Békés Megyei Hírlap, 2003. április (58. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-16 / 89. szám

4. OLDAL — 2003. ÁPRIUS 16., SZERDA NT E R J U MM HÍRLAP Hét évig az akasztófa árnyékában Az utolsó fellebbezés, avagy az ÁVO karmaiban A tótkomlóst Lehoczky Pál a világ talán legidősebb elsőkötetes szerzője, akinek tavaly, 95 éves korában Az utolsó fellebbe­zés (Az ÁVO karmaiban) címmel jelent meg élete legsötétebb időszakáról szóló könyve. Az idős férfi megrázó önvallomá­sából kiderül, hogy az ötvenes években hogyan lett besúgó, miként tette tönkre életét a rákényszerített információgyűj­tés. Lehoczky Pál, „fedőnevén” Lénárt Pé­ter, máig magán viseli azoknak az évek­nek a bélyegét. Szeretné, ha történetét megismerné a világ. Ez az ő utolsó felleb­bezése... Tótkomlós A történet az államosítás idejéig nyúlik visz- sza. 1948-ban Lehoczky Pál földjét is elvette az állam. „Haszonbérleti szerződést” kötöt­tek rá. Haszonbérből azonban egyetlen fil­lért sem látott a terület gazdája, ennek elle­nére háromszoros adóval sújtották a csalá­dot. — Nagy szegénységben éltünk anyám­mal és a húgommal, hiszen az adó össze­gét elő kellett teremtenünk akkor is, ha a szánktól vontuk el a falatot. Tűrtünk csendben és tettük a dolgunkat. Az én éle­tem 1950. augusztus 20-án azonban gyöke­res fordulatot vett. Azt a napot soha sem fo­gom elfelejteni. Józsa Ferenc kisparaszti barátommal megbeszéltük, hogy hazahoz­zuk a meddő kukoricaszárat a földjéről. Készülődtem az indulásra, amikor vészjós­lóan megkondult a nagyharang. Az utcán már mindenfelé kiabálták az emberek: „Tűz van!”, s mutatták is az irányt. Belém nyilallt, hiszen arra van az én tanyám, va­gyis a volt tanyám is. Mint kiderült, való­ban ott kerekedett tűz, méghozzá nem is akármilyen, kilencszáz mázsa búzával egyenértékű szalmakazal vált a martaléká­vá. Az események ezután gyor­san peregtek. Mivel az én ko­rábbi tanyámról volt szó, ezért rám fogták a gyújtogatást. Ér­tem jöttek a rendőrök, előállí­tottak. Harmincórás kihallga­tás várt rám, ami jószerével ab­ból állt, hogy ordítoztak ve­lem. Harminc óra múlva ki­mondták az ítéletet is: kötél ál­tali halál a semmiért, más bű­néért. A kijelölt bíró az ítélet felolvasása után kijelentette, fellebbezésnek helye nincs, statárium van! Egy percre el­hallgatott, előttem meg hirte­len lepergett az életem. Össze­omlottam, hiszen a lelkiisme­retem tiszta volt, én nem gyúj­tottam fel semmit, nem okoz­tam kárt senkinek, akkor miért akarnak kivégezni? Majd ismét megszólalt a bíró: — Van egy lehetőség, hogy mentse a bő­rét. Ha vállalja, hogy dolgozik az államnak, akkor az akasztást felfüggesztjük! — Azt mondta, felfüggesztjük és nem azt, hogy megszüntetjük, de már ez is megcsillantotta a reményt, hogy nem végeznek ki. Gondol­kodási időt kértem. — Mennyit akar1 - kérdezték. — Legalább egy fél napot, hogy megbe­széljem otthon a családdal! — mondtam. — Erről az otthoniaknak egy szót se! Meg­értette? Nincs több ideje a gondolkodásra, csak öt perc! - ordította a bíró. Mint min­denkinek, nekem is csak egy életem van, rá­adásul ártatlan voltam, mint a ma született bárány, ezért az öt perc letelte után bólintot­tam, de ez kevés volt nekik, megint rám för- medtek: Lehoczky Pál: „Játszottak velem a hatalmon lévők, élvez­ték, hogy mondva csinált bűnnel a markukban vagyok” »FOTÓ: VERESS ERZSI- Igen, vagy nem? — Vállalom, ha így menthetem meg az életemet — mondtam csendesen. Akkor csak annyit tudtam meg, az államvédel­mi osztálynak kellett titkos információt szerezni a falu lakosairól, azokról, akik bármilyen ártatlan megjegyzést tettek Ábrándok — Két tűz között őrlődtem, ami miatt már enni sem nagyon tudtam. Az idegesség ráment a gyomromra, nagyon le­fogytam. Gyakran gondoltam arra, hogy valahogy ki kelle­ne ebből lépni. Éjszakánként, miután megfogalmaztam a jelentésemet, azon törtem a fejem, hogyan lehetne meg­szökni. Elszökni a Dunántúlra, vagy külföldre, a földön, a vízen, vagy a levegőben... Végső kétségbeesésemben már egy biciklire szerelhető berendezést is kiötlöttem, amivel a levegőben szökhetek meg. Ezek azonban csak ábrándok maradtak. Három-négy évi besúgás után pedig már az járt az eszemben, hogy véget kellene vetni az éle­temnek, de valahogy az életösztön mindig erősebb volt, ezért haladékokat adtam magamnak. Ebben az is benne volt, hogy ha öngyilkos leszek, akkora beszervezőim, a nyomorgatóim azt mondhatták volna, no lám, nem volt tisz­ta a lelkiismerete, bűntudata volt. Már csak ezért sem rak­tam saját kezűleg a kötelet a nyakamba! - emlékezett vissza Lehoczky Pál. akár a kommunista pártra vagy a Szov­jetunióra. Ott helyben írattak velem egy papírt, egy formális megállapodást, ami­ben benne volt, hogy minden kényszer nélkül, teljesen önként vállaltam a szol­gálatot. Azt írtam, amit diktáltak, leírtam ezt a hazugságot is, hiszen a fejem felett lebegett a kötél... Tulajdonképpen csak ezután derült ki számomra, hogy milyen államvédelmi titkos szolgálatra is sze­gődtem a bőröm megmentése érdeké­ben. Ez a munka nem volt más, mint a besúgás!- Milyen időközönként kellett jelentést adnia1- Meghatározott időben és mindig más, eldugott helyen találkoztunk a „parancs­nokaimmal”, akik személye gyakran válto­zott. Ami közös volt bennük, a modoruk, meg az, hogy mindannyian lekezeltek, or­dítoztak velem, bökdöstek, volt, aki meg is vert. Állandóan azzal fenyegettek, ha nem úgy „dolgozom”, ahogy elvárják tőlem, ak­kor nem lesz kegyelem! Mindegyiknél egy volt a lényeg, hogy féljek tőlük... Eleinte hetente, később tíznaponta, végül kéthe­tente történtek ezek a találkozások. így ment ez hét éven keresztül. A megfigyelt személyek száma is folyton emelkedett. Az első időszakban 2-3, később 6-7 olyan helybélit kellett találnom, akik osztályide­genek, kulákok voltak. Nagyon nehéz fel­adat volt, hiszen az emberek mindenkivel szemben bizalmatlanok voltak, féltek, hi­szen volt is mitől. Valóságos csoda volt be­lőlük bármit is kiszedni, majdhogynem ki­kényszeríteni. Lelkiismeret-furdalásom is volt velük szemben, hiszen én nem akar­tam senkinek sem ártani. A családommal is gyakran összetűzésbe kerültem. Nem mondhattam el nekik, hogy hová „csász- kálok el”. Hiába terveztük a húgommal, hogy másnap mit dolgozunk, ha mennem kellett jelenteni, akkor el kellett dobnom a kapát, biciklire pattantam és már mentem is, mert ha az embernek kötél van a nya­kán, akkor nem ugrálhat!- Mikor fejezhette be a besúgást?- Hét év után, 1957-ben. Nagy Imre fellé­pése után, amikor kirobbant a forradalom, már lazult a „nyakam körül a hurok”. Ké­sőbb, amikor feloszlatták az ÁVO-t, úgy döntöttem, többet nem fogok engedelmes­kedni a nyomorgatóimnak! Ekkor már 1957- et írtunk. Hét fontos év ment el az életem­ből. A hét év alatt alig kerestem valamit, hi­szen az információgyűjtés miatt szinte nem volt időm dolgozni, az ÁVO pedig semmit sem fize­tett a „munkámért”.- Besúgása kétéves történetét egy könyvben is megírta. A ríme: Az utolsó fellebbezés (Az ÁVO karmaiban). Az, hogy - az Ön szavaival élve - ,, kitálalt", elég­tételt jelent azért a hét keserves esztendőért?- Elégtételt semmi sem ad­hat. Még Dárius kincsével sem lehetne meg nem történtté tenni azt a hét évet. Ha a forradalom nem hoz változást és tovább kellett volna a besúgást folytat­nom, lehet, hogy belepusztul­tam volna. Játszottak velem a hatalmon lévők, élvezték, hogy mondva csinált bűnnel a mar­kukban vagyok. Erről szólt a dolog. Ami nagyon bánt: a rendszerválto­zás után sem kaptam kárpótlást ezekért az időkért. Az igazságtételemért éveken át rengeteget futkostam, egy kisbibliára való szöveget írtam, melyet jó néhány politikus­hoz eljuttattam, mindhiába. Akkor, ötven éve nem adatott meg nekem a tisztességes emberi élethez való jog. Most, öregen, kö­zel a száz évhez próbálom meg pótolni a már lehetetlent. A könyvet azért írtam, hogy emlékezzek, emlékeztessek azokra a sötét időkre! KOVÁCS ERIKA Megkérdeztük olvasóinkat Megméretnék-e IQ-jukat? Kobh Gábor, 18 éves, szeghalmi tanuló: — Ha lehető­ség nyílna rá, megméretném az IQ-mat, mert szeretnék tisz­tában lenni ve­le. Szerintem jó, ha valaki tudja a saját IQ-ját. Ez az ismeret na­gyobb önbizalmat adhat. Ugyan- altkor túl nagy szerepe ennek az adatnak nincs a mindennapi élet­ben, hiszen nem ez alapján vá­lasztunk barátot, társat. Az IQ- adat ismerete legfeljebb abban se­gíthet bennünket, hogy megsac- coljuk, kivel milyen mélységben beszélhetünk egy témáról. Erre sincsenek szabályok, tehát az sem biztos, hogy bejön. Ennek el­lenére az IQ-mérés híve vagyok. Hajdú Péter, 20 éves, vésztői la­kos:- Nem sze­retném meg­méretni az IQ- mat. Nem azért, mert fé­lek az ered­ménytől, hanem mert sok értel­mét nem látom. Az életben az IQ-n semmi sem múlik, a vég­zettség sokkal fontosabb, mint az intelligenciaszint. Attól, mert valaki intelligenciával rendelke­zik, még nem biztos, hogy a mindennapi életben is mindig jól megállja a helyét. Persze, mindenkinek szíve joga, hogy milyen fontosnak tartja a saját IQ-jának ismeretét. Ezért nem ítélem el azokat, akik élnek a le­hetőséggel, és megméretik a sa­ját intelligenciamutatójukat. Szőke Anita, 18 éves, vésztői la­kos: — Nem tulaj­donítok nagy je­lentőséget az IQ-nak, ezért a saját IQ-m nagyságára nem vagyok kíváncsi. Az életben nem az intelligenciaszint számít, hanem sokkal fontosabb a meg­szerzett tudás. Az IQ csak adott­ság, amelynél a műveltség, a jó képzettség nagyobb szerepet kap mindennapjainkban. Aki elmegy IQ-mérésre, szerintem csak a puszta kíváncsiság vezérli. Én nem vagyok ilyen kíváncsi. Ezért akkor sem élnék az IQ-mérés le­hetőségével, ha itt, Vésztőn in­gyen és gyorsan végeztethetnénk efféle „vizsgálatokat”. Huszár Vivien, 15 éves, vésztői tanuló:- Ha valaki felajánlaná, hogy mérjük meg az IQ-mat, élnék a lehető­séggel. Kíváncsi vagyok, hogy az esetemben mit mutatna a mérés eredménye. Ha ez az adat az átlagos szintnél ke­vesebbet jelezne, nem örülnék neki. Amennyiben a vártnál ma­gasabb számot hozna ki a mérés, azt sem propagálnám szélesebb körben. Ebbe a „titokba” csak a szűkebb családomat és a bizalma­sabb barátaimat avatnám be. Sze­rintem az IQ fontos „tartozéka” az embernek, de nem a legfontosabb értéke. A magas IQ jó, de még nem garancia a sikerre. m. b. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szíve­sen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, eze­ket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberé­nek. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Új cégnév: Linamar Rt. Fő tevékenységi körük az autóalkatrész-gyártás A Dél-Alföld egyik legna­gyobb munkáltatója, a Mező­gép Rt. a napokban tartotta éves közgyűlését, melyen szá­mos határozat született. Ilyen például a társaság megválto­zott cégneve. Orosháza A közgyűlés elfogadta az autóal­katrész- és mezőgépgyártással foglalkozó cég 2002. évi mérlegét és annak eredmény-kimutatását. A társaság tavalyi árbevétele 16 milliárd 162 millió forint, ered­ménye pedig 283 millió 957 ezer forint volt. A Mezőgép Rt. jelentős összege­ket (csaknem 800 millió forintot) fordított beruházásokra, olyanok­ra, amelyek már az új megrendelé­sekkel kapcsolatosak. A közgyűlé­sen elhangzott: azért aktuális a cég alapító okiratának a módosítása, mert a fő tevékenységi körük már nem a mezőgépgyártás, hanem a precíziós megmunkálást igénylő, autóalkatrész-gyártás lesz. A társa­ság alapszabályát is módosították. A Mezőgép Rt. cégneve megválto­zott, az új elnevezés: Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó Részvénytársaság, rövidített néven Linamar Hungary Rt. cs L Az GROGRflIN Rt. ELADÁSRA KÍNÁLJA eleki 4000 tonnás, békési 5000 tonnás RAKTÁRTELEPEIT. A raktárak mezőgazdasági telephelynek és ipari célokra egyaránt alkalmasak. A telephely vásárlásához, korszerűsítéséhez a 3/2003- FVM-rendelet szerint kamattámogatás és ál­lami kezességvállalás mellett, maximum 15 éves fu­tamidejű hitel igényelhető, amelynek összege elér­heti a 100 millió forintot. Tel: (66) 443-476. ? haccp Élelmiszer biztonsági rendszer kialakításához szükséges, ROZSDAMENTES ACÉLBÓL készült ■ mélymedencés mosogatók ■ tárolópolcok rs, tálcák, tepsik ■ csatornaszemek gyártását, helyszíni szerelését, valamint ■ kedvtelési célú ALUMÍNIUM CSÓNAKOK gyártását ■ és egyéb lakatos-, épületgépészeti munkákat vállalunk. MINŐSÉG VASIPARI KKT., 5720 Sarkad, Zsarol u. 35. Tel./fax: 06 (66) 375-675, tel.: 06 (30) 9557-010. E-mail: mlnoseg@bhn.hu Dr. Arnold Mihály. Dr. Kovács Árpád. Dr. Roóz József, Bodonyi Miklós, Porcsin Béla, Kovács András, !oerfekf Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt I — - ,----1 4026 Debrecen, Kálvin tér 2/B, telJfax: (52) 410-421, debrecen@perfekt.hu I I 8 nap, 8 héten át, 20 felelős vezető előadó, 24 előadás, 49 órában \ AKTUALITÁSOK cégvezetőknek,vállalkozóknak,belső ellenőröknek Alkalmanként is látogathtó előadássorozat 8 nap a szakma legkiválóbb képviselőivel, hogy cége felkészült legyen az EU-kapcsolatokral j • Ideje: 2003. 04.15.-2003. 06. 03., helye: a fenti cimen. > Ára: 96 500 Ft (a sorozatra), 24 000 Ft (alkalmilag). > Kedvezmények: - a szakképzési alap terhére elszámolható oktatási költségként- 2, vagy több nap esetén engedmény- 1 cégtől 3 fő esetén 10% kedvezmény. -118839 Edit, Giday Zoltán, Dr. Herqovits Mariann, Vikárius Gabriella, ÉRÉS E G Y É É R T ÁLLALKO ZÁSFEJLESZTÉSI LAPÍTVÁNY 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 5. • Teí./fax: (66) 442-520 A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány az alábbi szolgáltatásait ajánlja szíves figyelmükbe:- pályázatfigyelés, pályázati tanácsadás, tájékoztatás- pályázatírás- projektmenedzsment- vállalkozásfejlesztési tanácsadás |- csoportos tanácsadások, tájékoztató fórumok- tanulmányok készítése- tanfolyamok szervezése: ECDL-vizsgára való felkészítés (számítás- technikai képzés), angol nyelvtanfolyamok, turisztikai és marke­tingképzés, Web-marketing Web-design tanfolyam, HACCP-köve- telményekre felkészítő tanfolyam.- Aktuális pályázati lehetőségek: • gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003. évi pályázatai • Miniszterelnöki Hivatal - Turisztikai Államtitkárság 2003. évi pályázatai • munkahelyteremtő pályázatok: OFA, MPA. Kapcsolatfelvétel és további információ: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Telefon/fax: (66) 442-520, e-mail: info@brrva.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom