Békés Megyei Hírlap, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-20 / 220. szám

KÖRKÉP 2002. SZEPTEMBER 20., PÉNTEK — 7. OLDAL .BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI Minden az iskolákkal kezdődött A beocsini kapcsolat a szerb búcsún folytatódik A battonyai önkormányzat 1997-ben kötött testvér-települési együttműködést a Duna túl­oldalán, Növi Saddal szemben levő Beocsinnal, ahol viszonylag kis számú magyar anyanyelvű lakos él. A település vezetői és delegációi min­den évben kölcsönös programokat szerveznek és gyakran ellátogatnak egymáshoz. A beocsini delegációt a szeptember 21-ei szerb búcsúra is vendégül hívták. — Valójában a szerb általános iskola talált rá az ottani iskolára. Az intézmény jó partnernek bi­zonyult. Az évek so­rán élénk kapcsolat alakult ki a két város között. Beocsin egész más földrajzi adottságokkal ren­delkezik, mint Battonya. Az alföldi ember számára von­zóak a hegyvidéki látnivalók. Beocsinban található Közép-Európa legna­Tervek a gazdaság fejlesztésére Battonya és Beocsin testvérkapcsolatában a kultúra és a sport mellett jó lenne gazdasági téren is előbbre lépni - vélekedett a város elöljárója -, amely a korábbi embargó miatt nem jöhetett létre. Most remény mutatkozik - egy Battonyáról elszármazott vállalkozó koordinálásával - svájci-jugoszláv érdekelt­ségű mezőgazdasági termékfeldolgozó üzem kialakítására, amelynek hátteréről még folynak pénzügyi és szakmai egyeztetések. labdás lányok Battonyán is szerepel­tek. Az önkormányzat és delegációja a közeli napokban járt kint egy szüreti ünnepen, amely nagyon benső­séges, hagyományőr­ző rendezvény volt. A beocsiniek is rendsze­res látogatói a város­nak, így jelen voltak a gyobb cementgyára, amely a háború után viszontagságosán műkö­dött. Jelenleg francia tulajdonban van. A gyár lé­te meghatározó, mert erre épül a város gazdasá­gának jelentős része. Az emberek szőlő-, gyü­mölcstermesztéssel és halászattal foglalkoznak — válaszolta érdeklődésünkre Takács Dezső, Battonya polgármestere.- A települések együttműködésének egyik miniszterelnök battonyai látogatásán, illetve minden évben el­jönnek a városnapokra és más kulturális rendez­vényeinkre. A polgármester szerint a Duna túlpartján élők jó szívű, nyitott emberek, akikkel személyes ba­ráti kapcsolatok is kialakultak. Az együttműkö­déssel az iskola sokat nyert, de a városnak is jó hasznára válik. halasi mária Örökségi hétvége 22 kiállítóhelyen Békés megye 9 településének 22 kiállítóhelye tárja ki a kapu­it a hétvégén, és látogatható majd díjmentesen. Mindez a kul­turális örökség napja országos rendezvénysorozat keretében történik, melynek ez évi mottója: Múzeumok - előtérben a háttér. A szervezők kiállításokkal, zenei és kézműves­programokkal is várják az érdeklődőket. Békés megye Polgármesteri jogszabálysértés Az Európa Tanács az Európai Unió támogatásával 1991-ben ka­rolta fel a kulturális programot és felhívta a többi európai országot az immár European Heritage Day nevet viselő rendezvényben való részvételre. Két éve hazánkban a középko­ri templomok álltak a figyelem középpontjában, tavaly pedig az oktatás épületei. 2002-ben a mú­zeumok értékőrző műhelyeit mu­tatják be, Múzeumok - előtérben a háttér címmel. A kulturális örökség napjai ke­retében szeptember 21—22-én Békés megyében többek között kinyitja kapuit a gyulai vár belső tornya, a békéscsabai szlovák táj­ház, az orosházi zsinagóga és a vésztő-mágori történelmi emlék­hely is. A Békés megyei önkormányzat támogatásával megvalósuló ren­dezvénysorozat célja, hogy minél szélesebb réteget megmozgasson kulturális örökségünk megóvása érdekében. Az örökségi hétvége abban segít, hogy megismerhes­sük és megszerethessük közös értékeinket. A helyszínek: Munkácsy Mi­hály Múzeum, Békéscsaba; Csa­bai Tanya és Gabonatörténeti Ki­állítóhely, Békéscsaba; szlovák tájház, Békéscsaba; Munkácsy Emlékház, Békéscsaba; Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény, Dévaványa; vésztő-mágori törté­nelmi emlékhely; Erkel Ferenc Múzeum, Gyula; Wenckheim- Almásy kastély, Gyula; gyulai vár; Kisrománvárosi ortodox temp­lom, Gyula; megyei bíróság, Gyu­la; Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalom, Szarvas; tót- komlósi tanyamúzeum; Jantyik Mátyás Múzeum, Békés; Sárréti Múzeum, Szeghalom; református templom, Szeghalom; református gyülekezeti terem, Szeghalom; Nagy Miklós Városi Könyvtár, Szeghalom; Szántó Kovács Múze­um, Orosháza; orosházi zsinagó­ga; orosházi magtár. (Folytatás az 1. oldalról) Az ügyrend és a pénzkezelési szabályzat szerint viszont, az el­ső helyen utalványozó a polgár- mester, ellenjegyző a jegyző. Az érvényesítő (pénzügyi csoport- vezető) valamennyi utalványt el­látta kézjegyével. A pénztárbi­zonylatok esetében hasonló hiá­nyosságokat tárt fel a vizsgálat. A szigorú számadású bizonyla­tok nyilvántartását folyamatosan vezették, hiányosság viszont, hogy a bevételi és kiadási bi­zonylattömb átvételét a pénztá­ros aláírásával nem igazolta. A számvevő tanácsos kimuta­tása szerint sportcélra, ami nem kötelező önkormányzati feladat, tavaly március 19-e és november 9-e között - a kifizetés indokoltságát alá­támasztó bizonylat nélkül - mintegy ötmillió forintot fi­zettek ki a sport- egyesület elnöké­nek. A bizonylato­kat a jegyző utólag írta alá, s azo­kat nem nézte át. Elmondása szerint abban bízott, hogy a pol­gármester és a sportegyesület el­nöke a szükséges bizonylatokat csatolják. A pénztáros — aki csak 2001. június 28-ától látja el a pénztárosi teendőket — mintegy hárommilliót a sportegyesület el­nökének kérésére, a polgármes­terrel történt egyeztetés alapján fizetett ki. A jelentés szerint a polgármester idén, január 9-én 15 focistával — a 2001. évi önkor­mányzati költségvetés terhére mintegy ötmillió forintra — lab­darúgásra szerződést kötött. A pénztáros a bevételi pénztárbi­zonylatot az összeg befizetője- ként maga írta alá. Ugyanakkor a kiadási pénztárbizonylaton az összeg átvevőjének aláírása he­lyén a „Szerződés szerint” szö­veg szerepel. Kiadási bizonylat­ként a pénztáros - az utólag megkötött - 15 megállapodást csatolta. A számvevő tanácsos szerint az összeg kifizetéséről tudott a polgármester, akinek megállapodása a sportkör elnö­kével - az utólagos elszámolás­ról - ellentétes a Pénz- és Érték­kezelési Szabályzattal. Ebben ugyanis az utalványozó a polgár- mester vagy az általa felhatalma­zott személy, de mivel ilyen fel­hatalmazással más nem bírt a hi­vatalban, a polgármesternek kel­lett volna utalványoznia. A jegy­ző ugyan utalványozott helyette, ellenjegyzőként azonban nem írt alá senki. A szabálytalan utalványozásá­ért tehát személyes felelősség terheli dr. Rúzsa Györgyöt, de Szegedi Lajost is, mert utóbbi úgy utalványozta a pénztár kifi­zetési bizonylatot, hogy ahhoz érvényes bizonylatot nem csatol­tak! A számvevői jelentés kitér ar­ra is, hogy 17 hónap alatt két és fél millióval több költségtérítést fizettek ki a polgármesternek, mint ami megillette volna. Ezért felelősség terheli mind dr. Rúzsa Györgyöt, mind Szegedi Lajost. A jegyzőt azért, mert utalvá­nyozta az összeget, s a jogsza­bálysértést nem jelezte a képvi­selő-testületnek. A vizsgálat azt is kiderítette, hogy Rúzsa doktor 2000. au­gusztus 1-jétől összesen mintegy bruttó hárommillió hétszázezer forint költségtérítést vett fel, két és fél millióval többet, mint amennyit a törvény megenged. A számvevő tanácsos azt is megállapította, hogy 2000-ben több mint 17 millió forint pénz- maradvány volt. Ugyanakkor az önkormányzat a belvizes helyre- állításra mintegy 25 milliót ka­pott a Belügyminisztériumtól. 227 károsulttal kötöttek megálla­podást. Ennek alapján vissza nem térítendő támogatásként tíz és fél millió forintot fizettek ki, a kapott összeg 42 százalékát. Visszatérítendő támogatásra a vonatkozó képviselő-testületi határozat szerint senki nem tar­tott igényt. Amikor az önkor­mányzat a központi támogatás­ról elszámolt, a teljes összeget felhasználtként szerepeltette, amit egyébként a kitöltési útmu­tató megengedett. A testület a 17 millió forint pénzmaradványt felhalmozási célra kívánta fordí­tani, személyi tulajdonú ingatla­nok megelőző - prevenciós -, belvízvédelmi csatornák munká­inak fedezetére és egyebekre. Az összegből 2001-ben ilyen célra mindössze 10 milliót fizettek ki. A vizsgálat szerint a felhalmozá­si célú bevételek egyre nagyobb hányada a működési célú kiadá­sokat fedezte, igaz, az önkor­mányzat a vizsgált időszakban forráshiányos volt. Az önkormányzat 2000-ben a nemzetiségi iskola fenntartására pályázaton 15 millió forintot nyert. A vizsgálat megállapítása szerint ebből több mint 13 millió forintot jogosulatlanul használ­tak fel, ezért az összeget vissza kellett volna fizetni. A jogtalan igénybevételt a gazdálkodási fő­előadó nem jelezte, ezért felelős­ségét a számvevő tanácsos meg­állapította. Hirka Mihály azt is leszögez­te, hogy a polgármesteri hivatal nem rendelkezik SZMSZ-szel, s hogy az önkormányzat a vizsgált időszakban nem gondoskodott a polgármesteri hivatal és a hozzá­tartozó, részben önállóan gaz­dálkodó költségvetési szervek belső ellenőrzéséről, amiért az önkormányzatokról szóló tör­vény értelmében szintén személyes felelősség terheli a polgármestert. Hirka Mihály sem dr. Rúzsa György polgármes­ternek, sem Szege­di Lajos jegyzőnek a felelősségi záradékban foglal­takra reagáló írásbeli magyaráza­tát nem fogadta el. Ugyanis, bár a számvevői jelentés több pon­ton a polgármester és a jegyző személyes felelősségét állapítot­ta meg, dr. Rúzsa György a számvevő tanácsosnak írt levelé­ben arra hivatkozik, hogy a tes­tület, megismerve a jelentést és az ennek alapján készített intéz­kedési tervet, sem az ő, sem a jegyző felelősségét nem állapí­totta meg, sőt a polgármestert a 2001. évi munkájáért kéthavi ju­talomban részesítette. Csecserits Imréné, az Állami Számvevő- szék számvevő igazgatóhelyette­se dr. Rúzsa Györgynek címzett válaszlevelében azt írja, hogy el­fogadja a számvevői jelentésben feltárt hiányosságok megszünte­tésére összeállított intézkedési tervet, annak végrehajtásával a hibák megszüntethetők, a végre­hajtást viszont a későbbiekben ellenőrzik. Természetesen a jelentéssel kapcsolatosan dr. Rúzsa Györ­gyöt is megkerestük, aki a té­nyek tiszteletben tartását kérte, mondván, hogy „a tények ma­kacs dolgok, és az ÁSZ-jelentés tényeken alapul”.- Éppen ezért visszataszító­nak, s méltatlannak tartok min­den, a tényekkel ellentétes, azon túlmutató, a jelentéssel kapcsolatos, választási kam­pányfogásként felhasznált rém­hírterjesztést — tudatta dr. Rúzsa György. BOTH IMRE Egészségre nevelés Ladányban A körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskola hat éve tagja az Egészséges Iskoláért Hálózat Magyar- országi Egyesületének. A szervezet szeptember 19—22. között nagyszabású gyermekkonferenciát tart Kazincbarcikán, ahol Tasi Márta és Boconádi Zsuzsa, 8. a osztályos tanulók képviselik a ladányi Tüköry iskolát. A mostani gyermekkonferencia célja, hogy segít­se a hazai iskolák egészségre nevelését. Ez azért is fontos, mert idén ősztől a hatodik osztályban már kötelező az egészségtan tantárgy oktatása. Szintén az egészségre nevelés jegyében a ladányi iskolában minden év novemberében - így idén is - egészségnevelési hetet rendeznek. m A lakosságcserére emlékeztek Márványtáblát helyeztek el a közelmúltban Tót­komlóson, az evangélikus templom falán. A tábla az ötvenöt évvel ezelőtti eseményre, a lakosság- cserére emlékeztet szlovák és magyar nyelven. Tótkomlósról kitelepült galántaiak ajándékozták szülőhelyüknek. Az avatóünnepségre negyvenfős küldöttség érkezett a szlovákiai Galántáról Tót­komlósra. Az istentisztelet szlovák és magyar nyelven hangzott el. Énekekkel, imákkal, prédiká­ciókkal emlékeztek a közös ősökre, lelki öröksé­gükre, hitükre, fájdalmaikra, melyeket a politikai „mélyszántások” okoztak - írta a Komlósi Hír­mondó szeptemberi száma. K. E. A jelentést a testület többsége elfogadta A polgármester kifejtette: a jelentés megállapításait is­mertette a testülettel, azt a többség elfogadta. Elmon­dása szerint a vizsgálat szokványos, más önkormány­zatoknál is előforduló hiányosságokat, szabálytalansá­gokat tárt fel, amelyek a képviselő-testületi tagok több­sége által ugyancsak elfogadott intézkedési tervben foglaltak végrehajtásával orvosolhatók. Kerékpárút-avatás Sarkadon A Debreceni Magas-, Mély- és Útépítő Részvénytársaság kivite­lezésében, 110 millió 630 ezer forint bruttó beruházási költség­ből épült meg Sarkadon a Gyulai út és a Fekete-Körös híd közötti kerékpárút. A csaknem négy kilométer hosszúságú, turisztikai célt szolgáló, külterületi kerékpár­utat szeptember 20-án 14 óra­kor, rossz idő esetén szeptem­ber 21-én 10 órakor Domokos László, a Békés Megyei Terület- fejlesztési Tanács elnöke és Tóth Imre polgármester adja át. Az Anti úti sportpályán, a MOL- kúttal szemben gyülekeznek a kerékpártúra résztvevői, s az ünnepi beszéd elhangzása után, mintegy felavatva az átadott lé­tesítményt, Városerdőre kere­keznek. Augusztus közepe óta új veze­tője van a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ismertebb, az angol rövi­dítésből származó nevén: ITDH) Dél-alföldi Regionális Irodájának. Antovszki Anikó korábban már több évet dol­gozott a cégnél, s most Szat­mári János, a görögországi külszolgálatra távozott koráb­bi igazgató helyébe lépett. Békés megye- Szatmári János már eddig is so­kat elért a kapcsolatok építésében, én is ezt az utat szeretném tovább járni - mondta megkeresésünkre Antovszki Anikó. - A megyei vál­lalkozói szférával, a kamarákkal, ipari parkokkal, szakmai szerve­zetekkel, önkormányzatokkal si­keresen együttműködünk jelenleg is. Amint gyes után visszakerül­tem a céghez, azzal kezdtem a munkát, hogy körbelátogattam - és jelenleg is látogatom - partne­reinket; próbálom mozgásban tar­tani a kapcsolatokat. Továbbra is a külkapcsolatok segítéséért- Miben más a cég a korábbi tapasztalataihoz képest?- Amióta elmentem, rengete­get fejlődtünk, új adatbázist állí­tottak fel, nemrégiben új irodák nyíltak (Litvánia, Los Angeles, Chicago); a kereskedelmi szolgá­latokon kívül a szomszédos or­szágokban - Szlovákiában, Ro­mániában és Jugoszláviában - to­vábbi képviseletek szolgálják a partnerséget. Jelenlétük hangsú­lyosan mutatja, ezek a területek mennyire fontosak a magyar gaz­daság számára. Egyébként a világ 29 országában több mint harminc kereskedelmi szolgálati irodát működtetünk. Legfőbb feladatunk, hogy a be­fektetők felismerjék a régiónkban rejlő lehetőségeket, és működő tőkével települjenek a térségbe. Emellett a világból érkező ajánla­tokat is eljuttatjuk a megyei vál­lalkozóknak, a beszállítói megke­resésekben is nagy lehetőségek rejlenek. Új feladatunk a tőkekivi­tel elősegítése.- Korábban sok fórumot rendeztek céljaik elérésére...- Rendezvénye­ink továbbra is foly­tatódnak, lesznek átfogó, tájékoztató előadások egy-egy ország és hazánk gazdasági viszonya­iról, valamint kül­Célja, hogy munkájával hozzájáruljon a vállal­kozók külpiacra jutásához, a befektetők lete­lepedéséhez megyénkben D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET szolgálati képviselőink konkrét ajánlatokat is hoznak magukkal. A közelgő európai uniós csatlako­zás tükrében a kis- és középvállal­kozások számára felkészítő elő­adásaink is lesznek. Külföldre is szervezünk találkozókat, legköze­lebb Nagyváradon rendezünk üz­letember-találkozót: támogatá­sunkkal 14 vállalkozás tárgyal a romániai nagyvárosban. Jövőre szlovákiai bemutatkozási lehető­séget tervezünk a helyi vállalko­zók számára, az idei Csabai Vásá­ron megrendezett sikeres ma­gyar-szlovák üzletember-találko­zó folytatásaként. Szintén 2003- ban terveink közt szerepel egy né­metországi üzletember-találkozó megyei üzletemberek és lehetsé­ges német partnereik számára. Ezek a rendezvények segítik a me­gyei vállalkozások nemzetközi le­hetőségeinek kiterjesztését, a be­fektetések pedig a megye gazdasá­gi fellendülésének motorjaként funkcionálnak. Célom, hogy mun­kámmal hozzájáruljak a vállalko­zók külpiacra jutásához, befekte­tők letelepedéséhez megyénkben. V. J. Névjegy Született: 1971., Békéscsaba Család: férjezett, egy kislány édesanyja (Jázmin 2000-ben született) Tanulmányok: Széchenyi István Közgaz­dasági Szakközépiskola (1986-1990); Szolnoki Gazdasági Főiskola (1995— 1998, külgazdasági szakos közgazdász) Pálya: 1992 óta az ITDH alkalmazottja fontos lépése volt, hogy felkarolták a battonyai iskolát, így értékes tankönyvekkel, anyanyelvi kiadványokkal támogatják a helyieket. Más­részt, a kölcsönös látogatásokkal a gyerekek szá­mára nagyszerű lehetőség nyílik az élő nyelv gyakorlására. Ez meg is látszik a tanulmányi eredményeken, hiszen a tavalyi 8. osztályból is többen nyelvvizsgát tettek, és heten a budapesti szerb gimnáziumban tanultak tovább. A kultu­rális kapcsolat részeként a rendezvényekre mű­sorokat, kiállításokat hoznak, illetve a sportolók közül a beocsini kézi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom