Békés Megyei Hírlap, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-21 / 221. szám

2002. SZEPTEMBER 21., SZOMBAT - 9. OLDAL iRÉKÉS MEGYÉI HÍRLÁP Vizi E. Szilveszter előadása a Mindentudás Egyetemén A halál másodpercenként megjelenik bennünk Több száz érdeklődő szorult ki a Mindentudás Egyetemének meg­nyitó előadásáról. Vizi E. Szilvesz­ternek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének Egy életem, egy halálom című előadását inter­neten hatezren töltötték le. Az aláb­biakban az előadás legfontosabb gondolatait foglaltuk össze. Az élet és a halál kérdése épp annyira foglalkoztatja a filozófiát, a vallást és a társadalomtudományokat, mint a sejt- biológiát vagy az agykutatást. Vizi E. Szilveszter előadásának középpontjá­ban a sejtszületés és -halál dinamikájá­nak, egyensúlyának és az egyensúly fel­bomlásának témája áll - érintve a be­tegségek kialakulásának, a halál meg­határozásának és az élet meghosszabbí­tásának kérdéseit. Az élet kezdetének meghatározása nem okoz nehézséget, a halálnak, az élet végének megjelölése annál nehe­zebb. Orvostudományi szempontból könnyebb megfogalmazni az élet kez­detét, mint az élet befejezését jelentő pillanatot, hiszen az élet létrejöttével szemben a halál hosszú folyamat vég­eredménye, és a hozzá vezető úton al­kalmanként még vissza lehet fordulni. Az ókorban utolsó lélegzete után te­kintették halottnak az embert, elszállt be­lőle a lélek, mondták. Kilehelte a lelkét - mondja még ma is a magyar. Majd ami­kor - a köztudatban - a lélek lakhelye a szívbe került, a szív utolsó dobbanását te­kintették a halál pillanatának. A jog az or­vostudomány mindenkori aktuális állás­pontját teszi magáévá, amely mai állása szerint az agyműködés teljes, visszavon­hatatlan megszűnését tekinti halálnak. Az ember minden egyes sejtje képes saját sorsát befolyásolni. A testünkben jelen levő 100 ezer milliárd sejt mind­egyike képes arra, hogy a benne előfor­duló anyagok segítségével önnön halá­lát okozza, azaz képes az öngyilkosság­ra. Az emberi testben állandó egyen­súlyvan a keletkező és elhaló sejtek kö­zött. Az őssejtből bár­milyen típusú sejt ke­letkezhet. Nem vélet­len, hogy tavaly az or­vosi Nobel-díjaTís há­rom olyan tudós kap­ta, akik a sejtek kelet­kezésétől halálukig tartó ciklus törvény- szerűségeit tárták fel. Ezek az őssejtek a mindenkori célnak megfelelően képesek differenciálódni, s így pótolni a legkülönbö­zőbb sejtféleségeket. Szervezetünkben egyetlen másodperc alatt egymülió, egy nap alatt 86 milliárd sejt hal el és képző­dik, ami kis túlzással azt is jelend, hogy egy év alatt tulajdonképpen mind a 100 ezer müliárd sejtünk megújul. A halál nemcsak azért része életünknek, mert végessé teszi, hanem azért is, mert szü­letésünk pillanatától kezdve minden má­sodpercben megjelenik bennünk, ahogy megjelenik az élet is. Amíg a keletkezés és az elmúlás egyensúlyi állapota fenn­áll, addig egészségesek vagyunk. sabb irányítása lehet. A ku­tatásoktól az várható, hogy az egyén immunrendszer­ét olyan működésre tudjuk késztetni, hogy a „gyilkol­ni képes” sejtek csak a da­ganatsejteket pusztítsák el, az ép, egészséges sejteket érintetlenül hagyják. Ez feltételezhetően a rák gyó­gyítását jelenü majd. Neuronhálózatai segít­ségével agyunk a benyo­másokra adott válaszait ér­zelemmel, idő- és térbeli, valamint mennyiségi tulaj­donságokkal ruházza fel. Mivel fejlődésünk során egymástól eltérő hatások érnek bennünket, külön­böző módon ítéljük meg a velünk történteket és eltérő emlékképeket raktározunk el. Ez a különbözőség, másság, gondolataink, ér­zéseink egyénenként elté­rő megformálása a világ fejlődésének igazi forrása. Napjainkban állandóan felmerül a kérdés: lehetsé­ges-e két teljesen egyforma ember? A kérdésre a génál­lomány tekintetében igen­lő választ adhatunk. Az or­vostudomány technikailag ugyan képes lenne hason­más embereket létrehozni, azaz klónozással embert előállítani, de az Ember megismételhetetlen. Ha va­laki aszexuális módon élet­re is keltene egy hasonmás embert, az az egyén fejlő­désének megismételhetet- lensége miatt már egy másik ember len­ne, minden külsőleges hasonlóságuk el­lenére. Teljesen hamis az az állítás, hogy elő lehet állítani egy második Al­bert Einsteint, egy második Arisztote­lészt vagy saját másik .éjfóyíké'tl' $zi!ém- ber klónozása etikailag elfogadhatatlan, egyrészt azért, mert kizárja a mutációt, tehát a génállomány változásának ter­mészetes lehetőségét, és ezzel akadá­lyozza a fejlődést, másrészt azért, mert ez a lépés a fajfenntartás teljes dehu- manizálását jelentené. Az emberi agy működésének neuro- biológiai, pszichológiai és filozófiai meg­ismerése, az emberi test minden egyes sejtjében genetikailag jelen lévő, a sejt számára továbbélést vagy pusztulást je­lentő mechanizmusok titkának feltárása, a genetikailag továbbörökített betegsé­gek génsebészeti gyógyítása századunk legnagyobb kihívása. E kérdések megol­dása az átlagos életkort 15-35 évvel fogja megnövelni, az öregkori életminőség je­lentős javulásához fog vezetni, és a teljes szellemi és testi munkaképesség határát 2-3 évtizeddel fogja kitolni. Élve az életét, az ember én tudata agya működésének kezdetétől annak végleges megszűnéséig egy hosszú uta­zás részese, amely alatt az az érzés, hogy útközben vagyunk, segít megfeledkezni a végpontról, a halálról, és lehetőséget ad arra, hogy boldogok legyünk. Vizi E. Szilveszter: „Szervezetünkben egyetlen másodperc alatt egymillió, egy nap alatt 86 milliárd sejt hal el és képződik” Minden egyes szervünkben, a máj­ban, a vesében, a szívben, a bélben ál­landó küzdelem zajlik a sejtek élni aka­rása és a sejtek elhalása között. Beteg­ségről beszélhetünk akkor, amikor az egyén elhaló saját sejtjeinek száma ta jelentősen befolyásolja a sejtpusztu­lások számának csökkenését, minek következtében az egyes szervek sejtjei szaporodni kezdenek, és jó- vagy rossz­indulatú daganatok, esetleg immun- rendszeri megbétégedések; cukorbeteg­ség, vágy tartós fertő­zések léphetnek fel. Névjegy Vizi E. Szilveszter agykutató egyetemi tanár, az MTA elnöke 1936- ban született, 1961-ben szerzett orvosi diplomát. Nős, két gyermek apja. 1980 óta klinikai farmakológus (a gyógyszertan kutatója). A New York-i Albert Einstein College of Medicine pszichiátriai tanszék­ének vendégprofesszora, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének egyetemi tanára. 1985 óta akadémi­kus, 2002 májusában választották a Magyar Tudományos Akadémia elnökének. Elsősorban az agy, az immun- és idegrendszer kutatásá­val, illetve a neurokémiai ingerület-átvitel problémáival foglalkozik. meghaladja a születő sejtekét, vagy for­dítva, amikor a sejtek születésének szá­ma meghaladja az elhaló sejtek számát. Az utóbbi eset talán legjellemzőbb pél­dája az, hogy ha megnövekszik egy bi­zonyos sejtféleség száma az elhalókhoz viszonyítva, akkor daganat keletkezik; nem egyszer rosszindulatú daganat. A géntechnológia és a genetika robbanás- szerű fejlődésének eredményeképpen az elmúlt tíz évben a rákelmélet egé­szen új koncepciója született meg. Fel­ismertük, hogy az idegrendszer állapo­Ha viszont megnö­vekszik az elhaló sej­tek száma valamelyik szervünkben, agyvér­zés, szívinfarktus, szívelégtelenség kelet­kezhet, és halálos ki­menetelű keringési za­varok léphetnek fel. A központi idegrend­szerben az idegsejtek fokozott elhalása miatt Alzheimer-kór vagy Parkinson-kór alakulhat ki. Az ideg- rendszer szerepe tehát lényegesen na­gyobb a bennünk lejátszódó történé­sekben, mint azt eddig gondoltuk. Az idegrendszer mindenkori állapota komoly befolyást gyakorol az immun- rendszerre, amely a vírusokkal és bakté­riumokkal szemben óv bennünket, vala­mint kihat a sejt életének minden pilla­natában kódoltan jelen levő, a sejt életét és halálát jelentő mechanizmusokra is. A jövő gyógyszeres terápiája az immun- rendszer működésének mind tudató­-Ajánló----------------­CD M anu Chao: Radio Bemba Sound System. A kísérőzenekar nevét viselő új CD Manu Chao egy párizsi fellépését megörökítő koncertlemez, melyen fékevesztett őrjön­gést, elektromos gi­tárokat, hangerőt és hangszeres virtuozi­tást kapunk, egy mediterrán és egy karibi karnevál fúzi­óját spanyol, francia és angol nyelven. Vagyis valami olyasmit, ami Manu 1987 és 1995 között működő zenekarát, a pári­zsi székhelyű Manó Negrát jellemezte. A kilenc tagú Radio Bemba Sound System élén Manu egy szuszra, megállás nélkül, hihetetlen lendülettel, ritmikai váltások­kal csap át egyik dalból a másikba, mind­ezt 30-40 perces blokkokra osztva, köz­tük néhány perc pihenővel. MOZI Különvélemény. A rendszer tökéletes. Ám egyszer a cég parancsnoka, John Anderton (Tom Cruise) mégis kételked­ni kezd. Nem csoda: a jelentés szerint ugyanis ő maga fog 36 órán belül gyil­kosságot elkövetni. Áldozatát nem isme­ri, nem tudja, hol és miért gyilkolná meg az idegent. Társai természetesen a nyo­mába erednek, hogy megakadályozzák a gyilkosságot. Ő pedig menekül, hogy még időben kideríthesse, tévedtek-e a jósok, vagy igazuk van, és ő rendőrből valóban bűnözővé válik-e nemsokára. KÖNYV 20 ötletes kertterv. Tim Newbury tetsze­tős, színes képekkel illusztrált albuma kész kertterveket tartalmaz. Ezek többfé­le stílusnak, ízlésnek és pénztárcának fe­lelnek meg. Felbecsül­hetetlen segítséget je­lentenek mindazok­nak, akik szép kertre vágynak, de nincs ide­jük vagy pénzük saját tervet készíteni, illetve készíttetni. Mindenfé­le kerttípushoz talá­lunk itt tervet, legyen szó olcsó családi kertről vagy vendégek fogadására terem­tett elegáns díszkertről, ráadásul mind­egyikhez kész ültetési rend és növénylis­ta is járul. A Magyar Könyvklubnál meg­jelent kötet használati értékét vázlatok, színes képek, illusztrációk és több száz lemásolható ötlet emeli. A szerző több kertészeti könyvet írt, és kertterveivel számos díjat nyert. PROGRAM Ludas kocsma. Ismét a békéscsabai Ifiház ad otthont szeptember 21-én, szombaton este nyolc órától a közkedvelt Ludas kocsmának. A Kárpát-medence népzenekincséből ízelítőt kínáló Ludas Zenekar - mely a magyar nép zenéje mellett gyakran muzsikálja nemzetisége­ink népzenéjét is — műsorában autenti­kus és feldolgozott dallamok egyaránt szerepelnek. A szombati rendezvényen ezúttal a Berbécs zenekar vendégeskedik. | BAKONYI DÓRA I Újkígyóson 2002. szeptember | 22-én ünnepli | ELSŐ születésnapját. I Szeretettel köszönti őt | apa, anya, Dávidka | és az egész család. Nagyon sok szeretettel köszönti 30. születésnapján SZPEVAR ZOLTÁNT lánya SZAMANTA és felesége ÁGI. r Ma ünnepük is. házassági évfordulójukat PUSKÁS MIHÁLY és SZEKERES MÁRIA Ez alkalomból szeretettel köszönti őket két fiuk, Attila és Zolika.

Next

/
Oldalképek
Tartalom