Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-13 / 37. szám

KÖRKÉP 2003. FEBRUÁR 13., CSÜTÖRTÖK - 13. OLDAL MEGYEI Megyei gitárverseny, másodszor Bontják a hulladékgazdálkodási tervet A költségeket a személyi jövedelemadóból befolyt egy százalékokból fedezték A békéscsabai Caimacan Dávid Battonyán kezdte zeneiskolai tanulmányait, A versenyen többek között J. S. Bach D-moll prelúdiumát is játszotta d-fotó, a szerző felvétele Békés megye zeneiskolái kö­zül a Battonyai Művészeti Is­kolában elsőként kezdődött el a gitároktatás, még 1975-ben. Az intézmény két évvel ez­előtt megszervezte az első megyei gitárversenyt, a máso­dikat tegnap tartották több mint húsz résztvevővel. Battonya A művészeti iskola igazgatója, Holló László érdeklődésünkre el­mondta, hogy a megye hét tele­püléséről, Békéscsabáról, Déva- ványáról, Gyuláról, Mezőhegyes­ről, Orosházáról, Szeghalomból és Tótkomlósról érkeztek 7 és 18 év közötti versenyzők a tegnapi megmérettetésre. A zsűrit Csong- rád megyei szakemberek alkot­ták: elnöke Bozóky Andrea gitár­művész, a József Attila Tudo­mányegyetem Szegedi Konzerva­tóriumának adjunktusa volt, a két tagja pedig Joó Gabriella és Varga György, mindketten a szegedi Király-Kőnig Péter Zeneiskola ta­nárai.- A verseny négy korcsoport­ban zajlott, a résztvevőknek mindegyikben egy kötelező és egy szabadon választott művet kellett előadniuk. Az egyéni és a kamarazenei számokat követően a diákok közösen eljátszottak egy Mozart-menüettet, ez külön érde­kessége és meglepetése volt a mostani rendezvénynek. A ver­senyzőket „Békés megyei Gitár­verseny — Battonya, 2003” feliratú bögrékkel jutalmaztuk, ezenkívül az első helyezettek lábzsámolyt kaptak jutalmul, a másodikok CD- t, a harmadikok kazettát, az isko­lák pedig emléklapot. A költségek zömét intézményünk alapítvá­nya, a „Zene Mindenkié Alapít­vány” állta, melynek fő bevételi forrását a személyi jövedelem­adók 1 százalékából befolyó ösz- szegek jelenük. A zsűri a két évvel ezelőtti versenyünk színvonalát magasabbnak ítélte a Csongrád megyeinél, most viszont azzal bú­csúztak tőlünk a szegedi kollé­gák, hogy túlszárnyaltuk a 2001. évi teljesítményünket is — mond­ta Holló László. Az I. korcsoportban (kötelező műve D. Aguado Andantéja volt) az orosházi Zilahi Tímea végzett az első helyen, második lett Sztojcsev Zsófia Békéscsabáról, harmadik Jantó Adrienn Battonyáról. További eredmé­nyek a II., a III. és a IV. korcso­portból: I. Szász Dávid (Békés­csaba), II. Soperla Bettina (Battonya), III. Éliás Tímea (Orosháza); I. Kárpáti Noémi (Gyula), II. Szubin Zoltán (Mező­hegyes); I. Cseh István (Békéscsa­ba), II. Korbucz Sonya (Gyula), III. Bursán Miklós (Békéscsaba) és Caimacan Dávid (Békéscsaba). A kamarazenei csoportban Cseh István és Kőszegi Zoltán szerezte meg az első helyet, őket követte Caimacan Dávid, Bursán Miklós, Kőszegi Zoltán és Zsóri Gábor, il­letve Szász Dávid és Sztojcsev Zsófia együttese. MÉNESI GYÖRGY Az egyetem készen áll a partnerségre A Szegedi Tudományegyetem a régió legnagyobb egyeteme, ti­zenegy karral van jelen a hazai és a nemzetközi felsőoktatás­ban. „Nem az elefántcsontto­ronyban ülünk, keressük he­lyünket a társadalomban” — mondta február 11-én Békés­csabán dr. Szabó Gábor rektor­helyettes. Az egyetem Békés megye jelentős gazdasági tár­saságainak vezetőit hívta meg egy befektetői találkozóra. A befektetői „road show” újdon­ság a hazai felsőoktatásban. A Sze­gedi Tudományegyetem alapvető célja, hogy a mindenkori munka­erő-piaci, illetve kutatásfejlesztési kihívásoknak eleget tegyen. Ehhez keresik a gazdasági szférán belül együttműködő partnereiket. Dr. Szabó Gábor a találkozó résztvevőivel egyebek mellett az egyetem kutatásfejlesztési tevé­kenységét ismertette meg.- Ma már kevésbé „vevő” Euró­pa olyan tudományos eredmé­nyekre, amelyeknek nincs haszna. Számos olyan alapkutatási ered­ménnyel rendelkezünk, amely hír­nevet hozott intézményünknek. A Az egyetem profiljáról dr. Szabó Gábor szólt újító, vállalkozó egyetemmé vál­jon. Mi a kettő ötvözését tűztük ki célul, széleskörű társadalmi kap­csolatokra törekszünk. Kiválósági központokat kell létrehoznunk, ehhez hazai és nemzetközi partne­reket keresünk. Az együttműkö­dés során minden résztvevő szelle­mi kapacitására, infrastruktúrájára és kapcsolataira szükség lesz. Az európai uniós csatlakozás időpont­ja ma már nagyon közeli dátum. Cégek képviselői az együttműködésről Szabó Géza, az Euro-Unior Kft. ügyvezető igazgatója: Nagyon fontosnak tartom, hogy a megye vállalkozásai kapcsolatot ápolja­nak a Szegedi Tudományegyetemmel, a régió tudásközpontjával. A jövő útja ugyanis az innováció. Gonda Géza, a Hunguard Glass Termelő Kft. humánpolitikai veze­tője: A Szegedi Tudományegyetem a régió fontos oktatási és ku­tatási központja. Rendkívül fontos lépésnek tartom a nyitást a tér­ség gazdasági egységei felé, az egyetem ezáltal kilép abba a vi­lágba, ahol a hallgatók ismeretanyaga is realizálódik. tudás bázisát a hagyományokra építjük, törekszünk a nemzetközi­leg is elismert színvonal fenntartá­sára, további emelésére. A felsőok­tatási intézmények, így egyete­münk dilemmája is, hogy a követ­kező évtizedben tradicionális egyetem maradjon, vagy pedig egy 2004. május 2-án nekünk már Brüsszelben kell kopogtatnunk partnereinkkel együtt készített projektjeinkkel - vetítette elő a kö­zeljövő feladatait a rektorhelyettes. Ahhoz, hogy a Szegedi Tudo­mányegyetem el tudja „adni” a szellemi portfolióját, komoly, XXI. 27 000 hallgató, 7000 munkatárs 198 egyetemi tanár, 306 egyetemi docens, 55 főisko­lai tanár, 111 főiskolai docens 12 tudományos tanácsadó, 22 tudományos fömunkatárs 757 minősített oktató, köztük 17 akadémikus, 108 akadé­miai doktor, 297 kandidátus, 333 PhD-fokozat 600 képzési program, 250 000 kurzusfelvétel félévenként 68 egyetemi szak, 66 főisko­lai szak, 27 szakirányú to­vábbképzés 8 AFISZ, 16 doktori iskola századi színvonalat képviselő la­borra és eszközparkra van szük­sége. A partnerség az infrastruk­turális háttér erősítését is szolgál­ja. Az elmúlt években jelentősen emelkedett ugyan a kutatás-fej­lesztésekre fordított összeg - a GDP 1 százalékát súrolja —, ez azonban még mindig jelentősen elmarad az európai uniós átlagtól. Magyarországon az erre a célra fordított összegek egyharmadát adja az ipari kooperáció, míg Ausztriában 54,8 százalékát, Svájcban pedig 77,7 százalékát.- Ha utol akarjuk érni Euró­pát, nekünk is fordítani kell ezen az arányon. Ha Önök befektetnek a Szegedi Tudományegyetembe, biztosak lehetnek abban, hogy ez a befektetés megtérül. A kooperá­ció az egyetem anyagi kondíciójá­nak javítása mellett az innovációs lánc kiépítését is szolgálja - fo­galmazott dr. Szabó Gábor rektor­helyettes Békéscsabán. ▼ Országos középirányító szervezet jön létre: a ,,zöld hatóság’ Környezetvédelmi fórumot rendezett tegnap Gyulán a Körös-vidéki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség. A hulladékgazdálkodási törvény 2000-ben jelent meg. Az országos hulladékgaz­dálkodási tervet pedig tavaly novemberben fo­gadta el az országgyűlés, melyet december 12- én hirdettek ki. A feladat, hogy 270 nappal a terv kihirdetése után el kell készíteni a hét sta­tisztikai régióra a regionális hulladékgazdáh kodási terveket, majd újabb 270 nappal később a települések terveit. A fórumra a felügyelőség illetékességi területének ötven önkormányza­tát hívták meg, polgármestereket, jegyzőket, környezetvédelmi szakembereket. Gyula Nadabán János, a Körös-vidéki Környezetvédel­mi Felügyelőség igazgatója elmondta, a regioná­lis tervezésbe is szeretnék bevonni az önkor­mányzatokat, ame­tók a főfelügyelőség szervezetében és a felügye- lőségi hatósági tevékenység szervezésében. A főfelügyelőség önálló jogi személyként és gaz­dálkodási szervezetként jelenik meg, feladatai­ban kiegészülve vízügyi tevékenységgel is. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ma­ga is egyesült minisztérium lett. További válto­zás, hogy szakmai területen az Országos Víz­ügyi Hivatal mintájára létrejön egy országos kör­nyezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi kö­zépirányító szervezet, miközben megmaradnak a vízügyi igazgatóságok, környezetvédelmi fel­ügyelőségek, nemzeti park igazgatóságok. A ma náluk lévő hatósági tevékenységek javarészét összevonva egy negyedik szervezet jön létre, az úgynevezett „zöld hatóság”. Dr. Homyák Margit, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője kiemel­te: az országos hulladékgazdálkodási terv régi­ókra lebontását lyeknek el kell ké­szíteniük saját tele­püléseik terveit. A Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat idei pályázati lehe­tőségeit is áttekin­tették a rendezvé­nyen. A pályázati kiírás várhatóan február végén, már­cius elején jelenik meg, a fontosabb elemeit már ismer­tethették. A fel­Kötelező közszolgáltatás A felügyelőségek tavaly nagyrészt elvégezték az alapállapot-felmérést, a célok kijelölésében a he­lyi specialitásokat figyelembe kell venni. Át kell helyezni a hangsúlyt a hulladéklerakásról például a települési hulladékok esetében a hasznosítás­ra, a mennyiség csökkentésére. Ez nagy feladat az önkormányzatoknak is, hiszen a hulladéklera­kók egy részét ők üzemeltetik. A hulladékgazdál­kodási törvény az önkormányzatoknak kötelező­en előírja a közszolgáltatás megszervezését, fenntartását, a lakosságnál keletkező hulladék tervszerű összegyűjtését és kezelését - mondta dr. Homyák Margit. már megkezdték a felügyelőségek. Az idén szeptember 8- áig kell a hét sta­tisztikai régióra el­készíteni a regio­nális tervet, majd újabb 270 nap múlva a települési terveket. A terve­zéshez meg kell ál­lapítani az alapul szolgáló jelenlegi helyzetet. A terve­zés hat évre szól a ügyelőségek elsőfo­kú környezetvédelmi hatósági feladatokat látnak el, a megfellebbezett ügyeket másodfokon inté­zik a Környezet- és Természetvédelmi Főfel­ügyelőségen. A közeljövőben változások várha­nemzeti környe­zetvédelmi programmal összhangban. A 2008-as célállapotot is meg keli határozni, s az ahhoz ve­zető módokat, eszközöket, feltételeket, a végre- hajtás forrásait. ____________________sző« maróit Un iós termékek: fő a Az FVM Agrárrendtartási Hivatala megbízásából a Magyar Zöldség-gyümölcs Terméktanács — egy korábbi szakmai fóru­mon megfogalmazott igény alapján — tegnap regionális ta­nácskozást tartott a zöldség- és gyümölcstermelők részére az uniós csatlakozás jegyében a nagybánhegyesi művelődési házban. Nagybánhegyes kozásában című témakörben több olyan szabályozási formára is ki- A házigazdák nevében Jancsó Ot- tért, melyek a gazdálkodók jövő­tó polgármester fogadta a szakmai beni lehetőségeit mutatták be. szervezetek képviselőit és a dél-al- Selmeczi Tamás, a Fővárosi Ál­földi régióból érkező termelőket, lategészségügyi és Élelmiszer-ellen- A fórum a termelői szervezetek őrző Állomás Minőség-ellenőrzési (tész-ek) szerepe a zöldség-gyü- Koordinációs Központ főmérnöke mölcs ágazat európai uniós csatla- szólt a termékek minőségi előírása­minőség! iról, melyet a Magyar Élelmiszer­könyv tartalmaz és mindenkire kö­telező lesz. Ezután Szabó József, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakma­közi Szervezet elnöke a felkészülés fontosságát, míg Fodor Zoltán kom­munikációs vezető a piacszabályo­zás főbb elemeit hangsúlyozta. Tóth Adorján, a megyei földműve­lésügyi hivatal munkatársa a támo­gatásokat, pályázatokat ismertette, majd az Agro Kft. és a Dél-alföldi Őszibarack-termelők tész-e mutat­kozott be. A tanácskozás küldöttvá­lasztással zárult. h m. Birtokrendezés a versenyképességért Az ország csaknem kétszáz kistérségéből mindössze nyolc vesz részt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um által meghirdetett „A birtokrendezés vidékfejlesztési célú megalapozása” elnevezésű programban, amelybe megyénk­ből egyedül a Körös-Sárrét kapcsolódott be. ni lap vagy a haszonbérleti szer­ződés másolatát - tájékoztatta Tóth Péter, az Agrár Európa Consulting Kft. ügyvezető igazga­tója a napokban Szeghalmon a körös-sárréti polgármestereket. — A birtokrendezési programra vonatkozó kérdőíveket a gazda­jegyzők segítségével átadtuk a gaz­dáknak, földtulajdonosoknak. A felmérő anyagot jövő év március 31-éig kell elküldenünk a miniszté­riumba. A határidő köt bennünket a támogatás lehívása miatt — han­goztatta Balog Károlyné, az észak­békési társulás térségfejlesztési menedzsere, a birtokrendezési program koordinátora. _______M B. El nök nélkül az orosházi SZDSZ Kovács Lajos 1993-ban lépett be a Szabad Demokrata Szövetség Orosházi Szervezetébe, 1998-tól az elnöki teendőket is ellátta. Ugyanezen időszakban Orosháza alpolgármestereként is dol­gozott. Tagja a jelenlegi képviselő-testületnek is. A politikus úgy döntött, lemond az elnöki posztról és a pártból is kilép. Orosháza- A megyei szervezettel február 10-én írásban is közöltem a szán­dékom. Mint ismeretes, a tavaszi országgyűlési képviselő-választá­son pártom színeiben indultam a 6. számú választókerületben. Bár a kampányunk nagyon jól sikerült, rosszul szerepeltünk. Már akkor fontolgattam a lemondást, de a ta­gok és a szimpatizánsok kérésére vállaltam, hogy az önkormányzati választásokon nem hagyom cser­ben a pártot. Közben augusztus­ban térdműtétem volt, ami hat hét­re „harcképtelenné” tett. Ez idő tájt átrendeződési folyamat indult meg a szervezetünkben, ami törés­vonalat okozott. Ez már a helyha­tósági választások előtti időszakot érintette. Jusztin Balázs, Orosháza egyik jelenlegi alpolgármestere, aki akkoriban még pártunk tagja volt, az MSZP listáján indult és ju­tott bé a képviselő-testületbe, s ez némi zavart keltett a szimpatizán­saink körében. A választásokon az SZDSZ-listáról végül egyedül én ju­tottam a testületbe. Katarzisként éltem meg, hogy néhány héttel a választások után Jusztin Balázs ki­lépett az SZDSZ-ből, akinek a pél­dáját néhány tagunk követte. Ez tovább mélyítette a szakadékot. Nincs a pártnak vidékstratégiája. A vidéki szervezeteket az országos vezetés magára hagyta. Úgy ér­zem, az SZDSZ morális válságba került, már nem azt az értékrendet képviseli, mint amit belépésem idején. Ezzel az irányvonallal nem tudok azonosulni, ezért döntöttem a lemondás, illetve a kilépés mel­lett - nyilatkozta Kovács Lajos. Jelenleg - Jusztin Balázs és Ko­vács Lajos kilépése miatt - nincs szabaddemokrata tagja az oroshá­zi képviselő-testületnek. - Hogy a jövőben önkormányzati képviselő maradok-e, nem tudom, az SZDSZ megmaradt tagságán múlik majd. Mivel a párt listáján jutottam a tes­tületbe, ha azt kérik, maradjak, to­vább vállalom a képviselői mun­kát, ha a lemondásomat kérik, ezt a döntésüket is elfogadom - mondta az SZDSZ Orosházi Szer­vezetének volt elnöke. csatlakozás után a növényter­mesztésből élők összes támogatá­sának 70 százalékát a területalapú támogatás teszi ki. Ezért is fontos a birtokrendezés. Területalapú tá­mogatásra már a 0,3 hektáron gazdálkodó is jogosult lesz, felső határ pedig nincs. Ahhoz, hogy a területalapú támogatást valaki megkapja, jogszerűen bizonyíta­nia kell, hogy ő a föld művelője. A kérelemhez csatolni kell a tulajdo­Körös-Sárrét ____ A birtokrendezés nagyon fontos ah­hoz, hogy az adott vidéken verseny- képes mezőgazdaság alakulhasson ki. Magyarországon a birtokrende­zés még nem kezdődött meg, ezért kapta a program a kísérleti elneve­zést. A privatizáció és a kárpóüások mellékhatásaként nálunk ezen a té­ren még sok a teendő.- Az Európai Unióhoz való

Next

/
Oldalképek
Tartalom