Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-17 / 192. szám
8. OLDAL - 2002. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT INTERJÚ ÍBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Nem szereti a „hátrányos helyzetű” szlogent Gyulai az USA-ban Más országból lehetetlen kolbászt bevinni Állami kitüntetésben részesült a békéscsabai népművelő-szociológus Közösségfej lesztéssel foglalkozik harminc éve. Tegnap Bessenyei György-díjjal tüntette ki a kulturális miniszter az Ipar- művészeti Múzeumban. Pocsajiné Fábián Magdolnával, a Békés Megyei Művelődési Központ népművelő-szociológusával ebből az alakalomból beszélgettünk. Budapest— Békéscsaba- Mivel foglalkozik egy közösségfejlesztő? — Napról napra változó korban élünk, amiben az a legfontosabb, hogy megtanuljuk érvényesíteni az érdekeinket. Néhány éve én is meglepődtem volna sa- Pocsajiné ját magamon, hogy ma a Nemzeti e-mailt küldök és mobil- telefont használok. A mi szerepünk az egyes emberek és közösségek segítésében, tanácsadásában rejlik. Nemrég Kötegyánban végeztünk felmérést az ott élő emberek problémáiról és jövőképükről. Ezután beszélgettünk a település vezetőivel is. Bizonyára nem tudatosan, de elindítottunk ezzel egy folyamatot. — Mennyire fogékonyak Békés megye lakói ezekre a változásokra? — Nem szeretem használni a sokszor hallott „hátrányos helyzetű” szlogent. Rengeteg ötletük és nagy kitartásuk van az itt élőknek, csak a lehetőségek mások; Az építkezés folyamata ezért taFábián Magdolna tegnap az Iparművészeti Múzeumban vette át a Bessenyei György-díjjat Vass Lajostól Kulturális Örökség Minisztériumának közigazgatási álamtitkárától fotós kerék ágnes Ián nem olyan látványos, mint az ország más részein.- Hogyan jutott el odáig, amit most csinál?- Először a békési művelődési központban dolgoztam, ahol az ifjúsággal és a cigány kultúrával foglalkoztam. Létrehoztuk a Dankó Pista Klubot, programokat, rendezvényeket szerveztünk. 1983-ban a megyei művelődési központba kerültem, hiszen a munkámba egyre több módszertani elem kerül: hogyan kell közösséget formálni, hogyan javítható az életminőség egy adott településen. Ezután tanfolyamokat, képzéseket kezdtünk szervezni a művelődési központok dolgozóinak. Mostani feladataim közé tartozik az is, hogy segítjük a megyében működő civil szervezeteket. Konferenciákat tartunk, megtanítjuk a pályázatírás szabályait. Törekszünk arra is, hogy elfogadtassuk az Európai Unió régiós és kistérségi gondolkodását.- Mennyire jellemző a munkájára a menedzserszemlélet?- A kultúra nem tud megélni saját erőből, anyagi támogatásra szorul. Ennek ellenére egyensúlyt kell tartani a befektetői érdek és a hagyományőrzés között. Örök kérdés, áru-e a kultúra? Nehéz közvetlenül eredményt mérni, hiszen a kultúra az emberek életminőségét határozza meg.;- Mekkora mozgásterük van ti művelődési házaknak?- Természetesen meg kell felelni a fenntartói jogkörrel rendelkező önkormányzatok elvárásainak. A költségvetés gyakorlatilag a rezsire és a munkatársak fizetésére elég. A tartalmi munka költségeit önerőből kell megteremteni.- Milyen esélyekkel indul ma egy művelődésszervező?- Szinte minden főiskolán és egyetemen oktatnak már művelődésszervezést, ami egyfajta felhígulással jár. A művelődési házak kevés munkatárssal dolgoznak, ezért érdemes több lábon állni, szakterületre specializálódni. Úgy gondolom, azok a szakemberek, akik naprakészek és folyamatosan képzik magukat, talpon tudnak maradni.- Ha már a közösség- fejlesztésről beszéltünk, mekkora hatása van Békéscsaba életére az, hogy főiskolája van?- Lehetne jóval nagyobb is. Egy város jellegét alaposan meghatározza az értelmiség jelenléte. Gondoljunk csak Szegedre! Békéscsabán jelenleg pénzügyi-gazdasági jellegű képzés folyik, talán ebbe az irányba lehetne tovább lépni. A tanítói szak elköltözteté- sét egyébként kizárólag politikai kérdésnek tartom.- Ahogy beszél, úgy tűnik, szívügye a munkája.- Érzelmi elkötelezettség nélkül nem lehet emberekkel dőlünk Hogy lehetnék meggyőző, __________________________CSICSELV ZOLTÁN Eg y USA-ban készült fotó tanúsága szerint gyulai kolbászt — pontosabban Gyulai kolbászt — ott is lehet kapni, mi több, valahol New York környékén készítik. Tud- nak-e erről a Gyulai Húskombinát Részvénytársaságnál? Gyula Hamar kiderült, hogy Zám András, a Gyulai Húskombinát Rt. vezérigazgatója ismeri a gyártót. (A vezérigazgató egyben a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnökségének tagja, az ő feladta az európai szakmai szövetséggel való kapcsolat tartása.) — A hatvanas évek végén, a hetvenesek elején a Bende & Son Salami Co. megkeresett bennünket az ottani közös gyártás ötletével - emlékezik vissza Zám András. - Az üzlet végül nem jött létre. Nem zárom ki, hogy a „Gyulai” márkanevet jogszerűen használják. Ugyanis ott nincs védjegyoltalmunk, s ha ők levédették, e néven forgalmazhatják is a terméküket. Gyuláról sohasem szállítottunk kolbászt az Amerikai Egyesült Államokba, ugyanis az általuk előírt, közismerten igen szigorú beviteli — élelmiszeregészségügyi — követelményeket kolbászok esetében nem lehet teljesíteni. Ezért sem merült fel a márkanév oltalom alá helyezése. Szállítottunk viszont korábban kolbászt Brazíliába, Argentínába. Mostanában például Japánba, Dél-Koreába exportálunk.- Úgy hallani, mostanában ezek jó piacnak számítanak a hússzakmában. — Három éve vagyunk ezeken a piacokon, melyek - azt kell mondjam - mára legyengültek. ÉLJ. VI® V‘ * * . f WirBibf (ameríkaiúétírat S7éHhTJ^TfiJM5íí'kő!6ász” rejtőzik ádfszes csonkpásban i - magyar márkaként jelölve
