Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-17 / 192. szám

T É R ■ K É P 2002. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT - 7. OLDAL «LAP LÖKÖSHÁZA A falunap(ok) programja Augusztus 19. 18.00 Határőrségi kutyabe­mutató 19.00 Kutyaszépségverseny 20.00 Fáklyás felvonulás 20.30 Tábortűz 22.00 Tűzijáték, diszkó a kis pályán A MÁSODIK LEGNAGYOBB. Ha Lökösháza, akkor vasúti határállomás, forgalmát tekintve - Hegyeshalom után - a második legnagyobb Magyarországon. MÁV-alkalmazottként, határőrként, vám- és pénzügyőrként sok helybeli köszönheti kenyerét, biztos megél­hetését a „határhelyzetnek”. Felvételünkön Meszesán László állomásfőnök Augusztus 20. 09.00 Kiállítás megnyitása az ál­talános iskola aulájában 09.15 Társastánc-bemutató ugyanott 10.00 Kispályás labdarúgó- torna (nevezés a hely­színen 09.30-ig, neve­zési díj: tombolatárgy) 10.00 Ügyességi versenyek gyer­mekeknek a kis pályán 11.00 Női kézilabdatorna (Nevezés a helyszínen 10.30-ig, nevezési díj: tombolatárgy) 13.30 Tizenegyesrúgó verseny 14.00 A falu legerősebb em­bere (Versenyszámok: fekvenyomás, petren- cerúd-kitartás, rönkdo­bás, traktor elhúzása, tejeskanna időre való elvitele stb. A verseny ifjúsági és felnőtt kate­góriában indul. A szü­netekben aerobic) 16.00 A nyugdíjasklub műsora 17.00 Táncos divatbemutató 17.30 Gyermekszépségverseny 18.00 Diszkó 19.00 Tombolahúzás (Fődíj: mountain bike kerékpár Tombolát a helyszínen lehet kapni, illetve elő­vételben a pizzériában) Hírek Corvus-Koráról Sikeres volt Corvus-Kora Róbert- nek a békéscsabai TIT-székház- ban rendezett kiállítása: dr. Kin­cses László főorvos és dr. Bisztray Tamásné két festményt vásárolt a lökösházi alkotótól, aki - némileg megtoldva a képek árát -100 ezer forintot fizetett be közhasznú egészségügyi célra a Pándy Kálmán Alapítvány szám­lájára. Corvus-Kora Róbert két, 9x5 méteres történelmi tablóját, a Magyarok honfoglalását és az István megkoronázását augusz­tus 31-én, Medgyessy Péter mi­niszterelnök látogatása alkalmá­ból Battonyán, a József Attila Művelődési Központban láthat­ják az érdeklődők. A lökösiek szeretik a futballt Varga István edző: nem engedjük megszűnni a szakosztályt A lökösházi sportegyesületben hajdanában labdarúgó-, asz­talitenisz-, kézilabda- és sakkszakosztály is működött. Az utóbbi egy-másfél évtizedet a labdarúgó-szakosztály élte túl, fenntartója a Haladás SE-ből alakult községi sportkör, melyet jelenleg ideiglenes vezetőség irányít. Varga István edző szerint a tele­pülésen a labdarúgásnak van a legnagyobb hagyománya, mindig is ez a sportág volt a legnépsze­rűbb. A legnehezebb helyzetek­ben is akadtak rajongók, sportba­rátok, akik fölvállalták a labdarú­gás ügyét.- Korábban két alkalommal is harmadik helyezést értünk el a megye háromban, ezek voltak az eddigi legjobb eredményeink - mondja, majd sorolni kezdi a je­lenlegi támogatókat: az önkor­mányzatot, Ambarás Ferencet, Kora Róbertét, a két László Lász­lót, Borsi Imrét, Telek Jánost, Vá­sárhelyi Györgyöt, Pál Jenőt és másokat, köztük az adójuk egy százalékát felajánló lökösieket.- A gyermek, a serdülő, az if­júsági és a felnőtt labdarúgóink száma mint­egy nyolcvan. Azon túl, hogy nem en­gedjük meg­szűnni a szakosztályt, igen fontos szempontnak tartom a fia­talok egészséges életmódra neve­lését. Minden körülményt egybe­vetve, nem tartom kizártnak, hogy községünknek - hosszabb távon - megyei másodosztályú csapata legyen - mondta biza­kodva. Tanulni: nyolcadikig és tovább Tizenhét családban élnek, valamennyien Jakabok Jók és kevésbé jók, „a” osztály, „b” osztály tudatosan szétvá­logatva. Differenciált foglalkozás a tanulókkal, hogy minden diák a tőle elvárható maximumot nyújtsa — kétségtelenül lé­tezik ilyen szakmai álláspont. A mindenkori „b” osztályba sorolt diákok szülei, főleg ha egy nemzeti vagy etnikai ki­sebbséghez tartoznak, elsősorban nem szakmai oldalról kö­zelítik meg a kérdést — derül ki a lökösházi cigány kisebbsé­gi önkormányzat alelnökének, Jakab Évának a szavaiból. Jakab Éva elmondása szerint a 76 fős lökösházi cigányság min­den tagja rokonságban áll egy­mással.- Tizenhét családban élünk, valamennyien Jakabok vagyunk - mondja. - Szeptembertől 36 óvodással és általános iskolással számolunk. Az idén két végző­sünk volt a nyolcadikban, mind­ketten tovább tanulnak: a fiú mezőgazdasági gépszerelői, a leány pedig egészségügyi pályát választott. Ónkormányzatunk támogatni kívánja őket, mint ahogyan korábban a Battonyára járó középiskolásunkat is támo­gatta. Minden évben hozzájáru­lunk az általános iskolások beis­kolázásához, az étkeztetésüket is a cigány önkormányzat fizeti. Rendkívül fontosnak tarjuk fia­taljaink tanulását, mert csak ak­kor boldogulhatnak az életben, tudást, illetve szakmát szerez­nek. Sajnos, ősztől azt tervezik az általános iskolában, hogy erős és gyenge osztályokat hoz­nak létre. Mivel a cigány gyere­kek általában kevésbé jó tanu­lók, olyan látszata lesz a dolog­nak, hogy származási alapon történik a csoportok ki­alakítása. Ez­zel nem ér­tek egyet, én annak idején például egy osztályba jártam a ta­nácselnök­nek, a téeszelnöknek és az isko­la igazgatóhelyettesének a fiá­val. Ilyen megkülönböztetés, mint amit most terveznek, ko­rábban nem volt, ezt jeleztem az igazgató úrnak is, és a polgár- mester úrnak is. Elmondtam: több szülő kijelentette, hogy ha megtörténik az elkülönítés, nem engedi iskolába a gyermekét. Én úgy gondolom, az iskola arra hi­vatott, hogy csökkentse a gyer­mekek közötti különbségeket, hogy valamennyi tanulóját eljut­tassa a nyolcadikig, és tovább. Kisebbségiként, a faluért A lökösházi általános iskolá­sok az alsó tagozat 2-3-4. osztá­lyában kötelező jelleggel tanul­ják a román nyelvet, a felsősök pedig választhatják. Szántó György, a román kisebbségi ön- kormányzat elnöke ezt azért tartja fontosnak, mert a nyelv- ismeret megkönnyítheti a fiata­lok későbbi munkába állását: a vasútnál, a vám- és a pénzügy- őrségnél, a határőrségnél egy­aránt jó néven veszik, ha a fel­vételre jelentkező beszéli a szomszédos ország nyelvét. Szántó György kétegyházi szüle­tésű, a román nyelv ismeretét ott­honról hozta. Lökösházára nő­sült, s a hetvenes évek elejétől él itt a családjával.- Lökösházán hányán vallják magukat románnak?- Körülbelül ötvenen lehe­tünk, huszonöt-harmincan írjuk és olvassuk is a román nyelvet. Ami a nyelvtudást illeti, hadd je­gyezzem meg, hogy vasutasként Kürtösön dolgozván, a románt sok lökösi magyar is elsajátította.- A kisebbségi önkormányzat­ban mindenki tud románul?- Öttagú a testületünk, hár­man vagyunk a nyelv birtokában. A másik két tag, az iskolaigazgató, Gulyás Szabó Géza és helyettese, Dorkóné Nyári Ilona pedig elis­meri a kultúránkat, szokásainkat, hagyományainkat. Ezt a felállást azért tartom szerencsésnek, mert az iskola segítségével eredménye­sen tudunk pályázni a gyermekek részére meghirdetett programok­ra. Lökösházának igen jó kapcso­lata van az Arad megyei Kisiratos- sal, illetve annak általános iskolá­jával. Az idén szerveztük a tizedik csereüdülést, most mi utaztunk hozzájuk. Jóvoltukból bejártuk a Székelyföldet, voltunk a Békás­szorosban, Szovátán. A csoport­ban 18 gyermek és 6 felnőtt kapott helyet. A gyermekek közül hár­mat a román kisebbségi önkor­mányzat delegált: kettő a román nyelv tanulásában jeleskedett, egy pedig a népi táncban érte el a legjobb ered­ményt.- Hogyan tudják megol­dani a nép­tánc oktatá­sát?- A korábbi fiatal néptáncosunkat, aki Elekről járt át, elszólította a munkája. Most a gyulai Rúzsa János, közismert nevén Mitica foglalkozik a csopor­tunkkal, nagyon jól és nagyon eredményesen. A kétegyházi néptánctáborban minden évben részt veszünk tíz-tizenkét fővel, az idén pedig itt, Lökösházán rendez­tük meg február 28-án a román tannyelvű iskolák részére a Far­sang Kupát: tizenhárom községből 98 gyermek és mintegy 60 kísérő vett részt a tornán. Az államtól, il­letve az országos önkormányza­tunktól kapott pénznek mintegy 90 százalékát a gyermekekre for­dítjuk, az önkormányzat tagjai nem vesznek fel tiszteletdíjat.- Tervei?- Mindenekelőtt örülök annak, hogy az őszi választások után is lesz román és cigány kisebbségi önkormányzat Lökösházán, az er­re vonatkozó igényt mindkét ki­sebbség határidőre benyújtotta. Voltak, vannak és lesznek terveim. Az Akácfa utca betonjárdát kapott, jelenleg a Toldi utca sarkán igyek­szünk kiépíteni egy autóbuszmeg­állót. A Volán, a rendőrség a köz­útkezelő a közös bejárás során megállapította, hogy jogosan kér­jük, mert a meglévő megállók messzebbre vannak egymástól 250-300 méternél. Ezt követően szeretnénk elérni azt, hogy vala­mennyi autóbusz álljon meg a vas­útállomáson is. Legalább négy éve kérem, hogy helyezzünk ki egy se­gélyhívó telefont a volt állami gaz­daságba, azaz Bréda majorba az ott élő nyolcvan embernek. Ha is­mét bekerülök a testületbe, előve­szem az ilyen alvó ügyeket - vála­szolta Szántó György. A nagycsaládosoknak Lökösházán 1991-ben hozták létre a nagycsaládosok egyesü­letét tíz család részvételével. Jelenleg 89 család szerepel az egyesület nyilvántartásában. A viszonylag nagy számnak az a magyarázata, hogy „egyszülős” családok is kérhetik az egyesü­letbe való felvételüket - tudtuk meg Bagyinka Jánosné egyesü­leti elnöktől.- Jelenleg 284 gyermekünk van, csecsemőkortól 18 éves ko­rig. A közelgő iskolakezdés al­kalmából felvettük a kapcsola­tot a békéscsabai Barát Papír Kft.-vel, segítségükkel nagyke­reskedelmi áron, 20 százalékos kedvezménnyel oldottuk meg a tanszervásárt. Ez gyermeken­ként mintegy 1500 forint megta­karítást jelent, amit ezúton is szeretnék megköszönni a kiti­nek. Bagyinka Jánosné azt is el­mondta, hogy az egyesület már megkezdte a karácsonyi felké­szülést. A gyermekek által készí­tett kézműves tárgyakat a műve­lődési házban kívánják kiállíta­ni, mindenki örömére. Az oldal a Lökösházi Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette és fotózta: Ménesi György Akadálymentesen sokkal könynyebb! A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete lökösházi cső portjának vezetője Bozó Mihályné. Amikor elindultam, hogy fel keressem Jókai utcai családi házában, a faluban jó néhány ke rekes székben üldögélő vagy azzal közlekedő helybelit láttam. Bozó Mihálynétól megtudom, ---------------------------------------------­ho gy körülbelül tíz éve működik a csoportjuk. Voltunk már négyszázan is - mondja -, de miután egyesek megkapták, amit megkaphattak, kettőszázhatvanhármán marad­tunk. Eredményesen intézzük a vissza nem térítendő, személyen­ként 150 ezer forintos lakását­alakítási támogatásokat. Egyszer az országos elnökünk, dr. Hegedűs Lajos, amikor itt járt Lökösházán, megjegyezte: van olyan város, amelyikben nincs annyi mozgás- korlátozott, mint a mi falunkban. Erre én úgy válaszoltam, hogy ott nem dolgoztak annyit az emberek, nem nyomorodtak meg annyira a Lénárd Andrási agyvérzésből visszamaradt bénulás kényszeritette tolószékbe 13 évvel ezelőtt A gáz­munkában, mint nálunk. fűtést az egyesület segítségével sikerült megoldania. A férfi mögött felesége és Bozó Mihályné látható gatáshoz. Az egyik évzáró vacso­rán elnök asszonyunk tréfásan úgy fogalmazott, hogy meglehetősen jól táncolnak a lökösi mozgáskor­látozottak. Nem vagyunk halottak, még élünk, tromfoltam nevetve.- Mit tart a csoport legnagyobb eredményének?- Azt, hogy a gázprogramból nem maradtak ki az egyedülálló, idős mozgáskorlátozottak. Igaz, nem lett mindenkinek elég a pénz, de a hiányzó összeget könnyebb volt pótolni, mint az egészet előteremteni. Aztán van­nak combnyaktöréses betegeink: csúsznak, másznak, elesnek. Ne­kik a fűtésen kívül arra is szüksé­gük van, hogy megtörténjék a la­kásuk akadálymentesítése.- És megtörténik?- Ha arra gondol, hogy tagjaink rendeltetésszerűen használják-e fel a támogatást, elmondhatom, hogy Lökösön nem tapasztaltunk visszaéléseket. Pestről is ellenőriz­ték a tagjainkat szúrópróbaszerű­en, s mindent rendben találtak. Társasági élet a klubban A lökösházi vasutas nyugdíjas­klub 1999. augusztus 3-án ala­kult 37 taggal. A jelenlegi taglét­szám 120, de már nem csak volt vasutasok látogatják a klubot. A megtett útról Hegedűs Sándor klubvezetővel beszélgettünk. Hegedűs Sándor elmondta: mára olyannyira nyitottá vált a klub, hogy szép számmal vannak aktív korú tagjaik is.- Mivel magyarázható a klub népszerűsége? — Ezen én is sokat gondolkoz­tam. Az egyik ok az lehet, hogy Lökösházán lényegében a mi klubunk az egyetlen, társasági életet folytató egyesület; összejö­veteleinket heti rendszerességgel tartjuk. A népszerűség másik okát abban látom, hogy nagyon lelkes és nagyon-nagyon jó han­gú tagokból két éve megalakult a nótakörünk, zömmel hölgyek­ből. Mindösz- sze három fér­fi énekesünk van, a citerakí- séretet pedig én adom, s re­mélem, egy­szer lesz egy citerazeneka- runk is. Gyak­ran fellépünk, a helyi rendezvé­nyeken szinte mindig.- Milyen egyéb programokat szerveznek? — Az idén voltunk például Kis- iratosan, s az ottani nyugdíjasklub segítségével eljutottunk a gyönyö­rű mácsai arborétumba. Kirándul­tunk Ópusztaszerre, Esztergom­ba, de onnan átmentünk Szlováki­ába is. Legközelebb, augusztus 26-án a gyulai várfürdőben, ké­sőbb pedig Gyopároson szeret­nénk eltölteni egy kellemes napot - válaszolta Hegedűs Sándor. — Eddig hányán kaptak támo- . gatást?- Háromszázötvenen, de ebben a számban nincsenek benne azok, akik az idén jutottak hozzá a támo­Jakab Éva S/W 10 (A OKI A

Next

/
Oldalképek
Tartalom