Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-06 / 4. szám
2003. JANUÁR 6., HÉTFŐ Vasúti menetrend 9 120 [Curtici —] Lökösháza — Békéscsaba — Szolnok — Budapest 225 A legnagyobb külföldi beruházás Szkopje A 2001. év privatizációjának nevezte a nemzetközi sajtó, hogy a Matáv többségi tulajdonosként megvette a macedóniai távközlési vállalatot. A tulajdonosokat képviselő StoneBridge Rt. vezérigazgatója az a Somogyi Ferenc (képünkön), aki korábban a magyar Külügyminisztérium államtitkáraként hazánk NATO- és uniós csatlakozásának előkészítését irányította.- Beszéljünk először a Matáv macedóniai beruházásának fontosságáról!- Magyarország sokáig büszke volt arra, hogy a legvonzóbb közép-európai befektetési terület. Ez nem egyszerűen politikai presztízst jelentett, hanem azt is, hogy egyre jobban kötődött azokhoz az országokhoz, amelyek közösségének hamarosan tagja lesz. Az integrálódás minősége azonban nem közömbös: nem mindegy, hogy uniós tagként mások beszállítói, bedolgozói leszünk-e, vagy komoly piaci tényező; ez utóbbihoz elengedhetetlen, hogy az erre képessé váló magyar vállalatok külföldön terjeszkedjenek és maguk is befektetőkké váljanak. A Matáv macedóniai befektetésének tehát nemzetgazdasági szempontból ez a jelentősége. A cég szempontjából nézve a következőről van szó. A távközlési piacon Európában már teljessé vált a liberalizálódás, Magyarországon is előre- haladt. Ez a verseny erősödését jelenti, ugyanakkor elmúlt az az idő, amikor akár 15-25 évet is kellett várni egy vezetékes telefonra: ma már telített a piac, nettó növekedés nehezen képzelhető el. Ebben a nagyobb kihívásokat jelentő helyzetben az egyik kitörési út a terjeszkedés, újabb lehetőséget ad a növekedéshez, segíti a cég pénzügyi helyzetének javítását, s hosszabb távon fejlődési lehetőséget biztosít. A macedóniai befeketetés során meghatározó körülmény, hogy a Matávban majd 60 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Deutsche Telecom. Ez nemcsak azt jelenti, hogy koordináljuk tevékenységünket, hanem azt is, hogy a terjeszkedés abban az irányban történik, amelyen a német távközlési cég még nincs jelen.- A fő csapás iránya tehát délkelet.- Egy távközlési cég érthető okokból először a szomszédos és a közeli országokban próbál befektetni; a Matáv ezen belül a Deutsche Telecommal munka- megosztásban keres újabb lehetőségeket. Elmondhatom, hogy Macedónia mellett ilyen szempontból eddig elvben Románia jött szóba, miután ott érdeklődnek különösen külföldi befektetések iránt.- Mit nyer egy ilyen beruházástól a fogadó fél ?- Hosszú távú partnerség alakul ki, fejlett know-how és technika kerül az országba; emellett a távközlési cégek mint többnyire eredményes vállalatok, jó adózók is. Macedóniában a kormány programjában kiemelten kezeli a külföldi befektetéseket. A MakTeltől egyébként valamiféle áttörést is várnak, mert a 350 millió eurós vételár nemcsak az eddigi legnagyobb magyar befektetés külföldön, hanem Macedónia számára is minden korábbinál jelentősebb beruházás: 2001-ben az összes külföldi beruházásnak a 80 százalékát tette ki. A Matáv, háta mögött a Deutsche Telecommal, igen jó nemzetközi tekintéllyel rendelkezik, de a privatizáció kisugárzása azért is nagy, mert a nemzetközi konzorciumban, ahol a Matáv 51 százalékos tulajdonnal rendelkezik, görög és amerikai tőke is van. A beruházás tehát pozitív jelzést adhat a térség iránt érdeklődő külföldi tőkének, aminek azért is nagy a jelentősége, mert a macedóniai válság sokáig lassította ezt a folyamatot.- Gondolom a Matáv szempontjából is rangot jelent a MakTel megvétele, hiszen a cég életében is ez volt az első ilyen nagy vállalkozás.- Hosszú előkészítés előzte meg a privatizációt, s 2001. január 15-én írtuk alá az erről szól dokumentumokat. A következő esztendőben, amikor az előző év gazdasági teljesítményeit értékelték, a nemzetközi szaksajtó az év privatizációjaként emlegette a MakTelt.- Milyen konkrétan a tulajdonosi struktúra?- A Matáv vezeti a konzorciumot, társa egy görög szolgáltató, és harmadikként a SEEF, amelyben az amerikai kormányzat és a Soros Alapítvány pénze van. Az ő képviseletük az általam vezetett StoneBridge Rt., amelyik a macedón állammal együtt többségi tulajdonosként tulajdonolja a MakTelt (itt jelen van az 1FC rövidítésű nemzetközi pénzügyi konzorcium is); a MakTel-ből vált ki, de annak 100 százalékos tulajdonában maradt a MobiMak mobiltelefon-társaság. Szendrei Attila korábban dolgozott már külföldön, legutóbb a Zwack Unicum operációs igazgatója, majd a Matáv Kábeltévé cégének a vezetője volt. Szeptemberben nevezték ki a MakTel Make- donski Telekomu- nikacii) vezérigazgatójának.- Hogyan került sor arra, hogy egy szkopjá székhelyű cég irányítója lett?- Akkor, amikor a Matáv mint főtulajdonos átvette a céget, vagyis megtörtént a stratégiai befektetés, igyekezett minden segítséget megadni az eredményes működéshez. Az átállás azonban nem volt elég gyors, ezért annak érdekében, hogy a Matáv felhalmozott tapasztalatai mielőbb hasznosuljanak, két előd után engem bíztak meg a vezetéssel.- Melyek az első hónapok tapasztalatai?- Visszaigazolódtak azok a jelzések, amelyeket induláskor az anyacégtől kaptam: ez a cég minden olyan gyermekbetegséggel rendelkezik, amely a privatizáció utáni időszakot jellemzi. Elsődlegesen műszaki beállítottságú vállalat volt, s hiányzott a kereskedelem, illetve a marketingorientáció. Át kell tehát fazonírozni a céget, de szerencsére a munkatársak derékhada kész a tanulásra, jól irányítható; meg kell találni azokat a motiválási formákat - és itt nem csupán anyagiakról van szó, hanem például karrierépítésről -, amelyek révén kiválasztódnak az én gondolatiságomat megvalósítani tudó kulcsemberek.- Mi ennek a lényege?- Öt fő szempontról van szó: a cég átállítása, a piac- és marketingorientáltság dominanciájának megteremtése, a tulajdonosi, előfizetői és munkatársi elégedettség összehangolása, a cég pénzügyi stabilitásának és eredménytermelő képességének folyamatossá tétele, aminek alapfeltétele az ötödik szempont, az állandó fejlődés és fejlesztés, ami a termékekre, a szolgáltatásokra és a munkatársakra is vonatkozik.
