Békés Megyei Hírlap, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-10 / 186. szám
12. OLDAL - 2001. AUGUSZTUS 10., PÉNTEK T É R - K É P A címer í‘| A címer külső formája és a belső címerállat (a medve) az egykori földbirtokos Marcibányi család címerét idézi. A csipkézett háromszögletű pajzs alján három zöld domb látható, a középsőn ül a legősibb magyar címerállat, a barnamedve. Jobb kezében a három dohánylevél a telepes ősök foglalkozására utal, a bal kezében lévő három arany búzakalász pedig a település jelenkorára. Szájában az ezüstkard a létért való küzdelemnek, a kisdombegyháziak küzdeni tudásának a szimbóluma. A medve védelme alatt, a középső dombon a település temploma. Települési leltár A lakosok száma: 636. A legidősebb lakos Árgyelán Péter, született 1910. július 5-én. A legfiatalabb Szabó István (2001. július 26.). A község területe 16 ezer 344 négyzetméter, ebből beépített belterület 9 ezer 889 négyzetméter. A lakások száma: 267. Az ivóvízvezeték hossza 9,3 km, a bekötött lakások száma 198. Az úthálózat hossza 7,7 km, ebből kiépített, burkolt 6,4 km. Vezetékes telefonra 114-en fizetnek elő, a gázszolgáltatást 180 lakásban veszik igénybe. Múltmorzsák A napóleoni háborúk és az amerikai dohánybehozatalt akadályozó kontinentális zárlat következtében Magyarországon föllendült a dohánytermesztés. Ekkor jöttek létre az újabb, „Dombegyház” néven számon tartott kertésztelepülések. Ezek egyike volt a Bánhidy Albert által 1819-ben alapított Bánhidy- Dombegyház, melyet 1859-től francia származású földesurának neve után Mattencloit- Dombegyázként említenek a források. A közigazgatásilag Dombegyházhoz tartozó tanya- központ a II. világháború után vált önállóvá. Honnan ered? Kisdombegyház nevében a „kis” jelző arra utal, hogy a község kisebb a Nagydombegyház- ként is emlegetett Dombegyháznál. Érdekességként jegyezzük meg, hogy a nagyobbik Dombegyház „ragadványneve” Lévés, de erről majd a dombegyházi települési oldalban írunk, a „lévési búcsú” előtt, augusztus 18-án. Az oldal a Kidombegyházi Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette és fotózta: Ménesi György. Kisdombegyháznak van gazdája Ha az ember átutazik Kisdombegyházon, önkéntelenül megfogalmazódik benne, hogy ennek a településnek van gazdája. Mindez elsősorban a testületnek és a lakosságnak köszönhető, mondja Vanger Sándor, aki a rendszerváltozás óta tölti be a polgármesteri tisztséget, azaz harmadszor is elnyerte a választók bizalmát. Ez azért is figyelemre méltó, mert nem helybeli születésű. A polgármester édesapja a Pankotai Állami Gazdaság igazgatója volt, onnan került a család Szegedre.- Eredeti szakmámat illetően szerszámkészítő esztergályos vagyok. Pályakezdőként a magánszektorban helyezkedtem el a Tisza-parti városban. Amikor megnősültem, mint a fiatalok többségének, nekünk sem volt lakásunk. A feleségem védőnő, s Kisdombegyház védőnői állást hirdetett lakással! így kerültünk ide, én a téesz gépműhelyében kaptam munkát — mondja.- Úgy tudom, később vállalkozásba kezdett.- Az esztergályosság mellett fóliáztam, és - így mondtuk akkor - háztáji csirkés lettem. Később csak ezzel foglalkoztam 13 éven át. Rengeteg munka, viszonylag szerény jövedelem. Közben megszületett a két gyermekünk. így érkeztünk el az 1990-es választásig. Meg sem fordult a fejemben, hogy én is indulhatnék, az utolsó pillanatban a falubeliek rábeszélésére vállaltam a megmérettetést. Mint utólag kiderült, fölényes győzelmet arattam. Egyértelmű volt számomra, hogy a bizalomnak minden körülmények között meg kell felelnem. így voltak ezzel a testületi tagok is, mindvégig zavartalan volt az együttműködésünk. — Milyen örökséget vett át az ismét önállóvá lett Kisdombegyházon?- Olyan, addig közös tanácshoz tartozó falunak lettem a polgármestere, amelynek összesen két járdája volt, aszfaltozott útja pedig mindösz- sze egy, az, amelyik átszeli a települést. Ma valamennyi utcában betonjárda van, és a három hosszú utcánkba utat is sikerült építenünk. Felújítottuk a romokban álló iskolaépületet, együtt a benne lévő két szolgálati lakással, a középületekbe bevezettük a gázt, és a té- esztől megvásárolt irodában kialakítottuk a művelődési házat, előtetőt varázsoltunk a községi ravatalozó elé, törlesztettünk egy régi adósságot, a millennium évében emlékművet állítottunk az I. és a II. világháború kisdombegyházi hőseinek. Legutóbb a polgármesteri hivatal épületét tettük rendbe, ez a munka a közelmúltban fejeződött be. Itt kapott helyet a posta is, ahol a lakosság a korábbinál sokkal kulturáltabb körülmények között intézheti ügyeit.- Milyen munkalehetőségek vannak önöknél?- A környező falvakhoz hasonlóan Kisdombegyház is elöregedő településnek számít. A fiatalok közül csak azok maradtak itthon, akik nem tanultak tovább. A munkalehetőség kevés: a téesz szarvasmarha-telepe 14, az óvoda és a polgármesteri hivatal 6-6, az egészségügy 3 embernek ad munkát. Néhá- nyan átjárnak dolgozni a Petőfibe, a volt állami gazdaság területén működő kft. szarvasmarha-telepére, illetve az UMATO varrodájába. Az idén a munkanélküliek és a szociális segélyen lévők közül 13 helybeli jutott keresethez a roma programon belül, további tíz közmunkást a munkaügyi központ támogatásával foglalkoztatunk. Megítélésem szerint eredményes a 27 családot érintő szociális földprogramunk. A rászorulók burgonyát, mákot, cirkot, kukoricát termelnek az önkormányzat 5,5 hektár földjén és a belterületi portákon. A műveléshez vannak gépeink, munkaeszközeink, ezekhez pályázatok útján jutottunk.- Vannak-e megvalósulatlan álmaik? — Nem sikerült az általános iskola újraindítása. Ma már be kell látnunk, hogy ez irreális elképzelés volt a részünkről. Hatvan-hetven gyermekkel nem lehet az intézményt fenntartani, marad a társulás Dombegyházzal és Magyar- dombegyházzal. A két óvónő szakmai irányításával működő óvodánkat viszont megtartottuk, sőt, fel is újítottuk. Ideális körülmények között, bár - Magyardombegyház kiválása miatt — a kívánatosnál kisebb gyermeklétszámmal működik.- Ez pedig - legalábbis részben - pénzügyi kérdés.- Önkormányzatunk költségvetése 94 millió 657 ezer forint. A forráshiány 11 millió volt, ez a pályázaton elnyert 7,3 millióval 4 milliósra csökkent. A második fordulóban szeretnénk újabb pályázatot benyújtani. Szükségünk lenne minden megszerezhető fillérre, hiszen a földprogramunkhoz traktort szeretnénk vásárolni, és a temető ravatalozójának hátulsó részét is szeretnénk fölújítani. Egy temetői út építésére is pályáztunk. A testület nagy vágya, hogy az UMATO telephelyéig kiépüljön egy kerékpárút, reméljük, jövőre ez is meglesz. Aztán itt van a szennyvízpályázat, amelyet a három Dombegyház közösen nyújtott be, immár harmadszor. Az eddigi elutasítások indoka a forráshiány volt, ennek ellenére próbálkozunk, hiszen az alattunk lévő vízbázist mindenképpen meg kell védeni a szennyeződéstől. Névjegy Név: Vanger Sándor Született: Szentes, 1951. szeptember 26. Családi állapot: nős, felesége: Nádudvari Mária, gyermekei: Mária Mónika (1979), Sándor Csaba (1988) Tanulmányai: 601-es számú Szakmunkásképző Intézet, Szeged Hobbija: főzés KISDOMBEGYHÁZ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE Vanger Sándor polgármester Dusnokné Denucz Klára Dr. Mag Piroska Marosán Péter Nid József Papp Sándomé Szarka György alpolgármester Szitás Ferencné (valamennyien függetlenek) Jegyző: Nádaskiné Szabó Margit TEMPLOMI TÉRÍTŐK. A Csóti Istvánná által vezetett és számos szakmai elismerésben részesült kisdombegyházi hímző szakkör tagjai dr. Illés Károlyné tervei alapján dolgoznak. Gyönyörű térítőikből egy a mezőhegyesi református templomban látható, s most azt tervezik, hogy a helyi katolikus templomnak is adományoznak munkáikból. Felvételünk az idei falunapra rendezett kiállításon készült, Csóti Istvánná mellett Tóth Sándor országgyűlési képviselő Háziorvos és családsegítő Dr. Mag Piroska, Kisdombegyház háziorvosa 1995 júliusa óta irányítja Kisdombegyház egészségügyi ellátását. Szokatlan helyen, egy pörkölttel teli üst mellett beszélgettünk a doktornővel. Az ebéd a minden elismerést megérdemlő véradóknak készült... Kisdombegyház háziorvosának, aki tagja a települési képviselő- testületnek is, mindenkihez van egy kedves szava: azokhoz is, akik már túlvannak a véradáson, és azokhoz is, akik most jelentkeznek adatfelvételre. Együtt sétálunk át a polgármesteri hivatal udvarára, ahol az üstház alatt gázláng lobog, az üstben piros- arany-színű sertéspörkölt készül a véradóknak, az önkormányzat jóvoltából. Mélyeket szippanDr. Mag Piroska szem: a népességfogyást valamelyest ellensúlyozzák a beköltözők. A lakosság kor- összetételéből adódóan a magas vérnyomásra, a szív- és érrendszeri, valamint a reumatológiai betegségre kell elsősorban odafigyel; nünk. A betegeket ki kell szűrni, gondozni és követni kell őket. Ez mindenkitől sok időt és türelmet kíván. Hál' istennek, nincs okom panaszra: az itteniek megértik és elfogadják a tanácsainkat, lelkesek, áldozatkészek, ezt bizonyítja többek között az is, hogy mindig nagy számban jelennek meg a véradáson.- Ma hányán voltak? Kenéz Sándor többszörös véradó az augusztus 7-ei véradáson is részt vett tunk a finom illatokból, a doktornő megkavarja az ételt. — Mint látta, van egy korszerű rendelőnk, teljes alapfelszereltséggel. Közvetlen munkatársam a védőnő és az asszisztensi teendőket is ellátó ápolónő. De ennél azért egy picit bonyolultabb a helyzet, merthogy háziorvosi és családsegítő szolgálat vagyunk, s így ránk hárulnak bizonyos szociális feladatok is. Sajnos, a mi falunkra is jellemző, hogy többen mennek el közülünk, mint amennyien születnek. Hozzáte— Összesen harmincnyolcán, de ehhez tudni kell, hogy a közelmúltban sokan adtak vért egy életmentő műtéthez. Tudja - mondja elgondolkodva dr. Mag Piroska -, a bizalmat megnyerni nagyon nehéz, elveszíteni pedig nagyon könnyű. A kisdombegy- házi betegek visszajöttek a környező településekről, hozzánk adták le kártyáikat, s ez - megítélésem szerint - annak a munkának az elismerése, amelyet a szolgálatunk az 1995 óta eltelt időben végzett. Mindenki számára emlékezetes maradt az idei falunap Páva Pál plébános az idei falunapon megáldotta a település új jelképeit Az óvodások műsorral kedveskedtek a falu lakóinak Népünnepély következett, ahol a mulatságot a magyardombegyházi ifjú táncosok kezdték \ 1 ”
