Békés Megyei Hírlap, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-15 / 241. szám

KÖRKÉP 2001. OKTÓBER 15., HÉTFŐ - 5. OLDAL feBÉKES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI CSÍKI SZÉKELYEK, (ö) Gyű Ián, a Magyarok Világszövetsége helyi csoportja és az Erkel Fe­renc Általános Művelődési Köz­pont Márton László gyűjtő fotói­ból rendez kiállítást. A csíki szé­kelyek életét bemutató tárlatot október 16-án 17 órakor nyitja meg dr. Erdmann Gyula, a Bé­kés Megyei Levéltár igazgatója, a világszövetség gyulai elnöke. A megnyitón közreműködik Já­nos Hajnalka népi énekes és az alapfokú művészeti iskola Tipi— Túli énekegyüttese. MŰSOROS EST. (1) A mező­kovácsházi művelődési központ október 22-én 19 órától műsoros estet szervez a kikapcsolódni vágyók számára. Az esten fellép a budapesti Simli-show és Hor­váth Charli énekes. A programra egyaránt várják a helyi és a kör­nyező települések lakosságát. ÖTMILLIÓ PÁLYÁZATBÓL, (i) A bucsai önkormányzat pályá­zat útján mintegy 5 millió forint támogatást nyert a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácstól. A pénzből traktort és szip­pantókocsit vásárol a község. TÖRŐDNEK VELÜK, (gh) Bat- tonyán a gondozási központ há­zi segítségnyújtás keretében is segíti az időseket. Az igénybe vehető szolgáltatások (ápolás, tisztálkodás, mosás, takarítás, gyógyszer és étel kihordása, fű­nyírás, udvartakarítás, télen hósöprés, beszélgetés, felolvasás stb.) szerény szolgáltatási díj el­lenében kérhetők. A maximáli­san 200 forintos óradíj - az idős ember jövedelmi viszonyainak megfelelően — csökkenthető. SZEMÉTTÜZ. (s) Péntek este nyolc óra körül jelentették a tűzoltóság ügyeletére, hogy Kondoroson na­gyobb mennyiségű szemét kapott lángra. A kivonuló egységek eloltot­ták a mintegy 300 négyzetméteren lángoló hulladékot. VÍZ FOLYT, (s) Szombaton reggel fél hétkor a békéscsabai Andrássy útra, nyitva felejtett vízcsaphoz siettek a tűzoltók, az alsó szomszéd hívására. Időközben hazaérkeztek a lakók is, így hamarosan elzárták a „bajok for­rását”. SZÉNDIOXID-PALACK, (s) Tegnap tizenöt órakor érkezett a riasztás a tűzoltóságra: Gyulán, a Paradicsom lakótelepen 33 kilogramm tömegű széndioxid-palack szivárog. A hely­színre érkező egységek elzárták és biztonságba helyezték az eszközt. ELESETT, (s) Súlyos sérülésekkel került kórházba pénteken az esti órákban egy kerékpáros, aki elesett járművével Szarvas belterületén. FÁNAK, (s) Pénteken húsz óra táj­ban Békéscsabán, a Bartók Béla útról a Petőfi utcára próbált ráfordulni egy személygépkocsi. Az autó kicsúszott és fának ütközött, melynek követ­keztében utasai közül ketten súlyo­san egy pedig könnyebben megsé­rült. CSALÁDI VASÁRNAP AZ ISKOLÁBAN, (s) Az Agility kutyakiképző iskola is segítségére volt a békéscsabai Vandháti Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola vasárnapi programjának lebonyolításában. Az intézmény harmadik éve őszi családi találkozót ren­dez az iskola és a szülők, tanulók kapcsolatának erősítésére. Tegnap a sorversenyek, rajz- és rollerbajnokság, valamint közös főzés mel- lett a több mint száz résztvevő élvezhette a kiképzett kutyák bemutatóját is _______________________d-fotó: veress erzsi A kor adta betegség a derékfájás A Csont és ízület Évtizedében Gyulán rendez­ték meg a hétvégén a derekas derék világnap­ját. Az évtizedhez Magyarország állami szin­ten elsőként csatlakozott. Az évtized nemzet­közi kormányzó bizottsága október 13-át nyil­vánította a derekas derék világnapjának, s a többi jeles napot is, hazánkban, fürdőhelyek­hez kötötték. Gyula A Mogyoróssy János Városi Könyvtárban szom­baton dr. Bálint Géza, a Csont és ízület Évtizede hazai koordinátora utalt arra, hogy dr. Mikola István egészségügyi miniszter azt kérte a kétna­pos konferencia résztvevőitől, a gyógyvízkuta­tással segítsék elő a hatékony gyógykezelést. Ezt a szándékot erősítette meg Danes László polgár- mester az ország reumatológusainak idehívásá­val, és Tóth Imre országgyűlési képviselő is, aki a megyei kórház és a Várfürdő fejlesztéséről tá­jékoztatta a hallgatóságot. Dr. Kiss Viktória, az ÁNTSZ megyei üsztifőorvosa jelezte, a derékfá­jás népbetegséggé vált. Dr. Bálint Géza elmond­ta, az ülés a gerincoszlopnak ötször akkora meg­terhelést jelent, mint az állás. Magyarországon évente több milliárd forint táppénzt fizetnek ki a betegség miatt, de Németországban is ez az ösz- szeg 35 milliárd német márka, mely megegyezik az ország éves villamosenergia-felhasználásá- nak költségével. Nálunk nem az orvosi ellátás, a táppénz a drága, hanem a kiesés a termelésből okoz jelentős károkat. A cél, hogy az utóbbi 80 százalékból a megelőzéssel, a gyorsan megkez­dett kezelésekkel, a gyógytornász szerepének felismerésével 25 százalékot átfordítsanak a ter­melésbe. Fogyatékosok sportnapja szombaton Értelmi fogyatékosok és segí­tőik találkoztak szombaton a békéscsabai 2-es iskolában, hogy egy kis testmozgással és játékkal színesítsék hétvégé­jüket. Békéscsaba Az Értelmi Fogyatékosok és Se­gítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének megyei szerveze­te az Ifjúsági és Sportminisztéri­umtól nyerte azt a 250 ezer fo­rintot, amely lehetővé tette a szombat délelőtti sportnapot. A megye nyolc településének (Bé­kés, Békéscsaba, Dévaványa, Gyula, Magyarbánhegyes, Okány, Tarhos és Vésztő) külön­féle intézményeiből érkeztek a résztvevők, akik - bár többsé­gük iskoláskorú volt — több kor­csoportot képviseltek, egészen a felnőttekig. Három kategóriá­ban, alsósok felsősök és otthon, illetve intézetben nevelt fiatal felnőttek különféle játékos sportversenyen indultak. A ver­senyzők 96-an jöttek el, de szur­A játékos feladatokat a békési gyerekek ügyesen és vidáman teljesítették D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET VÉLEMÉNY MÉNESI GYÖRGY Akarsz-e játszani? Úgy emlékszem, települési képviselőként annak idején én is meg­szavaztam azt az önkormányzati rendeletet, amely előírta, hogy a szexuális játékokat (kellékeket, segédeszközöket) forgalmazó üz­letek tulajdonosai több iparűzési és kommunális adót fizessenek, mint a „rendes” kereskedők. Utólag belátom, hiába csápoltam, vá­rosomban a kutya sem akarja efféle termékekre alapozni az egzisz­tenciáját. Az itteni bolt-hátán-bolt, kocsma-hátán-kocsma állapotban ez teljességgel érthetetlen. Mi az, hogy minálunk pénzéért sem jut­hat hozzá a polgár sem egy jóféle vibrátorhoz, sem egy hímtagnövelő vákuumos készü­lékhez?! Mi az, hogy nekünk egy szagos vagy rücskös kotonért is be kell utaznunk... a központba?! Se útiköltség-, se áfa-visszatérítés, örüljünk, hogy lyuk van ott, ahol lyuknak kell lennie! Örülünk is, de nincsen öröm üröm nélkül. A hozzánk legköze­lebbi nagyvárosban süldő lányokból és érett asszonyokból operál­nak ki az orvosok kalapácsnyelet, gyertyát, üvegcséket, villanykör­tét, spraytubusokat, uborkát, répát. A legtöbben hajkeféjük nyelét használják, mondja a doktor. Hozzáteszi, hogy ezek a praktikák fertőzést, sérülést, bő vérzést okozhatnak. Persze - folytatja -, ha lenne pénzük, drágább, speciális segédeszközökhöz nyúlnának. Fene tudja. Akinek sok a pénze, nagy a jövedelme, magas a fize­tése, és úgy boldogtalan, az egészen másképpen élvezkedik, egé­szen másképpen elégíti ki magát: bezár egy gyárat, levált(at), kirúg(at), családokat tesz földönfutóvá, basáskodik a beosztottai­val, mímeli a gyönyört, a kéjes lihegést, közben fél szemével a tu­lajdonosokra, a főnökeire sandít. Azt élvezi, ha ők élveznek. Olyan játék ez, amelyben vibrátortól hajkefenyélig bármi le­hetsz, s egyre megy, hogy törékeny női kacsók fognak-e marokra, avagy szőrös-eres férfi mancsok. Kérdés, hogy akarsz-e játszani? Nemzeti kérdés a cigányságé A Cigány Hagyományokat Kutató Egyesület, a Romo- lógiai Kutatóintézet és a Bé­kés Megyei Közgyűlés nemze­ti és etnikai kisebbségi bizott­sága a hét végén rendezte Gyulán a cigány hagyomá­nyokkal foglalkozó önkéntes néprajzi és nyelvjárásgyűjtők IV. országos konferenciáját. Gyula A Cigány Hagyományokat Kutató Egyesület történetéhez tartozik, hogy 1979-ben Gyulán alakult meg dr. Bencsik János vezetésé­vel az Országos Cigánykutató Munkaközösség. Az 1984-es fel­oszlás után csak a munkaközös­ség Tolna megyei csoportja mű­ködött, 1991-ig, amikor is egyesü­letté alakult. Tagjai nemcsak ci­gányok, a cél, hogy tudományos munkát folytassanak a cigány nép történetének és néprajzának feltárásáért. Szombaton a Mun­kácsy Mihály Szakközépiskolá­ban Danes László polgármester és Tóth Imre országgyűlési kép­viselő köszöntötte a kétnapos konferencia résztvevőit. Dr. Sza­bó Ferenc történész szólt Erdős Kamill néprajzkutató úttörő sze­repéről a Békés megyei cigány­ság megismertetésében, mely munkát dr. Bencsik János folytat­ta. A magyarországi romák törté­netének megismerését az is gá­tolta, hogy 1848 előtt nehéz volt megállapítani a számukat, hi­szen csak részben voltak adóz­tathatók gazdasági helyzetüknél fogva. Dr. Gémes Balázs néprajz- kutató, az egyesület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a két világháború között Magyaror­szág a hárommillió koldus orszá­ga volt, és ez az állapot vala­mennyi népcsoportot érintette. A konferencia célja felmutatni, hogy a cigány hagyományok, a hiedelemvilág, a kultúra nem ér­dekesebb és nem érdektelenebb más népekénél. Mára nagymére­tű adatbázisuk gyűlt össze. A fo­lyamatos gyűjtőmunkát az is in­dokolja, hogy a hagyományok, a népi műveltség, a napi műveltség napról napra változik. A repre­zentatív adatfelvételek szerint a magukat cigánynak vallók száma Magyarországon mintegy 500 ezerre tehető. Az anyanyelv csak­nem 90 százalékban magyar. A cigánykérdés ma elsősorban nemzeti kérdés. sz. m. „HA NYERÜNK, SENKIT SEM FOG ÉRDEKELNI. HA VESZ­TÜNK, NEM LESZ, AKIT ÉRDEKELJEN.” .(Winston Churchill) A falu születésnapja Gábortelepen az immár máso­dik alkalommal megrendezett, ezúttal a 81. születésnapi ren­dezvényen Erdei Péter képvise­lő, a falunap szervezője szólt a település történelméről és a ha­gyományőrzés jelentőségéről. Varga Gábor polgármester kö­szöntötte a helyieket, majd a 91 éves Fodor Jánosnét, a legidő­sebb és Gulyás Gabriellát, a leg­fiatalabb polgárt. A programokban bővelkedő születésnapot Dankó Richárd képeinek kiállításával nyitották meg a nyugdíjasklubban, amit hajnalig tartó vigadalom köve­tett. A kínálatban volt vásári ki­rakodó, videóvetítés, valamint égi és földi bajvívás a sárkánnyal és az elemekkel. Ez utóbbihoz a békéscsabai ejtőernyősklub és motoros sárkányrepülők nyúj­tottak segítséget. H. M. A megyei rendezvény részeként Labanczné Milák Brigitta festőművész alkotásaival ismerkedhetett a közönség. Felvételünkön (balról jobbra) Surman László költő, mellette a festőművész és Varróné Labancz Julianna költő D^OTO: KOVÁCS ERZSEBET A művészet és a kultúra a leg­jobb híd a magyarországi cigá­nyok és nem cigányok között. Jó példája ennek a mostani ren­dezvény is, amely a cigányság kultúrájának egészét sorakoz­tatja fel, ahol jelen van a művé­szet, a közélet és a politika — mondotta Farkas Flórián, a Ma­gyarországi Cigányok Országos Önkormányzatának elnöke. Szarvas Szarvason, a Békés megyében élő cigány lakosok XVIII. kulturális napját Farkas Flórián nyitotta meg. A rendezvényt számos országos és megyei közéleti személyiség meg­tisztelte jelenlétével. E nagy hagyo­mányú megyei rendezvény az or­szágban egyedülálló. A célja a ci­gányság kulturális kincsének bemu­tatása, s az értékek továbbörökítése - fogalmazott Pusztai József, a szarvasi cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke. Domokos László, a megyei köz­gyűlés elnöke a cigányság kultúráját, hagyományait méltatta. Külön ki­emelte a cigányság jeles,személyisé­geit, akik egyetemes kulturális érté­ket teremtettek. Az elnök felhívta a fi­gyelmet a cigány érdekképviseletek és a kormány között meglévő jobbító szándékú együttműködésre, amely a továbblépést, a fejlődést biztosítja. Babák Mihály házigazda polgár- mester arról szólt, hogy Szarvas vá­rosa a békesség, a megértés, az egy­más iránti megbecsülés és a hagyo­mánytisztelet szép példáját mutatja. A művelődési központban megtar­tott rendezvényen megyénk cigány lakosainak amatőr művészeti cso­portjai adtak műsort. A kultúrház emeleti galériájában Labanczné Milák Brigitta festőművész és Ba­logh Zsigmond fafaragó népművész alkotásaiból nyílt kiállítás. A Tessedik Sámuel Főiskola pedagógi­ai karán a hétvégén romológiai kon- ferenciát tartottak. cs. r. Utólag belátom, hiába csápoltam. kólóik és kísérőik is szép szám­mal jelentek meg az iskola sportcsarnokában. ________________________VJ.---------------------■ ■■■>" —«U— IDUUU—^^—II A kultúra a legjobb híd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom