Békés Megyei Hírlap, 2003. május (58. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-17 / 114. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2003. Május 17., szombat Karnyújtásnyira a szaktanácsadókat Budapest A Magyar Tudományos Akadémián (MTA) elkészült a mezőgazdasági szaktanács- adási rendszer országos hálózatának terve. A régióközpontokban az egyetemek vagy főiskolák alkothatják a szakképzés bázisát, a térségiek pedig agrár-középiskolák vagy agrár-kutatóintézetek. A tervezett hálózat az egész országot megfelelőképp lefedi. Az MTA szakértői kétszintes szaktanácsadási hálózat kialakítását javasolják: az egyiket az egyetemi és főiskolai tangazdaságokra épülő regionális szak- tanácsadó központok jelentik, amelyek specialistákkal is rendelkeznek, részt vállalhatnak a térségi pályázatok elkészítésében és menedzselésében, és közvetlen segítséget nyújthatnak a térségi szaktanácsadóknak. A másikat a helyi, illetve térségi szaktanácsadás valósíthatja meg, amely a középfokú oktatási intézmények tangazdaságaira és a térségi kutatóállomásokra alapozza a tevékenységét. Utóbbi intézmények földrajzi helyzetüknél fogva közelebb állnak majd a gazdálkodókhoz, rendszeres és kiterjedt személyi kapcsolataik lesznek a gazdálkodókkal, akik közül sokan egykor ezen intézmények tanulóik voltak. E több szempontból átjárható és egymásra épülő intézményrendszer nagyban hozzájárulhat, hogy egy évvel az uniós csatlakozás előtt eddigi hátrányainkat csökkentMAGYARORSZAGI REGIONÁLIS SZAKTANÁCSADÓ KÖZPONTOK Szaktanácsadói központok A tervek szerint a közép-magyarországi régió szaktanácsadói központja a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi kara lenne, a közép-dunántúli térségé a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kara (Keszthely), a nyugatdunántúlié a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara (Mosonmagyaróvár), a dél-dunántúli térségé pedig a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kara. A szaktanács- adói központ szerepét Észak-Magyarországon a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kara (Gyöngyös), az Észak-Alföldön a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma, Dél- Alföldön pedig a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kara (Hódmezővásárhely) látná el. sük. Az a cél, hogy ezeknek az intézményeknek az oktatói és a velük kapcsolatban álló agrár- és pénzügyi szakemberek, térségi menedzserek, falugazdászok, hegybírók együttesen mérjék fel és segítsenek pályázni a támogatási forrásokra. Az EU-csatlakozást követően pedig a lehető legteljesebb mértékben vehessék igénybe a rendelkezésre álló támogatások minden formáját. A régió-telephelyek az akadémia javaslata szerint kulcsszerepet játsszanak majd a mezőgazdászok szakképzésében, területükön pedig térségi szaktanács- adási központok hálózatát alakítják ki. A javaslat szerint régiónként 6-8 területi központ működne - megyénként kettőhárom -, és az egymáshoz legközelebb eső központok között körülbelül 25 kilométer lenne a távolság. A már működő létesítményekre alapozó országos intézményrendszer költségigénye idei árakon számolva 1,4 milliárd forint lenne. (Túl) súlyos megoldások Hétfőn megkezdődött a túlsúlyos sertések felvásárlása. Jogos a kérdés: miért magasabb a sertésár idehaza, mint a gazdagabb EU-tagál- lamokban s mivel magyarázható az árak hektikus változása, amikor a magasabb bérek miatt a munkaerő az EU országaiban lényegesen drágább, mint Magyarországon. Az Unióban ugyanakkor jóval hatékonyabb a termelés. Az automatizáltság magas fokú, a gépesítettség révén egy 300-500 kocát nevelő gazdaságot három ember is ellát. Idehaza ehhez 10-20 ember szükséges. A magasabb bérszint ellenére ezért kisebb munkaerő-költséggel működnek a kinti gazdaságok. A takarmányoknak a vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmazó adalékanyaga Nyugat-Eu- rópában olcsóbb, mint Magyar- országon. Ez azzal magyarázható, hogy idehaza hosszú ideig nem alakultak ki a piaci viszonyok, az alacsonyabb uniós árak pedig a vámok miatt nem „gyűrűzhettek be” hozzánk. A gabona föld-alapú uniós támogatása miatt a tömegtakarmány szintén olcsóbb az EU országaiban. Az előbbiek miatt a hazai takarmányárak 15 százalékkal is meghaladhatják az uniós árszintet. Ez ugyancsak drágítja a sertéshúst, melynek önköltségét 70-80 százalékban a takarmányköltségektől függ. A sertésárak ciklikus ingadozása világjelenség, ám a fejlett országokban ez nem zavarja meg úgy a piac működését. Az EU tagállamaiban például a termelők támogatást kapnak a sertések exportjához, a belföldön maradó árunak pedig a tárolását dotálja az Unió. E kétfajta támogatás elég ahhoz, hogy kivonják a piacról a feleslegessé váló sertéseket. A termelők reményei szerint hazánk EU-csatlakozása után az említett uniós támogatások elviselhető keretek között tartják majd a sertésárak ingadozásait. (DÓCZY) Pénzre váltható ismeret Ha rövid időn belül létrejön az országos mezőgazdasági szak- tanácsadói hálózat, akkor a honi gazdálkodók elnyerhetik a megpályázható uniós támogatások 90 százalékát. Ellenkező esetben azonban csupán ezeknek a pénzeknek 60 százalékára számíthatnak - mondta az Europressnek Magda Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. Budapest- 1990 előtt jól felkészült szakemberek voltak: háztáji, illetve szakcsoporti agronómusokként szervezték a kistermelők tevékenységét. E háttér hiánya most az egyik legfőbb korlátja az Európai Unióban helytállni képes új agrár- struktúra fejlődésének és a lehetséges fejlesztési források kihasználásának. Azért, hogy ne kerüljünk nagy lemaradásba, ősszel már működnie kellene ennek a rendszernek. Ma azonban sem pénz, sem idő nincs új országos szaktanácsadói szervezetek létrehozására, ezért célszerű a meglévő szakmai oktatási intézményekre alapozni. Ott ugyanis felkészült emberek vannak.- Miként segítheti majd ez a hálózat a fejlesztési források hatékony kihasználását?- Elvégezhetnék a pályázatok szűrését és elkészíthetnék a pályázataikat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akiknek nincs ehhez megfelelő ismeretük, adottságuk. Ezek a szaktanácsadóhelyek minősíthetnék a gazdálkodókat és minősítésük alapján automatikusan megkaphatnák azt az állami garanciát, amely - a parlament mezőgazda- sági bizottsága javaslata szerint - a jövőben megkönnyítené a hitel- felvételüket. Ha a tervezett országos szaktanácsadói hálózat 1-2 hónap alatt létrejön, akkor a honi gazdálkodók a megpályázható uniós támogatások 90 százalékát is elnyerhetik - ellenkező esetben e pénzeknek még a 60 százalékára sem számíthatnak.- Hogyan számítható ki előre ilyen pontosan a megszerezhető támogatások mértéke?- Ausztriának nem volt ilyen hálózata, és az EU- csatlakozás első évében csak az uniós támogatások 55 százalékát tudta megszerezni. A vele egy időben belépő Finnország, ahol a nálunk tervezetthez hasonló regionális fejlesztő rendszer működött, a támogatások 80 százalékát szerezte meg. Ennek figyelembe vételével érdemes lenne előírni, hogy csak azok a gazdák részesülhetnek nemzeti forrásokból anyagi támogatásban, akik bizonyos minimális mértékű szakképzésen - havonta, negyedévente - részt vesznek. A magyar mezőgazdaságban ugyanis napjainkban talán a pénznél is jelentősebb a szakismeret, a tudás hiánya. DÓCZY LÁSZLÓ MasterCard-hatalom vagyunk Budapest Magyarország vezeti a MasterCard márkájú kártyák regionális ranglistáját - derül ki a MasterCard International legfrissebb üz- Szlovénia leti eredményeiből.- A 820 ezer MasterCard kártyával Magyarország megelőzi Csehországot és Lengyelországot - mondta Zdenek Houser, a MasterCard International Magyarországért és Horvátországért felelős igazgatója. - Ezek a kedvező eredmények a magyar gazdaság fejlődésével indokolhatóak. Egyre fontosabb szerephez jut- Lengyelország nak ugyanis az olyan készpénz nélküli fizetési módok, mint pél- Magyarország dául a bankkártya - tette hozzá. 2002-ben a magyar Master- Horvátország Card márkájú kártyabirtokosok összesen 4,69 millió tranzakciót hajtottak végre, havonta átlagban kétszer használva kártyájukat. ■ MAESTRO ES MASTERCARD KÁRTYÁK SZAMA 2002-BEN (EZER DB) Ukrajna Szlovákia Románia Oroszország Litvánia Lettország Csehország Maestro kártyák MasterCard kártyák 1000 2000 3000 4000 5000 6000 Forrás: MasterCard International Termékpálya Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény értelmében várhatóan júniusban létrejön a Gabona-, a Hús-, a Zöldség-, a Gyümölcs és Dísznövény-, a Szőlő és Bor-, a Cukor és Izoglükóz-, a Tej, Tejtermék és a Dohány Termékpálya Bizottság. ____________■ SE RTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 17. HÉT (FORINT) 1. Húscéhtaqok által felvásárolt élősertés-átlagár: 225,96 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 226,45 2. szövetkezeti átlagár: 224,33 3. egyéni vállalkozói átlagár: 226,70 II. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 202 2. E-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 216 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 272 4. Központ (Budapest, Pest megye):5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 234 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 243 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala):III. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 256,55; U: 245,92; R: 212,63; O: 200,16; F »: 199,48 Euró ________244,82 Bo lgár leva 125,85 Cseh korona 7,77 Horvát kuna 32,86 Lengyel zloty 56,52 Orosz rubel 6,91 Román lej (100) 0,66 Szlovák korona 5,96 Forrás: HÚSCÉH AZ ERŐ FELTÉTELE Az agrárgazdaság szempontjából az európai uniós csatlakozásnak az a legnagyobb előnye, hogy kiszámíthatóak lesznek a gazdálkodás feltételei. Kiszámítható feltételek mellett pedig a magyar mezőgazdaság mindig jelentős erőt képviselt a nemzetgazdaságban - mondta Horn Péter, az MTA agrártudományok osztályának elnöke. Hazánknak csaknem olyan színes az élelmiszer- és mezőgazdasága, mint Franciaországnak. Mezőgazdasági hírek BAROMFIVÉSZ. A németországi észak-rajna-vesztfáliai barom- fipestis-járvány miatt nem szükséges extra óvintézkedéseket bevezetni Magyarországon, de lényeges, hogy a szállítási okmányokat fokozott figyelemmel kísérjék a határállomásokon - jelentette ki Bálint Tibor országos főállatorvos. Mint mondta, ugyanazok az intézkedések lépnek hatályba, mint korábban Belgiummal vagy Hollandiával szemben. Németország - ahol több mint 80 ezer baromfit pusztítottak el - szállítási tilalmat rendel el az észak-rajna-vesztfáliai szárnyasokra, mti FELKÉSZÜLTEK. Az Állatele- del-gyártók Egyesülete szerint tagjaik felkészültek az európai uniós csatlakozásra, versenye képes magyar termékekkel lépnek majd az Unió piacára. Derűlátásukat arra alapozzák, hogy jó értékesítési adottságokkal és megfelelő, EU-kon- form gyártási technológiával rendelkeznek. Az egyesület becslése szerint az idén 13 százalékkal nő az eladott termékek értéke. Az idei évre tervezett, 80-100 ezer tonna állateledel 65 százaléka exportra kerül - főképp az Unióba és a környező országokba mti ÁSVÁNYVÍZ. A svájci Nestlé Waters százszázalékos tulajdonában lévő Kékkúti Ásványvíz Rt. 2002-ben az előző évihez képest 34 százalékkal növelte termelését; a 6,4 milliárd forint árbevétel mellett az adózott nyeresége meghaladta a 600 millió forintot. A társaság ez évre 7,6 milliárdos árbevételt és 17 százalékkal magasabb nyereséget tervez. Múlt évi termelése meghaladta a 100 millió litert, amit ez évben 19 százalékkal kívánnak növelni. A cég az idén exportál először ásványvizet - Csehországba és Szlovákiába, mti NYERESÉG. A Globus Konzervipari Rt. 881,9 millió forint nettó eredményt ért el az idén az első negyedévben, ami 80 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot. A magyar számviteli szabvány szerint az értékesítés nettó árbevétele 16 százalékkal, 7,2 milliárd forintra nőtt. A külső gazdasági feltételek romlása ellenére, főként a csabai gyár ingatlanjainak és termelőeszközeinek eladásából elért közel 1 milliárd forintos többleteredmény javította a nettó nyereséget, mti ÚJ BERUHÁZÁSOK. Az idei pénzügyi évben - július 1. és jövő június 30. között - 1 milliárd forintot fordít különféle fejlesztésekre a Sara Lee Kávé és Tea Rt. A cég 500 millió forint értékű beruházással új teafilterező berendezéseket állít munkába. A beruházás eredményeként Magyar- országról látják el teával Hollandián kívül Sara Lee valamennyi európai megrendelőjét, mti SZÁZÉVES. Százéves fennállását ünnepelte a héten a mosonmagyaróvári Tejgazdasági Kísérleti Intézet. A százszázalékos állami tulajdonban lévő kft. árbevétele az elmúlt időszakban az inflációt meghaladó mértékben nőtt, az idén eléri az 1,3-1,4 milliárd forintot. A kft. tevékenysége nyereséges, az elmúlt öt évben 700 millió forintot fordítottak az intézet korszerűsítésére, mti GABONAPROGNÓZIS. Az uk rán gabonatermés az idén 23-26 millió tonnára csökkenhet a tavalyi 38,8 millió tonnáról. Csak 2,4 millió hektárról lehet téli búzát aratni, és vannak gondok a tavaszi vetés állapotával is - közölte az ukrán hidrometeorológiai központ a Reuterssal. Becslés szerint az idei gabonatermés „nem fogja meghaladni a 35 millió tonnát”, és ebből 12-14 millió tonna lesz a búza. mti ■