Békés Megyei Hírlap, 2002. október (57. évfolyam, 229-242. szám)

2002-10-12 / 239. szám

6. OLDAL - 2002. OKTÓBER 12., SZOMBAT A K T U ALIS frBÉKÉS MÉfíYEI HÍRLÁP Bemutatjuk a polgáimesteijelölteket 3. Két választás Magyarországon. 2002 mozgalmas esztendő hazánkban: áprilisban országgyűlési képviselőket válasz­tottunk, október 20-án zajlanak az önkormányzati választá­sok. Békés megyében mind a 75 településen indulnak jelöl­tek a polgármesteri székért, az összesítések alapján 235-en. Sorozatunkban a megye 17 városának polgármesterjelöltjeit mutatjuk be. Gyula Danes László függet­len jelöltként indul a polgármesterségért. 42 éves gépész üzemmér­nök, terület- és telepü­lés-fejlesztési diplomá­val is rendelkezik. Két gyermeke van. Gyula polgármestere 1998 óta. Ahogy a Heü He­tesben elhangzott, a baloldalnak túlságosan jobbos, a jobboldalnak túlságosan balos.- Az elmúlt négy évben sike­rült megteremteni a nyugodt kö­zéletet, a biztonságos önkor­mányzati gazdálkodást Gyulán, megindulhattak az oly régen várt fejlesztések. Másfél milliárdnyi beruházást hajtottunk végre a Várfürdőben, szemben az előző nyolc év harminc milliójával. Ez­zel sikerült ismét versenyképes­sé tenni a fürdőt és a várost. A Dr. Erdmann Gyula a Fidesz-MDF közös je­löltje. Húsz éve a Bé­kés Megyei Levéltár igazgatója, történész kandidátus, az MDF megyei és gyulai elnö­ke, 12 éve tagja a gyu­lai képviselő-testület­nek. Volt a városfej­lesztési, illetve a kulturális bi­zottság elnöke, jelenleg kulturá­lis tanácsnok. Elnöke a Gyulaiak a gyulaiakért szociális alapít­ványnak. Nős, két gyermek apja, 1943-ban született.- Mindenképpen tisztakezű, határozott, együttműködésre kész városvezetés a célom, s a vá­ros polgárait és a képviselő-testü­letet magas színvonalon kiszolgá­ló polgármesteri hivatal. Alapve­tőnek tartom az oktató és a neve­Hoffmann Ferenc füg­getlenként, a Centrum Párt támogatásával in­dul a polgármesteri székért. 54 éves, pár­ton kívüli, a Budapesti Műszaki Egyetem vil­lamosmérnöki karán erősáramú villamos- mérnöki és szervező szakmérnöki szakké­pesítést szerzett. Vállalkozó lett 1994-től. A rendszerváltás után kapcsolódott be a civil szerveze­tek munkájába, a képviselő-testü­letnek 1998 óta tagja, előbb a gaz­dasági bizottság elnöke, másfél éve pedig alpolgármester.- Hitvallásom, hogy a tisztessé­get, szakértelmet, összefogást kell az önkormányzati munkában megvalósítani. A polgármester a lakosokért tevékenykedjen, a la­kosság pedig segítse a polgármes­tert. Célom a gyulaiakkal együtt­Jalecz Lajos a Gyulai Városbarátok Körének jelöltjeként indul a vá­lasztáson. A kör elnöke születése, 1952 óta a vá­rosban él. Családja négy generációra visszavezet­hetően gyulai. A Kis- ködmön névre „keresztelt” hagyo­mányüsztelő magyar étterem tu­lajdonosa, a gasztronómia lovagja.- A Gyulai Városbarátok Köre civil szervezet, nem kötődik egyet­len párthoz sem. A város értékei­nek megőrzésén és régi fényének visszaállításán fáradozik. Tagjai társadalmi munkában rendszere­sen végeztek városszépítést, így a köztéri szobrokat megtisztították, díszkivilágítással látták el. Az Élő­víz-csatornán a közel tíz éve nem működő szökőkútrendszert felújí­vár felújítására hatszáz­milliós pályázatot nyúj­tottunk be. Más terüle­teken is komoly beru­házások voltak, hozzá­vetőleg 15 milliárd fo­rintnyi új érték jött lét­re, ami két és félszerese az előző önkormányza­ti ciklus eredményei- felhalmozási kiadásokat sikerült megnégyszerezni, a fel­újításokat megháromszorozni annak a közel másfél milliárd fo­rintnak a segítégével, amit pályá­zati úton nyertünk. Ezek a fej­lesztések is mutatják, nem kell feltétlenül a kormánypárthoz tar­toznia a polgármesternek, ha ké­pes összhangot teremteni és van­nak megfelelően előkészített ter­vek, s programok, sikeres lehet a város. Ezt a munkát kell folytat­ni! - mondja. lő munka eredményes­ségének fokozását a vá­ros iskoláiban, az ifjú­ság szabadidejének mi­nél kulturáltabb, testet- lelket nemesítő eltölté­sének elősegítését. Tö­rekednék a közrend, a közbiztonság és az ifjú­ságvédelem hatéko­nyabbá tételére. Elősegíteném az 50 méteres fedett uszoda és a kon­ferenciaközpont megépítését, szorgalmaznám az útalapok lefe­dését, évente 5-10 kilométer jár­da felújítását. Növelném a város tisztaságát, zöldterületeit, a virá­gok számát. Befejezném a vár fel­újítását, előnyben részesíteném a gyulai vállalkozókat, kedvezmé­nyekkel ösztönözném a munka­helyteremtést... Szerintem jól jö­het Gyulán egy Gyula! működve a város fejlesz­tésének megvalósítása. Ki kell használni a város határmentiségből, regio­nális fejlesztésekből adó­dó lehetőségeit. Munka­helyeket kell teremteni, főként a nőknek és a fia­taloknak. A kis- és kö­zépvállalkozásoknak ösztönző támogatást kell nyújtani helyiek foglalkoztatására, biztosítani az önkormányzati in­tézmények nyugodt működését, a közművek fejlesztésének befejezé­sét. Minden évben legyen 10 ezer­rel több virág! Kiemelten kell fog­lalkozni a külső településrészek fejlesztésével, az önkormányzati ingatlanok felújításával, a szociális bérlakásépítéssel. Jelmondata: Hűség a városhoz, hit az összefogásban, helytállás a munkában, hozzáértés és szakér­telem! tották és színpompás fényekkel világították meg. Célom Gyula óvá­rosi hangulatának visz- szaidézése: a műemlék jellegű épületek állagá­nak megóvása és felújí­tása. Az elhanyagolt és kihasználatlan értéke­ket - mint a várat, a kastélyt - pályázati pénzek bevo­násával mielőbb újra kell haszno­sítani. Az idegenforgalmon kívül a fiatalok munkahelyteremtését, a nyugdíjasok életkörülményeinek javítását tartom fontosnak, akiket bevonnék — díjazás ellenében — a városépítési munkába. A helyi adók mértékét lehetőség szerint minimálisra csökkenteném. Nem „uralkodni” szeretnék a város fe­lett, hanem érdek nélkül szolgálni azt! - hangsúlyozta. Jámbor István az Érdek­védő Egylet jelöltje. Az egylet elnöke 1936-ban született, jelenleg egyéni vállalkozó, ingatlanirodát működtet a városban. Igazságügyi szakértő mér­nök, tagja a Szegedi Igaz­ságügyi Szakértői Kama­rának és a Magyar Mérnö­ki Kamarának. A Békés Megyei Mérnöki Kamarában bizottsági el­nök. Nős, felnőtt gyermeke van.- Változást szeretnék az önkor­mányzatban és a polgármesteri hi­vatalban is. A változások az ön- kormányzat személyi összetétel­ében és munkamegosztásában azért szükségesek, mert a mező- gazdaság, az ipar és a kereskede­lem bizottsági rangú érdekérvé­nyesítése jelenleg nem biztosított. Fel lehet tenni a kérdést, ezek Markó István független | jelöltként indul. 1948- ban született. Nős, két leány boldog édesapja. Tizenkét éve politizál, jelenleg vállalkozásából él. Tagja a Magyar Páneurópa Unió orszá­gos elnökségének. Aktív résztvevője a rendszer- váltásnak, 1990-től 1994-ig ország- gyűlési képviselő.- Programom legfontosabb gondolata a gyulai társadalmi béke megteremtése és megőrzése. Enélkül semmifajta szépreményű tervet nem lehet véghezvinni. Kulcsszavaim: békesség és tiszta­ság, reform és korszerűség, gon­doskodás és nyitottság. Megvalósí­tásukhoz elsősorban egy tiszta, a változásokat mindenáron igenlő, reális gondolkodású képviselő-tes­Dr. Perjési Klára az MSZP—SZDSZ jelöltje. Főorvos, Gyulán szüle­tett 1947-ben, Németvá­roson. Eddigi élete - egyetemi évei kivételé­vel — Gyulához, Gyula­várihoz köti. Házas, fér­je, dr. Szabó József 32 éve a megyei kórház or­vosa. Három diplomás leányuk és két unokájuk van. Apai nagyapja, Perjési (Pettner) József 25 évig volt tűzoltóparancsnok Gyulán a két világháború között. Az Erkel Fe­renc Gimnáziumot Erkel-díjjal, a Szegedi Orvostudományi Egyete­met „Summa cum laude” végezte.- Gyula különleges település történelmi, földrajzi, nemzetiségi, egyházi, kulturális adottságai mi­att. Az egykori megyeszékhelyen számos megyei és regionális in­tézmény, szervezet van. A város Szalma István függet­lenként, a Független Kisgazdapárt, s az Ösz- szefogás a Mezőgazda­ságból Élőkért Egyesü­let támogatásával indul. 1996 óta él Gyulán, a 41 éves agrármérnök jelen­leg utazási vállalkozó. Nős, két leánygyermek apja. - Beszélek angolul, szabad­időmben sokat foglalkozom a ten­geri hajózás történetével. Magam is III. osztályú tengeri kapitány va­gyok - mondja.- A független politizálás új szín a közélet palettáján, jelzi, hogy az emberek lényegesnek tartják, az ő véleményüket is kép­viseljék az önkormányzatban. Szakítva azzal a rossz gyulai gya­korlattal, miszerint a város ügyei­után hogyan beszélhe­tünk munkahelyte­remtésről, ha senki nem koordinálja a Gyulán elsőrendűen fontos lépést. Változás szükséges a polgár- mesteri hivatal szerve­zeti és működési sza­bályzatában is, mert a jelenlegi gyakorlat kollektív fele­lősségre épül. Le kell zárni az ön- kormányzat peres ügyeit - példá­ul az Erkel gimnáziumét -, mert ezek feszültségforrások. Elemezni kell a város vagyoni és pénzügyi helyzetét, ennek alapján meghatá­rozni a tennivalókat. A város gaz­dasági fejlődésének és lakóinak jóléte érdekében meg kell nyerni munkaadókat gyulai letelepedés­re. A terjedelem szűkössége miatt a többit később...! tület kell. Olyan, amely szereti városát, felké­szültségét, tehetségét, idejét, erejét nem kí­mélve akar és tud is tenni a felemelkedésé­ért, az itt élő polgárok boldogulásáért. Progra­mom „24 órás” polgár- mestert igényel. Én ilyennek jelentkezem, ilyennek ajánlom magam. Politikai, társa­dalmi és gazdasági életem során szereztem kellő tapasztalatot ah­hoz, hogy bátran a választók elé álljak és kérjem bizalmukat a pol­gármesteri szolgálat elnyeréséhez. Megválasztásom esetén azonnal létrehozom a város „lobby” csapa­tát, amelyre az elkövetkező évek­ben komoly és felelősségteljes fel­adatok várnak. Kérem, olvassák szórólapjaimat! - nyüatkozta. igazi értékét szellemi­sége adta, adja. A la­kosság elvárásai három irányúak: Gyula koráb­bi hírének, pozícióinak visszaszerzése, növe­kedjen lakhatósága, szépsége magunk és az idegenforgalom miatt, s a fiataljaink találjanak értelmet, célt, hogy ne menjenek el, itthon telepedjenek le. Mint polgármester jól működő testüle­tet, városi hivatalt és intézménye­ket szeretnék, a gyulaiak, az őket képviselő szervezetek, a gazdasá­gi élet szereplőinek részvételét a közéletben. Amennyiben a határmentiség előnyeit ki tudjuk használni, Gyula lehet a Kárpát­medence legpatinásabb fürdővá­rosa. Szerintem is igaz a gondolat: a világ utat enged annak, aki tud­ja merre tart! nek eldöntését nagyban befolyásolták a politikai csatározások. Fontos­nak tartom a minőségi turizmus fejlesztését a régi, jól bevált hagyo­mányok alapján, de mindenképpen gondol­nunk kell a város külső peremén élő, a turiszti­kából nem sokat profitálók jólété­re is. Ők is gyulaiak! Az idegenfor­galomban a vár felújítása most a legfontosabb, hiszen nemcsak tör­téneti érték, látványosság, de ok­tatási, művészeti központ is lehet­ne. Szeretném, hogy az egészsé­ges ivóvíz és az aszfaltút minden gyulai osztályrésze legyen! - mondja. Kik szavazataira számít? A jelölt válasza: A fiatalokéra, az idősekére, a gyulaiakéra... sz. m. szakban a pénzügyi bizottság el­nöke.- Városunk Magyarország és az Alföld keleti csücskében lévő dinamikusan fejlődő kisváros. Ezt hozzák a tudomásomra a nap mint nap nálam megjelenő sze­mélyek, akikkel munkám során kapcsolatba kerülök - fogalma­zott a Hírlapnak Cservenák Pál Miklós, aki ugyanakkor azt is el­mondta, tisztában van azzal, hogy Mezőberény Cservenák Pál Miklós, aki az október 20-ai helyhatósági választá­son független jelöltként indul, már 1990 óta Mezőberény polgár- mestere. 1939-ben szü­letett, általános iskolai tanulmányait a város­ban folytatta, majd Bé­késcsabán a Rózsa Ferenc Gim­Nagy Imre 1949-ben született, a Mezőbe- rényi Városszépítő és Városvédő Egyesület polgármesterjelöltje­ként indul az október 20-ai választáson. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen végzett üzemszervezőként, 1978-tól közel húsz évig a köröstarcsai Petőfi Termelőszö­vetkezet elnöke volt, jelenleg pe­dig egy baromfifeldolgozással fog­lalkozó cég termeltetési vezetője. 1974-ben kötött házasságot, fele­sége pedagógus, két fia van. Párt­nak nem tagja, 1990-ben önkor­mányzati képviselőnek választot­ták, és egyben tagja lett a megye­gyűlésnek. Elképzelései között szerepel az önkormányzat létesítményeinek fejlesztése mellett új munkahe­lyek teremtése, a szennyvíz-prog­Siklósi István, az MSZP és a Mezőberény Nyilvánosságáért Egye­sület polgármesterje­löltje 1955-ben szüle­tett Csornán, de tősgyö­keres mezőberényi. Pe­dagógusi pályáját 1980- ban kezdte, 1997-től mint iskolaigazgató dolgozik. 1998-tól önkormányzati képviselő, az oktatási és kulturális bizottság elnöke. Ha programjának lényegét egy mondatban kellene összefoglal­ni, akkor azt mondaná, hogy em­berközpontú szakértelem a váro­sért. Fontosnak tartja a gazdaság élénkítését, a helyi vállalkozások támogatását az adórendszer re­formjával. A megkezdett lakás- építési programot is tovább akar­ja vinni, célja a fiatalok kedvez­a '90-ben megálmodott elképzelé­sek közül több nem valósult meg. — Úgy gondolom, hogy az elma­radt munkák megvalósításában aktívan részt kell vennem, annak ellenére, hogy a korábbiakban va­lóban tettem célzásokat arra vo­natkozóan, hogy 2002-ben nem indulok polgármesterjelöltként. Tartozom ezzel azoknak, akik há­rom cikluson keresztül támogatói voltak elképzeléseimnek. ram befejezése, út- és járdafelújítások, a strandfürdő reális lehe­tőségekkel számoló to­vábbi fejlesztése, a vá­rosi liget rendbetétele, szakszerű gondozása, a játszótér bővítése. Fon­tosnak tartja továbbá a település nyugodt életé­nek fenntartását, a közbiztonság színvonalának emelését, a közte­rületi rongálások visszaszorítását. A kistérségi központi szerep erő­sítése, a környező településekkel való szorosabb kapcsolat is ki­emelt célja. Nagy Imre vallja: Mezőberény olyan mezővárosa legyen az új Európának, ahol az emberek bé­kességben, biztonságban, nyu­godtan élnek, és ahova szívesen jönnek — üzletemberek és befek­tetők - és otthon érzik magukat barátok, ismerősök is. ményes lakáshoz jutta­tása. Fontosnak tartja emellett a város költség- vetésének és az elosztás rendszerének újjászer­vezését, a hagyomá­nyos értékek ápolását, a helyi szellemi tőke fo­kozott bevonását a vá­rosi közéletbe. Az egészségügy­ben a szakorvosi ellátás bővítését, az orvosi ügyelet színvonalának emelését tervezi. Átfogó városren­dezési tervet akar készíttetni a zöldterületek növelése érdekében.- Olyan városban akarok élni, ahol az emberek megfelelő mun­ka- és lakáskörülmények között, jó közérzetben élhetnek — fogal­mazott a Békés Megyei Hírlapnak Siklósi István. ________________P,R. (Folytatjuk.) C égvezetők, vállalkozók a városért Az 1999-ben alakult — mára 49 társaságot, s ezáltal hoz­závetőlegesen 300 családot érintő — Cégvezetők, Vállal­kozók Sarkadi Egyesülete (CVSE) a hajdúváros nyolc egyéni választókerületében indít önálló jelöltet, illetve Sándor Károly személyében az MSZP helyi szervezete ál­tal is támogatott polgár­mesterjelöltet. Sarkad Amint arról dr. Vass György, a CVSE elnöke a napokban meg­rendezett bemutatkozó sajtótájé­koztatón beszámolt, az egyesület elnöksége augusztus derekán döntött a helyhatósági választá­sokon való részvételről. Az egye­sület elnökének szavaiból az is kiderült, hogy nem kívánnak semminemű negatív kampány részese lenni. A CVSE színeiben egyéni kép­viselőjelöltként méretik meg az 1. számú választókerületben Nagy Imre (erdészeti vállalkozó), a 2-esben ifjú Zanócz István (tűz­oltó mérnök-őrnagy, vállalkozó), a 3-asban Balogh Attila (cégveze­tő), a 6-osban Simon Lajos (cég­vezető), a 7-esben Sajti Sándor (cégvezető). A 8. számú választó- kerületben Juhász Károlyné Gás­pár Mária (nyugdíjas óvodapeda­gógus), a 10. számúban Sándor Károly (építész tervező, vállalko­zó) száll harcba a képviselői mandátumért. Megállapodtak a pártok náziumban érettségi­zett. Munka mellett végezte el az Állam- igazgatási Főiskola igazgatásszervezői szakát, s már a diplo­ma átvétele után a közigazgatásban dol­gozott. 1990-től '94-ig és 1998-tól 2000-ig a megyegyűlés tagja, utóbbi idő­Hét párt helyi vezetője és négy polgármesterjelölt írta alá Tótkomlóson azt a megál­lapodást, amit a Fidesz komlósi szervezete kezdemé­nyezett. Tótkomlós A polgármesterjelölteket és a képviselőjelölteket támogató szervezetek képviselői, valamint a polgármesterjelöltek arra „szövetkeztek”, hogy a kam­pányidőszak során nem folytat­nak egymás jelöltjeit lejárató, ne­gatív kampányt. A megállapodást az MSZP, a Munkáspárt, a Cent­rum Párt, a Fidesz, a MIÉP, az MDF és az FKGP tótkomlósi szer­vezetének vezetői, valamint a négy polgármesterjelölt, Szkaliczki Zsolt, Szabó Gábor, Tuska Pálné és Gyivicsánné dr. Szenczi Irén írta alá. Takács Fe­renc, a Fidesz helyi elnöke el­mondta: megállapodásuk példa­értékű és javasolja, hogy a megye valamennyi településén szüles­sen hasonló megállapodás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom