Békés Megyei Hírlap, 2002. október (57. évfolyam, 229-242. szám)

2002-10-12 / 239. szám

A Békés Megyei HIrlap magazinja 2002. OKTÓBER 12., SZOMBAT Noémi ruhaköl- teményeit visel­ték a krétai szép­ségkirálynők 8. oldal Czeizel szerint szemérmesek vagyunk, ha a szex kerül szóba 9. oldal Zsolnay-kerámia: a magyar világmárka A Zsolnay gyár története 1853-ig nyúlik vissza, amikor Zsolnay Miklós fia, Ignác számára megalapította a gyár elődjének számító manu­faktúrát. Tíz év után Ignác testvéröccse, Zsolnay Vilmos vette át a vezetést és rövid idő alatt európai színvonalú gyárrá fejlesztette a kis üzemet. Az 1878. évi párizsi világkiállítás sikere óriási volt. A bíráló szakemberek egye­dülállónak minősítették a kollekciót, és a leg­nagyobb elismerést, a Grand Prix-t, a kiállítás aranyérmét adták át, Zsolnay Vilmos pedig be­csületrendet kapott. Amikor az Osztrák-Magyar Monarchia szerény vidé­ki manufaktúrája benevezett 1873-ban a bécsi világ- kiállításra, Zsolnay Vilmos a szakmai zsűritől bronz­érmet és elismerő oklevelet kapott, a királytól pedig a Ferenc József-rend második fokozatát. Az 1878-as párizsi világkiállításon a pécsi műhely termékei nagydíjat kaptak, ehhez még a Francia Becsületren­det is mellékelték. A szecessziós stílus megjelenése mindent elsöprő sikert és elismerést hozott magával, az épületdíszítő és fagyálló Zsolnay-kerámiának nem volt versenytár­sa, felkapott és hőn áhított termék lett az egész euró­pai piacon. Zsolnay nem állt meg itt, újabb és újabb technikákkal kísérletezett. Alapanyagokat és máza­kat fejlesztett, égetési eljárásokkal próbálkozott, így vált világhírűvé például a magastűzű máztechnika. Zsolnay Vilmos nagy érdeme a kerámiagyártás szám­tó » ® ® ® ® « tálán technológiai felfedezése. Olyan alapanyagot és számos olyan mázat kísérletezett ki, amely a porcelá­néval azonos minőséget és a porcelánfestésnél gaz­dagabb színárnyalatot eredményezett. Zsolnay Vilmos halála után, 1900-tól fia, Zsolnay Miklós vitte tovább a már világhírű gyár vezetését. A Zsolnay név családjának és gyárának egyaránt világ­hírt szerzett. A dicső­séges múlt azonban számtalan megpróbál- A mÚZeiUTl tatással, embert próbá­ló erőfeszítéssel járt. Két világháború, a nyersanyagforrások, piacok elvesztése, or­szághatárok, állam- rendszerek, a tulajdon- viszonyok változása érzékenyen érintette a gyár sorsát, veszélyez­tette létét, fennmaradá­sát. A Zsolnay-gyár ma is folytatja hagyomá­nyait, szem előtt tartva a folyamatos megújulást. Háztartási porcelánedényei, építészeti kerámiái a legjobb minőségben készülnek. A kézi festésű dísz­áruk, készletek, a régi díszítőkincs szellemiségét folytatva a mai igényeket és ízlést szolgálják. Külön­leges, elefántcsontszínű, a színezett máz anyagával ■ ® ® 9 9 <f ® 9 í « » » # # í Pécs belvárosában, a Káptalan utcában 1955. óta működik a Zsolnay Múzeum. A gyűjtemény legszebb darabjai Zsolnay Vilmos idejéből származnak, az ő kezdeményezése volt a legjobban sikerült darabok gyűjtése, gondozása. Születésének 100. évforduló­ján, 192&ban nyílt meg először a múzeum, kezdet­ben a gyár területén. Az államosítás után a gyűjte­mény a Baranya Megyei Múzeumhoz került. Mai he­lyén, többszöri átrendezéssel, 1955ben nyílt meg. Turistaszezonban naponta mintegy ezer látogató te­kinti meg a Zsolnay-gyár legszebb múltbéli alkotásait. * & ® ® » A porcelán­manufaktúrában készítik a világszerte ismert, klasszikus értékeket hordozó termékeket FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ és gazdag aranyozással díszített technikája ma is egyedülálló. Zsolnay épületdíszítő kerámiáival Budapesten is sok helyen találkozhatunk: a Mátyás-templom, az Állatkert, a Gellért-fürdő vagy az Iparművészeti Mú­zeum a Zsolnay-díszítettség miatt is ékei a főváros­nak. A kecskeméti Czifra Palota, a pécsi Nemzeti Színház vagy a sop­roni színház is büsz­kén viseli a Zsolnay alkotásokat. A cse­répkályhák és kan­dallók virágkorukat élik a huszonegyedik század elején. A rugalmasabb pi­aci alkalmazkodás érdekében a Zsolnay Porcelángyár 1999 őszétől három önálló cégben folytatja tevé­kenységét. A finom porcelán, eosin és ke­rámia gyártására megalakult a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt., amely a világszerte ismert, klasszikus értékeket hor­dozó Zsolnay-termékeket állítja elő. A manufakturá­lis tevékenység a magas hozzáadott értékkel bíró ter­mékek irányába mozdítja el a termelést. A megmaradó és tevékenységében szűkülő Zsolnay Porcelángyár Rt. (később a „nevet” elhagy­ják a Zsolnay család kérésére) az ipari szigetelők gyártására szakosodik. A harmadik cég egy non­profit szervezet, a Zsolnay Örökség Közhasznú Tár­saság, amely a műemlékvédelem alatt álló épületek, szobrok tulajdonosa lett, és elsődleges feladata ezek állagának megóvása, karbaritartása. S hogy a sikersorozat ma is töretlenül folytatódik, bizonyítja: tavaly ősszel például az osztrák főváros­ban tartották a gyár szecessziós licitálását a Kinsky- palotában. Egy magángyűjteményből 32 darabból álló Zsolnay-kollekciót vittek kalapács alá. Ebből az alkalomból írta az elegáns katalógus előszavában Ernst Ploil - a ház kerámia-szakértője - többek kö­zött, hogy az utóbbi évtizedekben világszerte nőtt az érdeklődés a magyar márka iránt nemcsak a német nyelvterületen, hanem a távoli Ausztráliában és Amerikában is. „A vasfüggöny lebontása, a növekvő jólét magyar szomszédainknál saját művészi hagyo­mányaik felé fordulása, illetve a sok kiváló szakpub­likáció erősítette az érdeklődést. Ha ez a növekvő ke­reslet kitart - és a piac jelenlegi helyzete erre utal -, akkor a Zsolnay kiemelkedő példányai rövidesen el­érik a rangos francia, germán vagy osztrák kerámiák árát” - véli Ploil. Míg korábban magyar földről volt érdemes kivin­ni műtárgyat Nyugat-Európába, az uniós csatlakozá­si folyamat előrehaladtával változik a helyzet, külö­nösen a magyar termékek esetében. A globalizáció, valamint az európai integráció folyamatában egyre szorosabbá fűződnek a szálak osztrák szomszé­dunkkal a műkereskedelem terén. A pécsi manufaktúra világjáró vándortárlata ta­valy francia földön vendégszerepeit a félesztendős magyar kulturális évad keretében, idén pedig az óce­ánon túl, az amerikai földrészen folytatja sikersoro­zatát a magyar világmárka. t $3> » 8 & ® « < ,,Lezsugázták” a dolgokat. Búcsú a Ménesbirtoktól Az ítélet kimondatott: a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt.-nek vége! Döntés született, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági kombinátot privatizálják. Amihez nem volt mersze az Orbán-kor- mánynak, ahhoz van bá­torsága Medgyessyéknek. Az előző kabinet ugyan ti­zenkét állami gazdaságot piacra dobott, de a két hungarikumot, Mezőhe­gyest és Bábolnát - további öt céggel együtt - kihúzta a privatizációs lis­táról. Talán mert úgy gondolták, ezek mégis­csak a nemzet részét képezik, s megmaradá­suk a magyar lélek számára fontos, az azo­nosságtuda­tot erősíti. Hogyne erősí­tené, amikor a Ménesbir­tok sorsában sűrítve benne foglaltatik az utóbbi kétszáz év magyar történelme. A kalapos király, II. József alapította 217 éve a lótenyésztéséről messze földön ismertté vált gazdaságot, amely azóta mindvégig kincstári tulajdonban állt. A lótenyésztéséről híressé vált céget nem rendítette meg az amúgy meglehetősen vérzivataros történe­lem, sem Trianon, sem a Tanácsköztársaság, sem a Horthy-rendszer, sem a II. világháborús rablás, de még a földosztásra, majd a téesze- sítésre szakosodott proletárdiktatúra sem. Amit nem végzett el tehát az idő kereke, azt most elvégzik szűk látókörű politikusok: múltunk egy darabja magánkézbe, érdekcso­portok tulajdonába kerül. Hiába nyilatkozta lapunknak közel két hónappal ezelőtt a Ménesbirtok Rt. akkor megválasztott igazga­tóságának elnöke, hogy a birtok tradícióit és nemzetközi kapcsolatait meg kell őrizni, mi­képpen a legutóbbi időszak hagyományait is, mindez mára jelszóvá silányult. Vagy őt vágták át vagy ő vágott át bennünket. Vagy a háta mögött,,lezsugázták" a dolgokat, vagy ő is beszállt a hátunk mögött ,,lezsugázók” közé. Az Orbán-kormány által privatizált tizen­két állami gazdaság magánkézbe adása el­len annak idején a leghangosabban a most hatalmon lévő pártok tiltakoztak. ,, Lé­ny Másról”, a klientúra helyzetbe hozásáról szónokoltak, politikai szűklátókörűséggel vádolták az akkori kormányt, amely a jegy­zett tőke 60 százalékáért bocsátotta áruba a cégeket, s az összegre 20 éves kamatmentes kölcsönt adott a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. A jelek szerint mára elfelejtődött a rebellis hang. Most természetes privatizádós folyamatról beszélnek, ahol majd pályázat útján a legalkalmasabbak, a legrátermetteb­bek juthatnak vagyonhoz. Nincs szó tehát ,,lenyúlásról”, a kormány közeli klientúra helyzetbe hozásáról, politikai szűklátókörű­ségről. Tényleg nincs szó? Árpási Zoltán Hírtéotétél Tutanhamon arca. Többé már nem titok, milyen volt minden idők legismertebb egyiptomi fáraójának valóságos arca: brit és új-zélandi tudósok a modem technológia segítségével elkészítet­ték Tutanhamon há­romdimenziós digitá­lis arcmását. A tudó­sok először megvizs­gálták, hány réteg pó­lya fedte egykor a fá­raó arcát. Ezután vele egykorú, azonos et­nikumhoz tartozó, hasonló testfelépítésű férfiak arcképeit táplálták a számítógép­be, hogy megkapják a valaha élt uralkodó lehetséges vonásait. A kép alapján üveg­gyapotból elkészítették Tutanhamon há­romdimenziós mellszobrát, amelynek tü­zetes vizsgálatából a kutatók arra jutottak, hogy az ifjú fáraó súlyos, veleszületett ge­rincbetegségben szenvedett. Hazaáruló színész? Magas rangú viet­nami vezetők ültek össze Hanoiban, hogy megvitassák, megbüntessék-e azt a vietnami színészt, aki a Katonák vol­tunk című amerikai filmben játszott. A hazaárulónak nevezett Don Duong ügyében, aki a Mel Gibson fémjelezte hollywoodi produkcióban szerepelt, a hatóságok azt javasolták: pénzbüntetés­re ítélik, továbbá öt évre eltiltják a szín­játszástól. A film ellen ugyanis heves ki­rohanásokat intéztek Vietnamban, mert hivatalos vélemény szerint a Katonák voltunk „eltorzítja a történelmet és rossz színben állítja be a vietnami kato­nákat”. Az ország egyik legnépszerűbb színésze korábban több vietnami gyár­tású háborús filmben játszott, de nem ez volt az első olyan szerepe, amelyet a helyi szervek haraggal fogadtak. Sikerült az agyműtét. A Roxette svéd együttes énekesénél, Marie Fredriks- sonnál szeptemberben agydaganatot di- agnoszüzáltak, miután elájult és beverte a fejét stockholmi otthonában. Nemrégi­ben sikeresen átesett egy agyműtéten, melynek során egy daganatot távolítot­tak el a fejéből. A kórházi megfigyelés után a 44 éves éne­kesnővel már együtt lehet férje, Mick és két gyermekük, a ki­lencéves Josefin és az ötéves Oscar is. Per Gessle, aki Marie Fre- drikssonnal együtt zenél a Roxette-ben, így nyilatkozott: „Marie-ban igen erős a küzdőszellem. Hiszek benne, hogy igen hamar talpra fog állni”. Élet a Vénuszon? Amerika kutatók a Vé­nusz légkörében olyan vegyi anyagokra bukkantak, amelyek élőlények jelenlété­re utalhatnak. Az eddigi kutatások azt mutatták, hogy bolygószomszédunkon, mivel felszíne rendkívül forró és légköre mérgező anyagokat tartalmaz, egyáltalán nincs élet. Á texasi egyetem két kutatója azonban azt állítja, hogy a Vénusz légkö­re bizonyos baktériumfajták számára él­hető környezetet biztosít, állításaikat a Vénusz magas légköri rétegeiben végzett kísérletekkel támasztják alá. A tudósok feltételezését a legtöbb űrkutató kétségbe vonja. Véleményük szerint teljesen elkép­zelhetetlen, hogy a bolygón akár csak az élet csírája is megjelenhessen. *#»**#«« Morrison filmje. Jim Morrison „lázadó­legenda” Love Her Madly címmel még a Los Angeles-i filmakadémián írta meg a forgatókönyvet, melyből mozifilmet akart készíteni. A Doors hihetetlen sike­rei és zavaros életmódja megakadályoz­ta azonban abban, hogy azt el is készít­se. Most, több mint harminc évvel a mil­liók által bálványozott önpusztító halála után az egykori Doors-tag, Ray Man- zarek végül leforgatta a filmet. Ez az alkotás ígérkezik a követke­ző New York-i Füg­getlen Filmfesztivál fénypontjának. „Szerelemről, megszállottságról és gyil­kosságról szól ez a thriller, természete­sen Jim akkori kedvenc helyszínén, az egyetemen. Jim akkoriban úgy gondol­ta, ha a Doors nem fut be, visszatér eh­hez a filmhez” — emlékezik Manzarek. á> & ® ® ® „Filmtisztító” cégek. Egészen újszerű „patyolatfajta” eresztett gyökeret az Amerikai Egyesült Államokban: „film- tísztító”. Az ilyen cégek vállalják, hogy ki­vágják az erőszakot és a szexet, a trágár mondatokat, szavakat a videokazettákon tárolt filmekből. A főleg mormonok lakta Utah állambeli Salt Lake City központú vállalkozás ma már hetven fiókcégének adja el és kölcsönzi az önhatalmúlag cen­zúrázott filmeket. Egyúttal felajánlja ügy­feleinek, hogy magángyűjteményüket is megtisztítja az erőszakos és szexis jelene­tektől. A megvágott alkotások készítői vi­szont teljességgel erkölcstelennek tartják ezt az eljárását, elsősorban azért, mert a filmek megvágása azok készítőinek elő­zetes engedélye nélkül történik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom