem szemétté válik, a palackokat viszont ismét visszavennék. m. b. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Üzlet épülhet a belvárosban Egy régi épület állt Orosháza belvárosában, a Kistemplom utca végén. Mára csak az üres telek maradt, az ingatlant egy éve lebontották. A for­galmas helyen lévő terület (az OMTK székháza mögötti rész) iránt egy magánszemély vételi szándékát jelezte az önkormányzatnál. A Thék Endre utca 3. szám alatti társasházi ingatlan Kis­templom utca felé eső részére — a rendezési terv­nek megfelelően - üzlet építhető. Az 1128 négy­zetméteres területet az önkormányzat négyzet- méterenként 15 ezer forintért, árverésen kívánja értékesíteni. Településeink krónikája Családsegítők Füzesgyarmaton A füzesgyarmati családsegítő és gyermekjóléti szol­gálat keretében egy intézményvezető, valamint há­rom családsegítő - közülük egy dolgozó napi négy órában a 485 lakosú Kertészszigetet is ellátja - tevé­kenykedik. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot a leg­többen családi kapcsolati ügyek, gyermeknevelési problémák miatt, valamint a veszélyeztetettség megszüntetése és mentális segítségnyújtás érdeké­ben keresik fel. Szabó Lászlóné intézményvezető a képviselő-tes­tület előtti beszámolójában megemlítette azt is: sok család küszködik anyagi problémákkal, és több he­lyen a minimális létfenntartás is súlyos terhekkel jár. Mindezek mentális betegségekkel, pszichés tü- netekkel párosulhatnak. _____________________m Re habilitáció Mezőhegyesen Mezőhegyes képviselő-testülete legutóbbi ülésén döntött a pályázat-előkészítő alaphoz benyújtandó projektekről. Az egyik pályázat az épített környezet, illetve a városközpont rehabilitációja címet viseli, míg a másik a külterületi ivóvízellátás problémájá­nak megoldását célozza a majorokban. Sikeres elbí­rálás esetén az elöljárók a belváros rendezését a Ménesbirtok Rt.-vel összefogva képzelik el, hisz' a 970 milliós projekt önereje is csaknem 100 millió fo­rint. Sebők Antal polgármestertől megtudtuk, hogy 12 lakott major van a város körül és a ma még ren­dezetlen ivóvízellátás az ott lakók életkörülményei­nek javítását szolgálná. A majorok egy része az ön- kormányzaté, több a Ménesbirtokhoz tartozik, de úgy vélik, hosszú távon a város feladata lesz a ma- joriakról való gondoskodás. __________________ Bi rkapörköltfőző verseny Mágoron A Sárrét jellegzetes állata a juh, népi étele pedig a birkapörkölt. Ennek jegyében minden esztendő­ben nagyszabású sárréti birkapörköltfőző versenyt rendeznek Vésztő-Mágoron. Ezt a jeles gasztronó­miai eseményt idén is a Sárréti Piknik rendezvény- sorozat keretében tartják meg, mégpedig augusz­tus 16-án. írók, költők is „megénekelték” a sárréti juhászéle­tet és a zamatos birkapörkölteket. Sinka István költő - aki a múlt század húszas, harmincas éveiben Vész­tőn lakott és juhászbojtárként tevékenykedett - így írt a birkapörköltről: „A jó paprikás rotyogó leveiből ettük a húst és pálinkával öntözgettük.” _________________________________________ül Ul tiztak, nyertek Kondoroson A Magyar Ultisok Országos Egyesülete országos bajnokságot indított, ennek második fordulóját megyénkben, Kondoroson rendezték meg a hétvé­gén. A negyven induló között Békés megyét csak­nem 20 kártyás képviselte. Eredmények: 1. Tar Já­nos (Budapest), 2. Bereczky András (Orosháza), 3. Selmeczi András (Budapest), 5. Maglóczki Páí (Orosháza), 7. Bogdán József (Kondoros). A bé­késcsabai Opauszki János a pontszerzők közül ki­szorult, ő a 11. helyen végzett. Legközelebb Kalo­csán rendezik meg az újabb selejtezőt, a közép­döntőbe jutás érdekében az ultisok ott még nevez- hetnek. ____________________cs. i. Se gélykérelmek Medgyesegyházán Medgyesegyházán a képviselő-testület felhatalma­zása alapján a polgármester hatáskörébe tartozik az aktív korúak rendszeres szociális segélykérelmének elbírálása. A rendelet szerint a polgármesternek évente két alkalommal kell a képviselőket a dönté­sekről tájékoztatnia. Nagy Béla elmondta, január el­sejétől június 10-éig 39 alkalommal megállapította, 44 esetben megszüntette az aktív korúak szociális segélyét. Hatvannégy segélyezett segélyének folyó­sítását szüneteltetik, 41 esetben pedig tovább folyó­sítják a szociális juttatást. Nagy Bélától megtudtuk, alkalmi munkavállalás miatt az adott napokra jutó segély összegét csök­kenteni kell, ezzel kapcsolatban 47 döntést hozott. ___________________________________________itt A békéssámsoniakat elkápráztatták Békéssámsonban az 1991 óta működő tömegsport egyesület a közelmúltban megszervezte a kihívás napját. Ilyen még nem volt - lelkendezett egy sámsoni lakos, amikor arról beszélt, hogy a sportos nap zárá­saként a településen először láttak tűzijátékot. — Nagy dolog ez, hiszen a faluban élnek olyan emberek, akik nem láttak még hasonlót! Megható volt látni azokat az arcokat! - summázta élménye­it sámsoni informátorunk. Az egyesület elnökétől, Imréné Hadik Máriától tudtuk meg, hogy az orszá­gos akcióba nagy lelkesedéssel kapcsolódott be a falu apraja-nagyja. Munkahelyi testnevelésben vet­tek részt, a diákok biatlonban, kakasfogásban, kö­télhúzásban jeleskedtek. Mindez arra volt elég, hogy a háromezer lélekszámú települések kategóri­ájában országosan a 8. helyet szerezzék meg a sámsoniak. _________________________ cs. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom