Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-31 / 26. szám

6. OLDAL ALMA MATER ______ 2003. Január 31., péntek I|| TESSEDIK SÁMUEL FŐISKOLA MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KAR - MEZŐTÚR Jelentkezés A karra jelentkezni az e célra rendszeresített lapon kell. A fel­vételi pontok számítása: 1. a ho­zott és a szerzett pontok összeg­zésével, 2. a központi írásbeli felvételi vizsgán szerzett pontok megkettőzésével, 3. a hozott pontok megkettőzésével. A ho­zott és a felvételi vizsgán szer­zett pontok maximális összege 120 lehet. Aki 2000-ben vagy utána érettségizett, az felvételi vizsga helyett választhatja a ho­zott pontok megkettőzését; az ezt megelőző években érettségi­zetteknek központi írásbeli fel­vételi vizsgát kell tenniük (mind­két eset az államilag finanszíro­zott képzésre értendő). Költség- térítéses képzésben az érettségit követő 5 évig van lehetőség a ho- zott pontok megduplázására. ■ Nyílt napok lesznek február 7-én, 14-én és 21-én, délelőtt 9 órától a karon: Mezőtúr, Petőfi tér 1. Röviden VAN KOLLÉGIUM. Az egyik nagy előnye a karnak, hogy a jogosultak 78-80 százalékának kollégiumi férőhelyet biztosíta­nak, a többségüknek az iskola tőszomszédságában található épületben. Főzőkonyha, kábel­tévé teszi komfortosabbá a bentlakást, illetve számítástech­nikai hozzáférést biztosítanak a hallgatóknak. ALAPÍTVÁNYOK. A főiskolán két alapítvány működik. A Me­zőtúri Hallgatókért Alapítvány a hallgatók képzésének támoga­tására, az oktatók képzettségé­nek növelésére jött létre. Adó­száma az adó 1 százalékának befizetése esetén: 19223261-1- 16. A másik a Főiskolai Publiká­ciós Alapítvány, amely a főisko­lán tevékenykedők kutatásait, publikációs lehetőségeit hiva­tott elősegíteni. Adószám: 18831456-1-16 ■ HALLGATÓI INFORMÁCIÓS KÖZPONT. A hallgatók a könyvtárban, az oktatótermekben és a Hallgatói Információs Központban (HIK) napi 10 órán keresztül nagy sebességű hálózaton keresztül, mintegy száz számítógép segítségével kapcsolódhatnak a különböző szerverekhez, a könyvtári adat­bázishoz és egyéb elektronikus információkhoz, valamint a további karokhoz, a hallgatói információs rendszerhez és az internethez. Folyamatban van a HIK nyitva tartásának bővítése és a kollégiumi szobák- ban a hálózati végpontok kiépítése. Képünk a HIK-ben készült, ahol mindig pezsgő az élet. _________■ Pi acképes szakok, szakirányok A főiskolai kar a gazdasági élet kihívásaira újabb szakok létrehozásával reagált. Ezek beváltották a reményeket, hiszen irántuk a kereslet egyre nő. A kar erősségei közé tarto­zik a széles profilú szakirányú képzés. A Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Főis­kolai Karán négy évtizede folyik gépészképzés. A csökkenő agrárgépészigényre reagálva 1993-ban indították el a mezőgazdasági mérnökök képzé­sét. 2000-ben pedig bevezették a tájgazdálkodási mérnökök képzését. A jelenleg választható szakok, szakirányok: 1. Mezőgazdasági mérnök szak- szakirányok: környezetgazdálkodás, marke­ting-pénzügy, vendéglátás-turizmus, település- üzemeltető, logisztika, informatika, gazdálkodó, minőségbiztosítás, termékfeldolgozás, szaporo­dásbiológia, vadgazdálkodás. 2. Mezőgazdasági gépészmérnöki szak — szakirányok: környezetgazdálkodás, marke­ting-pénzügy, vendéglátás-turizmus, mezőgaz­dasági gépész, településüzemeltető, logisztika, informatika, gazdálkodó, autógépész, minőség- biztosítás, termékfeldolgozás, vadgazdálkodás, gépgyártás. 3. Tájgazdálkodási mérnök szak- szakirányok: környezetgazdálkodás, mar­keting-pénzügy, minőségbiztosítás, termékfel­dolgozás, informatika, vendéglátás-turizmus, te­lepülésüzemeltető, logisztika, vadgazdálkodás. Mindhárom szakon arra törekszik a kar, hogy a végzett hallgatók alkalmasak legyenek egy kö­zepes méretű vállalkozást irányítani, továbbá ké­pesek legyenek térség- és vidékfejlesztési felada­tok megfogalmazására, megvalósítására. A hall­gatók a szűkén értelmezett mezőgazdasági, gé­pészeti és tájgazdálkodási szakterületeken túl a kereskedelemben, biztosító társaságoknál, ban­koknál, önkormányzatoknál és különféle cégek­nél vagy az oktatás területén helyezkednek el, és egyre többen válnak egyéni vállalkozókká. A harmadik év befejezése után folytatólagos kép­zésbe lehet bekapcsolódni hat egyetem nyolc ka­rán. Ahol a jó szóra is telik Dr. Vermes Pál főiskolai ta­nár 2000. március 1-jétől a Mezőgazdasági Főiskolai Kar főigazgatója. Őt kérdez­zük a kar jelenlegi helyzeté­ről, terveikről.- Milyen érdeklődés mutatkozik a kar szakjai iránt?- Az elmúlt években egyértel­műen növekedett a karra jelent­kezők száma: a jelenlegi tanévet 1600 hallgató kezdte meg, miu­tán több mint három­szoros jelentkezést re­gisztráltunk. Továbbra is három főiskolai szak­ra várjuk a jelentkezése­ket: a mezőgazdasági mérnöki, a mezőgazda- sági gépészmérnöki és a tájgazdálkodási mérnö­ki szakra, nappali és le­velező tagozatra, államilag finan­szírozott és költségtérítéses he­lyekre.- Terveznek-e új oktatási prog­ramokat?- Természetesen szeretnénk új programok indítási jogát is megszerezni. Új alapszak indítá­sára 2004 szeptemberétől van re­mény, sikeres akkreditáció ese­tén erről megfelelő tájékoztatást fogunk adni. Megyei középisko­lával együttműködve akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szak­képzés bevezetésén is dolgo­zunk. Végzős hallgatóinknak és másoknak máris hét továbbkép­zési szakot tudunk ajánlani.- Milyen esély kínálkozik fej­lesztési programjuk megvalósítás­ra?- Az intézményfejlesztési terv elfogadása és a beruházási tervek kialakítása után mára közelebb kerültünk a kari elgondolások megvalósításához. Ennek első je­leként 2002 decemberében új in­gatlanhoz (egy 1400 négyzetmé­teres székházhoz) jutottunk. Az épület több célra is használható, de felújításra szorul. Végleges rendbetétele, kialakítása több­éves program. Ugyancsak indul egy többfunkciós épületegyüttes és aula létesítésének programja. A 2150 négyzetméteres fejlesztés országos tervpályázata nemsoká­ra megjelenik. Nem mondtunk le egyéb elképzeléseinkről sem: a kollégium korszerűsítéséről, a könyvtárunk bővítéséről, új gya­korlóhelyek létesítéséről, a Peresi Tangazdaság létesítményeinek fejlesztéséről. — Hogyan látja a vá­ros és a kar kapcsola­tát?- Annak ellenére, hogy az egyik vezető országos napilapban nem régen nem túl hí­zelgő cikk jelent meg Mezőtúrról, csaknem harminc éve itt élőként érzékelem a város fejlődését, és tudom, hogy a gyorsabb ütem­hez kevesebb hátráltató tényező­re, több ötletre, összefogásra, bő­kezűbb támogatásra lenne szük­ség. A város vonzerejét kell javí­tani a tőkebeáramlás, a munka­helyek számának növelése, az ér­telmes emberek itt tartása és ide­jövetele elősegítése, a helyi érté­kek megőrzése és láttatása révén. E komplex feladat megvalósításá­hoz a főiskolai kar hozzá kíván és hozzá tud járulni. Kisugárzá­sával, együttműködési szándéká­val.- Érdemes-e Mezőtúrra jönni tanulni? — Hiszem, hogy igen, hiszen a tanulás-képzés feltételei biztosí­tottak. Emberi léptékű intéz­mény, kellő odafigyeléssel a hall­gatóira. Tisztában vagyunk az­zal, hogy hallgatóink miatt léte­zünk, általában a jó szóra is telik. Követelünk; munka nélkül a vég­zés nem lehetséges. Viszont segí­teni igyekszünk hallgatóinknak, ezzel a városnak és más települé­seknek, saját magunknak is. Értéket termelő tangazdaság A főiskolai kar nyelvvizsgahely is A főiskolai kar a budapesti Rigó utcai nyelvvizsgaközpont egyik akkreditált vizsgahelye. A hallgatóknak és külső érdeklődőknek is lehetőségük van alap-, közép- vagy felsőfokú, állami­lag elismert nyelvvizsgát tenni angol, német és orosz nyelvből. Bélley Ferencné, a főiskola idegen nyelvi lektorátusának vezetője elmondta, évente négyszer vizsgáztatnak. Egy-egy vizsga alkalmával körülbelül 300 jelentkezőt regisztrálnak. Az írásbe­li vizsgák központilag meghatározott időpontban zajlanak, a szóbeliket pedig úgy igyekez­nek megtartani, hogy azok a hallgatók szempontjából optimális időpontokban legyenek. A vizsgahelynek jó a híre, nem­csak a hallgatók vizsgáznak itt, hanem a városból, a megyéből és a régióból is ér­keznek hozzájuk. A héten volt az év első vizsgája, a legközelebbi írásbeli március 1- jén és 8-án, a szóbeli pedig 26-27-én lesz. A következő írásbeli áprilisban, a szóbeli május végén lesz. Utána már csak ősszel tartanak vizsgát, melyre két hónappal előtte kell jelentkezni (válaszborítékkal küldenek jelentkezési lapot). ■ Kiszélesedett a látókörük A főiskolához tangazdaság is kapcsolódik. A Hármas- Körös Peresi-holtága mel­lett elterülő farm gyönyörű természeti környezetben ta­lálható. A Peresi Tangazdaság az utóbbi években jelentős fejlődésnek in­dult, többek között az FVM hat­hatós anyagi támogatásával. — A tangazdaságot a gyakorla­ti képzés fontos elemének te­kintjük - hangsúlyozta dr. Kri- zsán József. A főigazgató-helyet­tes hozzátette: az elmúlt három évben mintegy 100 millió forin­tot fordítottak az eszközellátott­ság, a felszereltség és a létesít­mények fejlesztésére. A tangazdaság — ahol a hall­gatók a hetesi gyakorlatot végzik - 137 hektáros területe gyenge termőhelyi adottságú. Ezt azon­ban nem tekintik hátránynak. Mivel hazánkban 2 millió hektár hasonló adottságú terület van, ezért az itt folyó termelés gazda­ságos megoldásai mintául szol­gálhatnak a hasonló területeken gazdálkodóknak - húzta alá dr. Krizsán József, aki kijelentette: a tangazdaságnak - amelyet a kö­zeljövőben vidékfejlesztési és szaktanácsadási referenciaköz­ponttá kívánnak fejleszteni — fontos szerepe van a kutatásban. Tar Mihály tangazdaság-veze­tőtől megtudtuk, hogy a 137 hektáron ökogazdálkodási mód­szerekkel folytatnak növényter­mesztést. Az itt megtermelt tön- kölybúzát, napraforgót és cse­megekukoricát Svájcba és Né­metországba exportálják. A tangazdaság egyik nagy kin­cse a 2002-ben felújított istálló­ban található. Itt egyelőre tíz ló kéri az abrakot. A furiosó-north star fajtájú álla­tokkal különle­ges génmegőr­zési program­ban vesznek részt, ugyanis azok nagy te­nyésztési érté­ket képviselnek. A lovak rendkí­vüli népszerű­ségnek örvende­nek a hallgatók körében, akik tavaly lovasklu­bot alakítottak. Az iskola tervei­ben szerepel egy lovarda megépí­tése, valamint a leendő minél na­gyobb számú csikóállománynak egy külön épület kialakítása. Az istálló másik részében ka­pott helyet egy magyar merinó- juh-törzstenyészet, amelyben 96 anyával biztosítják az utánpót­lást. A bárányokat nem vágásra, hanem tenyésztésre értékesítik. A tangazdaság pihenőhelyül is szolgál, és fokozatosan fejlesz­tik, csinosítják. Hangulatosabbá tétele érdekében tavaly például 700 fát ültettek el. ■ Elnököt két évre! Tamás Péter arról ismerszik meg szálfatermetén kívül, hogy szentesi, ezenkívül végzős, és a hallgatói önkor­mányzat (HŐK) elnöke. Péter egyszerre végez egy-egy szakirányt nap­palin és levele­zőn. Zsúfolt életét azzal is tetézi, hogy ta­valy március óta ő látja el a HŐK elnöki te­endőit. Már középiskolás korá­ban tapasztalatot szerzett a köz­életi tevékenységből, így nem vé­letlen, hogy őt választották meg a hallgatók szószólójuknak. Korábban azt tapasztalta, a HŐK nem állt ki teljesen a hallga­tók mellett. Elnöksége alatt meg­próbáltak ezen változtatni. Úgy érzi, nem értek el teljes sikert, de ahol lehetett, a hallgatók mellé álltak, segítették ügyeiket. Továb­bi sikernek könyvelik el, hogy a HÖK-alelnök, Vidámi Viktor az Agrár-felsőoktatási Szakmai Szö­vetség kelet-magyarországi régió­jának elnöki tisztét töltheti be, ami jó kapcsolatokat eredmé­nyezhet a mezőtúriaknak (elég, ha a külföldi tanulmányutakra gondolunk). Hogy mit szeretnének elérni? A legfontosabb az lenne, hogy a főiskolai kar vezetőivel még szo­rosabb együttműködést alakítsa­nak ki. Érdek-képviseleti munká­jukba egyre jobban bevonják az elsőéves hallgatókat, mert szeret­nék elérni, hogy a leendő HÖK-el- nök ne csak egyéves ciklust tölt­sön be, hanem kettőt, azaz első évfolyamos is lehessen HÖK-ve- zető és elnökségi tag. Minden bizonnyal túlzás, de lehet, hogy nem: a főiskolán a hallgatók azt csinálnak, amit akarnak. Persze a normális keretek között, de ezek meg­lehetősen tágak. Természete­sen elsősorban tanulhatnak (ehhez minden segítség adott), de a közművelődési bi­zottság közreműködésével szórakozhatnak, továbbá sportolhatnak, és még sorol­hatnánk a kikapcsolódások széles tárházát. Végzős hall­gatókkal beszélgettünk a főis­kolai életről. Végh Zoltán Seregélyesről érke­zett. Három éve egy barátjával közösen jelentkezett Mezőtúrra. Puskás Mariann karcagi, Fekete Katalin parádi. Ők ketten azért is érdekesek, mert részt vettek a tu­dományos diákköri munkában. Dolgozatukkal már túljutottak a kari konferencián, áprilisban mennek az országos megmérette­tésre Kaposvárra. Mariann „mel­lesleg” köztársasági ösztöndíjas. Bakos Mónika Orosházán lakik. Zoltán, Mariann, Katalin és Mónika Mindannyian kollégisták. A fiata­lok elmondták, a kar egyik nagy előnye, hogy családias, ezáltal jó hangulatú. Szerintük a kar egyik nagy érdeme, hogy kiszélesítette a látókörüket, és széles alapú tu­dást kaptak. Kiemelték, a hallga­tók nagy örömére számos kikap­csolódási lehetőség adott. Például többféle sportot lehet űzni. Ha a hallgatók úgy akarják, akár - szó szerint - falra mászhatnak, vagy bokszolhatnak. Nem kell ez utób­bit véresen komolyan gondolni, inkább csak az önvédelem erősí­tésére választják ezt a fajta spor­tot az érdeklődők. A főiskola ezt az igényt - ahogyan minden más értelmes elképzelést is - támo­gatta. Szóba került a külföldi ta­nulmányi gyakorlatok kihaszná­lásának lehetősége is. Ezzel szá­mosán élnek. Van olyan fiatal, akit annyira megszerettek német- országi gyakorlatának helyén, hogy visszavárják. Zoltán kivételével — akinek, úgy néz ki, már most biztosított a munkahelye - a hölgyek mind tovább szeretnének tanulni. Ez is azt mutatja, hogy a főis­kola olyan alapokat biztosít, hogy a hallgatók megállják a helyüket, legyen szó akár munkahelyhez jutásról, akár továbbtanulásról. A lovak különleges tenyésztési értéket képviselnek Az oldal a főiskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom