Békés Megyei Hírlap, 2002. július (57. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-05 / 155. szám
4. OLDAL — 2002. JÚLIUS 5., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP KÓRUSHANGVERSENY ORGONÁVAL. A zenei napok hagyományaihoz hűen július 3-án nagy érdeklődés mellett orgonás kórushangversenyt tartottak Békésen, a református műemléktemplomban. Az est szólistája a Filharmónia Kht. Békés megyei irodája közvetítésével Teleki Miklós orgonaművész volt, aki Walther, Bach és Boelmann műveit játszotta igényes interpretációval. A 35 éve működő szegedi Bartók Kórus nem először vett részt a zenei napokon. Rozgonyi Éva Liszt-díjas karnagy vezetésével több ízben nyertek dijat a tarhosi kórusversenyeken, és karnagyukkal az együtt eltöltött 30 év alatt számos külföldi versenyről győztesként térhettek haza. Békési műsorukon Palestrina, Byrd, Bruckner és Mendelssohn művei mellett Britten, Kodály és a kortárs kórusirodalom válogatottan szép alkotásai szólaltak meg az amatőr együttes emlékezetes előadásában iwfotó! lehoczky péter A legnagyobb polgárőrség Tótkomlóson 1996 végén alakult meg a Komlós Bűnmegelőzési és Önvédelmi Egyesület. Az akkor még csak 37 fős civil szervezet ma már 118 polgárőrt tudhat a soraiban, ezzel a megye legnagyobb létszámú polgárőr egyesületévé vált. Tótkomlós A szervezet működéséről a képviselő-testület a július 3-ai ülésen hallgatott meg beszámolót. A polgárőr egyesülethez megalakulása után csatlakoztak önkéntes rendőrök, mezőőrök, a honvédség hivatásos állományú tagjai, civil foglalkozású lakosok és a vadásztársaság tagjai. A komlósi egység kezdeményezésére 2000- ben Békéssámsonban is megalakult a polgárőrség, ami szintén a Komlós Bűnmegelőzési és Önvédelmi Egyesülethez tartozik. Matajsz András elnök beszámolójából kiderült, hogy a polgárőrök a rendőrökkel együttműködve dolgoznak. Figyelő- szolgálatot tartanak, hatósági tanúként is számíthatnak rájuk. A postásoknak a nyugdíjkifizetéskor segítenek. Éves szinten 2340 óra szolgálatot teljesítettek. K.E. Két határátkelőt A tervezett határátkelőktől, a hidakon át a vasúti sorompókig sok minden szóba került azon az okányi tanácskozáson, ahol Vantara Gyulával, a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. ügyvezető igazgatójával találkoztak a körös-sárréti és a békés-bihari polgármesterek. Okány- Nem a közútkezelő dönü el, hol lesznek új határátkelők. Ha a felsőbb vezetés a határátkelőhelyeket kijelöli, akkor a pénzt is hozzárendeli. Az itt jelenlévők Körös- nagyharsánynál szeremének határátkelőt nyitni, valamint Gesztnél kishatárforgalmat, ahol a személygépkocsival és kerékpárral közlekedők reggel 8 órától sötétedésig léphetnék át az országhatárt — közölte Vantara Gyula, a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. ügyvezető igazgatója. A két térség közlekedésében jelentős szerepet tölt be a Sebes- Körös híd, a Berettyó híd és a gyomai Hármas-Körös hídja. Szintén sokan használják a Fehér-Körösön és a Fekete-Körösön átívelő hidakat is. Utóbbi kettő műszaki emlék, mivel a századfordulón épült.- Nagyon fontosak a különböző szintű vasúti átjárók. Békés megyében ezen a téren a helyzet jó. A vasúti fénysorompó jelzéseit sokan figyelembe veszik, ezért az utóbbi másfél esztendőben kevés ilyen jellegű baleset történt — mondta Vantara Gyula. _______eb. Csak profi projektek hoznak pénzt Az előbbre lépéshez nélkülözhetetlen a térségi együttműködés Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeként országosan el kell készíteni a Nemzeti fejlesztési tervet. A program keretében 2004 és 2007 között 1000-1500 milliárd forint támogatás érkezhet Magyarországra. Ezek a támogatások ott vehetők igénybe, ahol az egy lakosra eső nemzeti össztermék nem éri el az európainak a 75 százalékát. A körös-sárréti térség már most azon fáradozik, hogy élhessen ezzel a lehetőséggel. A témában a közelmúltban Szeghalmon a Nemzeti fejlesztési terv egyik munkatársával találkoztak a térség polgármesterei. Szeghalom — Annak lehetőségét kell megtalálnunk, hogy az Európai Unió alapjait térségünkben miként lehetne felhasználni. El kell dönteni, hogy a térségnek mi a fontos, és rangsorolni kell. Azokat a projekteket, amelyek már megvannak, egy adatbázisba kell gyűjteni. A társulás alapvetően fontos szerephez jut az európai uniós támogatásoknál. Ezért a térségnek a lehető legfelkészültebbé kell válnia ahhoz, hogy ebből profitálni tudjon. Olyan térségi projektirodára lesz szükség, ahol komoly munka folyik azért, hogy a Körös- Sárrét kedvezményezetté váljon. A Nemzeti fejlesztési terv stratégiaként elkészül, az operatív programot viszont itt kell létrehoznunk a hátrányos helyzetű vidékünkről. Ha ezt profi módon nem dolgozzuk ki, akkor nem lesz meg a támogatásra beadható projekt. Tehát itt kell nekilátni a problémák megoldásához, mert csak így jön a pénz - hangoztatta Veress József, a Nemzeti fejlesztési terv egyik készítője, aki az áprilisi választásokon az MSZP színeiben országgyűlési képviselőjelöltként indult a Körös-Sárréten. A tanácskozáson többször elhangzott, hogy a Körös-Sárrétnek szüksége lenne egy olyan emberre, aki — ha a helyzet úgy kívánja — három héten át Brüsszelben, egy héten át Budapesten dolgozik a térség érdekében. Képviselet Brüsszelben?- A mi gondunk, problémánk nem érdekel másokat. Azokat nekünk kell megfogalmazni, és a kész anyaggal kopogtatni! Ha Brüsszelben nincs egy emberünk, aki bennünket ott képvisel, akkor az európai uniós támogatások terén nem jutunk előrébb. Kaposvár, Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, mind azért fejlődött látványosan, mert Brüsszelben ott volt a képviselőjük. A mindenkori kormány mindenki érdekeit képviseli, a mi emberünk viszont csak bennünket. Ha ezt nem lépjük meg, lemaradunk a ,,kocsiról”. Vannak fiatal szakemberek, akik erre szakosodnak: eladják tudásukat. Ma már kevés az az üzenet, ami interneten vagy telefonon érkezik. Hamarabb kell lépni ahhoz, hogy az eredmények jöjjenek - vetette fel Kaszai János, Vésztő polgármestere. — Nagyon jó lenne, ha Brüsszelben is lenne képviselőnk. Erre Ladány és a többi település is hajlandó áldozni. Ugyanakkor a térségben a gazdasági fogadókészségnek is létre kell jönnie. Meg kell találni azokat a vállalkozókat, akik élni tudnak az Európai Unió lehetőségeivel - közölte Böjti János, Körösladány polgármestere. A körös-sárréti településvezetők egyetértettek abban, hogy az előbbre lépéshez fejleszteni kell az alkalmazotti létszámot, s hogy a térségfejlesztési megbízottnak a térség emberének kell lennie. Ezért hamarosan rendkívüli ülést tart az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás, ahol ennek a munkának és a bérezésnek megfogalmazzák a konkrét feltételeit. magyari barna Megkérdeztük olvasóinkat Mit gondolnak a búzafesztiválról? Zsiga Istvánná, csorvási nyugdíjas:- Soha nem hagynám ki. Minden évben eljövök megnézni a csorvási aratóversenyt. Nagyon szépnek és hasznosnak tartom a búzafesztivált, amely számomra nosztalgikus emlékeket idéz. Nehéz kenyérkereset az aratás. A fiatalok már nem tudják, hogy mi mindennel járt, amikor nappal a nagy melegben a táblán kellett izzadni, éjjel pedig mindenki ott aludt a boglya tövében. Jó, hogy ma már nem kell így dolgozni, ám a hagyományokat nem szabad elfelejtenünk. Ezért is elismerésre méltó, hogy az önkormányzat felvállalta és megrendezte ezt a napot. László Pálné, csórván nyugdíjas: — Már nagyon vártam, hogy megrendezzék a csor- vási fesztivált, mert jó visszaemlékezni a régi időkre. Valamikor én is dolgoztam cséplőgépnél, és fiatalon részt kellett venni az aratásban. Nehéz volt abban az időben, mert a szegény embereknek nagyon kemény munkával kellett megkeresni a kenyerüket. Szerencsére az emberek többsége már csak a múzeumokban lát ilyen eszközöket, de nem szabad elfelednünk a múltat. Az aratófesztivál jó alkalom arra, hogy a fiatalok is értékelni tudják a munkát és a hagyományokat továbbadják az ő gyermekeiknek. |jj§§ PripponGyöigyné, Igl kétegyházi ÉpjE nyugdíjas: ■i - Nagy izgalommal vártam a csorvási fesztivált, mert első alkalom, hogy magam is vállalkoztam a részvétebe. A cséplőgéphez szegődtem törekszedönek. Bár ezt sosem csináltam, de a még idősebbek elmondásaiból tudom, hogy mit kell tenni. Gyerekként, amikor vittük az ebédet az aratáshoz láttam, ahogy a felnőttek dolgoztak. A cséplőgép mellett sokkal nehezebb a munka, mert a melegben a száraz búza nagyon porol. A cséplési bemutató után remélem, a fiatalok is értékelni tudják a paraszti életet. A bemutató segít megismerni a múltat. Sok munka és gyakorlás Budapesti országos bajnokság: első helyezés. Szegedi Aranyhaj- verseny: második. Budapest Dcsi-kongresszus: első. Mészáros Délia kozmetikus tanuló néhány hónap alatt szerzett „trófeái”. Békéscsaba- Szarvason közgazdasági szak- középiskolát végzett, most mégis kozmetikusnak tanul. Hogyan egyeztethető össze a két pálya? — A szüleim kívánságára még a külkereskedelmi főiskolán is elvégeztem egy évet - nevet Mészáros Délia.- A kozmetikusság mindig is jobban vonzott a számoknál. Egy ideig még kerestem az utamat, letettem a középfokú nyelvvizsgát, majd adminisztrátorként dolgoztam. Nem bánom, hogy érettségi után nem azonnal folytattam a békéscsabai Kós Károly Szakképzőben a tanulmányaimat, így kellő érettséggel bírok. — Ha nem lehetne kozmetikus, mit választana?- Valószínűleg a fotózást, de mindenképpen olyan pályát, ahol emberekkel fo^alkoáiatok, és ami kihívást jelent.- Elsős létére sorra maga mögé utasította a versenyeken a másodikosokat. Mi a titka?- Nincs itt semmiféle titok. Nagyon sok munka és gyakorlás áll a siker mögött. Természetesen a felkészítő tanáron is sok múlik, én is sokat köszönhetek Kovács Barbarának. Egy jó modell szintén sokat számít. A versenyeken Matkócsik Mari- annt sminkelem, aki remek adottsággal bír, nagy a szeme, telt az ajka.- Ha végzett Békéscsabán, mik a további tervei?- A budapesti vagy a pécsi kozmetikus szakoktató főiskolán szeretnék továbbtanulni. Ha belépünk az Európai Unióba, valószínűleg csak szakirányú, felsőfokú végzettséggel vagy mestervizsgával oktathatunk. Jövőre követem a párom, Bükkszékre költözöm. FEKETE Q. KATA Településeink krónikája Nagybánhegyesi beruházás Nagybánhegyes képviselői legutóbbi ülésükön döntöttek arról, hogy a tavaly megkezdett ravatalozó felújítását tovább folytatják. A képviselői tiszteletdíjakból eddig megvalósult a tetőszerkezet cseréje, míg idén a burkolatot és a ravatalozó oldalfalát szeretnék átalakítani. A tervek szerint az épület kívül-belül új festést kap, az oszlopokat tartós lábazati anyagokkal vonják be, valamint a korábbi vasajtók helyére minden irányból nyitható új, korszerű faajtókat készíttetnek. Mindez lehetővé teszi, hogy az elhunyt a szertartás végéig az épületben maradhasson. Kedvező még, hogy a korábban betervezett költségekkel, a kedvezményes anyagvásárlás miatt takarékoskodni tudtak, így ezen összegen belül idén felújíthatják a polgármesteri hivatal folyosójának burkolatát is. __________________iy Mozgás korlátozottak évnyitója A Békés Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesület mezőkovácsházi csoportjának vezetősége a napokban kihelyezett ülést tartott Pusztaottlakán. Szekeres Lajosné elnök elmondta, hogy az összejövetel ilyen formában történő megrendezésének célja, hogy közelebb kerülhessenek a vidéken élő tagokhoz, akik körülményeik és utazási nehézségek miatt nem tudnak részt venni a városi programokon. Az évnyitó az önkormányzat által biztosított ebéddel kezdődött, majd Szabó Miklós polgármester köszöntötte a megjelenteket. A továbbiakban szó esett a végzett munkáról, a jogszabályi változásokról, az igényelhető támogatásokról, az idénre tervezett kirándulásokról, illetve a július végén tartandó orvos-beteg találkozó előkészüle- teiről. A kellemes délután kötetlen beszélgetéssel zárult.________(y Sz obrot állítanának Czine Mihálynak A vésztő-mágori történelmi emlékhely nemcsak a Körös- Sárrét, hanem egész Magyarország páratlan relikviája, ahol az értékes régészeti lelőhelyen túl, gazdag szoborpark várja az érdeklődőket. Ezt a mágori szoborparkot Vésztő város vezetése Czine Mihály mellszobrával szeretné gyarapítani. A szobor létrehozása legalább kétmillió forintba kerülne. Az eddigi próbálkozások révén már több százezer forint összegyűlt a célra, de ahhoz, hogy a neves irodalomtörténész szobra elkészüljön, további adakozásra is szükség lesz. Vésztő-Mágor A vésztő-mágori történelmi emlékhelyen található szoborpanteonban 13 szobor őrzi a népi írók emlékét. Név szerint Barsi Dénes, Erdei Ferenc, Erdélyi József, Féja Géza, Győrffy István, Hegyesi János, Kardos László, Kovács Imre, Németh László, Simándy Pál, Sinka István, Szabó Pál és Veress Péter kapott helyet ebben az országosan egyedülálló parkban. Vésztő város vezetői azt szeretnék, ha idén tizennegyedikként Czine Mihály emlékműve kerülne e rangos személyiségek sorába.- Városunk idegenforgalmi nevezetessége a Vésztő-Mágor Csőit tó. Ezen a természetvédelmi területen 1986-ban létesített az akkori önkormányzat egy szoborparkot azzal az elgondolással, hogy itt kapjanak helyet a népi írók, a falukutató mozgalomban tevékenyen részt vevők, a szárszói mozgalom elindítói és azok, akik sokat tettek a népi írómozgalomért. Czine Mihály több alkalommal járt Vésztőn Sinka István emlékei nyomán. Tervezte, hogy könyvet ír a tehetséges szavú és legegyénibb hangú irodalmárának értékeli. Ezért gondoljuk úgy, hogy méltó helye lenne sors- és kortársai között a mágori domb tövében — közölte Kaszai János, Vésztő polgármestere. A szoborállítás jelentős kiadással jár. Balázs Eszter szobrászművész kétmillió forint alatt nem készítené el a szobrot. Ennyi összeg viszont még nem áll rendelkezésre. A célra a Képzőművészeti Lektorátus, a Békés megyei önkormányzat és Vésztő város ön- kormányzata 400400 ezer forintot ajánlott fel. A Duna-melléki Református Egyházkerület - ahol egykor Czine Mihály főgondnok volt - 50 ezer forinttal támogatná a szoborállítást A vésztői képviselő-testület legutóbbi ülésén felhatalmazta a polgármestert, hogy a szobor támogatására újabb szervezeteket, társaságokat keressen meg levében. Akik pedig úgy érzik, hogy támogatnák Czine Mihály irodalom- történész vésztő-mágori szoborállítását, azok a költségekhez anyagi erejükhöz mérten a 11733209- 15344818-as számlaszámon járulhatnak hozzá. M.B. AZ EMLÉKMŰ SZÁMOKBAN A szobor teljes költsége: minimum 2 millió forint A CÉLRA EDDIG RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ PÉNZ (ÖSSZESEN 1 MILLIÓ 250 EZER FORINT) MEGOSZLÁSA:- Képzőművészeti Lektorátus 400 ezer forint- Békés megyei önkormányzat 400 ezer forint- Vésztő város önkormányzata 400 ezer forint — Duna-melléki Református Egyházkerület 50 ezer forint A hiányzó összeg: 750 ezer forint Monostor Történelmi Emlékhely, ahol Európában egyedülálló őskori és középkori leletegyüttes találhaBotás Györgyné, kétegyházi nyugdíjas: — Nagyon jó öüetnek tartom a búzafesztivált. Ezáltal nem csak filmen és könyvekből ismerhetik meg az emberek, de a gyakorlatban is kipróbálhatják szüleik, nagyanyáik életformáját. Az aratás és cséplés nagyon nehéz kenyérkereset volt. A fesztiválra a kétegyházi iskola adta kölcsön a cséplőgépet és kerestek hozzá munkásokat. Szívesen vállalkoztam, mert fiatal koromban is dolgoztam gépen. A szülőkkel aratáson is részt vettem. A rendezvényen most vagyok először, tetszik a fesztivál hangulata, és nosztalgiával gondolok az elmúlt időkre. H.M. lunTÁ. i cunr7irv dctcd parasztköltő életéről. Vésztő nagyra tartja Czine Mihály munkásságát: az elmúlt félévszázad legszebb