Békés Megyei Hírlap, 2001. december (56. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-15 / 292. szám
Az Ördög is várja a karácsonyt Az ünnepről is beszélgettünk Nemesük Károllyal Utcán kóborló háziállatok A mélyponton átölelte a fény A törődést szeretettel és hűséggel hálálják meg 8 A gyulai Nádasdy-Bugyul Erzsébet verseket ír Külföldi filmek forgatása Magyarországon Rendszeresen rangos külföldi filmeket forgatnak magyarországi helyszíneken, többnyire magyar származású producerek jóvoltából. Ha szigorúan ragaszkodunk a filmtörténeti tényékhez, akkor már a második magyar hangosfilm — részben — külföldi produkció volt. Akkor még nem ismerték a szinkronizálás lehetőségét és ezért párhuzamosan, ugyanabban a díszletben, de más színészekkel egy német verzió is készült a Hyppolitból. Madonnát és Eddy Murphyt (jobbra fent) Andy Wajna, Depardieut (jobbra lent) Andre Szőts „hozta" hazánkba A hetvenes években nagyon olcsó volt a magyar munkaerő, lett légyen színész vagy díszletmunkás, és a kor színvonalán álltak a Mafilm stúdiói, olyannyira fellendült a bérmunka, hogy külön osztály foglalkozott vele a cégnél. Az egyik legnevezetesebb produkcióban — mint hazai sajtófőnök — magam is részt vehettem, ez volt a Kékszakáll Richard Burtonnal a főszerepben. A forgatás alatt a szállodaszobáját talán, ha háromszor elhagyó Elisabeth Taylor itt ünnepelte 45. születésnapját, az akkori Duna Intercontinentalban. A forgatásra és a nagy nemzetközi vendégsereg ellátására a produkció mintegy hárommillió dollárt hagyott Magyarországon. A rendszerváltás után a lerobbant Mafilm sokáig nem tudott versenyezni Prágával, ahol az elmúlt évtizedben korszerűsítették a stúdiókat. Néhány magyar származású producer azért ismét kezdte, kezdi divatba hozni Magyarországot is. Néhány évvel ezelőtt Andy Wajna hozta Budapestre az Evitát Madonnás- tól, André Szőts | pedig a Cvranót 1 Depardieuval a I főszerepben. Idő- | közben láthattam | egy tévécsatornán | olyan amerikai | filmet, amelyben | a mai Moszkva | külső helyszínei- | ben Pestet lehetett felismerni. 1 (Bánfaivy Ágnes | színésznő, mint ! Oroszország el- | nők asszonya a Blaha Lujza téri villanyújságon intézett szózatot a lakossághoz.) Wajna legutóbb Eddy Murphyt hozta Magyarországra az l'm spy (Kém vagyok) című film java részének leforgatására. Mint a producer elmondta, Buda- | pest jellegzetes \ helyszínei Budapestként lesznek jelen a filmben is, mert a magyar főváros a történet helyszíne. A forgatáshoz nem nagyon engedték közel a sajtót, Murphy pedig minden interjútól elzárkózott. Mindössze egy motorkerékpáros jelenet került eddig a hazai nézők elé a Gellért téri esti forgalomban, de a távoli felvételeken még azt sem lehetett megállapítani, hogy a népszerű színész, vagy a dublőré ül a motor hátsó ülésén. Mindenesetre a stáb 24 millió „helypénzt” fizetett a fővárosnak, de lehet valami igaza a producernek, hogy az ilyen városi háttérnek is nagy ösztönző ereje van a nemzetközi turistaforgalomra, mint azt Prága példája is bizonyítja. Szőts produkciójában egy új Napóleon-filmet forgattak Magyarországon, amelynek társproducere Gerard Depardieu. Ok elsősorban a Dunántúlt és a Duna holtágát használták fel Napóleon ütközeteinek rekonstruálására. Némi sajtópolémiát kavart Depardieu személyes látogatása Orbán Viktor miniszterelnöknél, különösen, hogy kiderült: azért a 150 millió forintért ment a Parlamentbe, amit a magyar állam még nem fizetett ki az ígért 450 millióból. Sokan meglepődtek az állam nagyvonalúságán, pedig itt nem adományról van szó. Részben mert ebből fizetik az igen nagy létszámú magyar statisztagárdát, a szállodákat és ezek adóvonzata természetesen az államot illeti. Ami ennél fontosabb, ez az összeg — igaz, a legalább 30 milliárd forintos költségvetéshez képest csekély — résztulajdonosi jogokat is biztosít. így például, jövő karácsony táján ingyen mutathatja be a sorozatot a Magyar Televízió és a szerződés értelmében vélhetően más jogok is illetik a magyar felet. Végül néhány szót a rajzfilmekről, amelyekről — ki tudja miért — nem szoktak olyan figyelemmel beszélni, mint a játékfilmekről. Pedig sem a közönség, sem az anyagi sikerek tekintetében nem jelentéktelenek ezek a produkciók. Valaha például teljességgel bérmunkában készült a Hugó a víziló, amit azóta számtalanszor, számtalan helyen vetítettek, sugároztak. Mostanában került a mozikba egy kedves, afrikai témájú mesefilm, a Kiriku, ami jórészt ugyancsak magyar közreműködéssel, a kecskeméti rajzfilmstúdióban készült. A legfrissebb hírek szerint a Walt Disney cég készül egy minden korábbinál nagyobb költségvetésű tévésorozatot forgatni Magyarországon, témája szerint valamilyen dinoszauruszos históriát. Lehet, hogy ebben is szerepet játszik rajzfilmgyártásunk nemzetközi tekintélye, hiszen ma már az ilyen dinó-filmek mozgatásában éppen olyan technikákat alkalmaznak, mint a komputer-animációknál. Valami tehát elkezdődött. Vagy folytatódik. Mindegy is, mert a filmes bérmunka nemcsak néhány magyar közreműködőnek hoz hasznot, hanem segíthet a manapság annyit emlegetett országimázs, tehát a kedvező országkép kialakításában is. Bernáth László A LEGÚJABB Magyar-kanadai-angol koprodukcióban készülő film forgatása kezdődött nemrég Budapesten, a Max című produkciót a holland származású Menno Meyjes rendezi. A film stábja kilenc héten át vette fel a jeleneteket főként budapesti külső helyszíneken. Ä Maxban a külföldi sztárok (John Cusak, Noah Taylor, Molly Parker, Leelee Sobieski, Ulrich Thomsen) mellett magyar művészek is szerepelnek, például Kulka János, Stohl András, Görög László, Tímár Andor, Gáspár András és Hernádi Judit. A film az 1919. utáni Münchenben, illetve Németországban játszódik. A történetben megjelenik Adolf Hitler is, aki ez idő tájt teszi utolsó próbálkozásait arra, hogy művész legyen. Ebben kínál neki alternatívát egy Max Hoffman nevű, zsidó származású művészeti mecénás. A Max filmre vitelében közreműködik Koltai Lajos operatőr. A film producere András Hámori. . í> •. A NAGY ROMA NYALÁS Orbán Viktor pótolhatatlan; Orbán Viktor megismételhetetlen ebben az országban — ezeket a gyönyörű mondatokat a héten hallottam a magyar királyi televízió egyik esti műsorában. Megmondom őszintén — népi szóhasználattal élve —, ekkora nyalást még életemben nem láttam, hallottam. Aki elkövette, a sok hazai roma szervezet egyikének képviselője, nevét az ő védelmében nem írom le. Halvány beazonosításához talán csak annyit, hogy a minap paktumot írt alá a vezető kormánypárt elnökével arról, hogy az országgyűlési választásokon a Fideszt támogatják. Ma már azt is tudjuk, hogy cserébe több, mint fél tucat helyet kapnak a pártlistán, s néhány választókerületben ők állíthatnak jelölteket. Ami a gyönyörű mondatokat illeti: mindenki tudja ebben az országban, hogy senki nem pótolhatatlan. Ezt az alapigazságot, ha máshonnan nem, a rendszerváltás óta rendre leváltott kormánypártok sorsából megismerhettük. Mind az MDF, mind az MSZP — mert nem tanulnak egymás hülyeségéből — a kormányzati ciklus végén azt próbálták elhitetni a néppel, hogy a kormányzásuknak nincs alternatívája. Aztán kiderült, mégis van. Vagyis pótolhatók. Ami pedig a megismételhetetlenséget illeti: mindenki megismételhetetlen, hacsak nem klónozzák az illetőt. Az igazi kérdés inkább az, hogy bizonyos személyek megismételhetetlensége öröm vagy bánat a számunkra. (Az adott esetben ennek eldöntését a kedves olvasóra bízom.) Visszatérve a tévébeszélgetésre, már az elején feltűnt, hogy a romák paktumos vezére úgy cigányoz, mint senki az országban. Ha bármelyik magyar annyiszor mondaná a romákra, hogy cigányok, mint a vezetőjük a tévében, úgy vágnák orrba az illetőt, hogy még a nevét is elfelejtené. Szóval ilyen felvezetés után akár fel se tűnhetett volna, a nagy nyalás. De feltűnt. Mert ebben az országban soha nem volt szokás „bátran, kockázatot vállalva” a politikusok szemébe vágni a dicséretet. Másfelől jó ízlésű politikus az ilyet azonnal kikéri magának. Hogy Orbán Viktor nem tette, annak nyilván az lehet az oka, hogy nem nézte a királyi tévé idézett műsorát. Ha nem nézte, talán elmondták neki. S ha elmondták, akkor alighanem elgondolkodott azon, kell-e neki szövetségesnek olyan, aki szembedicséri őt. Ebben a történetben ugyanis ez a legfontosabb kérdés. Lehet-e, szabad-e együtt kormányozni olyanokkal, akik nem tudják, hol a jó ízlés határa? Árpási Zoltán Orbán Viktor nem tette... Kevermes, 1938. Karácsonyi jókívánságokat írtak a Túrák Albert dohánytőzsde kiadásában hatvanhárom évvel ezelőtt megjelent képeslap hátoldalára
