Békés Megyei Hírlap, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-16 / 89. szám

11 HIH 2003. Április 16., szerda H A Z A I TÜKÖR 3. OLDAL Döntött a parlament: irány Európa Budapest Az Országgyűlés elsöprő több­séggel - egy ellenszavazattal - fogadta el az európai uniós csatlakozási szerződés alá­írásáról szóló határozatot. Az MDF kezdeményezésére politikai vitanapot tartottak a parlamentben Mezőgazda­ságunk a koppenhágai csata- vesztés után címmel. Mindössze húsz képviselő hiány­zott a parlament keddi üléséről. Eljött Mádl Ferenc köztársasági elnök, Lomnici Zoltán, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke és Németh János, az Alkotmánybíróság el­nöke is. Több hónapnyi távoliét után Orbán Viktor is ott ült a Fidesz padsoraiban. Az Országgyűlés 365 igen sza­vazattal - 1 ellenében - elfogadta a csatlakozásról szóló javaslatot. A nemmel szavazó Simicskó István, a Fidesz politikusa volt. A Ház döntése arról szólt, hogy a Medgyessy-kormány aláírhatja a Magyarország európai uniós csatlakozásáról szóló szerződést. A mezőgazdaságról szóló dél­előtti vitában Kovács László kül­ügyminiszter és Németh Imre me­zőgazdasági miniszter is vitatko­zott azzal a felvetéssel, hogy Kop­penhágában csatát vesztettünk. , Kovács László a kvótákról szólva azt mondta: valóban nem értük el Szóló nem „Az én nem voksom a vá­lasztópolgárok 62 százaléká­nak vélemé­nyét képvise­li.” Simicskó István (Fidesz). Elmélyült arcok az ellenzék soraiban Egyetértő taps a kormányoldalon FOTÓK: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY NÉMETH IMRE MINISZTER: Az uniós piacot a többlet jellemzi, ezért nem oszto­gatnak ajándék kvótát. MAGDA SÁN­DOR (MSZP): A lehetséges ered­ményeket behatá­rolja az elmúlt tizenhárom év ha­nyatlása. GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ): A mezőgazdaság lemaradása a régi tagállamokéhoz képest a csatlako­zás után nőni fog. KISS ZOLTÁN (SZDSZ): A csat­lakozás után a gazdák számára akadálytalan lesz az Unió belső pia­cán való jelenlét. M EDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF): Meg kell oldani, hogy a helyben la­kók előnyt élvez­zenek majd a föld- vásárláskor. a tervezett arányokat, de ez azért történt, mert az előre eltervezett számok nem voltak reálisak. Ez­zel szemben sikerült javítani az ajánlott feltételeken. A számará­nyokat tekintve azzal, hogy a 25 százalékos közvetlen kifizetése­ket a kormány további 30 száza­lékkal toldotta meg, a 18 ezer fo­rint hektáronkénti támogatást sikerült 39 ezer forintra növelni. Kovács összehasonlítás-képpen közölte: a csatlakozást követő évben a spanyol vagy portugál gazdáknak járó összeg 90 száza­lékát kapják a magyar termelők, később ezt meg is haladják. A problémát a külügyminiszter a versenyképesség-beli különb­ségben látja. Németh Imre leszögezte: Kop­penhágában pozícióvesztés sem történt, nemhogy csatavesztés. A miniszter szerint az Unióban nem osztogatnak ajándék kvótákat, ugyanis az uniós piacot a többlet jellemzi, nem pedig a hiány. Magda Sándor (MSZP) szerint az eredményeket behatárolta az el­múlt 13 év hanyaüása a mezőgaz­daságban. Fontosnak nevezte, hogy a közvetlen kifizetések mel­lett az Unió támogatást nyújt vi­dékfejlesztésre, korszerűsítésre és környezetvédelmi célokra. Az SZDSZ-es felszólalók szintén mél­tatták a Koppenhágában elért eredményeket. Míg Kis Zoltán számba vette az uniós támogatá­sokat, Szent-Iványi- István arról beszélt, hogy vállalható kompro­misszumot kötöttünk, és a 25+30 százalék sokkal több, mint amennyit most kapnak a gazdák. A kormánypártiakkal szemben az ellenzéki felszólalók szerint nem csak pozitív oldalai vannak a koppenhágai megállapodásnak. Glattfelder Béla (Fidesz) szerint a kompromisszum nem tartalmaz­za azokat a célkitűzéseket, ame­lyeket elterveztünk, így például azt, hogy ugyanolyan arányban részesüljünk a közvetlen kifizeté­sekből, mint a jelenlegi tagálla­mok. A politikus szerint az uniós agrártámogatásokat át fogják cso­portosítani a vidékfejlesztésre a reformok következtében, ami kapcsolatban van ugyan a mező- gazdasággal, de nem ugyanaz. Medgyasszay László (MDF) szerint a mezőgazdaság egyértel­mű vesztese a rendszerváltás­nak. A termőföldekről szólva ki­jelentette: minden európai or­szág védi saját termőföldjét a többiektől. A politikus szerint a termőföld-moratórium lejárta után nem lesz kizárólagos joguk a helyben lakóknak földjük meg­vásárlására. FARKAS MELINDA-BARANYA RÓBERT Sok ezer új munkahely ____________Budapest Az Eurofalu Program kereté­ben 200-300 ezer új munka­hely teremthető vidéken - hangoztatta Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium poli­tikai államtitkára kedden. Az államtitkár elmondta: az Eurofalu kormányzati program, és része a kormány Európa-ter- vének. Elsősorban az emberek életminőségének, ezen belül is egészségügyi ellátásának javí­tására és munkahelyek terem­tésére szolgál. Fő célja a vidék népességmegtartó erejének nö­velése. Ez annál is fontosabb - hangsúlyozta az államtitkár mivel a magyar népesség 30 százaléka kistelepüléseken él. Szanyi Tibor szólt a SAPARD- programról, amelynek első be­adott magyar pályázatait nemré­giben értékelték, és ez az Unió­hoz képest is igen jó eredményt hozott Revizorok a rendelőben Budapest Egyre több a vállalkozásként működő magánorvosi rende­lő az országban. Nyugtaadás­ra a törvény a doktorokat is kötelezi, ám a páciensek többsége ritkán lát blokkot. A kezelést követően a pénz átvételét nehéz igazolni. A revizorok sem szívesen vállal­koznak arra, hogy „próbabeteg­ként” kezeltessék fogaikat, vagy hogy rizikósabb, drágább beavat­kozások alanyai legyenek - mondta az Europressnek Király László György, az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke. Éppen ezért a magán­orvosok ellenőrzése során az adóhatóság emberei inkognitó­ban a váróhelyiségeknél tovább ritkán merészkednek. A várako­zó betegek között elvegyülve vi­szonylag gyorsan kiderül, hogy kapnak-e a páciensek több ezer forintjuk fejében nyugtát vagy sem. Egy nőgyógyászati rendelő­ben nemrég az ellenőrök fiatal párként jelentek meg. Előfordul olyan eset is, hogy az elégedetlen páciensek tesznek az adóhatóságnál feljelentést or­vosuk ellen, aki persze nyugtát sem adott nekik - meséli egy ne­ve elhallgatását kérő, magánren­delőben dolgozó fiatal asszisz­tens. Mint mondja, a régi, vissza­járó betegek felől általában nyu­godtak lehetnek, éppen ezért ők sosem kapnak befizetésük fejé­ben nyugtát. Az új páciensekkel viszont óvatosabban bánnak. Az idős nyugdíjasok - bár ritkán en­gedhetik meg maguknak, hogy betegségüket magánrendelőkben kezeltessék - „veszélyesek” le­hetnek az egészségügyi magán- szolgáltatókra nézve. Nemrég egy idős néni figyelmeztette a rendelőben dolgozó fiatal asz- szisztensnőt: „Ejnye-bejnye, elfe­lejtettek nyugtát adni!” Ki gon­dolta volna, hogy a nyugdíjas hölgy aktív munkás éveit az APEH-nél töltötte. A rendelők átfogó ellenőrzése során egyébként a betegnyilván­tartás sok mindent elárul. Akár becsléssel is felmérhető a napi bevétel. NÉMETH zsuzsa Személyes adatok a számlán Alkotmánybírósághoz fordul egy pénzügyminiszteri rendelet miatt az adatvédelmi biztos. A magánszemélyeket pedig arról tájékoztatja, hogy a kereskedők nem kérhetik el, és nem tárol­hatják személyes adataikat. Budapest A pénzügyminiszter - bár a tör­vény erre kötelezi - az adatvédel­mi biztos véleményének kikérése nélkül adta ki azt a tegnap hatály­ba lépett rendeletét, amely alap­ján kötelezi a kereskedőket, hogy meghatározott összeg felett érté­kesített áru után kötelesek szám­lát kiállítani akkor is, ha a vevő ezt nem kéri. Dr. Péterfalvi Attila adatvédel­mi biztos a Magyar Közlönyből értesült erről a rendeletről. Már­cius elején levélben hívta fel a pénzügyminiszter figyelmét, hogy a rendelet ellentétes az adatvédelem alkotmányos köve­telményeivel: a számla kiállításá­hoz szükséges személyes adatok kötelező kezelésére ugyanis a tör­vény is csak kivételesen adhat fel­hatalmazást, miniszteri rendelet nem. A számla kiállításához, ha a vevő magánszemély, névre és lakcímre van szükség. A rendelet végrehajtása során ezeket az ada­tokat a kereskedőknek el kellene kérni a vevőtől, és tárolniuk kel­lene azokat. Ez pedig adatkeze­lés, amelyet kötelezően csak tör­vény rendelhet el. Az adatvédel­mi biztos felkérte a minisztert, hogy módosítsa a rendeletet. A kérést a pénzügyminiszter nem teljesítette. Az adatvédelmi biztos most arról tájékoztatja a kereske­dőket, hogy a magánszemély vevő hozzájárulása, illetve a tör­vényi felhatalmazás nélküli adat­kezelés jogellenes. A vásárló ma­gánszemélyeket pedig arról, hogy személyes adataik kiszolgáltatá­sával azok védelméről indokolat­lanul mondanak le, és ezzel sze­mélyes integritásukat veszélyez­tetik. A biztos arról is tájékoztatja a közvéleményt, hogy a kereske­dők nem ellenőrizhetik a vevők személyazonosságát. Az adatvédelmi biztos a ren­delkezés megsemmisítése érde­kében az Alkotmánybírósághoz fordul. EUROPRESS Tiltakozás a sztráda ellen Egyre hevesebbek az indulatok az M7-es autópálya díjasítása miatt. Siófokon forgalomszámlálás zajlik, mert a fizetési köte­lezettség a forgalmat a városra zúdította. A zsúfolttá vált 70-es főúton a fél pályát lezárva tüntettek a Velencei-tó mellett. Siófok - Agard Közeleg a nyári szezon, s bár a Balatonra áprilisban még nem ér­keznek turisták, a nyaralótulajdo­nosok nagy számban kelnek útra. Az M7-es használata azonban mi­nimum 1980 forintba kerül, emiatt sokan az elkerülő utakat választják. Ugrásszerűen meg­nőtt az autópálya mellett lévő, s a települések főutcájaként szolgá­ló 70-es főút forgalma. Siófokon forgalomszámlálás zajlik, a polgármesteri hivatalban gyűjtött íveket már több ezren aláírták. A város vezetői hiába kérték a közlekedési minisztertől, hogy az M7-es autópálya Siófok melletti szakaszát tegye díj­mentessé, különben a forgalom a városra zúdul.- A forgalomszámlálás ötlete a közlekedési minisztériumtól jött, bár véleményünk szerint rendel­kezésre állnak azok az adatok, amelyek megalapozzák Siófok vá­ros kérelmét - mondta dr. Balázs Árpád polgármester. - A városon átvezető, állami kezelésben lévő 70-es főút környezeti terhelése már korábban is nagyobb volt a megengedettnél, s a Balaton Fej­lesztési Tanács kutatócsoportjá­nak felmérése szerint Siófok köz­lekedési viszonyait az ide érkező hazai és külföldi vendégek kifeje­zetten rossznak tartják. Az M7-es díjasítása további romláshoz vezetett. Itt találkozik a Kaposvárról, Szekszárdról és Nagykanizsa felől érkező gépjár­műforgalom. A jó idő beköszön- tével érezhetően megnőtt az au­tók, s azon belül a kamionok és teherautók száma; a rendőrség az utóbbi másfél hónapban százöt­vennél több feljelentést tett a súlykorlátozás túllépése miatt. A Velencei-tó melletti telepü­lések nem érték be írásos tilta­kozással, lezárták a 70-es főút fél pályáját. A helyiek a mini­mum tíz napra szóló matrica he­lyett olcsóbb napijegy bevezeté­sét, s a teherautók M7-esre törté­nő visszaterelését szorgalmaz­zák. Csillag István miniszter azonban nem ígért gyors meg­oldást nekik sem, így újabb tün­tetések várhatók. CZENE ATTILA Hírek Akadémiai elismerés Juhász Endrének, Magyar- ország Európai Unióhoz akkre­ditált nagykövetének adomá­nyozza a mintegy évszázados szünet után ismét odaítélt Wahrmann Mór-érmet a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöksége, mti Elutasított kifogás A Legfelsőbb Bíróság elutasítot­ta az európai uniós népszava­zással kapcsolatos kifogásokat, amelyek egy része a referen­dum eredményére vonatkozott: 12 kifogás érkezett. A nép­szavazás eredményét kifogáso­ló hat beadvány közül hármat magánszemélyek, hármat pedig szervezetek nyújtottak be az OVB-hez. mti Még több pénz Lamperth Mónika azt várja az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Nyomozó Igazgatósá­gának munkatársaitól, hogy még hatékonyabban derítsék fel a pénzügyi szabálytalanságo­kat, visszaéléseket, és minél több pénzt juttassanak vissza a költségvetésbe. A belügyminisz­ter erről az APEH Bűnügyi Igaz­gatósága vagyonának átadása után beszélt Budapesten, mti Tiltakozik a tárca Görgey Gábor kulturális mi­niszter és Kocsi László, a tárca politikai államtitkára elítéli a Horthy katonái - Szálasi nyi­lasai című kiállítást. „Noha jo­gilag a minisztérium nem zárat­hatja be a tárlatot, hiszen a tár­ca nem fenntartója a megyei intézménynek, a Kulturális Minisztérium vezetői közéleti súlyuknál fogva erkölcsi köte­lességüknek érzik, hogy tilta­kozzanak a kiállítás tartalma ellen” - olvasható a tárca köz­leményében. EUROPRESS Helyben fotóznak Az okmányirodákban az igazol­ványok előállításakor helyben, digitálisan készítik el a kérel­mező arcképmását, és kérelem­hez csatolt igazolványképet csak kivételes esetekben lehet benyújtani. A Belügyminisz­térium szerint a szabályt többek között a bűnmegelőzés indokolja, mti Informatikai fejlesztés Az egészségügyi és szociális szférában az uniós elvárások­nak megfelelő információtech­nológiai fejlesztések érdekében együttműködési megállapodást kötött Csehák Judit egészség- ügyi, szociális és családügyi miniszter és Kovács Kálmán informatikai miniszter, europress A drog ellen Iskolai drogprevenciós progra­mokra 280 millió forint érték­ben hirdetett pályázatot a Gyermek-, Ifjúsági és Sport­minisztérium, valamint az okta­tási tárca. A támogatást a követ­kező tanévre általános és kö­zépiskolai programok megvaló­sításához lehet kérni, mti Diákhitel-határidő A tavaszi félévre a diákhitel­igénylések beadásának határ­ideje május 15. A Diákhitel Központ Rt. tájékoztatása szerint aki elmulasztja beadni a kérelmét, az elesik az erre a fél­évére felvehető hiteltől, europress Nem tudta Kétszázezer forintos díjazásért dolgozott a Miniszterelnöki Hivatalnak az az ügyvéd, aki Bárándy Péter igazságügy­miniszter korábbi irodájának tagja. Demeter Ervin fideszes képviselő az ügyben írásbeli választ igénylő kérdést intézett a kancelláriát vezető miniszter­hez. Bárándy Péter azt mondta: a Demeter Ervin által felvetett megbízásról korábban nem volt tudomása, mti ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom