Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-31 / 26. szám

RIPORT 2003. JANUÁR 31., PÉNTEK - 7. OLDAL Ki kicsoda?, amit az emlékezet ír A kötetet két helytörténeti egyesület szerkeszti A Holler étterem, a Debreczeni-ház és az Ehrmann-kút fogalma Gyomaendrődön ma is él a köznyelvben, ám a névadókra annál keve­sebben emlékeznek. A most készülő személyi lexikon mindazokat igyekszik összegyűjteni, akik a település közösségéért jelentősét, meg­becsülésre méltót tettek. Gyomaendröd A személyi lexikon össze­állítását a Honismereti Egyesület és a Szülőföld Baráti Kör végzi, a munkát két, a helytörténet iránt el­kötelezett ember, dr. Szüágyiné Németh Eszter és Kovácsné Nagy Katalin irányítja. Mindkét helytörténeti csoport régóta tervezte, hogy elkészíti a Ki kicso­da? endrődi, illetve gyo­mai kötetét. Csakhogy a városban több olyan sze­mélyiség él, illetve számos olyan elszármazottat is­merünk, akiknek tevé­kenysége mindkét telepü­lésrészhez köthető. E sajá­tosság is amellett szólt, hogy keressük az együtt­működést és közösen vé­Egymásba kapaszkodva A kötet összeállítói egy sor har­minc-negyven éves fiatalemberre akadtak, akik az átlagosnál jelen­tősebb életpályát futottak be. Egyebek mellett történész, társa­dalomkutató, riporter, tankönyv­író és több művész szerepel majd a kötetben. A szerkesztői szándék, hogy egymásra irányít­sák az elszármazott fiatalok fi­gyelmét. Ily módon is kapcsolat­ba kerülve egymásba kapaszkod­hatnak, segíthetik, egyengethetik egymás életpályáját. Érdekes­ség, hogy a hagyományos érte­lemben vett neves emberek mel­lett azokról is megemlékeznek, akik a mindennapokban szolgál­ták lelkiismerettel a települést, így jegyzik azt a váltókezelőt, aki negyvenegy évig tette a dolgát becsülettel, balesetmentesen. gezzük el ezt a munkát - kezdte dr. Szilágyiné Németh Eszter felelős szerkesztő, akinek harmincéves gyűjtőmunkája adja a kötet alapját. A huszadik századot felölelő kiadvány kö­zéppontjában a szülőhely áll. A kötetbe beke­rülnek mindazok, akik a városért, a lakosaiért az iparban, a mezőgazdaságban, a kultúrá­ban, az egészségügyben vagy az élet más terü­letén jelentősei, megbecsülésre méltót tettek. A lexikonban helyt kapnak az elszármazottak és azok is, akik nem a település szülöttei, de itt vertek gyökeret, s a helyi közösség javára tevékenykedtek. A neves írókról, mint Gergely Ágnesről, Határ Győzőről, a művészekről, mint Kállai Ferencről és Rózsahegyi Kálmánról, valamint a tudósokról, mint Sztanyik B. László­ról a lexikonokban közül­iekhez képest újdonsá­gokra törekednek, helyi vonatkozású ismeretekkel szolgálnak. A kutatómun­ka során több, a negyve­nes években elhurcolt iz­raelita családra is rábuk­kantak. A kötet lapjain köztiszteletben álló peda­gógusok, történelmi csa­ládok, kereskedő és kéz­műves dinasztiák tűnnek fel. A kötet nyomdai költsé­gét a települési önkor­mányzat állja, a szellemi munkát a két egyesület végzi. A szerkesztők szán­déka, hogy izgalmas olvas­mányt adjanak az itt élők kezébe, felhívják a figyel­met a város értékeire, s a szülőföldre irányítsák az elszármazottak figyelmét. E szándékot jelzi, hogy a személyi lexikont idén októberben a gyomaendrődiek második világtalálkozóján mu­tatják be. CS. R. Megduplázott bérleti díj Az óvodai beiratkozásról februárban döntenek Szarvas A tavalyi bérleti díj több mint kétszeresét fizeti az idén a Szi­rén Ruházati Szövetkezet épületében működtetett óvoda után a szarvasi önkormányzat. A szövetkezet azt tervezi, hogy jövő­re megduplázza a mostani tarifát. vőre pedig ennek is dupláját ké­ri. A változás ismeretében az in­tézményt fenntartó önkormányzat fontosnak tartotta, hogy foglalkoz­zék a Vasút út 69. szám alatti Szi­rén óvoda helyzetével. Tekintettel a magas költségre, felvetődött a Az önkormányzat az óvoda épü­letéért és udvaráért tavaly havi 72 ezer forintot fizetett a Szirén Ruházati Szövetkezetnek. A cég jelezte, hogy idén 192,5 ezer fo­rintra emeli ezt az összeget, jö­gondolat, hogy a bérletet a szor­galmi év végével felmondja az ön- kormányzat, s a szerződést eleve június 30-áig köti. Ezzel együtt az óvodai feladat más helyszínen va­ló ellátásáról is gondoskodik a vá­ros, s a Vasút út 69. szám alatti in­gatlanba nem tervez beiratkozást. A testület végül úgy döntött, a bérleti szerződés határozatlan idejű lesz, a tavaszi beiratkozás­ról a februári testületi ülésen ha­tároznak a képviselők. Cs. r. Uniós vetélkedő középiskolásoknak Három megye diákjai mérik össze tudásukat A 2003. június 6—8. között megrendezésre kerülő VIH. Alföldi Növénytermesztési Napok keretében a szervezők létrehoznak egy európai uniós információs kiállítást és központot, melyhez kapcsolódva régiós vetélkedőt hirdetnek meg a középiskolás­ok számára. megkezdték az előkészülete­ket. Gallóné László Katalin szerve­ző, a gimnázium uniós munkakö­zösségének vezetője elmondta: - Örömmel vállaltuk a feladatot, mely egyben nagy kihívás is a bi­zonyításra. A megmérettetést - az iskolák nagy száma miatt ­Mezőkovácsháza— Mezőhegyes A Bács, Békés és Csongrád megyét átfogó régiós vetélke­dő lebonyolítására a mező­kovácsházi Hunyadi János Gimnázium és Szakközépisko­lát kérték fel, ahol a napokban több fordulósra tervezzük. Első­ként úgynevezett levelezős fel­adatokat kell megoldani és meg­adott határidőre visszaküldeni az intézményeknek. A téma az EU-s ismeretekre, a közelgő csatlako­zás eddigi tapasztalataira irányul. Az értékelés után a legjobb isko­lák csapatait meghívjuk Mezőhe­gyesre és a növénytermesztési napokon kerül sor a szóbeli ver­senyre. A felhívással várhatóan a tavaszi szünet után keressük meg az érintett iskolákat. Csaknem végzetes lábtörés Többször sértettek szabályt - műhiba miatt perre mennek A gyermeknek és családjának több hónapos kínlódást, maradandó egészségkárosodást, jelentős kiadást eredményezett a beavatkozás.... D^OTÓ: VERESS ERZSI Csaknem végzetessé vált a most három esztendős Nagy Gábor békési kisfiú tavalyi lábtörése. Játék közben spirálisan eltört a gyermek jobb combcsontja, mellyel a békéscsabai Réthy Pál kórház traumatológiai osztályára szállították. Békés A Nagy család életében emléke­zetes nap marad 2002. április 10-e. Ezen a napon, úgy fél hat tájban, családi házuk udvarán játék közben eltört az ifjabb Nagy Gábor jobb lába. A szülők gyorsan ölbe kapták gyermekü­ket, bevitték a lakásba, s mire levetkőztették, látták, hogy da­gad a lába, komoly a baj. Gép­kocsival azonnal a csabai kór­házba vitték. Az orvosok a gye­rek magas szárú cipőjére sze­relt húzókerettel próbálták ke­zelni.- Úgy mondták, hogy két hé­tig alkalmazzák ezt a kezelést. A hatodik napon viszont leszakadt az a súly, ami felnőtt méretű volt, s akkor derült ki, hogy mek­kora a baj. Az orvosok hat nap után akkor nézték meg először a két lábfejét, mely a cipőben a nyomás, vagyis a szorítás miatt elfertőződött, elszíneződött, a lábbeliből bűzös váladék szaga áradt — meséli az édesanya, Nagy Gáborné. A lábán bőrelha­lást szenvedett gyermeket május elsején magas lázzal és kiszára­dással áthelyezték a gyermek- osztályra, ahol megállapították: a gyulladásos sebek miatt nagy a vérsüllyedése. A kötözést alta­tásban végezték, ennek ellenére a várt javulás elmaradt. Ezért jú­nius 6-án mentőautóval Buda­pestre, az Országos Balesett és Sürgősségi Intézetbe szállították. Ott közölték először a szomorú tényt, vagyis a műhibát. Bal lá­bán kilátszott a csont. Június 10- én bőrátültetésre került sor. A kis beteg vért kapott, s lábaira rögzítőket helyeztek, szívószon­dákkal távolították el a váladé­kot, s napokig kapott infúziót az intenzív osztályon. A javulás első jelei néhány nap múlva már láthatóak voltak, s jú­nius 28-án hazaengedték a kisfi­út. Igaz, augusztus elejéig heten­te vitték a fővárosba kontrollvizs- gálatra, augusztus végén kivették a rögzítőket. Azóta félévenként kell menni ellenőrzésre, ami 16 éves koráig szükségesnek lát­szik. — A gyerek cipőt nem vehet fel, csak zokniban járhat, kézben vihetjük ki... A hóesésben a gye­rekek kint szánkóztak, Gabika pedig az ablakból nézte őket. Na­gyon vágyódik a többiek közé - folytatja az édesanya.- Ami már biztos: Gabika na­gyon fáradékony, lábai miatt már nem lesz balett-táncos, futballis­ta... Felnőttként álló munkát sem végezhet majd - kapcsolódik a beszélgetésbe az édesapa. El­mondta még: a kisfiú lábain ma­radandó sérülések vannak, me­lyek egész életén át elkísérik, s hogy mit hoznak az elkövetkező évek, az ma még rejtély. A szülők polgári peres eljárás során 10 mil­lió forint kártérítést kérnek a bé­késcsabai kórháztól. Az ügyész­ség a kórház traumatológiai osz­tályán dolgozó ismeretlen tettes ellen maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkö­vetett veszélyeztetés vétsége mi­att feljelentést tett. Az ügyben orvos szakértőként bekapcsolódott prof. dr. Záborszky Zoltán debreceni trau- matológus, igazságügyi orvos szakértő. Szakvéleménye egye­bek között a következőket tartal­mazza: „...a kórház alkalmazot­tai helytelenül választották meg gyk. (gyermekkorú — a szerk.) Nagy Gábor gyógykezelésének módszerét, a gyógykezelést vég­ző személyzet többszörösen megsértette az orvosi foglalkozás szabályait, magatartásuk gyk. Nagy Gábornál súlyos egészség- romlás kialakulását jelentette, amely a gyermek életét is veszé­lyeztette... A gyermeknek és csa­ládjának több hónapos kínlódást, maradandó egészségkárosodást, jelentős kiadást eredménye­zett...” Egyébként Gabika lábtörése meggyógyult, csak hát közbe­jött az orvosi műhiba, amely­nek egy életen át viseli a nyo­mait. A bíróság a tavasszal tár­gyalja a 10 millió forintos kárté­rítési pert. Megkerestük ez ügyben a Réthy Pál kórházat is, ahol dr. Szabó Terézia főigazgató-főorvos jelen­leg szabadságát tölti. Az általá­nos igazgatóhelyettes, dr. Csi- kász József kérdésünkre annyit válaszolt, hogy nem ismeri az ügyet, s elsősorban a napi dol­gokban helyettesíti dr. Szabó Te­réziát. SZEKERES ANDRÁS Újabb hétszázmilliós fejlesztés Békés megyében Termelő beruházásokkal tovább fokozzák a teljesítményt, tavasztól gazdagodik a tisztítószercsalád A körösladányi Henkel-gyárban az őszi szezonban minden ko­rábbit felülmúló mennyiségű készterméket gyártottak exportra: az itt előállott termékek 75 százaléka külföldre került. A növe­kedés dinamikájának megtartása érdekében Ladányban is újabb termelő beruházások megvalósítása kezdődött meg. Je­lenleg 500 millió forint értékű logisztikai beruházás folyik, és befejezéshez közelednek az előkészületei annak a 200 millió fo­rintos beruházásnak, amely egy ladányi tisztítószercsalád új, innovatív tagjának gyártását teszi lehetővé idén tavasztól. Körösladány—Budapest — Újabb termelő beruházásokkal, a vállalat márkatermék- és techno­lógiai üzletágaiban, valamint négy magyarországi gyárában folyó te­vékenysége további bővítésével, a mintegy 900 munkatárs szürkeál­lományának még fokozottabb igénybevételével a Henkel Magyar- ország 2003-ban is újabb sikerek elérésére készül — mondotta hiva­talba lépésekor tartott sajtótájé­koztatóján Deák Ferenc, a magyar- országi Henkel új vezérigazgatója, az igazgatótanács elnöke. A 38 éves vezérigazgató kije­lentette: fő céljának a vállalat gaz­Deák Ferenc dasági ered­ményeinek folyamatos ja­vítását, a Hen­kel piaci pozí­cióinak to- vábberősíté- sét, a vállalati tevékenység társadalmi el­ismertségének fokozását tekinti. Első számú vezetőként is szoros­ra kívánja fűzni a magyar Henkel­nek korábban a fogyasztókkal, ke­reskedelmi partnereivel, az orszá­gos és helyi vezetéssel, valamint a szakmai és társadalmi szerveze­tekkel kialakított gyümölcsöző kapcsolatait. Deák Ferenc kar­rierjét a Videoton Automatika Vállalat­nál kezdte. A Hen­kel Magyarország Kft.-hez tíz évvel ez­előtt csatlakozott gazdasági igazgató­ként. Gazdasági ve­zetőként jelentős mértékben hozzájá­rult ahhoz, hogy a magyarországi Hen­kel 10 év alatt csak­nem 10-szeresére növelte forgalmát, éves növekedési üteme 1999 és 2001 között rendre 25-30 Az új vezérigazgató Deák Ferenc 1964. július 26-án Székesfehér­váron született. Első diplomáját a Budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, másodikat Edinburgh-ban szerezte. Szakmai pályafutását 1988-ban a Videotonnál kezdte, előbb az auto­matika számviteli osztály, majd az ár- és elem- . zési osztály vezetője volt. Közben 1988-1991 között Németországban, a Carl Duisberg Alapít­vány ösztöndíjasaként tanult. A Henkel Magyar- ország Kft. gazdasági igazgatói állását 1993-tól töltötte be, s 1997 óta tagja a Henkel Magyar- ország Kft. igazgatóságának. Idén január else­jétől a Henkel Magyarország Kft. vezérigazgató­ja, az igazgatótanács elnöke. százalék között volt, és a 2002-es fejlődést is kétszámjegyű szám­mal lehet jellemezni. A Henkel Magyaror­szág ma a hazai vegy­ipari cégek toplistáján a negyedik, a legna­gyobb adózás előtti eredményű hazai vál­lalatok rangsorában a 38., a legnagyobb üze­mi eredményt felmuta­tó vállalkozások listá­ján a 39., a legnagyobb exportárbevételű válla­latok között pedig a 41. helyet foglalja el. MAGYARI BARNA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom