Békés Megyei Hírlap, 2002. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-11 / 35. szám

6. OLDAL - 2002. FEBRUÁR 11., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 8 flLlYLJ .VILII I LI IlllvL.Tr Talpalatnyi vadászföld (Folytatás az 1. oldalról) — Megjelent közben a sajtó képviselője - adta meg a módját. - Javasolom, döntsünk arról, hogy nem vehet részt a gyűlésen. A „sajtó” meghívói felcsattan­nak: miért ne?! Szó szót követ, a többségiek megszavazzák, hogy a „sajtó” hagyja el a termet. Tisztá­zandó a helyzetet, meg kell kér­deznünk: akkor ez egy zárt ülés? Ha igen, megy a „sajtó”, ha nem, a törvény erejénél fogva marad.- Ha a sajtónak el kell hagynia a termet, megy az ügyvéd is! - reccsennek az elnökre a kisebbsé­get alkotók. Az elnök rávágja: ő meghívta az ügyvédet.- Mi meg az újságírót! Az elnök szavaztatna a zárt ülés elrendeléséről, de már alig emelkedik kéz a magasba. Ugyan­is a szomszéd település jegyzője józanságra int, miért ne lehetne ez nyilvános ülés? S egy kis aka­démikus vita: ha szavaznak a saj­tóról, azt vajon a képviselt földtu­lajdonok arányában teszik, vagy szavazategyenlőség alapján? Mert a szavazati arányokat még ki sem verekedték... Szóval, maradunk. A szomszédos jegyző azért kel­lett, mert helybéli kollégája elfo­gult lett: az úgynevezett földtulaj­donosi vadásztársaság tagja. A tár­saság elnöke számlálgatja egyik­ként az asztalnál a hatalom mérté­két. Azt, ki hány hektár föld tulaj­donosát tudta „megfűzni” arra, hogy kezébe adja a szavazaü jogát. Aki több megbízást kunyerált ösz- sze, nagyobb szavazati jogot birto­kolt. Itt, s ezen az estén már leple­zetlenül virult a virilizmus: az erő­sebb anyagi hatalom nagyobb sza­vazati jogot jelent. De nyilván de­mokratikus virilizmust vezetett be a demokratikus törvényhozás... A vadászok elnöke - előbb -, az ügyvéd - utóbb - kapacitál: a sajtó menjen az asztalhoz, mintegy ellen­őrizze a törvényességet. De a „sajtó” a maga szerepe szerint jár el, s ma­rad a fenekén: figyel és jegyzetel. Az „asztaltársaság” az ellenzéki hölgy által leadott nyilatkozatok vala­melyikét vitatja. Jól van, adják vissza neki, ha nem kóser. Nem adják - ho­gyan is engednének ki a kezükből egy címzetes bizonyítékot?! Az egyik tulajdonos mindkét tábor „beszerve­zési” nyilatkozatát aláírta: vele ne ci­vakodjanak - gondolhatta -, marják inkább egymást. Bejött neki. Föláll egy - termetben és hangban - tekin­télyes úr, hozzá akar szólni. Ám előbb beleszippant a levegőbe: — Mutatkozzon be az újságíró, hogy tudjam, melyik lapnak nyi­latkozom! - rendelkezik. Nyilat­kozatkérésről ugyan szó sincs, de vegyük elő jólneveltségünket: most már tudja. Csak nem na­gyon érdekli. Minthogy úgy nyi­latkozik: az „ellen” hamis tanúval íratta alá a vitatott meghatalma­zást. A hangzavarban sem derül ki, van-e bizonyítéka e vádra. A „tekintélyes”, átkiabál a tőle két méterre ülő ellenlábasának:- Vedd ki már a szádból a cumit! Ezen aztán kicsinyég elröhig- csél a fészekalja, nyilván nem elő­ször hallják a „jópofaságot”. So­rolja, hogy szerinte ki mindenkit jelentett fel eddig a kisebbség szó­szólója, s megjósolja: így jár majd az újságíró is. Kezd világossá len­ni, hogy itt nem harc folyik, csak igyekeznek „levadászni” egy­mást. Egyértelműsödik, hogy a je­lenlevők közül többen nem ma utálják egymást először. Egy többségiek között ülő úr, közel a biztonságos falhoz, csendben kortyolgat a kezében tartott po­hárból, kólaszínű folyadék löty- tyen benne, csak a poharat ki­csinylem hozzá. Tisztázzák — ületve némiképp vitatják — a területi adatokat. A hi­vatalos verzió szerint az összes va­dászterület nagysága 4699 hektár, amiből az állami terület 1118 hek­tárnyi. Úgy szavaznak tovább, által képviselt részt is: 75,9 száza­lék az egyik érdekkör szavazatá­nak értéke, 24,1 az „ellenzéké”. Kiújul a „mi mennyi?”, a levezető elnök vallomást tesz:- Csak a nem állami földterü­letben gondolkodom. Aztán beszámol, mit végeztek 1997 óta. (Megbízatása február 28- ával lejár.) Számsorok következnek (szülte) gyorsolvasással, feljegyez- hetetlenül: bevételekről, megváltási díjakról, egyebekről. Kiderül, hogy a földtulajdonosok akkor jutnak tu­lajdonarányos pénzükhöz, ha iga­zolják a földjeik tulajdonjogát, s személyesen mennek a közösség képviselőjéhez. Az ellenzék azt fir­tatja: mennyi volt a vadászatok ho- zadéka? Ez azért érdekes, mert a földtulajdonosi közösség megtar­totta magának a vadászati jogot, maga hasznosítja a területet. Aki azon vadászik, fizetnie kellene, műit annak a rendje. Aztán éles ka­Biharugra földjei (egyelőre) a „sok az eszkimó, sok a fóka” boldog állapotában vannak. Ak­kor meg mi a baj?! (képünk illusztrációi hogy a száz százalék: az állami föl­dekkel csökkentett terület. Na és? Feláll valaki, hogy az „ellenzé­kiek” által leadott nyilatkozatok kö­zött ott az édesapjáé, márpedig „őse” nem nyilatkozott. A megszó­lítottak szerint viszont igen. Fontos tudnivaló: a helyi jegyző elfogultsá­got jelentett be az ügyben, azért a megyei közigazgatási hivatal az egyik szomszédos település, Zsadány jegyzőjét jelölte ki helyet­te. (A nem képviselt földtulajdono­sok és az önkormányzati földek arányában a jegyző voksolhat.) Újabb szócsata: vajon a kijelölt jegyzőnek joga van-e a másik két szomszédos, ráadásul más megye közigazgatási hivatalához tartozó település - Komádi és Körösnagy- harsány - meg nem jelent jegyzője helyett is szavazni? Az „ellenzék” szerint a közigazgatási hivatal kije­lölése csak a biharugrai jegyzői jo­gosultság helyettesítésére szólhat. Ha ez igaz, akkor rendre baj van a szavazási aránnyal. A levezető elnök másfél órával a kezdés után hangosan gondolkodik:- Valakit lőjünk agyon? Voksolnak a szavazati arányok elfogadásáról, beleértve a jegyző nyár jön: vajon miként vadásznak azok a vadásztársasági tagok, akik­nek— a hely szelleme mondatja ve­lünk — egy talpalatnyi föld sincs a lábuk alatt Biharugrán? A levezető elnök azt mondja, hogy a földtulaj­donosok vadásztársaságának átad­ták a vadászati jogot. Punktum. A levezető elnök földtulajdo­nosi közösségi képviselői megbí­zatását meghosszabbítják. A kó­dolt szavazati aránnyal, mint előt­te és utána is minden mást. Az ügyvéd ismerteti az egysé­ges szerkezetbe foglalt szervezeti és működési szabályzat változása­it. Aki akarja, el is olvashatja, aki nem, az a kivonatolásba feledkez­het. Hoppá! Ismét kimondatik, hogy vadászni alanyi jogon lehet. Akkor nem volt alapjuk a híreszte­léseknek, miszerint a módosítá­sok között megjelent volna a va­dászati jognak a vadásztársaság számára történő bérbeadása! Ha ez lett volna a szándék, bizonyára napirendre is kerül... Újabb napirendi pont: a földtu­lajdonosi közösségen belüli ér­dekellentétek feltárása. Eltöpreng az ember: miért éppen ezt sike­rülne tisztázniuk? Az elnöki asz­talnál ülő, vadásztársasági elnök­ként is fungáló számláló megle­pően higgadt (immár).- Öt éve húzódik már ez a cir­kusz — vág a közepébe. - Ügyészség, bíróság, satöbbi. Elmondja, hogy az „ellenzéki” szószóló megkereste egykor, hogy kössenek egyezséget: 14-en (az­tán csak 3-an) át akarnak kerülni ebbe a vadásztársaságba. A föld­tulajdonosi közösség vadásztársa­ságának mondott csapat vezetősé­ge rábólintott az elképzelésre az­zal, hogy majd a közgyűlés dönt. Azt mondja, a vadkacsavadászat- ra akkoriban már ki is hívták őket, de talán mégsem durrogtathattak. Amikor meg az „ellenzékiek” akartak volna vadászni, nem en­gedhették, mert az előző év de­cember 31-éig nem jelentették be nekik ebbéli szándékukat. Ezt ne­vezik rendnek. Aztán a „föellen- zéki” levélben felszólította a társa­ságot, hogy ne vadásszanak, mert öt éve törvénytelenül teszik azt, s fizessenek meg a földtulajdono­soknak 10 millió forintot a vadá­szatokért. Az ügyészség pedig be­kérte a vadásztársaság iratait. Most felajánlja: támogatja az el­lenzékiek vadászati igényét, de ehhez a vadásztársaság tagjait meg kell kérdeznie.- Itt akarok élni - ne vigyorogjál! -, nem akarok az APEH-hez, a rend­őrségre, az ügyészségre, a bíróságra rohangálni - reccsen az „ellenzéki” szószólóra a levezető elnök. — Meg­tudtam a rendőrségen, hogy ki jelen­tett fel sikkasztásért, hűtlen kezelé­sért, de megszüntették az eljárást. A vadásztársasági elnök to­vább fűzi a fonalat:- Ahogy befejeztük a téma tár­gyalását, másnap két vámos jött hozzám, házkutatást tartottak ná­lam. Nagy mennyiségű zárjegy nélküli cigarettát kerestek, azt mondták, a faluból telefonon kap­ták a bejelentést. De nem találtak semmit. Senkit nem gyanúsítok. Ez már az ötödik ilyen esetem volt. Miért éppen a hangosan és fo­lyamatosan kötözködő úr, a való­ságos helység kalapácsa ne szól­na hozzá?!- Dokumentummal tudom bi­zonyítani, hogy... És sorolja: mely „ellenzékiek” jelentették fel őt is.- Ez nagyon pici dolog az elő­zőekhez képest - licitál lefelé a levezető elnök.- De hogyan vadászhat itt valaki, ha nincs földje a területen?! - értet­lenkedik továbbra is a „főellenzéki”. — A vadásztársaságban idegenek vannak, az összes vadász nevén összesen nincs ötszáz hektár. Senki nem mondja, hogy nincs így. Ő se akar lemaradni: őt meg az adórendőröknél jelentette fel valaki — állítja. Aztán elfogadják a vadásztársasági elnök beszámo­lóját. A zárszó két és fél óra után itt is a levezető elnököt illeti meg:- Együtt élünk, egymás segíté­se felé menjen a dolog. Szóval, együtt sírunk, együtt nevetünk... kiss a. jános „Merő”-ben Színjáték—Színész címmel jelent meg nemrég Merő Béla (képünkön) színházeszté­tikai és a Sztanyiszlavszkij- módszert vizsgáló könyve. A rendező, aki maga is hű köve­tője az orosz színházi szak­ember tanainak, a holnap es­ti békéscsabai bemutató, a Yo város honpolgárai című ko­média színpadra állítója. Békéscsaba Két próba között és többnyire szakmai közönség előtt mutat­ta be a szerző pénteken dél­után könyvét a Munkácsy Mi­hály Emlékházban. Merő Béla többek között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, az Egervári Esték és a Fiatal Drá­maírók Fórumának alapítói kö­zé tartozik. Mindemellett szá­mos amatőr színjátszó csopor­tot is irányított, amelyeket sok tekintetben hatékonyabbnak érez az intézményes színhá­zaknál. A mai magyar színházi struktúra szerinte rossz: kon­más felfogás zervatív, iro­dalomfüggő, kitalált ta­bukra épül. A bemutató­kat gyártá­sán, a határ- _ időkhöz iga- * zodva tart­ják, nem pe­dig akkor, amikor elkészült a darab. Merő Béla ezzel ellentétben mindig az alkotó közérzet kiala­kítására törekszik, ahol ő „csak” az alapvető konstrukciókat fek­teti le, majd minden színész a saját szerepének rendezőjévé válik. Véleménye szerint a sze­replő azért szólal meg, mert gondolata támad, nem pedig azért, mert az író leírta. Minden cselekvésnek és pillanatnak előzménye van, ezért fontos a szöveg alapos értelmezése. A színésznek folyamatosan kar­ban kell tartania legfontosabb munkaeszközét, a testét. cs. z. , Jelzésadás” a polgárőröktől A Békés Megyei Polgárőrök Szövetségének kötelékében jelenleg 2100 polgárőr dolgo­zik — derült ki a szövetség szombati küldöttgyűlése előt­ti sajtótájékoztatón. Békéscsaba Debreczeni József, a Békés Me­gyei Polgárőrök Szövetségének elnöke elmondta: a szövetség lét­rehozásának gondolata 1995-ben vetődött fel, az ötletet 1996-ban sikerült megvalósítani.- A rendőrséggel és a határőr­séggel egyaránt jól együttműkö­dünk. Legfontosabb feladataink közé tartozik a bűnözés megelőzé­se, a jelzésadás a rendészeti szer­vezeteknek, illetve a közös járőrö­zés. A megyében jelenleg 2100 pol­gárőr végzi térítés nélkül a munká­ját. A szövetség tavaly 3,8 millió fo­rintos költségvetésből gazdálko­dott - hangsúlyozta az elnök. A közgyűlésen részt vett dr. Kurucz Ferenc megyei rendőrfő­kapitány, valamint az Orosházi Határőr Igazgatóság képviseleté­ben Stübe Ferenc ezredes. Dr. Je­szenszky Géza, a megyei köz­gyűlés alelnöke millenniumi zászlót adományozott a szövet­ségnek. _______________V. K. Em berségben gazdagodni Gyulay Endre, a Szeged- csanádi Egyházmegye püspö­ke áldotta meg szombaton délután Gyulán, a Petőfi téri épületben a Gyula Televízió műhelyét. Az épület a Gyulai Római Katolikus Egyházköz­ség tulajdona, az egyházme­gye ezzel és anyagilag is tá­mogatja a televíziót. Gyula A Gyula Televíziót a Vox Coelestis Bt. működteti, a város önkormányzata velük kötött tá­mogatási szerződést. A szombati avató, megszentelő ünnepségen Kardos István, a tévé vezetője je­lezte, szeretnének megfelelni a város és az egyház elvárásainak. Szigeti Antal újkígyósi plébános - a bt. külső tagja - elmondta, korábban rádióadást szerettek volna indítani, ezért szervező­dött a társaság, de nem nyertek a frekvenciapályázaton. A Gyula Televízió nemcsak a hívő embe­rekhez szól, hanem mindenki­hez. A műsorokban szeretnék megmutatni a vallási, az emberi értékeket, a magyarság kultúrá­ját. Nem áll szándékukban 24 órás vallási műsort közvetíteni. A vállalkozáshoz nem fűződik üz­leti érdek, a cél a fennmaradás. Szolgálni szeretnének, senkit ki nem zárva. A tévében a műsorok révén az egyház is jelen van, csakúgy, mint a társadalomban. Gyulay Endre megyés püspök szólt arról, hogy jó ideig azt vár­ták az egyháztól, hogy türelemre, imádságra intsen. A templomok­ban tanítanak, hogyan kell embe­ri módon élni. A tévé feladata is ez, bemutatni, hogy mit jelent embernek lenni, mely által a vá­ros gazdagodik. A püspök köszö­netét mondott a város önkor­mányzatának, hogy vállalták a kísérleti úton indulást. SZ. M. Gyors és olcsó hitel kisvállalkozóknak? A Békés megyei ipartestületek, valamint a Kis- és Középvállal­kozók Érdekvédelmi Szövetségének megyebeli vezetői csütör­tökön fórumot tartottak Békéscsabán. A tanácskozás közép­pontjában e szervezeteknek — s később tagságuknak - a Dél­alföldi Garancia Regionális Tagi Vállalkozást Segítő Szövetke­zetbe való belépése állt. Ezzel kapcsolatban megállapodáso­kat is aláírtak. Környezetvédelmi fórum Békéscsaba A megyei regionális fórumon dr. Rátkai Sándor, a Dél-alföldi Ga­rancia Szövetkezet ügyvezető igazgatója ismertette a kis- és kö­zépvállalkozások, kisiparosok tá­mogatásaként létrejött hitelgaran­cia-formát. Szűcs György, az Ipartestüle­tek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke részben e szö­vetkezetek megalakításának előzményeiről, hátteréről, rész­ben pedig az Iposz 2002-2006- ra vonatkozó gazdaságpolitikai elképzeléseiről beszélt. (Miu­tán a Gazdasági Minisztérium, illetve a Pénzügyminisztérium nem biztosított támogatási ala­pot, az Iposz ötlete alapján lét­rehozták a hét regionális szö­vetkezetei.) Szűcs György a megyebeli szervezetek és a Dél-alföldi Ga­rancia Szövetkezet közötti szer­ződések aláírása után lapunk­nak elmondta: 2000 decemberé­ben olasz, francia, német min­tára döntöttek arról, hogy a kis- és középvállalkozók, iparosok hiteligényének elősegítésére az ország hét statisztikai régiójá­hoz igazodva egy-egy hitelga­rancia-szövetkezetet alapíta­nak. A működési engedélyt 2001. november 30-án kapták meg. (A dél-magyarországi ga­ranciaszövetkezet szegedi szék­hellyel működik, s Békés me­gyén túl Csongrád, Bács-Kiskun megye területén „illetékes”.) A tagszervezetek minimum egy, maximum öt darab 10 ezer fo­rintos részjegy jegyzését, s az előbírálati szerepkört vállalták. Erre az évre régiónként 350 mil­liós alapot képeznek a (legkeve­sebb 50 milliós alaptőkével lét­rehozott) garanciaszövetkeze­tek. így országosan már az idén 2-3 ezer vállalkozást juttathat­nak hitelhez. Alapfeltétel: a garanciaszö­vetkezeti tagság. A vállalkozók csak a garanciaszövetkezettel szerződésben álló pénzintézet­től vehetik fel a hitelüket. Az OTP mellett várhatóan a taka­rékszövetkezetek válnak a leg­főbb hitelezőkké. A banki ka­maton túl a garanciaszövetke­zeteknek a hitelösszeg 1,08, a Hitelgarancia Rt.-nek 0,25 szá­zalékát kell megfizetni. A hitel­hez jutás várható idejét 2-3 hét­re teszik. Dr. Rátkai Sándor többek kö­zött megjelölte: az egy évre ki­helyezett hitelt a vállalkozók például forgóeszköz- és áru­képzésre tudják majd felhasz­nálni. Szűcs György felvetette: e — mindegyikük által felvett — hitellel akár kisebb építési vál­lalkozások is képesek lehetnek majd 50-60 milliós kivitelezé­sek megpályázására, verseny- képes vállalására - ha össze­fognak. Az is tisztázódott, hogy az eljárásban a Hitelgarancia Rt. szabályzata lesz az irány­adó. K. A.J. Gyulán, a városháza díszter­mében környezetvédelmi fó­rumot rendez Békés megye önkormányzatainak a Körös­vidéki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség. A ma 10 órakor kezdődő fórum nyitóelőadását dr. Túri-Kovács Béla környe­zetvédelmi miniszter tartja. Gyula A fórumra megyénk önkormány­zatainak polgármestereit, jegyző­it, környezetvédelmi szakembe­reit hívták meg. Az Európai Unió­hoz csatlakozás a környezetvéde­lemben is jelentős változásokat hoz, melynek előjeleként sok új jogszabály lépett életbe. A ren­dezvényt Nadabán János, a Kö­rös-vidéki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség igazgatója nyitja meg, majd a kormányzat környezetvé­delmi fejlesztéseinek elképzelé­seiről dr. Túri-Kovács Béla mi­niszter tájékoztatja a résztvevő­ket. A változások Békés megyét sem kerülik el, különösen a tele­pülési hulladékok kezelésében, a szennyvízcsatornázásban és a - tisztításban van nem kevés fel­adat, melyekhez a pénzt is elő kell teremteni. Ezért fontos a tér­ség önkormányzatainak tájéko­zottsága, ehhez nyújtanak segít­séget a Körös-vidéki Környezet- védelmi Felügyelőség munkatár­sai a helyi sajátosságokhoz igazo­dó információkkal. Békés megye határ menti térség, Tóth Imre or­szággyűlési képviselő, a parla­ment környezetvédelmi bizottsá­gának tagja a határ menti környe­zetvédelmi gondokról és együtt­működési lehetőségekről tart elő­adást. Rábai Attila miniszteri biz­tos a kommunális hulladékok ke­zeléséről beszél, a felügyelőség vezető munkatársai előadásaik­ban a jogszabályok, a pályáza­tok, a térségi hulladékkezelés té­maknrpit tplríntít St

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom