Békés Megyei Hírlap, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-10 / 186. szám

fl&llÉltÉS MEGYEI HÍRLAP TÉR KÉP 2001. AUGUSZTUS 10., PÉNTEK — 11. OLDAL Települési leltár Lélekszám: 804, csökkenő. A település magyarlakta, szá­mottevő kisebbség nem lakja. A legfiatalabb lakos: Szabó Dá­niel, született 2001. május 3- án; a legidősebb: Kiszely Andrásné, született 1904. júni­us 4-én. Foglalkoztatás: a nyilvántar­tott munkanélküliek száma: 32. Az állástalanok aktív lakos­sághoz viszonyított aránya 9,1%. Szilárd burkolatú utak ará­nya 80%, járda 100%, vezeté­kes ivóvízzel ellátott lakások aránya 90%, gázvezeték kiépí­tettsége 100%, a vezetékre rá­kötött lakások aránya 80%, szennyvízelvezető csatorna 0%, csapadékvíz-elvezető csa­torna 70%. A falu négyszáz lakásának 40%-a telefonos, 50%-a kábelté­vével ellátott. Múltmorzsák A török hódoltság után lakat­lanná vált települést báró Harruckern János György tele­pítette újra, majd 1751-ben az endrődieknek adományozta. Helyi kezdeményezésre 1946- ban Endrődszentlászló névvel lett önálló a település. A hunyai termőföld kitűnő, két­harmada öntözhető. A növény- termesztésben az intenzív kul­túrák - paradicsom, paprika, hagyma — vezetnek. A lakosok többsége a mezőgazdaságból él. A településen a belvíz soro­zatos katasztrófát okozott, köz­épületeket és lakóházakat ron­gált meg. A csapadékvíz-elve­zető csatornarendszer megépí­tésével sikerült kezelni e prob­lémát. Tavaly év végén új község­házát avattak. A belvíztől meg­süllyedt katolikus templom ki­lencvenkilenc nyarán villám- csapás következtében leégett. Az újjáépített katolikus temp­lomot 2000 karácsonyán szen­telték fel. Honnan ered? Az 1946-ban Endrődszentlászló néven önállóvá lett település a lakosság kezdeményezésére 1947- ben vette fel a Hunya ne­vet. Ezzel a falu jótevője, Hunya József emléke előtt tisztelegtek az emberek. A helyi gazda amel­lett, hogy a templomépítésre és temető céljára telket adományo­zott, kedvezményesen adott el házhelyeket a település lakói­nak. Az oldal Hunya község Ön- kormányzata támogatásá­val készült. Szerkesztette: Csath Róza. Fotó: Kovács Erzsébet A károkból előnyt kovácsoltak Hunya felé javítani kellene a közlekedési feltételeket Tavaly decemberben új községházát és új templomot avattak Hunyán. Mindez bizta­tást adott a nyolcszáz lelkes falunak, amely­nek lakosságát a korábbi évek belvízka­tasztrófája, majd a százéves templom leégé­se annyira próbára tett. Hoffmann Márton polgármesterrel a település jövőjét meghatá­rozó feladatokról beszélgettünk. Hoffmann Márton nem a szokványos módon lett a település első embere. 2000 februárjában a képviselő-testület lemondása után kiírt idő­közi helyhatósági választáson szavaztak neki bizalmat az emberek. Szék­foglalójában arról beszélt, Névjegy szeretné, ha véget érne a vi­szály, és mindenki a teen­dőkre koncentrálna. Elő­ször arról kérdeztük a pol­gármestert, helyreállt-e a béke?^- Úgy érzem, a váltás zökkenőmentes volt. A képviselő-testületben nincs személyeskedés, értelmet­len vita. Ami pozitív és elő­remutató, azt mindenki tá­mogatja - kezdte Hoffmann Márton.- Nehéz időt élt a falu., amikor polgármester lett.- így igaz. Ráadásul ez a munka teljesen más volt, mint amivel korábban foglalkoz­tam. Olyan problémákkal találkoztam, ame­lyeknek a megoldása nem várhatott. A legsú­lyosabb a belvíz volt. Nehezítette a helyze­tet, hogy februárban még nem volt elfoga­dott költségvetése a falunak, s közben a HUNYA NEPESSEGENEK ALAKULASA Született: 1954. április 23-án, Mezőberényben Tanulmányai: 1976-ban szerzett öntözési és meliorációs üzem­mérnök oklevelet a szarvasi me­zőgazdasági főiskolán Munkahely: 1982-től volt a hunyai Hunyadi Termelőszövet­kezet sertéságazat vezetője; 2000 február óta polgármester Családi állapot: nős, két gyer­mek édesapja, felesége Sovány Gabriella könyvelő megkezdett beruházásoknak is haladni kel­lett.- Milyen körülmények között gazdálkodik most az önkormányzat? — A többi kistelepüléshez hasonlóan, a mi gazdálkodásunkat is évek óta a negatív előjel jellemzi. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések támogatását egyre szigorúbb feltéte­lekhez szabják. Tavaly az önhiki-pályázaton 10,5 millió forintot kaptunk, idén szűk nyolcmilliót. Az idei költségvetésünk 14 millió mínusszal ké­szült el. Kérdés, a kü­lönbséget honnan teremt­jük elő? Eladósodni nem szeretnénk. A hitel egyet­len szépséghibája, hogy TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK (valamennyien függetlenek) Hoffmann Márton (polgármester) Szmola Illés (alpolgármester) Dr. Fabó János Farkas Béla Kiszely Imre Szuroveczné Hanyecz Szilvia Vaszkóné Hunya Mónika Várkonyi Tibor Jegyző: Tulkán József _________ vi ssza kell fizetni. Az pedig általában nehézségekbe üt­közik. Költségcsökkentő in­tézkedéseket hoztunk. Be­vezettük a szemétszállítási díjat, és takarékossági meg­fontolásból történt az Ör- ménykúttal való iskolaegye­sítés.- A középületek felújítá­sára miből telt? — A károkból igyekeztünk előnyt kovácsol­ni. A száz százalékban belvízkárt szenvedett óvodát, iskolát, művelődési házat, napközi otthont, egészségházat és az orvosi rendelőt teljesen felújítot­tuk. Újjáépült a templom és a községháza. Próbálunk pá­lyázaton is pénzt szerezni, ám ehhez az önerőt nehéz letenni. A célunk, hogy még idén befejezzük a belvízel­vezető rendszer hiányzó szakaszát. Pályázunk, a költség nyolcvan százalékát már megnyertük.- A település több térségi beruházáshoz is csatlako­zott.- A szilárdhulladék-lerakó telep megépíté­séhez és a szennyvízprogramhoz. Másik nagy célunk, hogy a zsáktelepülés jelleget megszün­tessük. A bekötőút megépítésére a Phare- irodával a támogatási szerződést már aláírtuk. Ez azonban a 180 millió forintos beruházásnak csak egy részét fedezi. A költségekre még to­vábbi pályázatokat kell benyújtani. — Az a település, amely egy másik falu iskolaügyét is felvállalja, a jövővel gondol.- Ez mindkét település részéről előremenekülés volt. Nemcsak pénzügyi, szakmai okok is indokol­ták. Két-három fős cso­portlétszámnál is színvo­nalas lehet az oktatás, ám ez a helyzet nem biztos, hogy kedvez a tanulónak. Jobb, ha van egy kis ver­seny, ösztönző légkör. Az alsó tagozat mindkét tele­pülésen helyben marad, a felső tagozat Hunyán ta­nul, összevont osztályok nem lesznek. Ezzel jó pár évre megoldottuk az oktatás helyben maradá­sát. Azt tartom, egy településen nem az iskola és az oktatás a megtartó erő, hanem a munka­hely és a munkahelyről származó jövedelem. Ha van lakosság, akkor kell az iskola. Ha nincs jövedelem, akkor menekülnek az emberek. Hunya ahhoz kicsi, hogy ide komoly ipari üzem te­lepüljék. Itt egy megoldás lehet, a környező munka­helyekre való bejárás. Eh­hez kell javítani a közle­kedési feltételeket, hiszen jó közlekedéssel bárme­lyik környező város 25-30 perc alatt elérhető. Ennek lenne fontos eleme a be­kötőút, illetve a Mező- berény-Szarvas út elké­szülte - nyilatkozta Hoffmann Márton. A jegyző megszerette a falut Idén márciustól Tulkán Jó­zsef személyében új jegyző­je van Hunyának. A köz- igazgatási szakember Bé­késcsabáról pályázta meg az állást. Először arról kér­deztük, hogy érzi magát a településen.- Én és a családom is jól érezzük magunkat. Tetszik a település. Békéscsabához képest csendes és nyugodt lakóhely. Fontosnak tartottam, hogy kiköltözzünk, mert csak így tu­dom megismer­ni az itteni vi­szonyokat, a hunyai emberek problémáit. — Mi vonzot­ta a jegyzői pá­lyára?^- Államigaz­gatási főiskolai végzettséggel a jegyzői munka a közigazgatási pálya csúcsát je­lenti. A főiskolán erre készül­tünk. Több évfolyamtársam már a tanulmányai idején jegyző volt, s engem is vonzott ez a pálya. Számomra ez a munka komoly kihívás, hiszen nagy felkészültsé­get, sokrétű ismeretet igényel. Az ezt megelőző tizenkét éves köz­Névjegy Született 1966. április 4-én, Gyulán Tanulmányai: 1991-ben vég­zett a békéscsabai Tanító­képző Főiskolán, 1998-ban igazgatásszervezőként diplo­mázott az Államigazgatási Főiskolán 2001. március 1. óta Hunya jegyzője Nős, három gyermek édesapja Felesége: Gulkás Noémi, pedagógus, főállású anya igazgatási gyakorlatom ehhez jó ala­pot teremt.- Gondo­lom, minél kisebb egy te­lepülés, an­nál személye­sebb a jegyző és a lakosság kapcsolata.- Ez így van. Kistelepülés lé­vén minden ember hivatali ügyét közveüenül isme­rem. Amikor ide kerültem, jóval kevesebben for­dultak hozzám a kérdéseikkel, problémájukkal. Ahogy telik az idő, hétről-hétre bizalomtelibb lesz a kapcsolat.- Új munkakö­re több elfoglaltsá­got jelent. Jut-e idő két kedvtelésére, a természetjárásm és a festészetre?- A családommal szenvedé­lyes természetjárók vagyunk, leg­többször Erdélyben túrázunk. Idén nyáron is oda készülünk. Jóval kevesebb időm jut a festé­szetre. Amatőrként, a magam örömére művelem. Legszíveseb­ben tájképeket festek. Bővítették a napközikonyhát Pályázati támogatással és önerőből történt a napközikonyha felújítása Száz adagosra fejlesztették és napközis tanteremmel bővítették a település napközikonyháját. A bel­víztől tönkretett épület a tízmillió forintos felújítás­sal mutatós középülete lett Hunyának. Az intézményi hírek közé kíván­kozik, hogy augusztus 1-jétől Hunya és Örménykút általános is­kolája és óvodája közös fenntartá­sú, önállóan gazdálkodó intéz­mény lett. Az intézmény élére öt évre Petényi Szilárdnét nevezték ki. Hunyán 1-8. osztályig, Ör- ménykúton 14. osztályig tanul­nak a gyerekek, az óvoda mind­két településen megmarad. Ör­ménykúton az elmúlt tanévben tanuíó 32 gyermekből 30 lett az egyesített intézmény diákja. Az iskolabusszal küenc felső tagoza­tos jár át majd Hunyára. A nem­zetiségi nyelvoktatást valameny- nyi örménykúti gyermeknek Ör- ménykúton biztosítják. Az igaz­gatónő kérésére a szeptemberi tanévkezdésre az örménykúti is­kolában is benti vécét alakítanak ki, körbekerítik az iskolaépületet és a tornatermi ablakokra rácsot szerelnek. A két település iskolája a jövőben szakmailag azonos mó­don működik. Ennek része az is, hogy a gyomaendrődi művészeti iskolával együttműködve Ör- ménykúton is elkezdődik a zene, tánc és képzőművészeti oktatás. Megkérdeztük a helybélieket: miért szeretik Hunyát? I Szurovecz 1 Vince, nyug- I díjas:- Nyu­godt, csen­des telepü­lés, minden 1 megvan, ami 1 kell. Gáz, r ^ H frn j 1 'v 1 lie'll ‘ Sir-JÍt'-'" Pintér Her­mina, nyug­díjas:- Itt szü­lettem, ám az életem nagy részét Ma­kón töltöt­tem, a kerté­TOP ' | : * ^ < ‘ .Mm»!™ Homok Ferenc, kon- | i zervgyári dolgozó:- Itt nőt- I tem fel, és a * középiskola elvégzése után is vis- l víz, villany, s ha az ember úgy gazdálkodik, akkor a megélhetésre sem pa­naszkodhat. A tanácstól karban­tartóként mentem nyugdíjba. Jó­szágot most is tartok. Hunyán jó a közbiztonság. Az emberek ba­rátságosak, összetartanak. Az el­látással is elégedett vagyok. A hétköznapi szükségletet, élelmi­szert, iparcikkeket helyben be tudjuk szerezni, a nagyobb be­vásárlást rendszerint Gyomán intézzük. szeri kutató- intézet mérnöke voltam. Nyug­díjasként jöttem vissza, hogy a szüleim gondját viseljem. Mos­tanság könnyen rámondják egy településre, hogy öregszik, in­nen csak elköltözni lehet. Nem tetszik az ilyen beszéd. Ha vala­ki szereti a faluját, akkor a fejlő­déséért dolgozik. Örülök az új községházának, a templomnak, a napközikonyhának és a terve­zett idősek napköziotthonának is. szajöttem. Békéscsabára járok dolgozni. Vállaltam a bejárást, a munka­helyem hozzájárul a költségek­hez. Hunya jól ellátott település, itt a lakásunk, az elköltözés fel sem merült. Még sok fiatal hoz­zám hasonlóan környékbeli te­lepüléseken dolgozik, mert helyben nem talál munkahelyet. A foglalkoztatási gondokkal függ össze az is, hogy a 30-40 évesek hiányoznak a települé­sen. Hunya Il­lés, zöldsé­ges:- Csendes kis település, itt mindenki ismeri egy­mást. Ideköt­nek a bará­tok is. A gond, hogy nincs munkahely. Az aktív korúak fele a környéken, többségében Mezőtúron és Gyomán dolgozik. Közülük van­nak, akiket az tart itt, hogy Hunyán olcsók az ingatlanok. Hi­ába szép és új a házuk, nem tud­nák az eredeti értékén eladni. A környező munkahelyekre bejáró­kat a közlekedés javításával lehet­ne segíteni. Jó utak kellenek Gyomára, Kondorosra és jobb buszközlekedés. Falunapra hívogató Augusztus 11-én, a falu­napon kiderül, ki Hunya legerősebb férfija és höl­gye. Az erős embereket 10 órától biztathatja a kö­zönség a programoknak helyt adó sportpályán. Az erős ember címre pályá­zók nevezését a helyszí­nen várják. A családi vetélkedő 9 órától kez­dődik. Nevezni ugyancsak a helyszínen kell. A mókás felad­ványok teljesítése a versenyző­kön kívül bizonyára a közönség­nek is vidám perceket szerez. Az ügyes kezű aprónépnek és a fel­nőtteknek egyaránt jó szórako­zást ígérnek a kézműves foglal­kozások. A gyerekeket plusz meglepetés is várja: kipróbálhat­ják az annyira népszerű arcfes­tést és hajszobrászatot. 11 órától a „A korcs kutya is szép a gazdá­jának!” jelszóval kutyaszépség­verseny kezdődik. Nevezési díjat nem kell fizetni, ellenben az ebeknek a póráz kötelező! Ebéd­re idén is birkapörkölt rotyog majd az üstökben. 14 órától tart­ják a Falunap Kupa kispályás labdarúgó-bajnokságot. Ezzel egy időben kezdődnek a színpa­di programok. A hunyai gyere­kek néptáncbemutatóját 15 óra­kor a gyomaendrődi Körösmenti Néptáncegyüttes műsora követi. 16 órakor az örménykúti hagyo­mányőrző csoport lép a közön­ség elé. A produkciók sorát 17 órakor a hunyai gyerekek tátika­bemutatója zárja. A művelődési házban 19 órakor kezdődik Vincze Lilla műsora, 20 órától tombolasorsolás lesz, majd a Fla­mingó zenekarral fergeteges fa­lubál! E2S55E33S3Í

Next

/
Oldalképek
Tartalom