Békés Megyei Hírlap, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-20 / 220. szám
6. OLDAL - 2002. SZEPTEMBER 20., PÉNTEK TÉR -KÉP Szerb búcsú és kulturális nap Battonya azt szeretné, ha kisebbségeik kultúrája fennmaradna Amióta Battonyán szerbek élnek, eredendően megünnepli a város a szerb ünnepet. A nemzetiségek sorsát az önkormányzat kezdetektől figyelemmel kíséri...- Tudatában vagyunk annak, hogy létük, hagyományőrző tevékenységük Battonyának nagy értéket jelent. Bár a szerb lakosság létszáma csökkent, de sorsuk, boldogulásuk ugyanolyan fontos, mint más lakosoké. Az elköltözöt- tek a szerb búcsú alkalmával látogatnak vissza az itt élő családokhoz, így találkozhatunk mi is a rég nem látott ismerősökkel - mondta Takács Dezső polgármester. A város elöljárói azt szeretnék, ha a kisebbségeik nyelvükben, kultúrájukban, hagyományaikban tovább élnének, ezért az önkormányzat a rendelkezésre álló eszközökkel igyekszik segíteni a nemzetiségieket. Battonyán - az országban egyedül itt(!) - teljesen önálló, anyanyelven tanító iskola és óvoda működik. Másrészt létszámában is itt található a legnagyobb szerb népcsoport. Fontos bázist jelent a ...................... kisebbség számára a templom, amelynek felújítását is szívén viselik a képviselők.- Úgy érezzük, hogy a szerb lakosság ünnepe a város ünnepe is — emelte ki Takács Dezső -, és reméljük, az idei búcsú is kellemes élményeket, emlékezetes kikapcsolódási lehetőséget nyújt minden helyi és ideérkező számára. Takács Dezső Kalácsot, búzát és bort kínálnak A pravoszláv templomkertben tartott kalács- és búzaszentelés a szerb búcsú jelentős eseménye Nemzetiségek a „végeken” Cél a nyelv, a vallás és a hagyományok megőrzése Battonya Reggeltől estig A Battonyai Görögkeleti Szerb Egyházközség, a szerb helyi önkormányzat, a Szerb Általános Iskola és Óvoda, Battonya város önkormányzata és a József Attila Művelődési Központ 2002. szeptember 21-én szerb búcsút és kulturális napot tart Battonyán, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak. Programok: 10.00 Szentmise a szerb pravoszláv templomban 14.00 Kiállítás a szeib klubban: válogatás a szentendrei szerb művésztelep alkotásaiból 15.00 Vecsernye a szerb pravoszláv templomban, kalács- és búzaszentelés a templomkertben 20.00 Szerb bál a művelődési központban. A zenét a beocsini „Szermszke no- tyi” zenekar szolgáltatja Támogatók: A rendezvény támogatója a budapesti Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, a Szerb Helyi Önkormányzat, a budapesti Szerb Országos Önkormányzat, a Battonyai Szerb Általános Iskola és Óvoda, a Battonyai Görögkeleti Szerb Egyházközség, a városi önkormányzat, a József Attila Művelődési Központ és a Békés Megye Képviselő-testülete Önkormányzati Hivatala, Békéscsaba. Zene és tánc A battonyai szerb búcsú ünnepe és a megemlékezés este vidám bállal, zenés, táncos mulatsággal zárul. Az eredeti nemzetiségi hagyományokat őrző mulatság igazi kuriózumnak számít, hisz a battonyai szerbek 4-5-féle táncot is táncolnak. Érdekessége, hogy a más folklórban megszokott páros táncok helyett a szerb táncban mindenki - legyen az öreg, középkorú vagy fiatal - együtt járja a körtáncot. A közös mulatsághoz ezúttal a beocsini Szermszke notyi zenekar szolgáltat eredeti népzenét, amely vélhetően nemcsak a kisebbségeket, de a város minden lakosát táncra buzdítja. Az oldal a Battonyai Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztő: Halasi Mária. Fotó: Ménesi György. Hirdetési tanácsadó: Kmety- kóné Molnár Márta A battonyai szerb templom 1778-ban épült, és 1779-ben szentelték fel. A közösség minden évben a Kisboldog- asszony napjához legközelebbi szombaton tartja a búcsút és kulturális napot. — A templom ikonosztázát 1820- ban Száva Petrovity temesvári szerb művész festette. Javarészt ő festette a mennyezet képeit is, amelyet az 1860-as években Dusán Alexity javított, majd az 1930-as években Tormai Imre makói művész. Az 1900-as évek eleji földrengés után a falakat vasalással megerősítették, és pár éve kezdték el a javítási munkákat. A költségek önrészét a budai szerb ortodox püspökség adta, de az Országos Műemlékvédelmi Hivatal is besegített a külső tatarozásba. A legtöbb támogatást a megyei területfejlesztési tanácstól kapták, illetve segített a battonyai önkormányzat is. A teljes rekonstrukcióhoz azonban további forrásokra lesz szükség. A hagyományos búcsúi szentmise a szerb pravoszláv templomban zajlik, ahová több pap is érkezik, hogy az együtt misézéssel még szebbé tegyék az ünnepet.- A vecsernyén történik a búza- és kalácsszentelés, ami a templomkertben zajlik - tudtuk meg Gálity Illés esperestől, aki éppen 25 éve szolgál a battonyai egyházközségnél. Mint mondta, a vecsernyén megemlékeznek minden eddigi püspökről, papról és azokról, akik valaha jártak a templomban. A búza a feltámadás jelképe, míg a kalács az élőkért szól. Körbekínálva mindenki kap egy szeletet a felszentelt tésztából. Búzával, borral is kínálják a résztvevőket. A szerb búcsú ünnepére sokan érkeznek a településre. Bár régen nagyobb létszámú volt a szerb lakosság, de a búcsú napján ismét megtelik a templom. Az együttlét, az ünnepi szertartás az összetartozás, az emberi szeretet kifejezője. Habsburg Ottóval Battonya városban a nemzetiségek napján, illetve más társadalmi, kulturális rendezvényeken is sok híres ember vendégeskedett a korábbi években a településen. A testvérkapcsolatok révén Aradról, Beocsinból is rendszeresen utaznak ide vendégek. A szeptember 21-ei szerb napokra szintén több olyan látogatót várnak, akik családi, rokoni vagy baráti szálakkal kötődnek a településhez. Az elmúlt ősz egyik híres vendége volt Habsburg Ottó, aki a szerb iskolában tett látogatásakor a jövő értékeiként az anyanyelv és a hagyományőrzés fontosságát hangsúlyozta. Battonya Békés megye délkeleti szélén, a román határ közvetlen közelében fekszik. A település első írásos említése 1340-ből származik. Battonyán a XV. században csak magyarok laktak. 1529 és 1555-ben a török martaléka lett. Az 1640-es esztendőktől szerbek, később románok és magyarok telepedtek meg. — Battonya sok nemzetiségű település. Magyarok, szerbek és románok lakják, így rendkívül gazdag a gazdasági és társadalomtörténete. A nemzetiségi hovatartozás mellett figyelemre méltó a vallási sokszínűség. Magyarországon itt élnek legnagyobb számban szerbek. Fennmaradásukat a ma is működő intézményeiknek, vallási együvé tartozásuknak köszönhetik. A szerb lakosság száma csökkent, ám nyelvük és kultúrájuk megőrzésével nemcsak a helyi lakosság megbecsülését, tiszteletét vívták ki. A kulturális örökség ápolásában betöltött szerepük miatt a mindenkori vezetésnek fokozott odafigyelésre, gondjaik megoldásához segítségnyújtásra van szükség. A szerbek érdekképviseletéért 1994-ben Battonyán is megalakult a Szerb Helyi Ön- kormányzat - fogalmazott Roczkov Frigyes, a szerb kisebbségi önkormányzat elnökhelyettese. — Fő cél a nyelv, a pravoszláv vallás és kultúra megőrzése, átörökítése. A nagy felelősségű feladatot az önkormányzat úgy vállalta, hogy bármi áron síkra száll a szerb nevelési, oktatási és kulturális intézmények fenntartásáért és az ott folyó munka feltételeinek javításáért. A célok eléréséhez szükséges volt a működési feltételek normalizálása, egy állandó székhely és a technikai feltételek biztosítása. Az épület felújításához a város segítségével sikerült pályázati támogatást nyerni, így 1997-ben a leromlott állagú egyházi ingatlan felújításával az önkormányzat a Hunyadi utca 58. szám alá költözött. Az önkormányzatok kapcsolatát a megértés és lehetőség szerinti segítségnyújtás jellemzi. Az elmúlt időszakban a legtöbb vita a kisebbségi oktatási intézmények fenntartása kapcsán robbant ki. A gondot az alacsony állami normatívák jelentették. Utóbb a szerb és a román tannyelvű intézmények pótlólagos központi finanszírozásával a feszültségek mára oldódni látszanak. A korábbi negatív jelenségek alapján a helyi kisebbség továbbra is kéri az országos szerveket, hogy elviselhető, pozitív diszkrimináció alkalmazásával segítse a hazai nemzetiség által reprezentált nemzeti értékek gyarapítását. A szerb önkormányzat a következő vezetéssel is a megértésen és a tiszteleten alapuló, jó partneri kapcsolatokat kíván fenntartani - mondta Roczkov Frigyes, majd így folytatta:- A magyar kisebbségekhez hasonlóan a Battonyán élő szer- bekre is jellemző, hogy számuk csökken, erősen asszimilálódnak. A tendencia lassításában jelentős szerepe lehet a kisebbségi önkormányzatoknak, ha ehhez megfelelő központi támogatás társul. A korosodó, fogyatkozó nemzetiség ma még kiaknázatlan kulturális értéket képvisel. Ha ezek feltárásához, átörökítéséhez nem teremtődnek meg a feltételek, félő hogy országunk, térségünk jelentős értékkel lesz szegényebb. Szutor Lászlóné igazgatónő máig őrzi a Habsburg Ottótól kért autogramot Már a jövőt tervezik A helyi értékek bemutatása érdekében a kisebbségi önkormányzat 2003. szeptember 20-ára, a szerb búcsú alkalmából ismét meg szeretné rendezni a már hagyományos szerb kulturális napi rendezvényét, ám ezúttal olyan programot kíván létrehozni, melynek híre vélhetően túlnő Battonya határain. A terv alapja, hogy 2003-ban lesz a szerb templom alapításának 225. és az első szerb iskolaépület létesítésének 210. évfordulója. A rendezők a jeles eseményre a helyiek mellett minden, Battonyáról elszármazott szerb és nem szerb hajdani polgárt nagy szeretettel meghívnak. A rendezvényre szívesen fogadnak a Szerb Iskoláért és Óvodáért Alapítvány közreműködésével minden olyan kulturális értéket, emléktárgyat, mely összefüggésbe hozható a szerb iskolával, templommal, oktatással, kultúrával és vallási élettel. A támogatók hozzájárulásával gazdagított néprajzi anyaggal nem titkolt céljuk a később kialakítandó szerb emlékszoba, emlékház berendezése. Remélik, vendégeik az idei és a következő évi búcsúkon, kulturális programjaikon is jól érzik majd magukat! A gyermekek anyanyelvi szinten tanulják a szerb nyelvet Battonyán 1793 óta van szerb iskola. Először felekezeti elemi népiskolaként, majd állami iskolaként működött. Jelenleg Szerb Általános Iskola és Óvoda néven többcélú és önálló intézményként látja el feladatát. Az itt folyó tevékenységről Szutor Lászlóné igazgatót kérdeztük.- Az általános iskola nyolc osztálya mellett egy vegyes csoportú óvodát működtetünk — mondta Szutorné. — Az óvodába 20 gyermek, az iskolába 55 tanuló jár. Mivel korábban nem volt kémia, biológia, testnevelés és fizika szakos tanárunk, így most 5 óraadó pedagógust is alkalmazunk. Ezentúl 9 tanár, 2 óvónő és az ügyviteli alkalmazottak végzik a napi feladatokat. A gyerekek anyanyelvi szinten tanulják a szerb nyelvet, akiket alap-, közép- és felsőfokú nyelvvizsgára is felkészítünk, mely a továbbtanuláskor sokat segít a tanulóknak. Szintén nagy súlyt szeretnénk fektetni az angol nyelv és a számítástechnika oktatására. Iskolánkban szerb énekkar és táncoktatás is működik. Mint kiderült, az oktatás magas színvonala mellett a tárgyi feltételekben bizony volna pótolni való, hiszen az anyanyelvi oktatás számára nagy szükség lenne egy nyelvi laborra. Bár az épület és a bútorzat átalakításában már tettek lépéseket, de emellett pótlásra szorulnának a régi taneszközök is. Szutor Lászlóné 22 éve dolgozik az intézményben, és ezen tanévtől nevezték tó az iskola igazgatójának. Mint mondta, első teendői közé tartozott, hogy a környezet szépítése érdekében a folyósokon virágokat, díszeket, iskolatörténeti falitáblákat helyeztek el, amely családias hangulatot varázsol az épületbe. Felújították a szükség- tantermet, a gazdasági irodát, tóA kettőszáztizedik év Az iskola jövőre ünnepli 210. évfordulóját, ahová meg szeretnék hívni a volt diákokat. Az ünnepség megrendezése érdekében támogatókat keresnek, mivel ez alkalomra egy szép kiadványt is készítenek. Az ünnepségre a százéves épületet is rendbe szeretnék hozni, melyhez már megtették az első lépéseket. takarították a 30 éve nem használt pincét és az udvar felől új kaput készíttettek. A szünetekben kellemes zene szól, így a gyerekek a hangulatos környezetben vidám, kötetlen játékkal, beszélgetéssel tölthetik az időt. Az igazgató szerint a helyi lehetőségek mellett sokat köszönhetnek a több éves testvérkapcsolatuknak, a beocsini általános iskolának is, ahová minden évben meghívást kapnak. A kirándulások nagy előnye, hogy megismerhetik Jugoszlávia történelmi és földrajzi nevezetességeit, miközben élőben gyakorolhatják a nyelvet. A battonyai iskola ugyancsak viszont- látogatáson fogadja a beocsinból érkezőket. Idén szeptember 27-29-én például Budapestre és Szentendrére viszik el a beocsini tanulókat. A költségek előteremtéséhez a battonyai önkormányzat is segítséget nyújtott. A volt óvodások - balról jobbra - Pajkó Roland, Almási Ádám, Besenyei István és Oláh Bertold szeptembertől már a szerb iskola első osztályába járnak iwnwiiium»
