Békés Megyei Hírlap, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-14 / 163. szám

8 Hétvégi magazin 2001. július 14-15., szombat-vasárnap Vasárnap Zord hét után fáradt szivemre eljön a méla, szent vasárnap csend a fülnek, ünnep a szemre, Unne/re csendnek és sugárnak. Az emberek templomba járnak. Hajrá lelkem! zárva a boltok: ki egyedül van, az ma boldog. Az emberek kocsmákba járnak. Kocsmák előtt csizmád az ünnep köpött járdáját kopva rója: remete vére van tebenned, vasárnapok bús álmodója. Kocsmák előtt csizmád a város köpött járdáját rója kopva s a lélek, mint a csizma sáros; mért nem térsz haza bús lakodba? mért nem ülsz otthon búslakodva? O nézz körül: zárva a boltok: ki egyedül van, az ma boldog, boldog, otthon, bár búslakodva. Bár búslakodva, boldog, otthon. Remetelakban nincsen óra: ilyen lak néked boldog otthon, vasárnapok bús álmodója. Remetelakban óra nincsen s boldog a lak, hol nincsen óra s nincs idegen kéz a kilincsen s nincs idegen látogatója. Odakünn fáj a toronyóra, fájnak, bár zárva most, a boltok: ki egyedül van, az ma boldog. Eredj haza, hol nincsen óra, hol fájó fejed megpihenhet s ütemes csönd lesz ringatója: remete vére van tebenned, vasárnapok bús álmodója. Száztíz éve, 1891. július 15-én lépett életbe Magyarországon a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény. A pihenőnap bevezetésének évfor­dulójára Babits Mihály versével emlé­kezünk. .......... -...... -... ..... Ho sszú távú, folyamatos | dunántúli munkára keresünk 4 fő lakatost, i fő hegesztőt, I fő minősített hegesztőt. KIEMELKEDŐ BÉREZÉS. Érdeklődni: = Bandrus Jánosnál I a (20) 3654-724-es telefonszámon. A «&BÉKÉS MEGYEI HM (Békéscsaba, Munkácsy M. u. 4. szám) hirdetésfelvételi irodájának telefonszáma:(66) 527-222, telefaxszáma:(66) 527-211. Hajnaltól a kertben dolgozik, krizantémot nevel Uhrin Benedek, az Azt az ujjongást látni kellene! Amikor vége egy számnak, mindenki a kezét nyújtja felém. Csak járok fel-alá a színpadon és az ujjhegyemmel mindegyi­ket megérintem. Kezet adni nem merek, mert lerántanának! — mesélte Uhrin Benedek, akit közel nyolcvanévesen kapott szárnyra a hírnév. OPTIMISTA POPSZTÁR A nyolcvanéves nyugdíjast a nevetés fiatalítja Az endrődi születésű nyugdíjas raktár- vezető élete kilencvenkilenc decembe­rében vett fordulatot. Budaörsi házá­ban az újságírók, tévéstábok egymás­nak adták a kilincset, vége-hossza nem volt a telefoninterjúknak, tévés szerep­léseknek. Pesten és hazánk nagyváro­saiban azóta egy sor koncertet adott, a Pepsi Szigetre idén is elvárják. A kö­zelmúltban endrődi roko­noknál járt láto­gatóban. Ott be­szélgettünk Uhrin Benedek­kel, vagy ahogy rajongói hívják, a Mesterrel. — Énekes, dalszerző, író? Minek tartja magát? — A rajon­góim popsztár­nak tartanak. Az interneten két rólam szóló honlapot nyitottak. Valójában ugyanaz vagyok, aid voltam. Nyugdíjas, aki kétszázötven négyszögöl kerten gaz­dálkodik. — A könnyűzene műfajában ritka, hogy valakit idős korban avatnak sztárrá. — Nemrég megkérdezték tőlem, gondoltam-e volna, hogy nyolcvan- évesen sztár leszek. Azt feleltem, igen! Mindig optimista voltam. Reméltem, lesz olyan világ, ahol érvényesülni fo­gok. Hát lett! — Sokat kellett rá várni... — Nyolcéves koromtól vártam. Ak­kor varázsolt el a mozi. Eldöntöttem, én is közönség elé lépek. A vágyamat még a szüleim előtt is titkoltam. Sze­gények voltak, nyolc gyereket nevel­tek, minden munkáskézre szükség volt. Be kellett ér­nem a színjátszóköri tagsággal. Műkedvelő­ként Endrődön, ké­sőbb Pesten is felléptem. Egy kocsira való dokumentu­mom van erről az időszakról. Fiatalon a fő­városban vál­laltam munkát. A Magyar Optikai Mű­vekben dolgoztam harmincegy évet. Budaörsön építettem, ma is ott élek a fiammal. Kétszer nősültem, mindkét házasságom válással végződött. Az eredeti tervemet egy pillanatra sem ad­tam fel. írtam három színdarabot, ezekkel próbáltam bejutni a fővárosi és a vidéki színházakba. Hasztalan. Azután három éve decemberben je­lentkeztem az egyik zenei tévécsator­nánál. Azt mondták, szeretettel vár­nak. —A közönsége is szereti. Ön szerint miért? — A dalaim megérintik a fiatalok lelkét. Biztatást és örömet adnak, a csalódottaknak vigasztalást. — Sorolta a városokat, ahol eddig fellépett. Békés megyei egy sem volt köztük. — Szarvason kívül még egy béké­si településre sem hívtak. Nem hívtak a szülőfalumba sem, Endrődre. Nem is akarják, hogy fellépjek. Pedig fel­lépek, még idén, „ki mit szán” ala­pon. A bevételt ne­mes célra ajánlom fel. — Tény, az ün­neplés mellett sok hántás is érte. Ezt hogy fogadta? — Ha megdob­nak kővel, vissza­dobom kenyérrel. — Budaörsön mivel telik egy nap­ja? — Négykor ke­lek, nyolcig a kert­ben dolgozom. Ezer tő krizantémot ül­tettem, de van konyhakertem és negyven méter sző­lőlugasom is. Reg­geli után ügyintézek, ebédet főzök. A délután is­mét a kerti munkáé. Napközben sok telefonhívást is kapok. Ha kell, interjút adok, fellépésről tár­gyalok. Menedzser már több is ajánl­kozott, de nekem nincs rájuk szüksé- gem. — Biztos mondták már Önnek, hogy tíz évet letagadhatna a korából. — Engem az optimizmus és a neve­tés fiatalít. — Milyen tervei vannak? — Amíg bírom, fellépek és folyta­tom az írást. Készülőben egy albumom is, amin kuplékat adok elő jó diszkóze­nével. Csath Róza Névjegy Született: 1922. március 21-én Endrődön Foglalkozása: raktárvezetőként ment nyugdíjba Családi állapota elvált, egy fia van Több könyvet és színpadi darabot írt. Saját kiadásban 1986-ban jelent meg el­ső kötete Elnézést kérek, ez kabaré cím­mel. Első CD-lemeze 1990-ben készült el. Legfrissebb lemezének címe: Már gyermekkoromban gyötört a gondolat __________________Emlékezés a gyulai Szamossy Elek festőművészre__________________ Szá zhetvenöt éve született Munkácsy felfedezője Ma már kevesen tudják, hogy egy időben Gyulán élt és dolgozott Szamossy Elek festőművész, aki Munkácsy Mihályt felfedezte és első' szakmai lépéseit segítette. A Wenckheimek festője 175 éve hunyt el. Az alábbi sorokkal rá emlékezünk. Az 1826. június 28-án, Déván született Szamossy Elek Gyulafehérváron vé­gezte iskoláit. Özvegy édesanyja sze­rette volna, ha fiából pap lesz, a helyi püspök közbenjárására fel is vették a bécsi Pazmaneumba. Útban Bécs felé azonban útját megszakította Pesten és úgy döntött, hogy a festészetből fog él­ni. Eleinte krétarajzokat készített bará­tairól és ismerőseiről, egyik rajza híres lett, a rab Táncsicsot ábrázolja lánya ravatala előtt. A szabadságharc kitörésekor Szamossy letette az ecsetet, s beállt honvéd huszárnak. Nagyszeben ostro­mánál az élete is veszélyben forgott: egy kozák golyója vízmerítő pohara ezüst oldalába fúródott, ez mentette meg a haláltól. A szabadságharc leverése után Bécsben az arcképfestő K. Rahl tanít­ványa lett, aki korának kedvelt művé­sze volt. Másfél évig tanult itt, majd mestere ajánlatára az olaszországi Ve­Szamossy Eleket a vízmeríté poha­ra mentette meg a haláltól lencébe utazott, ahol 1857-ben találko­zott Ormos Zsigmond művészettörté­nésszel, későbbi Temes vármegyei fő­ispánnal, akivel bejárták egész Olasz­országot. Ekkor már Magyarországról is kapott megrendeléseket, így az arad- gáji kistemplom számára festett oltár­képet. A mű központi alakja Gizella, Szent István neje. Szamossy 1861-ben Pesten telepedett le, de Ormos Zsig­mond Gyulán élő fivére, János beaján­lotta őt gróf Wenckheim Józsefnek, így került a gyulai kastélyba, ahol a Wenckheim-család képeinek restaurá­lásán, valamint új családi képek festé­sén dolgozott. Gyulán Karl Fischer rajztanárnál megismerkedett Munkácsy Mihállyal, akit csakhamar magához vett és a jeles tanítványban felkeltette a művészi haj­lamokat. így Szamossy Munkácsy Mi­hály első mestere és felfedezőjének te­kinthető. Megtanította a festészet alap­ismereteire és tudnivalóira. Munkácsy mindig nagy tisztelettel emlékezett mesterére, akivel haláláig levelezett. Amikor Magyarországon járt, általá­ban felkereste, egy ilyen találkozás al­kalmából Szamossy meg is festette Munkácsyt, amint az ifjú tanítvány „jelentkezik” mestere előtt. Szamossy és Munkácsy Gyuláról Aradra utaztak, ahol id. Bettelheim Vilmos könyvkereskedő vette pártfo­gásba őket. Szamossy neki és baráti körének festett családi képeket. Ara­don Szamossy és Munkácsy útjai szét­váltak. Szamossy ekkor — 1865-ben — a Honvédelmi Minisztériumban iro­datiszti alkalmazást kapott, ahol 8 évet hivatalnokoskodott. Szabadidejében ott is rajzolt, nagyszámú kőnyomatos munkáin a kor nagyjait örökítette meg. 1873-ban Trefort Ágoston ismeret­sége révén a nagyváradi reáliskola rajztanára lett, ahol Lipovniczky, a ké­sőbbi püspök megbízásából megfesti a nagyváradi Szent László székesegyház mellékoltár-képeit Szent Istvánról és Mária mennybemeneteléről, a főoltár­képét pedig a püspökséget alapító Szent László királyról. 1877-ig állt az iskola alkalmazásá­ban, ekkor egészsége megrendült, hosszabb szabadságra ment, (Nagyvá­radról is elköltözött), majd 1886-ban nyugdíjazását kérte. Földi pályafutását 1888. április 21-én fejezte be Budapes­ten. A Kerepesi temetőben temették el, sírjára rátemetkeztek —jeltelen. D. Nagy András A WELDING 300 Fémfeldolgozó Kft. felvételt hirdet gyártás-előkészítő ■ Az állás betöltésének feltételei: • számítógép-ismeret • német, vagy angol nyelvtudás. Jelentkezni levélben, kézzel írott szakmai önéletrajzzal: Welding 300 Fémfeldolgozó Kft., Békéscsaba, Berényi út 134. Határidő: 2001. július 31. SZAKMAI KÉPZÉSEK a gyulai Munkácsy Mihály Középiskolában ÉRETTSÉGIZETT FIÚK ÉS LÁNYOK RÉSZÉRE 2 ÉVES KÉPZÉSEK autószerelő parképítő és -fenntartó autóelektronikai műszerész technikus számítástechnikai műszerész 8. OSZTÁLYT VÉGZETTEK RÉSZÉRE 4 ÉVES, 10. ÉVFOLYAMOT VÉGZETTEK RÉSZÉRE 2 ÉVES KÉPZÉSEK asztalos kőműves szobafestő-mázoló és tapétázó villanyszerelő vízvezeték- és készülékszerelő gázvezeték- és -készülékszerelő nőiruha-készítő húsipari szakmunkás hentes és mészáros mg.-i gépszerelő Jelentkezni és érdeklődni lehet folyamatosan: Munkácsy Középiskola, Gyula, Szt. István u. 38. « Telefon: 463-822, tanügyi osztály. HIRDETMÉNY A KÖRÖS VOLÁN Rt. pályázat útján eladásra meghirdeti a következő ingatlanokat: Békés, műszaki telephely, Békés külterület, hrsz. 0176. Mezőkovácsháza, műszaki telephely, Mezőkovácsháza, Vásárhelyi u., hrsz. 1725. A pályázatok beadási határideje: 2001. július 31., 10 óra. A pályázati dokumentációk a vezérigazgatói titkársá­gon vehetők át a központi irodaépületben, Békéscsa­ba, Szarvasi út 103. szám alatt 2001. július 16-ától. A pályázati dokumentáció átvételekor 20 000 Ft el­járási díj befizetése szükséges. üg$ - tjBf&M' ' ' - / jfüügjg^Hg 0 ÜgggggjGű,U' !g

Next

/
Oldalképek
Tartalom