Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-06 / 4. szám
10 Vasúti menetrend 2003. JANUÁR 6., HÉTFŐ I 1 I 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 Adalék a csúszkálás fizikájához Azt mindenki tudja, hogy a korcsolya jégen való csúszását a sportszer és a jég között keletkező folyadékréteg teszi lehetővé. De mivel magyarázható annak a folyadékrétegnek a kialakulása, amely a korcsolya és a jég között jelenik meg és megkönnyíti a korcsolyázást? Erre a kérdésre van a „kapásból” jövő válasz, illetve segítségül hívható a fizika. A közhiedelem szerint korcsolyázás közben a korcsolya és a jég között azért alakul ki folyadékréteg, mert a jég nagy nyomáson megolvad. Ennek az az alapja, hogy a jég sűrűsége kisebb, mint a cseppfolyós vízé (általános esetben a szilárd fázis sűrűsége nagyobb, mint a folyadékfázisé), az a nyomás, amelyet a korcsolya a jégre gyakorol, megolvasztja a jeget. Az alábbiakban felsorolunk néhány tényt, amelyek ez ellen a hipotézis ellen szólnak. A közönséges (hexagonális kristályokból álló) jég, cseppfolyós víz közötti egyensúly -22 Celsius-fokon megszűnik, tehát ez alatti hőmérsékleten semmiképpen nem olvaszthatja meg a nyomás a jeget. Ennél alacsonyabb hőmérsékleteken is lehet azonban korcsolyázni. A műjég hőmérsékletét kb. -8 Celsius-fokon tartják, és könnyen kiszámítható (figyelembe véve, hogy a jég, cseppfolyós víz egyensúly kb. 130 atmoszféra nyomásra tolódik el egy fokkal), hogy a korcsolya által a jégre kifejtett nyomás messzemenően nem elegendő a jég megolvasztásához még ezen a hőmérsékleten sem. Súrlódási mérések szerint szilárd kriptonon és szén-dioxidon is ugyanolyan jól lehetne korcsolyázni (síelni) az olvadáspont környezetében, mint a jégen. Márpedig ebben az esetben szó sem lehet nyomás hatására bekövetkező olvadásról, hiszen a kripton és a szén-dioxid esetében a szilárd fázis sűrűsége nagyobb, mint a folyadékfázisé. Ha a jég felszínén keletkező folyadékréteg nem a nyomás hatására jön létre, mivel magyarázható a kialakulása? A legelfogadottabb nézet szerint a vízréteg á korcsolyázás (síelés) során a súrlódás következtében keletkező hő hatására alakul ki. Ezt támasztja alá többek közt, hogy a sárgarézből készült sí jó hővezetése következtében a súrlódási hőt gyorsan elvezeti és így a folyadékréteg nem marad meg, sokkal nagyobb a súrlódás síelés közben, mint például az ebonitból készült sí esetében. Kimutatták az olvadáspont közelében végzett vezetőképesség-mérésekkel azt is, hogy a sí és a hó közötti folyadékréteg folyamatosan keletkezik síelés közben, míg ha a sí áll, gyakorlatilag nem képződik folyadékréteg a jég felszínén. ■ Tánc a hexagonális kristályokon fotó, europress/epa Téli divatkalauz a Hölgyvilággal * Volt már indigó- és világoskék, szakadt, rojtos, koptatott, absztrakt mintás, szegecses, hímzett és gyöngyös. A mindig megújulni képes farmer akármilyen formát ölt is, újra és újra hódít. A farmerkosztüm, élénk kiegészítőkkel a nőiességet hangsúlyozza, csakúgy, mint a magas sarkú, szűk szárú csizma. * Barnában az étcsokoládé, a kakaó, a mokka, a tejeskávé és árnyalatai vezetnek. Ha trendik akarunk lenni, akkor jó, ha megbarátkozunk ezzel a nem túl kihívó színnel, hiszen az idei előrejelzés szerint a barna meghatározó lesz a divatban. Egyszínű változatán jól mutat a dekoratív öv, lazán a csípőre ejtve. * Mostanában nem kell szigorú keretek közé szorítani az öltözékünket. A tervezők szabadon bánnak a különböző stílusokkal. Az eleganciát képviselő könnyű muszlin és a nehézkes, sportos farmer együtt hódít. Vegyíthető a tüll, bor, kord vagy éppen a kötött. A hatás varázslatos lehet. * A hetvenes évek színes ruhái túl szépek ahhoz, hogy a divat- tervezők végleg elfelejthetnék azokat. Télen különösen vidítólag hatnak a tarka, vi rágós csodák. Megtalálhatjuk áttetsző muszlinra hí mezve, festve, bársonnyal nemesítve, de foltos állatmintával kombinálva is megihlette a tervező két. Nagy szerepet kapnak a kiegészítők is.
