Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-21 / 67. szám

MEGYEI KÖRKÉP 2003. MÁRCIUS 21., PÉNTEK - 7. OLDAL Megérezték, van miért dobbantani a deszkán Magyar táncos gyerekek életre szóló élménye Olaszországban A szicíliai Agrigento városában az idén ren­dezték meg az 58. néptáncfesztivált, közülük a mostani volt a 48. nemzetközi és egyben a 3. gyermekfesztivál. A gyulai Cimbora Tánc- együttest is meghívták a rangos eseményre. Gyula Utazni vagy nem utazni? - töprengtek el a gyulai művészeti iskolában, amikor december 28-án tele­fonhívás érkezett a jugoszláviai fesztiválirodából, és dönteni kellett, van-e segítség, s ha nincs, akkor is nekivágja- nak-e az útnak. A szülői érte­kezlet után mindenki elin­dult szponzo­rokat keresni. Közben az is­kolaépület emeletén zaj­lottak a szülői értekezletek, a földszinten pedig folytak a próbák. A Cimbora Táncegyüttes végül is január 28-án elindulhatott a fesztiválra. Még indulás előtt kapcsolatot kerestek a gyulaiak régi ismerősével, Giorgio Cesaréval Budrióban. Az együttes oda-, s visszafelé szállást kapott az olaszországi testvérvárosban. Agri- gentóba január 30-án este érkeztek. Másnap reggel már indult az együttes fellépni általános és közép­iskolákban. Aznap mintegy hat küométeres úton 32 gyermekegyüttes vonult fel, túlnyomórészt szi­cíliaiak, olaszok, azután megérkeztek a felnőtt cso­portok is a világ minden pontjáról. Több mint 20 felnőtt együttes jött el, még Dél-Afrikából is. A fesz­tiválon öt nap alatt 17 fellépése volt a Cimborának. Táncoltak régi színházépületben és modemben, ahol csak a földszinten több mint ezer szék volt. Az utóbbi színházban két este is felléptek, nagy siker­rel. Egy nemzetközi szervezet képviselői figyelték, megfelelőek-e a fesztivál rendezési körülményei, s a Cimbora felkeltette az érdeklődésüket. - Érezték a gyerekek, van miért dobbantani a deszkán... - emlékezett az ottani hangulatra Gyalog László ko­reográfus, a művészeti iskola vezetője. A magyarok számára emlékezetes volt a fáklyás felvonulás, amely a városszéli templomtól indult. Időpontját nem órához kötötték, hanem ahhoz, amikor a nap lebukott a templo­mok mögött. A fel­nőttek és gyerme­kek fáklyás felvo­nulása az arany­templomok völ­gyébe tartott. A templomok föld­rengés miatt om­lottak össze. Ameddig enged­ték őket, felmentek az Ernához, amely akkor hó­lepte és békés volt. A visszafelé úton, amikor reggel felébredtek az autóbuszban, tisztán látták a Vezú- vot. Budrióba este érkeztek, ahol odaadó szeretet­tel és a már régóta várt meleg levessel is megkínál­ták őket. A csoportot a polgármester, Carlo Castelli is fogadta. A teljes Cimbora Táncegyüttes, 29 táncos elme­hetett Szicíliába. A Cimborában 7-8. osztályosok és egy-két elsős gimnazista táncol. Az útjuk közel kétmillió forintba került, az összeg több mint fele a buszköltség volt. A gyulai önkormányzat, a Kö­rös Néptáncalapítvány, cégek, vállalkozók, szer- vezetek, magánszemélyek segítették őket, sz. m. Szentbenedek Szicíliában A jugoszláv fesztiváliroda egyik munkatársa rendszeresen részt vesz a gyulai Minden Magyarok Táncfesztiválján, így ismert volt előtte a Cimbora, a Körös Táncegyüttes. Szi­cíliába a magyar nyelvterület táncait vitték, rábaközit, szé­kelyföldit, székit, gyula-szentbenedekit, dél-alföldit. Több mint egyórás műsorral készültek. Az apró tárgyak mellett bizonyára még maradandóbb lesz az élmény, melyet a művészetek hazájából hozhattak magukkal. A szicíliai Agrigentóba sokak támogatásával jutottak el a Cimbora Táncegyüttes tagjai Drasztikusan nőtt a vaklármák aránya Évértékelő összejövetelt rendezett nemrég a Békés Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság. Az országos főigazgató „jó” szintűre minősítette a szervezet által elvégzett munkát a tava­lyi évben. Békés megye A veszélyhelyzet-kezelés terén ér­dekesség a tavalyi évből, hogy a tűzesetek száma 20 százalékkal, 1051-ről 1266-ra emelkedett a me­gyében. Kismértékben csökken­tek a műszaki mentések, ellenben 45 százalékkal nőt a vaklármák aránya a bejelentések között. Szá­mottevően, 16 százalékkal nőtt a téves riasztások száma is. A szakhatósági feladataik terén 2002 részben a felkészülés éve is volt a katasztrófavédelemnél, pél­dául a veszélyes anyagokkal kap­csolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló kormányren­deletben meghatározott feladatok végrehajtásában. Felvették a kap­csolatot a jelentős veszélyes anyagokkal rendelkező gazdálko­dó szervezetekkel, segítséget nyújtottak előírt biztonsági elem­zésük, ületve jelentésük átvizsgá­lásához. A veszélyes anyagokkal kapcsolatban a közlekedési fel­ügyelettel közösen ellenőrzése­ket is végeztek a közutakon. A múlt évben kiépítették ezen kívül az ISO 9001:2000-es minő­ségirányítási rendszert a megyei katasztrófavédelemnél. V. J. Életútja mindenki előtt példa A leghosszabb szolgálati idő után nyugállományba vonult ár. Farkas Jenő egész ügyészi szervezet elismeré­sét. Életútja, hivatásszeretete min­denki előtt példa, büszke lehet rá Békés megye ügyészi kara — fo­galmazott dr. Veress Gabriella. Dr. Farkas Jenő nem kívánt el­búcsúzni kollégáitól, hiszen - mint mondta - nem szeretne el­költözni a városból, az ügyész­ségtől néhány percnyire lakik, és A magyar ügyészi szervezetben eltöltött leghosszabb szolgá­lati idő — 47 év, 7 hónap és 20 nap — végén, 70. születésnapján tegnap nyugállományba vonult dr. Farkas Jenő, a Békés Me­gyei Főügyészség főügyészhelyettese. A szervezet gyulai szék­házának nagytermében a megye ügyészségeiből érkezett csaknem száz kolléga fejezte ki tiszteletét az utolsó munka­napját töltő Farkas Jenőnek. Gyula A törvény erejénél fogva az ügyé­szek szolgálati ideje 70 éves kor­ban letelik. Dr. Farkas Jenő az ün­nepségen bevallotta, tegnap tör­tént meg először, hogy nem szí­vesen lépett be a munkahelyére. Dr. Veress Gabriella megyei fő­ügyész mindenekelőtt helyettese Személyi anyagából idézett: pá­lyafutása során dr. Farkas Jenő sem címre, sem rangra, sem be­osztásra nem törekedett. Egy cél vezérelte: munkáját tökéletesen végezze, soha ne adjon ki a kezei közül olyat, ami miatt szégyen­keznie kellene. Soha nem érde­kelte a politika, nem akart párttag lenni, még unszolásra sem. Ügyé­szi pályája során 65-ször része­sült pénzjutalomban, először 1958-ban, utoljára 2003-ban. Dr. Farkas Jenőt 1971-ben ne­vezték ki csoportvezető ügyész- szé, 1974-ben és 1983-ban leg­főbb ügyészi dicséretben része­sült, 1980-ban Kiváló Munkáért kitüntetést kapott. 1990-től fő- ügyészségi főtanácsos. Göncz Ár­pád köztársasági elnök 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdem­rend Kiskeresztjét adományozta Farkas Jenőnek. Címzetes fel- lebbviteli főügyészségi ügyész 1998-tól. Kozma Sándor-díjjal 2001-ben, Ügyészségi Emlékgyű­rűvel 2002-ben ismerték el a munkásságát. A főügyész megköszönte dr. Farkas Jenő csaknem 50 éves munkáját, mely alatt kivívta az reméli, ezután is gyakran találko­zik szeretett kollégáival. A megye főügyésze átadta dr. Farkas Jenőnek a legfőbb ügyész gratulációját, emléktárgyakat, ajándékokat, majd nehéz feladat elé állította az ünnepeltet. Az egész asztalt betöltő, „70” alakú torta gyertyáit kellett elfújnia. Az ünnepségen a megye ügyé­szein kívül dr. Péter Gyöngyi leg­főbb ügyészségi ügyész, dr. Baur Péter megyei bírósági elnökhe­lyettes és dr. Hajdú Antal ezredes, a megyei főkapitányság bűnügyi igazgatója is részt vett. L E. Dr. Farkas Jenő 70. születésnapját tortával, nyugállományba vonulását emléktárgyakkal, ajándékokkal ünnepelték a megyei főügyészség gyulai székházában. (A főügyészhelyettes mellett képünkön dr. Veress Gabriella megyei főügyész) d-fotó: veress erzsi Kohán György kiállítása Ópusztaszeren Emlékmű-festmények az alföldi embernek Kohán György gyulai festőművész emlékkiállítását dr. Dömö­tör János művészettörténész nyitotta meg március 14-én az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Honfoglalás ter­mében. CSONGRÁD MEGYE Kohán György Kossuth- és két­szeres Munkácsy-díjas festőmű­vész 1910. február 22-én szüle­tett Gyulaváriban. Már 14 éve­sen részt vett a Gyulai Műbarát­ok által rendezett kiállításon. Rövid, egyéves Képzőművészeti főiskolai tanulmány után Pá­rizsba ment, ahol klasszikus re­mekművek másolásával tartotta fenn és egyben képezte magát. A olaszországi tanulmányút után 1939-ben rendezte első önálló kiállítását. Legjelentő­sebb gyűjteményes kiállítását 1965-ben a Magyar Nemzeti Ga­lériában rendezte. Élete a Hód­mezővásárhely, Gyula, Buda­pest háromszögben zajlott egé­szen 1966 decemberi haláláig. Munkásságában egyéni érték­ként ötvözte egybe az alföldi re­alisták művészi magatartását és etikáját a mexikói monumen- talisták dinamizmusával és az Ecole'de Paris analitikus kép­építésével, de nem volt idegen tőle a kubizmus sem. Mindezt azonban mindig konkrét mon­danivalója szolgálatába állította. Alkotói világának középpontjá­ban ugyan az Alföld és a benne munkálkodó ember állt, de ezen túl megihlette alkotói fantáziá­ját és mozgásba hozta ecsetjét az európai kultúra több korsza­ka és nagy alkotói is. Robosztus erejű festészete mellett grafikái­ban a „játszani is engedd” könnyedségét is megtaláljuk. Halála előtt Gyula városának adományozta több, mint két és fél ezer alkotását. A mostani ki­állítás nagy részét ezekből válo­gatták össze. A tárlat megtekinthető 2004. február 28-áig naponta 9-18 óráig. A nyílászárók szavatosságáéit A sarkadi testület legutóbbi ülésén a képviselők úgy határoztak, hogy az önkormányzat a gyulai székhelyű F&O Komplett Építő­ipari Kft. kivitelezésében épített, 2001 decemberében átadott 15 lakásos bérlakástömb szavatossági munkáinak érvényesítésére peres eljárást indít 1 millió 13 ezer forint perértékkel. Sarkad A Széchenyi-terv lakásépítési pá­lyázatán .elnyert támogatással, a fürdövárosi székhelyű F&O Kft. ki­vitelezésében épült fel 2001-ben Sarkadon, a Kossuth utca 14. szám alatt a 15 lakásos bérlakástömb. Az építési napló tanúsága sze­rint, a műszaki ellenőr és a beru­házó képviselője írásban rögzítet­te a nyílászárók beépítésével ösz- szefüggő elvárásokat, ám ennek ellenére már az átadás-átvételi el­járás során többszöri javításokat kellett végeznie a kivitelezőnek. A probléma így sem oldódott meg, hiszen a beköltözött bérlők az üzemeltető városgazdálkodási iro­dának írásban jelezték, hogy a nyílászárók nem működnek meg­felelő módon. A kompromisszumos megol­dásban bízva, az üzemeltető, a beruházó, a bonyolító és a kivite­lező képviselője tavaly háromszor is közös bejárást tartott, s minden esetben jegyzőkönyvben rögzítet­ték a felmerült hibákat. A jegyző­könyvek tanúsága szerint a kivite­lező vállalta a zömében asztalos- ipari hibák kijavítását határidőre, de ez máig nem készült el. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy a la­kók idén januárban újabb bead­ványokban sérelmezték a koráb­ban felmerült hibák orvoslásának elmaradását. A beruházó önkor­mányzat - a műszaki ellenőri és lebonyolítói teendőket ellátó Thermál-Ber Kft., ületve a kivitele­ző F&O Kft. egyeztetését követően - arra az álláspontra jutott, hogy a szavatossági munkák érvényesí­tése érdekében a testület hatáskö­rébe ajánlják a döntés lehetősé­gét. A Thermál-Ber Kft. a kivitele­ző ellen indítandó peres eljárás le­folytatásával dr. Borboláné dr. Arató Katalin ügyvédet bízta meg, aki a perbeli képviseletért, ügyvé­di munkadíjként, a perérték 3 szá­zalékára, valamint a bíróság által megítélt ügyvédi munkadíjra tart igényt. Az önkormányzat felkérésére a műszaki ellenőr a perérték körül­belüli költségbecslését is elvégez­te, s eszerint - 800 ezer forint ér­tékben - 15 bejárati ajtócsere szükséges. Javításra szorul 146 ablak, ennek költségei 170 ezer forintra tehetőek, s elengedhetet­len a járdaburkolat javítása is, 43 ezer forint értékben. b. i. Reneszánsz parti Szombaton este ismét rande­vút adnak egymásnak a me­gyeszékhely illusztris sze­mélyiségei. Ekkor tartják az idei első Csabai Páholyt­Békéscsaba Az este ezúttal is színházi elő­adással kezdődik: a Da Vinci című musicalt tekinthetik meg a vendé­gek. Ezután a Vigadóban a Három Ifjú Tenor néven Jegercsik Csaba, Kecskeméti Róbert és Pankotay Péter ad műsort, zongorán kísér Bárkányi Éva. Mészáros Mihály, a csabai társulat színművésze most is könnyed játékot ígér a vállalko­zó kedvű páholytagoknak. A mű­sorvezetői feladatokat Dombóvári Gábor, a Magyar Televízió műsor­vezetője vállalta, a zenélést a Murphy Band, a vendéglátást pe­dig Gurcsó László vállalkozó. Mindezek előtt, háromnegyed hétkor Lóránt János festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás a Viga­dó Galériában. cs. z. Matematikaverseny az Erkelben A Bolyai János Matematikai Társulat Békés Megyei Tagoza­ta immár hetedik alkalommal rendezi meg március 22-én 9 órától a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban a Hajnal Imre Matematika Tesztversenyt és Módszertani Napot. A tesztver­senyen Békés megye több mint száz kiváló középiskolás mate­matikusa méri össze tudását. Gyula Marczis György, az Erkel gimnázi­um matematikatanára, megyei szaktanácsadó, a társulat megyei titkára arról tájékoztatott, hogy a versennyel egy időben ismét ma­gas színvonalú szakmai program is lesz a diákok kísérőinek és az ér­deklődőknek. A szervezők az idén úgy állították össze az előadások tematikáját, hogy ne csak az általá­nos és középiskolákban matemati­kát tanítóknak legyenek haszno­sak, hanem azoknak is, alak ér­deklődnek a közoktatás időszerű kérdései, az új közoktatási tör­vénytervezet, s a mai magyar isko­larendszer problémái iránt. A versenyt 8.30-kor nyitja meg az Erkel gimnáziumban dr. Kereskényi Miklós igazgató és Marczis György. A tesztverseny 9 órakor kezdődik, ugyanebben az időben Sipos János, az Oktatási Minisztérium közoktatásért fele­lős helyettes államtitkára tart elő­adást és fórumot az időszerű ok­tatáspolitikai kérdésekről. Ez­után dr. Hortobágyi István, az EL­TE főigazgatója, dr. Németh Jó­zsef és Kosztolányi József, a Sze­gedi Tudományegyetem docen­se, s adjunktusa tart matematikai témájú előadásokat. A napon a Konsept-H Kft., a Mozaik Kiadó Kft., a Nemzeti Tankönyvkiadó, a Műszaki Könyvkiadó, a Polygon Kiadó és a Texas Instruments tart kiadványaiból vásárlással egybe­kötött bemutatót. sz. m.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom