Békés Megyei Hírlap, 2002. november (57. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-07 / 259. szám

11. Békés megyei agrárhíradó 2002. NOVEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Új tagokat vára Medi-Szöv Medgyesegyháza és környékén az utóbbi időben mind többen cserélték fel a búza- és kukoricatáblákat dinnyével, hiszen minden­ki szeretne megélni valamiből. Szezon után vagyunk, ilyenkor vonják meg a termelők a gazdálkodás mérlegét, mennyire volt ered­ményes vagy eredménytelen ez az év, marad- e elég pénz a következő év indításához, amit már el is kezdtek, hiszen folynak a földmun­kák, a műtrágyázás, a fóliasátrak javítása. Úgy tűnik, ez az év nem a dinnyé­seké volt, mert a hatalmas meny- nyiségű többlettermés nagyon le­nyomta az árakat, az értékesítés is többnyire szervezetlen formában folyt. Ennek kiküszöbölésére ala­kult meg már jó pár éve a Medi- Szöv, a medgyesegyházi dinnye­termelők szövetkezete, melynek elnöke, Gyivicsán András (képünkön) így összegezi az el­múlt évek tapasztalatait, a gondo­kat és az elért eredményeket.- Még mindig elégedetlen va­gyok a munkánkkal, mert ennél jóval többet tehetnénk magunkért. Ez a társulás 53 fővel alakult a me­gye szinte minden részéből való termelőkkel, de még a megyehatá­ron túlról is jöttek. Akkor minden­ki százezer forint törzstőkét ho­zott be, ami jó volt az indulásnál, s meg tudtuk alapozni a működé­sünket, vettünk egy válogatógé­pet, és lett helyünk is. Közben a pénzünk nem gyarapodott kellő­képpen, így pótbefizetést kellett eszközölnünk, amire már nem minden tag volt hajlandó, így le­csökkent a létszám 47 főre. Igyek­szünk koordinálni, segíteni a ter­melőket, elsősorban a tagjainkat vetőmaggal, növényvédő szerek­kel, műtrágyával, fóliabeszerzés­sel és rendezvények megszervezér sével. Ennek jóvoltából Med­gyesegyháza ad otthont az olyan szakmai találkozóknak, amelye­ken a világ- és az országos hírű cé­gek tájékoztatják a termelőket a dinnyetermesztés legkorszerűbb technológiáiról, a fajták kiválasztá­sáról és sok más hasznos tudniva­lóról. Keressük, kutatjuk a minél jobb értékesítési lehetőségeket, fo­lyamatosan tárgyalunk a kereske­dőkkel, és próbáljuk szervezetteb­bé tenni a begyűjtést, szállítást, ér­tékesítést. Nemcsak a tagok diny- nyéjét segítjük a piacra, hanem a település többi termelőjéét is, sőt a környező falvak gazdáinak is többnyire a rendelkezésére állunk. De ez 2000 óta már a paprikára is vonatkozik. Sajnos nem mindig si­kerül jó partnerre találnunk. A né­metek megbízhatóbb fizetők, mint a lengyelek vagy a románok, így gyakran előfordul, hogy hosz- szú ideig várakozunk a pénzünk­re. Az elmúlt év slágere a dobo­zolt, kisméretű dinnye volt, az idén jobbára a konténeres dinnyét kérték. Közel 70%-a ment így ki, ám ez szinte évente változó. Folya­matosan keressük a jobb piaci po­zíciókat, de nem könnyű verse­nyeznünk más országok magasan dotált áruival. Az elmúlt évben 195 millió forint árbevételünk volt, ami önmagában nem rossz, a gond az, hogy ez nemcsak a tagja­ink árujának forgalmából adódott, hanem az összesből, viszont így nem vagyunk jogosultak a 20 szá­zalékos állami támogatásra, ami minimum 60 millió forint saját ár­bevételt feltételez. Éppen ezért szeretnénk tagjaink létszámát nö­velni, ami úgy tűnik, hogy sike­rült, mert máris tíz új tag felvételé­ről döntött az igazgatóság, így na­gyobb esélyt tudunk adni ma­gunknak az állami támogatás el­nyerésére. Az pedig záloga lehet a további fejlesztéseknek - foglalta össze az idei év tapasztalatait a Mediszöv elnöke. Alapozás a jövő évi termésért A medgyesegyházi Faragáék lassan már médiasztárok, hisz legutóbb Judit asszonyt a Képes Újság címoldalán lát­hattuk, a már lapunkban is megjelent fotóról ismert el­maradhatatlan szalmakalap­jában. Ez a „divi” a földeken, ahol a család a dinnyeszüret idején többnyire kint tartóz­kodik, nem félve a saját két­kezi munkától sem. Rég ki­nőtték már az egykori „össze­tákolt csőszkunyhót”, mo­dern gépek, szállítóeszközök, hatalmas tárolók, a földek közelében — ez mind egy megálmodott és megalkotott nagygazdaság aminek segít­ségével haladnak előre.- Egyik év sem könnyű, gondok és problémák mindig adódnak: hol az aszály, hol a túltermelés okozta értékesítési nehézségek.- mondta Faragó János a család­fő. Nem siránkozni akarok, hi­szen mással is foglalkozom. Ga­bonanövényeket és egyéb kultúr­növényeket is termelek, sőt kor­szerű gépparkommal jelentős szolgáltatást végzek, így a több lábon állás átsegít a nehezebb éveken, ha viszont erre nem len­ne lehetőségem, akkor most ko­moly bajba lennék, mint oly so­kan, akiknek az idei dinnyeter­més nem hozta meg a várt hasz­not. A területet nem nö­veltem, mert úgy gon­dolom, mindenki csak annyit vállaljon, ameny- nyit becsülettel el tud látni. Igyekszem hűsé­ges maradni a hagyomá­nyos fajtákhoz, de nyi­tott vagyok a piac által igényelt újakra is. Na­gyon fontos, hogy az ember tudjon mindent a dinnyetermesztésről, erre szolgálnak többek között azok a szakmai rendezvények, amelye­ken egyes termelők a már megelőlegezett újfajta vető­mag terméseredményeit mutat­ják, amivel megkönnyítik a fajta­kiválasztást. A cél mindig az, hogy a legnagyobb termést érjük el, erre viszont már most a ta­laj-előkészítésnél oda kell figyel­ni, időben kiszórni a műtrágyát, tavasszal csöpögtetövel a nitro­gént, és időben kiültetni a palán­tát. Én úgy gondolom, hogy Medgyesegyházát, a valamikori mogyoró és az ezt követő dinnye tette naggyá, s ma már nagyon ke­vés olyan család él itt, aki nem foglalkozik valamilyen szinten ezzel a növénnyel, és már több­ször mondtam: olyan ez, mint az aranyásás. Nem lehet abbahagy­ni, és nem is kell - mert nem tud­ni, melyik évben találjuk hieg az igazi aranyrögöt -, de azért egy Idcsit átgondoltabban, a minden­kori lehetőségeket, anyagi erőn­ket mérlegelve kell a földterületet növelni, illetve csökkenteni. Most rossz évünk volt, mert az aszály miatt szinte egyszerre ért be a dinnye, így az ára is alacsony lett, és sok családnak még a befekte­tést sem hozta vissza. Ez szomo­rú. Mi nagyón nehezen tudunk versenyképesek maradni a jól megtámogatott és lényegesen ala­csonyabb költséggel előállított nyugati árukkal szemben, még­sem kapunk támogatást. Nem is értem, miért? Egy pillanat a nyárból. Faragáék a kétkezi munkából is kiveszik a részüket. Ahol már ősszel tavasz van Több generáció vitte-hozta a föld szeretetét a Zsíros család­ban, Medgyesegyházán. A szü­lők, a nagyszülők mind foglal­koztak valamilyen szinten a kertészettel, s ez most is így van: ifj. Zsíros János termel, el­ad, üzletet vezet, egyszóval több húron játszik, aminek meg is van az eredménye.- A dinnyetermesztést - főleg, ha valaki ezen a településen él - nem lehet abbahagyni, jöhet bár­milyen rossz év, mint például az idei, amikor elsősorban az aszály miatt nagyon hamar beérett a dinnye, szinte összeért a korai, a középérésű és a késői, és a ter­melők hatalmas mennyiségű áru­val jelentek meg a piacon, ami­nek eredményeképpen csak na­gyon olcsón lehetett eladni. Ezektől függetlenül úgy gondo­lom, a dinnyetermesztés itt töret­len, sőt azt is lehet mondani, hogy egyre többen próbálkoznak vele, szinte évente növekszik a földterülete, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen más munka- lehetőség nemigen van, és a medgyesi ember már a génjeiben hordozza e kultúra termesztésé­nek minden tapasztalatát. Az, aki pedig már évek vagy év­tizedek óta csinálja, és hatalmas beruházással erre rendezkedett be, az nem válthat máról holnap­ra a sertés- vagy marhatartásra, vagy éppen a most divatos strucc- tenyésztésre. Néha úgy érzem, az itteni emberekből hiányzik az összefogás, főleg az értékesítés te­rén, pedig ezzel bizony lehetne szabályozni az elfogadható legala­csonyabb árakat. Amikor beérik az áru, mindenki gyorsan meg akar szabadulni tőle, ami termé­szetes is, a baj csak akkor van, ha megjelenik olyan kereskedő is a piacon, akinek senki sem vizsgál­ta meg a fizetőképességét, és mü- liókkal tartozik még a termelők­nek, ami természetesen kihat a következő év indítására: vagy tud­Zsíros János a termelés „hátországát" biz­tosítja a szükséges anyagok beszerzésével ja folytatni a munkát, vagy nem. Szerencsére azért nem ez a jel­lemző. Nekem úgy tűnik, ma az országban termelt 10 000 hektár­nyi dinnye nem olyan nagy meny- nyiség, hogy az esetenkénti ver­gődésünk a kormány érdeklődé­sét felkeltse. Lassan már mindent támogatnak, a szőlőt, az almát, a bort, mindenre jutnak milliárdok, csak éppen a zöldségtermelőkre nem, pedig pont erre a szegény megyére kellene odafigyelni és se­gíteni valamelyest a csak ebből élőket. Én szerencsésebb helyzet­ben vagyok, mert másféle dolgok­kal is foglalkozom. Ha az egyik nem sikerül, remélhetem, hogy a másik igen. Van egy gazdaboltom, ami eléggé kedvelt a lakosság kö­rében, és - mondhatni - itt már ősszel tavasz van, mert már most beszereztem azokat az árukat, amelyek a jövő évi dinnyézést ala­pozzák meg. Az üzletben novem­ber 16-áig kedvezményes árakkal várom a vásárlóimat. Itt a terme­léshez szükséges vetőmagok, nö­vényvédő szerek, TVK 12 és 8.5 méteres UV-fóliák, minden mére­tű belső- és síkfóliák kaphatók, és még szeretném felhívni a figyel­met a csepegtető csövekre és tar­tozékaira, amelyek most ugyan­csak kedvezményes áron kapha­tók Medgyesegyházán, a Hősök u. 5. szám alatti gazdaboltban. Versenyben - támogatás nélkül Az utóbbi időben egyre többet foglalkozott a sajtó a paprika­termesztők helyzetével, ami­ből kitűnt, hogy nem csak a szántóföldi hanem a fóliás paprika értékesítésével is ko­moly gondok voltak az idén Doboztól Nagybánhegyesig, Mezőkovácsházától Med- gyesegyházáig, ahol ugyan­csak sokan termelik. Az árzu­hanás őket sem kímélte. Moravszki István és családja pár éve foglalkozik a nagy­községben zöldségtermesz­téssel, és az idei évet az eddi­gi leggyengébbnek értékelte.- Nem csak az a probléma, hogy egyre többen termelik, ha­nem az is, hogy nagytermelők irányítják, alakítják az árakat, bár olyanok is vannak, akik a minőséggel nem nagyon törődve rohamozzák meg a piacokat, ez­zel természetesen még a jó mi­nőségű paprika árát is lerontják. Én a budapesti „nagybanira” és a szegedi piacokra szállítok, de még ilyen keveset soha sem kap­tam érte, pedig jó minőségű, ex­portképes áruval jelenek meg a piacon. Pár évvel ezelőtt többet hozott a paprika, pedig a költsé­geim jóval alacsonyabbak vol­tak, csak hát akkor még nem lát­tam ennyi spanyol, olasz, ma­rokkói és még ki tudja, honnan behozott paprikát, mint most. Én úgy látom, hogy ma a magyar zöldségtermelő nem igazán ré­szese a magyar mezőgazdaság bevételt jelentő ágazatának, hi­szen ilyen mérvű nemtörődöm­séget még soha sem tapasztal­tam. Hiába termelünk mi több­ségében jó árut, ha az import­kvóta egyre szélesedik, és egyre több államilag jól megtámoga­tott külföldi áru jelenik meg a pi­acon. Ezzel mi természetesen nem versenyezhetünk, de vala­miből élnünk kell, vagy kiegé­szíteni a jövedelmünket. Igaz, nehéz helyzetben van az egész mezőgazdaság, de úgy tűnik, mi ezen belül is a legjobban, mert a kormány támogató keze minket soha sem ért el. Pedig, aki már létrehoz­ta esetleg hitelek árán a fó­liaházát vagy -házait az ne­hezen tudna máról holnap­ra másra váltani, s inkább vállalja a kemény munkát, az idegtépő piacolást, mi­közben nem tudhatja, meg­térül-e az a rengeteg mun­ka, és a nagy befektetés, amit évente a nagyobb jö­vedelem reményében meg­tesz. Én úgy gondolom, hogy exporttámogatással és az importkvóta csökken­tésével még helyre billen­hetne a mérleg és nem kel­lene sok zöldségtermelő­nek azon gondolkoznia, hogy vajon mit csináljon helyette. Megélni pedig muszáj... - mondta Moravszki István. Szállításra vár a hegyes erős paprika Moravszkiék fóliasátrában. A családból Várnai Gergely nemcsak a zöldségtermelést, hanem a kereskedést is gyako­rolja Ml MÁR A MÓRI Kerti és profi vetőmagok, műtrágyák, szerek, fóliák A 29. sz. ÁFÉSZ FARMER-GAZDABOLTBAN szakmai tanácsokkal Is a vásárlóink rendelkezésére állunk. Gyula, Városház u. 5. Telefon: (66) 362-043. Szárítóban a kukorica Egy új típusú szövetkezet Magyarbdnhegyesen Négy éve alakult Magyar- báhegyesen a BÁN-KUN Me­zőgazdasági Termelő és Szol­gáltató Szövetkezet Szikszai László, Páger Károly és egy testvérpár, Balázs Péter és Fe­renc agrárszakemberek köz­reműködésével. Ma a tizen­hét résztulajdonos mellett eredményesen működtetik ezt az új típusú szövetkezetét, amely egyre több termelőt s egyre nagyobb integrációs földterületet tudhat maga mö­gött. Elsősorban gabonanövényeket termelnek, de Medgyesegyháza vonzáskörzetében a dinnye is meghatározó a tevékenységükben. Nem csak termelik, hanem az értékesítésben is aktív szerepük van . Ebben az évben 150 kamionnyit vásároltak fel, ezzel is segítve a település ter­melőinek értékesítési gondjain. A nagy meny- nyiségű termés miatt igaz, a felvásárlási ár nem volt magas, mert a külföldi vevő az olcsóbb görög, spanyol árut vásá­rolta inkább, de még így is jövedelmező volt a szövetkezetnek. Az évek során fejlesz­tettek, beruháztak, kor­szerű gépparkjukkal - melyet pályázati pénzek segítségével is vásároltak - jelenleg 2000 hektárt művelnek, kapacitásuk Szikszai László és Balázs Péter. Az új, modern szárítót viszont ennél jóval töb- ötezer tonna kapacitásúra tervezték bet is elbírna. Megépítet­ték a szárítóüzemet, mely a híd- tó, a tároló, a modern géppark is mérleggel együtt közel százmilli- bizonyítja, melynek kialakítása ós beruházás, amelyhez egy egy komoly szakmai irányítás és 5000 tonna terményt befogadó lelkiismeretes munka eredmé- tároló is párosul. Ezekkel az új lé- nye. tesítményekkel jelentősen meg­könnyítik a település mezőgaz­dasági vállalkozóinak és gazdál­kodóinak a helyzetét, hiszen - ahogy a tulajdonosok elmondták - kedvezményes áron száríta­nak, tisztítanak és tárolják a ter­ményeket, s természetesen a szö­vetkezet tagjainak csak a műkö­déshez szükséges önköltségi árat kell megfizetniük. Hogy mennyire működik és működött eredményesen a magyarbánhegyesi BÁN-KUN Mezőgazdasági Termelő és Szol­gáltató Szövetkezet, azt a rövid négy esztendő alatt megépített létesítmények sorozata, a szárí­r i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom