Békés Megyei Hírlap, 2001. december (56. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-24 / 299. szám

A Békés Megyei Hírlap Melléklete Egyedülálló, amilyenek a templomi freskói Szubjektív sorok az iskolateremtő Patay László festőművészről Anekdoták a Tiara árnyékából Kedélyes és találó pápai megjegyzések az elmúlt századokból Erzsébet királyné karácsonyai Kevesen tudják, hogy Erzsébet királyné karácsonykor született VIII PaSKAI BÍBOROS: A KÖZÖSSÉG ÉRDEKÉBEN SOKSZOR KELL NYILATKOZNI AZ ERKÖLCSI ÉRTÉKEKET HIRDETVE Mégiscsak öröm és szeretet sugárzik a világra Azzal is kezdhetném karácsonyi beszélgetésünket Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsekkel, hogy hála Istennek, jó egészség­ben találom. Figyelmes, szívélyes és mozgékony, mintha nem is viselte volna meg egy szívinfarktus alig néhány esztendeje. Már 75. életévének betöltése felé közeledik. Ez olyan határvonal, amelyhez érve le kell mon­dani a magas egyházi tisztségekről. Témánk van bőven. Egyik rendez­vény a másikat hozta a millenniumi évben. Sűrűsödtek a hivatali utazá­sok és tárgyalások. Közben hallgatunk arról, hogy milyen méltatlan, nyilvános támadások érték a főpapot, mivel ellenállt a papság állami át­világításának. A fontos mégiscsak az, hogy idehaza és külföldön egyaránt sikerült felmutatni a magyar kereszténység ezeréves értékeit. A folyama­tot friss, decemberi hír tetézi: egységes szertartásrendet vezetett be a ró­mai katolikus, az evangélikus és a református egyház a vegyes házassá­gok esetében.-— Az első kérdés mégis az adventhez kapcsolódik. A karácsony közös öröm- ünnep szerte a világon. Tényleg, vajon miért? — A részletes elemzés helyett csak egy örvendetes szempontra hivatko­zom - kezdi válaszát Paskai László. - A karácsony örömüzenete és a kará­csony szeretetüzenete átjárta a keresz­tény országok’ egész társadalmát. A hí­vők és nem hívők nagyon eltérően érté­kelhetik az ünnepet, mégis igaz, hogy a keresztény gyökerekből legalább eb­ben az ünnepkörben az öröm és a sze­retet ajándéka sugárzik a világra. — Maga az időszámítás is Jézus Krisztus születésével kezdődik. Tud­juk-e már, hogy valójában mikor látta meg a napvilágot a szegények és el­esettek gyámolítója? — A rendelkezésünkre álló adatok szerint Jézus a mai időszámításunk előtt mintegy öt-hat évvel korábban született. A jelenlegi időszámítás vi­szont elterjedt az egész világon, ezért nem lehet és nem is kell megváltoztat­ni. —A Megváltó melyik arcát mutatja felénk az új évezred küszöbén? — Sokan kiemelik, hogy a harma­dik évezred sajátos körülmények közt kezdődött, nemcsak a különböző technikai eszközök forradalma, ha­nem a terrorizmus elhatalmasodása miatt is. Jézus tanításának vallási jel­legétől eltekintve, a társadalmi élet­ben hangsúlyozottan előtérbe jut a másik ember javának önzetlen szol­gálata, a szerénység a gazdagodás és a hatalom keresése helyett; az erköl­csi értékek teljesítése a szabadosság helyett; a házasságon alapuló családi közösség megszilárdítása a családok szétesése helyett. — Hogyan találnak vissza egymás­hoz a kereszténységben fogant, de a történelem során egymástól elhatáro­lódott egyházak? — A jövő titka, hogy miként érik el céljukat a keresztény egységtörekvé­sek. Ezt előre senki sem tudja meg­mondani. A különbözőségek ellenére ma a közös gyökereket, elemeket hangsúlyozzuk. Vagyis kölcsönösen keressük azt, ami összeköt bennünket. II. János Pál pápa többszörösen kije­lentette, hogy a katolikus egyház visz- szavonhatatlanul elkötelezte magát az ökumenizmus, vagyis az egységtörek­vések mellett. A keresztény egyházak­ban kölcsönösen megvan ugyanez a jószándék. — Nem zavarják ezt a folyamatot a pártok különböző érdekei? — A keresztények egységének a szolgálata vallási tartalmú, teológiai kérdésekkel foglalkozik, ezért függet­len a pártok magatartásától. —A magyar kereszténység ezer évét kiállítás mutatja be Rómában, s ezt februártól a Magyar Nemzeti Múze­umban is láthatjuk. Milyen volt a fo­gadtatás? — Nagyon sok munka előzte meg a magyar kiállítás rendezését a Vatiká­ni Múzeumban, amely október 9-én nyílt meg, zsúfolásig telt teremben. Tudomásom szerint azóta is szép számmal érkeznek a kíváncsi látoga­tók, értékelik az ott található tárgya­kat. Ez elősegíti hazánk, a magyar történelem és kultúra jobb megisme­rését is. — Az idén Ón hosszabb ideig volt távol. Milyen okból és milyen ered­ménnyel tanácskoztak Vatikánban? — Októberben ülésezett a 10. rendes Püspöki Szinódus. Ez az intézmény a II. Vatikáni Zsinat egyik eredménye. Célja, hogy az egész világot képviselő püspökök összejövetele egy-egy kije­lölt tárgykörben segítse a pápát az egyetemes egyház vezetésében. Az előző tanácskozások az egyházi szol­gálat nagy témáit (évangelizáció, hit­oktatás, kiengesztelődés), valamint az egyház tagjainak nagy csoportjait (hí­vek általában, család, papság, szerzete­sek) vizsgálták. A mostani szinódus té­mája volt: „A püspök Jézus Krisztus evangéliumának a szolgája a világ re­ménységéért”. Minden szinódus ered­ménye a pápától összeállított apostoli levél, amely összefoglalást és eligazí­tást ad a megbeszélésekről, javaslatok­ról. — A püspökök közéleti emberek is. Miként ítéli meg egyes egyházi vezetők szerepvállalását? — Csak a katolikus egyház szem­pontjából tudok válaszolni. Az Egyhá­zi Törvénykönyv előírása szerint pa­pok nem lehetnek képviselők, párttag­ok, ezért nincs közvetlen szerepük a politikai életben. Közvetett módon azonban bekapcsolódnak a közélet for­málásába. Gondolok itt egyebek közt a tömegtájékoztatási eszközökre: a kö­zösség érdekében sokszor kell nyilat­jFőpásztori áldást oszt a misére érkező Paskai László bíboros FOTÓ: RAFAEL BALÁZS Névjegy Született: Szeged, 1927. május 8. Szülei: Paskai Ádám, Ördög Mária Testvére: Antal Végzettsége: teológiai doktorátus Doktori értekezésének témája: A „maradék” szerepe Jeremiás próféta könyvében Szolgálati helyei: Szegeden püspöki szertartó (1952-55), filozófiatanár a Szegedi Hittudományi Főiskolán, közben prefektus (1955-62), majd spi­rituális (1962-65). Budapesten spirituális (1965-69), filozófiaprofesszora Hittudományi Akadémián (1967-78), egyidejűleg a Központi Papnevelő Intézet rektora (1973-78), Veszprémben püspök (1978-82), Kalocsán ko- adjutor érsek (1982-87), Esztergomban érsek (1987-), bíboros (1988-). Legmagasabb egyházi méltósága: bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. kozni az erkölcsi értékeket hirdetve, a házasság védelmében, a társadalomel­lenes tevékenységekről. Ennek az a célja, hogy előmozdítsuk a közélet tisztaságát. — Választások közeledtén megin­dult a verseny a hívők szavazataiért is. Mentes maradhat-e a szószék a politi­ka kísértéseitől? — Mindenekelőtt egy megkülön­böztetést kell tennem. Egyrészt a hívő ember az egész társadalom tagja, kö­vetkezésképpen a demokráciában sza­vazata révén a hívő ember is részt vesz a társadalom irányításában. Állampol­gári kötelességéhez tartozik, hogy szolgálja az erkölcsi értékek érvénye­sülését a társadalom életében. Ehhez eligazítást kapnak az egyházi vezető­iktől. Másrészt az egyházi vezetők nem propagálnak konkrét pártokat, s a politikai pártok sem kívánhatják, hogy a szószék meghatározott párt támoga­tásának a helye legyen. — Így legyen mindenütt! De utána hogyan tovább a személyes élet úton? — Az Egyházi Törvénykönyv sze­rint minden püspök hetvenöt éves ko­rában benyújtja lemondását a pápának. Ezt a jövő esztendőben én is megte­szem, természetesen. Az élet törvénye, hogy a fiataloknak kell átadni a stafé­tabotot, és ettől a lépéstől nem szabad félni. A paphiány miatt sok olyan lel­kipásztori teendő kínálkozik, amelye­JÉZUS SZÜLETÉSÉNEK ÜZENETE A karácsony nem elérzékenyülés, nem csengőcsilingelés, nem karácsonyfaégők csillogása. Jézus születésének, a betlehemi barlang­szállás egyszerűségének és szegénységének mély értelme sugárzik ma is, amikor a külsőségek egészen más irányba terelik a figyelmet. A mostani karácsonykor Jézus születésének ezt az üzenetét emelem ki: bármennyire is leköt bennünket a midennapi élet gondja, az emberek véleményének a keresése, az anyagi javak gyűjtése, a földi örömök igénye, személyiségünket igazán gazdaggá az emberi és erkölcsi értékek megszerzése teheti. Karácsony ünnepe - hívőt és nem hívőt egyaránt - arra figyelmeztet, hogy ezek birtoklása adja az ember igazi nagyságát, gazdagságát, még akkor is, ha a becsületesség, a lelkiismeretesség, egymás segítése lemondást, a földies vonzások leküzdését kívánja meg. Számtalan olyan személy volt Jézus születése óta, akik leküzdve a földies vágyak kísértését, erkölcsileg naggyá lettek, felemelték embertársaik életét, egészséges módon építették a társadalmat. Ebben a szellemben kívánok áldott karácsonyi ünnepeket és boldog, eredményes új évet a lap minden kedves olvasójának és családjuknak. Paskai László két a hívek javára végezhetek a lemon­dásom elfogadása után. —Hogyan telnek az idei karácsonyi és újévi ünnepnapjai, mire fordítja a szabadidejét, ha marad? A Bíborosi jelmondat: „In virtute Spiritus” — A Lélek erejében (Lk U,H) — A karácsonyi ünnepek sok elfog­laltságot adnak. A főpapi funkciók ke­retében találkozom a hívekkel, a sze­mélyes kapcsolatok során pedig a pa­pokkal, papnövendékekkel, munkatár­saimmal, ami az én számomra is az ün­nep melegségének és bensőségességé- nek a hangulatát adja. Ha marad sza­bad időm, azt olvasásra, sétálásra for­dítom. Sztrapák Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom