Békés Megyei Hírlap, 2002. július (57. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-05 / 155. szám

4. OLDAL — 2002. JÚLIUS 5., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP KÓRUSHANGVERSENY ORGONÁVAL. A zenei napok hagyományaihoz hűen július 3-án nagy érdeklődés mellett orgonás kórushangversenyt tartottak Békésen, a református műemléktemplomban. Az est szólistája a Filharmónia Kht. Békés megyei irodája közvetítésével Teleki Miklós orgonaművész volt, aki Walther, Bach és Boelmann műveit játszotta igényes interpretációval. A 35 éve működő szegedi Bartók Kórus nem először vett részt a zenei napokon. Rozgonyi Éva Liszt-díjas karnagy vezetésével több ízben nyertek dijat a tarhosi kórusversenyeken, és karnagyukkal az együtt eltöltött 30 év alatt számos külföldi versenyről győztesként térhettek haza. Békési műsorukon Palestrina, Byrd, Bruckner és Mendelssohn művei mellett Britten, Kodály és a kortárs kórusirodalom válogatottan szép alkotásai szólaltak meg az amatőr együttes emlékezetes előadásában iwfotó! lehoczky péter A legnagyobb polgárőrség Tótkomlóson 1996 végén ala­kult meg a Komlós Bűnmeg­előzési és Önvédelmi Egyesü­let. Az akkor még csak 37 fős civil szervezet ma már 118 pol­gárőrt tudhat a soraiban, ezzel a megye legnagyobb létszámú polgárőr egyesületévé vált. Tótkomlós A szervezet működéséről a kép­viselő-testület a július 3-ai ülésen hallgatott meg beszámolót. A polgárőr egyesülethez megalaku­lása után csatlakoztak önkéntes rendőrök, mezőőrök, a honvéd­ség hivatásos állományú tagjai, civil foglalkozású lakosok és a vadásztársaság tagjai. A komlósi egység kezdeményezésére 2000- ben Békéssámsonban is megala­kult a polgárőrség, ami szintén a Komlós Bűnmegelőzési és Önvé­delmi Egyesülethez tartozik. Matajsz András elnök beszá­molójából kiderült, hogy a pol­gárőrök a rendőrökkel együtt­működve dolgoznak. Figyelő- szolgálatot tartanak, hatósági ta­núként is számíthatnak rájuk. A postásoknak a nyugdíjkifizetés­kor segítenek. Éves szinten 2340 óra szolgálatot teljesítettek. K.E. Két határátkelőt A tervezett határátkelőktől, a hidakon át a vasúti sorompókig sok minden szóba került azon az okányi tanácskozáson, ahol Vantara Gyulával, a Békés Me­gyei Állami Közútkezelő Kht. ügyvezető igazgatójával talál­koztak a körös-sárréti és a bé­kés-bihari polgármesterek. Okány- Nem a közútkezelő dönü el, hol lesznek új határátkelők. Ha a fel­sőbb vezetés a határátkelőhelye­ket kijelöli, akkor a pénzt is hozzá­rendeli. Az itt jelenlévők Körös- nagyharsánynál szeremének ha­tárátkelőt nyitni, valamint Geszt­nél kishatárforgalmat, ahol a sze­mélygépkocsival és kerékpárral közlekedők reggel 8 órától sötéte­désig léphetnék át az országhatárt — közölte Vantara Gyula, a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. ügyvezető igazgatója. A két térség közlekedésében jelentős szerepet tölt be a Sebes- Körös híd, a Berettyó híd és a gyomai Hármas-Körös hídja. Szintén sokan használják a Fe­hér-Körösön és a Fekete-Körö­sön átívelő hidakat is. Utóbbi kettő műszaki emlék, mivel a századfordulón épült.- Nagyon fontosak a külön­böző szintű vasúti átjárók. Bé­kés megyében ezen a téren a helyzet jó. A vasúti fénysorom­pó jelzéseit sokan figyelembe veszik, ezért az utóbbi másfél esztendőben kevés ilyen jellegű baleset történt — mondta Vantara Gyula. _______eb. Csak profi projektek hoznak pénzt Az előbbre lépéshez nélkülözhetetlen a térségi együttműködés Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltétele­ként országosan el kell készíteni a Nemzeti fej­lesztési tervet. A program keretében 2004 és 2007 között 1000-1500 milliárd forint támoga­tás érkezhet Magyarországra. Ezek a támogatá­sok ott vehetők igénybe, ahol az egy lakosra eső nemzeti össztermék nem éri el az európai­nak a 75 százalékát. A körös-sár­réti térség már most azon fárado­zik, hogy élhessen ezzel a lehető­séggel. A témában a közelmúltban Szeghalmon a Nemzeti fejlesztési terv egyik munkatársával talál­koztak a térség polgármesterei. Szeghalom — Annak lehetőségét kell megtalál­nunk, hogy az Európai Unió alap­jait térségünkben miként lehetne felhasználni. El kell dönteni, hogy a térségnek mi a fontos, és rangso­rolni kell. Azokat a projekteket, amelyek már megvannak, egy adatbázisba kell gyűjteni. A társulás alapvetően fontos szerephez jut az európai uniós támogatá­soknál. Ezért a térségnek a lehető legfelkészülteb­bé kell válnia ahhoz, hogy ebből profitálni tud­jon. Olyan térségi projektirodára lesz szükség, ahol komoly munka folyik azért, hogy a Körös- Sárrét kedvezményezetté váljon. A Nemzeti fej­lesztési terv stratégiaként elkészül, az operatív programot viszont itt kell létrehoznunk a hátrá­nyos helyzetű vidékünkről. Ha ezt profi módon nem dolgozzuk ki, akkor nem lesz meg a támoga­tásra beadható projekt. Tehát itt kell nekilátni a problémák megoldásához, mert csak így jön a pénz - hangoztatta Veress József, a Nemzeti fej­lesztési terv egyik készítője, aki az áprilisi válasz­tásokon az MSZP színeiben országgyűlési képvi­selőjelöltként indult a Körös-Sárréten. A tanácskozáson többször elhangzott, hogy a Körös-Sárrétnek szüksége lenne egy olyan em­berre, aki — ha a helyzet úgy kívánja — három hé­ten át Brüsszelben, egy héten át Budapesten dol­gozik a térség érdekében. Képviselet Brüsszelben?- A mi gondunk, problémánk nem érdekel másokat. Azo­kat nekünk kell megfogalmazni, és a kész anyaggal ko­pogtatni! Ha Brüsszelben nincs egy emberünk, aki ben­nünket ott képvisel, akkor az európai uniós támogatások terén nem jutunk előrébb. Kaposvár, Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, mind azért fejlődött látványosan, mert Brüsszelben ott volt a képviselőjük. A mindenkori kormány mindenki érdekeit képviseli, a mi emberünk vi­szont csak bennünket. Ha ezt nem lépjük meg, lemara­dunk a ,,kocsiról”. Vannak fiatal szakemberek, akik erre szakosodnak: eladják tudásukat. Ma már kevés az az üzenet, ami interneten vagy telefonon érkezik. Hamarabb kell lépni ahhoz, hogy az eredmények jöjjenek - vetette fel Kaszai János, Vésztő polgármestere. — Nagyon jó lenne, ha Brüsszelben is lenne képviselőnk. Erre Ladány és a többi település is hajlandó áldozni. Ugyanakkor a térségben a gaz­dasági fogadókészségnek is létre kell jönnie. Meg kell találni azokat a vállalkozókat, akik élni tud­nak az Európai Unió lehetőségeivel - közölte Böjti János, Körösladány polgármestere. A körös-sárréti településvezetők egyetértettek abban, hogy az előbbre lépéshez fejleszteni kell az alkalmazotti létszámot, s hogy a térségfejlesztési megbízottnak a térség emberének kell lennie. Ezért hamarosan rendkívüli ülést tart az Észak-Békés Me­gyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás, ahol ennek a munkának és a bérezésnek megfogal­mazzák a konkrét feltételeit. magyari barna Megkérdeztük olvasóinkat Mit gondolnak a búzafesztiválról? Zsiga Istvánná, csorvási nyug­díjas:- Soha nem hagynám ki. Minden évben eljövök megnéz­ni a csorvási ara­tóversenyt. Na­gyon szépnek és hasznosnak tar­tom a búzafesztivált, amely szá­momra nosztalgikus emlékeket idéz. Nehéz kenyérkereset az ara­tás. A fiatalok már nem tudják, hogy mi mindennel járt, amikor nappal a nagy melegben a táblán kellett izzadni, éjjel pedig mindenki ott aludt a boglya tövében. Jó, hogy ma már nem kell így dolgozni, ám a hagyományokat nem szabad elfe­lejtenünk. Ezért is elismerésre mél­tó, hogy az önkormányzat felvállal­ta és megrendezte ezt a napot. László Pálné, csór­ván nyugdíjas: — Már na­gyon vártam, hogy megren­dezzék a csor- vási fesztivált, mert jó vissza­emlékezni a régi időkre. Valamikor én is dolgoztam cséplőgépnél, és fiatalon részt kel­lett venni az aratásban. Nehéz volt abban az időben, mert a szegény embereknek nagyon kemény munkával kellett megkeresni a ke­nyerüket. Szerencsére az emberek többsége már csak a múzeumok­ban lát ilyen eszközöket, de nem szabad elfelednünk a múltat. Az aratófesztivál jó alkalom arra, hogy a fiatalok is értékelni tudják a munkát és a hagyományokat to­vábbadják az ő gyermekeiknek. |jj§§ PripponGyöigyné, Igl kétegyházi ÉpjE nyugdíjas: ■i - Nagy izga­lommal vártam a csorvási feszti­vált, mert első alkalom, hogy magam is vállal­koztam a részvétebe. A cséplőgép­hez szegődtem törekszedönek. Bár ezt sosem csináltam, de a még idősebbek elmondásaiból tudom, hogy mit kell tenni. Gyerekként, amikor vittük az ebédet az aratás­hoz láttam, ahogy a felnőttek dol­goztak. A cséplőgép mellett sokkal nehezebb a munka, mert a meleg­ben a száraz búza nagyon porol. A cséplési bemutató után remélem, a fiatalok is értékelni tudják a pa­raszti életet. A bemutató segít megismerni a múltat. Sok munka és gyakorlás Budapesti országos bajnokság: első helyezés. Szegedi Aranyhaj- verseny: második. Budapest Dcsi-kongresszus: első. Mészáros Délia kozmetikus tanuló néhány hónap alatt szerzett „trófeái”. Békéscsaba- Szarvason közgazdasági szak- középiskolát végzett, most mégis kozmetikusnak tanul. Hogyan egyeztethető össze a két pálya? — A szüleim kívánságára még a külkereskedelmi főiskolán is elvégez­tem egy évet - nevet Mészáros Délia.- A kozmetikusság mindig is jobban vonzott a számoknál. Egy ideig még kerestem az utamat, letettem a kö­zépfokú nyelvvizsgát, majd admi­nisztrátorként dolgoztam. Nem bá­nom, hogy érettségi után nem azon­nal folytattam a békéscsabai Kós Kár­oly Szakképzőben a tanulmányai­mat, így kellő érettséggel bírok. — Ha nem lehetne kozmetikus, mit választana?- Valószínűleg a fotózást, de min­denképpen olyan pályát, ahol emberek­kel fo^alkoáiatok, és ami kihívást jelent.- Elsős létére sorra maga mögé utasította a versenyeken a máso­dikosokat. Mi a titka?- Nincs itt semmiféle titok. Na­gyon sok munka és gyakorlás áll a si­ker mögött. Természetesen a felké­szítő tanáron is sok múlik, én is so­kat köszönhetek Kovács Barbará­nak. Egy jó modell szintén sokat szá­mít. A versenyeken Matkócsik Mari- annt sminkelem, aki remek adott­sággal bír, nagy a szeme, telt az ajka.- Ha végzett Békéscsabán, mik a további tervei?- A budapesti vagy a pécsi koz­metikus szakoktató főiskolán sze­retnék továbbtanulni. Ha belé­pünk az Európai Unióba, valószí­nűleg csak szakirányú, felsőfokú végzettséggel vagy mestervizsgá­val oktathatunk. Jövőre követem a párom, Bükkszékre költözöm. FEKETE Q. KATA Településeink krónikája Nagybánhegyesi beruházás Nagybánhegyes képviselői legutóbbi ülésükön döntöttek arról, hogy a ta­valy megkezdett ravatalozó felújítását tovább folytatják. A képviselői tisz­teletdíjakból eddig megvalósult a tetőszerkezet cseréje, míg idén a burko­latot és a ravatalozó oldalfalát szeretnék átalakítani. A tervek szerint az épület kívül-belül új festést kap, az oszlopokat tartós lábazati anyagokkal vonják be, valamint a korábbi vasajtók helyére minden irányból nyitható új, korszerű faajtókat készíttetnek. Mindez lehetővé teszi, hogy az el­hunyt a szertartás végéig az épületben maradhasson. Kedvező még, hogy a korábban betervezett költségekkel, a kedvezményes anyagvásárlás mi­att takarékoskodni tudtak, így ezen összegen belül idén felújíthatják a polgármesteri hivatal folyosójának burkolatát is. __________________iy Mozgás korlátozottak évnyitója A Békés Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesület mezőkovácsházi csoportjának vezetősége a napokban kihelyezett ülést tartott Pusztaottlakán. Szekeres Lajosné elnök elmondta, hogy az összejö­vetel ilyen formában történő megrendezésének célja, hogy közelebb kerülhessenek a vidéken élő tagokhoz, akik körülményeik és utazá­si nehézségek miatt nem tudnak részt venni a városi programokon. Az évnyitó az önkormányzat által biztosított ebéddel kezdődött, majd Szabó Miklós polgármester köszöntötte a megjelenteket. A to­vábbiakban szó esett a végzett munkáról, a jogszabályi változások­ról, az igényelhető támogatásokról, az idénre tervezett kirándulások­ról, illetve a július végén tartandó orvos-beteg találkozó előkészüle- teiről. A kellemes délután kötetlen beszélgetéssel zárult.________(y Sz obrot állítanának Czine Mihálynak A vésztő-mágori történelmi emlékhely nemcsak a Körös- Sárrét, hanem egész Magyarország páratlan relikviája, ahol az értékes régészeti lelőhelyen túl, gazdag szoborpark várja az érdeklődőket. Ezt a mágori szoborparkot Vésztő város veze­tése Czine Mihály mellszobrával szeretné gyarapítani. A szo­bor létrehozása legalább kétmillió forintba kerülne. Az eddi­gi próbálkozások révén már több százezer forint összegyűlt a célra, de ahhoz, hogy a neves irodalomtörténész szobra elké­szüljön, további adakozásra is szükség lesz. Vésztő-Mágor A vésztő-mágori történelmi em­lékhelyen található szoborpante­onban 13 szobor őrzi a népi írók emlékét. Név szerint Barsi Dénes, Erdei Ferenc, Erdélyi József, Féja Géza, Győrffy István, Hegyesi Já­nos, Kardos László, Kovács Imre, Németh László, Simándy Pál, Sinka István, Szabó Pál és Veress Péter kapott helyet ebben az or­szágosan egyedülálló parkban. Vésztő város vezetői azt szeret­nék, ha idén tizennegyedikként Czine Mihály emlékműve kerülne e rangos személyiségek sorába.- Városunk idegenforgalmi ne­vezetessége a Vésztő-Mágor Csőit tó. Ezen a természetvédelmi terüle­ten 1986-ban létesített az akkori önkormányzat egy szoborparkot azzal az elgondolással, hogy itt kapjanak helyet a népi írók, a falu­kutató mozgalomban tevékenyen részt vevők, a szárszói mozgalom elindítói és azok, akik sokat tettek a népi írómozgalomért. Czine Mi­hály több alkalommal járt Vésztőn Sinka István emlékei nyomán. Ter­vezte, hogy könyvet ír a tehetséges szavú és legegyénibb hangú irodal­márának értékeli. Ezért gondoljuk úgy, hogy méltó helye lenne sors- és kortársai között a mágori domb tövében — közölte Kaszai János, Vésztő polgármestere. A szoborállítás jelentős kiadással jár. Balázs Eszter szobrászművész két­millió forint alatt nem készítené el a szobrot. Ennyi összeg viszont még nem áll rendelkezésre. A célra a Kép­zőművészeti Lektorátus, a Békés me­gyei önkormányzat és Vésztő város ön- kormányzata 400400 ezer forintot ajánlott fel. A Duna-melléki Reformá­tus Egyházkerület - ahol egykor Czine Mihály főgondnok volt - 50 ezer fo­rinttal támogatná a szoborállítást A vésztői képviselő-testület leg­utóbbi ülésén felhatalmazta a pol­gármestert, hogy a szobor támo­gatására újabb szervezeteket, tár­saságokat keressen meg levében. Akik pedig úgy érzik, hogy tá­mogatnák Czine Mihály irodalom- történész vésztő-mágori szoborál­lítását, azok a költségekhez anya­gi erejükhöz mérten a 11733209- 15344818-as számlaszámon járul­hatnak hozzá. M.B. AZ EMLÉKMŰ SZÁMOKBAN A szobor teljes költsége: minimum 2 millió forint A CÉLRA EDDIG RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ PÉNZ (ÖSSZESEN 1 MILLIÓ 250 EZER FORINT) MEGOSZLÁSA:- Képzőművészeti Lektorátus 400 ezer forint- Békés megyei önkormányzat 400 ezer forint- Vésztő város önkormányzata 400 ezer forint — Duna-melléki Református Egyházkerület 50 ezer forint A hiányzó összeg: 750 ezer forint Monostor Történelmi Emlékhely, ahol Európában egyedülálló őskori és középkori leletegyüttes találha­Botás Györgyné, kétegyházi nyugdíjas: — Nagyon jó öüetnek tartom a búzafesztivált. Ezáltal nem csak filmen és köny­vekből ismerhe­tik meg az emberek, de a gyakorlat­ban is kipróbálhatják szüleik, nagy­anyáik életformáját. Az aratás és cséplés nagyon nehéz kenyérkereset volt. A fesztiválra a kétegyházi iskola adta kölcsön a cséplőgépet és keres­tek hozzá munkásokat. Szívesen vál­lalkoztam, mert fiatal koromban is dolgoztam gépen. A szülőkkel aratá­son is részt vettem. A rendezvényen most vagyok először, tetszik a feszti­vál hangulata, és nosztalgiával gon­dolok az elmúlt időkre. H.M. lunTÁ. i cunr7irv dctcd parasztköltő életéről. Vésztő nagy­ra tartja Czine Mihály munkássá­gát: az elmúlt félévszázad legszebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom