Békés Megyei Hírlap, 2001. november (56. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-03 / 256. szám

6. OLDAL - 2001. NOVEMBER 3., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP iRÉKÉS megyei hírlap Éhbérrel fizetett emberség Mi múlik a szakdolgozóként jegyzett asszisztenseken? Sok mindenről szó esik manapság az egészségüggyel kapcsolatosan. Most egy szívmelengetőbb témába pillantunk be. Beszélgetőtársunk dr. Elek Ilona, (képünkön), a Ma­gyar Szemészeti Szakdolgozók Egyesületének (SHAO) elnöke. Gyöngyös—Gyula Dr. Elek Ilona Gödöllőn lakik, a gyön­gyösi kórház szemészeti osztályának vezetője.- Hogyan tudja Gödöllőről,, mozgatni" az egye­sületen- Az egyesület a szakdolgozók akaratából jött létre. Nem én működtetem, ők — mondta dr. Elek Ilona. — El­ső ilyen összejövetelünket 1990-ben rendeztük egy sze­mészeti kongresszus keretében. Műtősnők, nővérek jöttek kórházakból. A járóbeteg-asszisztensek akkor még nem. Sok orvos ismerte fel akkoriban, hogy szak­dolgozók nélkül nem lehet orvosi munkát végezni.- Szakdolgozót mondanak gyűjtőnévként?- Régebben még rosszabb volt: egészségügyi kö­zépkádernek hívták őket. Szépen az „asszisztens” hangzana. Ez a latin szó azt jelenti: segítő szándék­kal állni valaki mellett. Segít az orvosnak, a beteg­nek - ma ő viszi a hátán az egészségügyet. Sok a szembeteg, megsokszorozódott a szemműtétek szá­ma, a minősége még nagyobbat változott. Olyan műtéteket végzünk, melyeiből néhány évtizede ál­modni sem lehetett. A külvilágból érkező informáci­óink nyolcvan százalékát a szemünkön át kapjuk. A szemnek a belsejét, az ideghártyát is meg lehet ope­rálni. A műtétek sikere legalább olyan mértékben múlik az asszisztenseken, mint az operáló orvoson. A betegek fogadása, műtétre való előkészítése, utó­gondozása: egyaránt orvosi és szakdolgozói feladat.- Rengetegen eljöttek a gyulai kongresszusukra.- Az érdeklődés azért nagy, mert fegyelmezett társaságról van szó. Aki eljön, két évig készül rá: a hallgatóság és az előadók is. Közben hatalmas tu­dásra tesznek szert. Vannak köztük olyanok, akik soha nem találkoznak ágyban fekvő, mások meg já­ró beteggel. Itt megismerhetik egymás tevékenysé­gét: egyik nem működik a másik nélkül.- Itt minden orvos rendkívül megbecsülő hangon szólt a szakdolgozókról. A szervezettségükről is.- Egyesületünknek az egész országban vannak tagjai. Folyamatosan kommunikálunk egymással. A vezetőség legalább évente találkozik, például a szemészorvosok kongresszusán, kétévente a mi kong­resszusunkon is. Ez utóbbit egy-egy kór­ház szemészeti osztályának dolgozói rendezik. A vezetőségi tagok egyben te­rületi képviselők is. _____ - Nem érdekvédelmi szervezet az önöké...- ...sajnos nem...-...de ha egy réteg szakmai öntudata nő, gondo­lom, lehetetlen nem beszélniük érdekképviseletről.- Mi a szakdolgozóképzés minőségét szeret­nénk javítani. A gyulai kórház szemészeti osztályá­nak főnővére, Gombos Jánosné jóvoltából szeptem­berben megjelent egy könyv, mely a kongresszus valamennyi előadását tartalmazza. Rá is írhatnánk: továbbképző tankönyv szemészeti dolgozók szá­mára. Kis kórházakból, klinikákról egyaránt jöttek, s van megosztani valójuk egymással.- „Nyughatatlansága" ellenére elégedettséget ér­zek szavaiban.- Szeretem a munkámat, naponta örömöm telik benne. Akkor lennék boldog, ha így éreznének mind, akik fontosak számomra. Örömöt lelni csak abban a munkában lehet, melyről többet tudunk, mint a napi kötelezettségünk. A világban sokfelé jár­va láttam: a magánklinikákon a professzorok egész csapatukat elviszik egy-egy kongresszusra. Magyar- országon a főorvosoknak nincs lehetőségük erre. E helyzeten mozdítottunk valamennyit a kongresszu­sunkkal. Dr. Kovács József, a gyulai kórház főigaz­gatója azt mondta: „Tudni kell, hogy a magyar egészségügyet a szakdolgozók működtetik”.- Elég rosszul megfizetve.- Ez nem kifejezés! Méltatlanul rosszul fizetet­ten. Szó esett az etikáról a kongresszuson is, de nem arról, hogy tartom a zsebemet vagy sem. Nem ez az etika, hanem az, hogy megtegyek mindent, ami tőlem telik, s ha nem tudok többet tenni, meg­mondjam, ki képes rá, s odairányítsam a beteget. E kongresszuson az is üsztázódik: hol mire képesek, hol található a szükséges műszer, tudás.- Azért úgy látom, hogy a bajok ellenére is bol­dogság önöknek a munkájuk.- Vállalom: mindennapi boldogságunk. KISS A. JÁNOS Gyengébb földeken is megterem Az energiafű honosítása új lehetőségeket nyújthat A bioenergia új lehetőségeket nyújthat a Körös-Sárréten élők számára is. Ha a bioenergia-program elkezdődik, akkor megvalósulhat a mezőgazdasági melléktermékek energia­hasznosítása, a gyengébb minőségű földterületeken pedig úgynevezett energiafű teremhet. Az Észak-Békés Megyei Ön- kormányzati Térségfejlesztési Társuláshoz tartozó települé­sek polgármestereinek legutóbbi tanácskozásán is szóba ke­rült ez a téma. Körös-Sárrét- A biomassza energetikai hasz­nosítása révén a foglalkoztatási helyzet is javulhatna a térségben. A bioenergia előállításához szük­séges növények az alacsony arany­korona-értékű földeken is ter­meszthetők. Az energiafű honosí­tása már a nyolc ________ ar anykorona feletti földterületeken meg- történhet, s egy-hek­tárról 12—15 tonna ter­més is aratható - mondta Nátor István, a megyei önkormány­zat területfejlesztési osztályvezető-helyet­tese. — Az energiafű azok számára adhat lehetőséget, akik a gyenge minőségű föl­deken hagyományos növényeket nem tud­nak rentábilisan ter­melni. Az állati eredetű trágyából pedig biogáz készíthető, ami szintén új energiaforrás - közölte Pap Tibor, az Észak-Békés Me­gyei Önkormányzati Térségfej­lesztési Társulás elnöke, Déva- ványa polgármestere.- A bioenergiában rejlő le­hetőségeket maximálisan ki kell használni. Zsadány térsé­gében a lakosság néhány éve rácsatlakozott a gázhálózatra. De mára kiderült, a földgáz drága, sokan nem tudják fizet­ni a számlákat. A bioenergia hasznosítása terén két térség (az észak-békési és az északke­let-békési) közösen pályázhat­na - vetette fel Dudás Árpád, Zsadány polgármestere. Vésztő, Körösladány, Déva- ványa, Füzesgyarmat, Bucsa, Okány, Ecsegfalva és Kertészszi­get tartozik. Ezek a települések összesen 1-05,5 ezer hektáron te­rülnek el, ebből 70 ezer hektár a szántóföld, amelyből 56 ezer hektárt magángazdák (ez össze­sen mintegy 1500 személyt je­lent) művelnek. Az említett kilenc település szántóföldjeinek átlagos minősé­ge 19,59 aranykorona. A leggyen­gébb szántó 16,59, a legjobb 26,52 aranykoronás. Ám az aranykorona nem teljesen a valós értékeket tükrözi, mert amikor az 1800-as évek végén és az 1900-as SZÁNTÓFÖLDEK ÉSZAK-BÉKÉSBEN: Település Szeghalom Körösladány Vésztő Okány Füzesgyarmat Bucsa Kertészsziget Dévaványa Ecsegfalva Földterület mennyisége 21 713 hektár 12 387 hektár 12 576 hektár 7 065 hektár II— 12 741 hektár 5 584 hektár WtKKM 3 915 hektár 21 673 hektár WKKKk 7 899 hektár A földek minősége 16,59 aranykorona 17,99 aranykorona 20,92 aranykorona 23,27 aranykorona 21,31 aranykorona 18,48 aranykorona 26,52 aranykorona 19,24 aranykorona 17,62 aranykorona A körös-sárréti polgármesterek egyhangúan megszavazták, hogy a térség a Békés Megyei Területfej­lesztési Tanácshoz pályázatot nyújtson be a mezőgazdasági mel­léktermékek energiahasznosítási lehetőségeit feltáró tanulmány el­készítésének támogatására. Oláh Györgynek, az észak-bé­kési térség vezető falugazdászá­nak körzetéhez Szeghalom, évek elején az aranykoronát meg­állapították, nem a tényleges költ­ségekkel számoltak. A mezőgazdasági termelő szö­vetkezetek virágkorában a térség­ben is több olyan földterületet be­szántottak, ahol korábban nem volt művelés. Ezeknek a földek­nek a beolvadása tovább rontotta az észak-békési szántók átlagos értékét. MAGYARI BARNA Hasonmás kiadás a település múltjáról Baross Károly remekművet alkotott, csodálatosan szép magyar nyelvezettel Gádoros újratelepítésének 175. és Árpád-kori névfelvétel­ének 100. évfordulójára jelentette meg a település vezetése Baross Károly egykori evangélikus lelkész „A Bánfalvi Ágost. Hitv. Evang. Egyház múltja és jelene évszerinti ki­mutatásban” című falutörténeti munkáját, hasonmás ki­adásban. Gádoros A Gádorosi füzetek sorozatot 2000-ben indította útjára a tele­pülés. Az első részben a falu leg­tekintélyesebb ősi, közéleti sze­repet betöltő családja írófiát, Justh Zsigmondot mutatták be. A második füzetben pedig a tele­pülés egykori evangélikus lelké­sze, Baross Károly 1876-ban írt helytörténeti munkáját adták ki újra. Baross Károly a község ­akkori nevén Bánfalva — első öt­ven évének állított emléket. Az első huszonöt évet kutatásai, a második negyedszázadot pedig saját tapasztalatai alapján tárta az olvasók elé. Baross Károly 1822. március 30-án született. El­hivatottságot érzett a tanítói és a lelkészi pálya iránt is. Péteriben házitanítóként, Kiskőrösön taní­tóként tevékenykedett, majd Bánfaivára hívták lelkésznek. „Miközben lelkészi, tanítói fel­A Gádorosi füzetek sorozatot 2000-ben indí­totta útjára a település ÍVFOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET adatait lelkiismeretesen ellátta, gondosan megkezdte a falu tör­ténetének időrendi feldolgozá­sát, 1826-tól 1851-ig, ideérkezé- sének időpontjáig, az addig eltelt 25 év történetét, adatait, neveit illesztette sorrendbe” — írja Ba­ross Károly életét és munkássá­gát méltató írásában, a reprint ki­advány elején Pongó Bertalan helytörténész. „Baross Károly remekművet alkotott, csodálato­san szép magyar nyelvezettel írta meg, mely nem száraz, tudomá­nyos dolgozat. Soraiból egyháza, faluközössége iránt érzett fele­lőssége, hűsége és ragaszkodása csendül ki” — értékelte a helytör­téneti kutató. ____________________________KOVÁCS ERIKA Az SZDSZ jelöltje: Kovács Lajos Sajtótájékoztatón mutatta be az SZDSZ megyei elnöke a párt országgyűlési képviselő- jelöltjét a 6-os számú válasz­tókörzetben október 26-án. A párt jelöltje Kovács Lajos, az orosházi alapszervezet elnö­ke, a város alpolgármestere. Orosháza- Békés megye az utóbbi három évben az utolsó helyre került a megyék rangsorában. Éppen ezért elemi érdeke a térségnek, hogy olyan képviselőket válasz- szanak az itt élők, akik erős ér­dekérvényesítő szerepet töltenek be — mondta a sajtótájékoztatón Velkey Gábor, az SZDSZ megyei elnöke. — A 6-os számú körzet jelenlegi képviselője, dr. Varga István nem mindig élt a rendelkezésére álló esz­közökkel. Több munkát vártunk volna tőle és kevesebb pártpolitikát.- Hosszas vívódás után fogad­tam el a jelöltséget — vette át a szót Kovács Lajos országgyűlési képviselőjelölt. — Programom ki­alakítása folyamatban van. A tér­ség felemelkedésén szeretnék munkálkodni. Krónikus a mező- gazdaság helyzete, a körzet inf­rastrukturális fejlesztése is megol­dásra vár. A gazdaságpolitika terü­letén ugyancsak fontos a foglal­koztatási lehetőségek bővítése - mondta Kovács Lajos. Az országgyűlési képviselője­lölt kampányfőnöke Kiss Attila lesz, aki hangsúlyozta, a kam­pány során a körzet lakóit szeret­nék megszólítani, oldani kíván­ják a politikai passzivitást, vagyis nem az ellenfeleik minősítésére kerül majd a hangsúly. ______kje. Ké t térség egy egyesületben Ha közösen pályáznak, nagyobb az esély a támogatásra Körös-sárréti és békés-bihari polgármesterek, megyénkben tevékenykedő főiskolai tanárok, valamint magánszemélyek gyűltek össze a napokban Szeghalmon azzal a céllal, hogy életre hívják a Sebes-Körös-vidéki Unió Társadalmi Egyesü­letet. Közrend és közbiztonság A tanyák a legveszélyeztetettebbek Körös-Sárrét—Békés-Bihar- A Sebes-Körös-vidéki Unió Társadalmi Egyesületek vidék- fejlesztési, térségfejlesztési, idegenforgalmi, természetvé­delmi és kulturális feladatok kezelésére szeretnénk létre­hozni. Ha egy adott cél érde­kében közösen lépünk fel és együtt pályázunk, nagyobb az esélye annak, hogy támoga­tást kapjunk. A két kistérség sokat költ programok, projek­tek készítésére. Ha az egyesü­let keresi meg a szakembere­ket, akkor a főiskolákkal, egyetemekkel együttműködve lényegesen kevesebb pénzből megoldhatók ezek a munkák. A cégbírósági bejegyzéskor kérni fogjuk az egyesület köz­hasznúvá nyilvánítását is - hangoztatta Bagyánszki Já­nos, a Sebes-Körös-vidéki Unió Társadalmi Egyesület megalakításának egyik kezde­ményezője.- Úgy látom, ez az egyesület sok hasonló célt szeretne meg­valósítani, mint a vállalkozási övezet, de az egyesületnek szé­lesebb társadalmi bázisa lehet. Az egyesület alapításakor min­dent alaposan át kell tekinteni. Ezért a Sebes-Körös-vidéki Unió Társadalmi Egyesületet megala­pításának előkészítésére hoz­zunk létre egy három személy­ből álló bizottságot - vetette fel Kaszai János, Vésztő polgármes­tere. A javaslatot elfogadva a je­lenlévők létrehozták az előké­szítő bizottságot, melynek tag­jai: Pap Tibor, az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Társu­lás elnöke, Dévaványa polgár- mestere, Tóth Albert főiskolai tanár és Balog Imre, Vésztő al­jegyzője. Az előkészítő bizottság napo­kon belül elkezdi a munkát, ezt követően a Sebes-Körös-vidéki Unió Társadalmi Egyesületet vár­hatóan még ebben a hónapban megalakul. M. B. Kiállítás a határőröknél Az Orosházi Határőr Igaz­gatóság étkezdéjében egy hónapig látható Horváth János festőművész kiállí­tása. Orosháza A hatvanéves művész elsősor­ban az idei évben készült alko­tásait mutatja be. A festménye­ken kívül rézdomborítású ké­pei is láthatók, amelyek az al­kotó művészi kalandozásának eredményei - adta hírül Kunos Gyula, az igazgatóság sajtóre­ferense. Horváth János művé­szi pályájának éltető közegét az Orosházi Festők Csoportjá­ban találta meg. A művész új módszereket kutatott, különle­ges eljárásokat dolgozott ki, amivel műveiben sajátos egyé­niségét fejezte ki. Pályája során nem feledkezett el a fiatalokról sem, szakköröket vezetett, rendszeresen oktatott a gyopárosi nyári képzőművé­szeti szaktáborokban. K. E. Kardoskúton alapvetően nem változott a közrend és a közbiztonság helyzete az elmúlt időszakhoz képest, kiemelkedően súlyos cse­lekmény nem történt az el­múlt időszakban. A bűn- cselekmények száma azon­ban némileg emelkedett — hangzott el a képviselő- testület október 25-ei ülé­sén. Kardoskút Kardoskúton az elmúlt egy év alatt összesen 18 esetben ren­deltek el nyomozást, amiből hét bűncselekményt felderítet­tek. Egy rablás és egy csalás, nyolc lopás és hat betöréses lo­pás történt Kardoskúton 2000 és 2001 októbere között. A tu­lajdon elleni bűncselekmények több, mint felét tanyatulajdo­nosok sérelmére követték el. A tolvajok leginkább azokat a külterületi ingatlanokat láto­gatták előszeretettel, ahol csak időszakosan tartózkodnak a tu­lajdonosok. Előfordult nem egy esetben, hogy olyan tanyagaz­dához törtek be, aki évente csak egyszer-kétszer jár ki a „birtokra”, így a lopástól a fel­fedezésig akár több hónap is el­telhetett, ami nagyban nehezíti a felderítést. Problémát jelent a külső területek megközelítése is, a legtöbb földes úton szinte lehetetlen személyautóval köz­lekedni. A tolvajok másik kedvelt célte­rületei a vendéglátóegységek, amik ugyan riasztóval védettek, de a környék lakói közömbösek, figyelmen kívül hagyják a riasztó jelzését, nem szólnak be a rend­őrőrsre - derült ki Kálmán Antal zászlós beszámolójából. K. E. i JL k Í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom