Békés Megyei Hírlap, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-14 / 163. szám

2001. július 14-15., szombat-vasárnap Hétvégi magazin 9 Minden lépésükre kíváncsiak az alattvalók Koronás fők magántitkai CD-sikerlista Monaco, Svédország, Belgium, Hollandia, Dánia, Anglia, Norvégia, Spa­nyolország, Japán. Mi a közös bennük? Az, hogy a felsorolt országok élén koronás fők állnak. Királyok, hercegek, grófok. Életüket titkok fátyla lengi körül, noha ezt a fátylat mind gyakrabban föllibbenti az emberi kíváncsiság kiszolgálója, a sajtó. Néhány királyi család már évszázadok óta ül a trónon, de vannak egészen fia­tal uralkodó dinasztiák is. Legtöbbjüknek ugyan már igen cse­kély a politikai hatalma, a társadalmi életben viszont óriási a szerepük. Nem csoda, hogy minden lépésükre, meg­nyilvánulásukra, de leginkább magán­életükre, szerelmi kapcsolataikra felet­tébb kíváncsiak az alattvalók — és a média. Gondoljanak csak a Windsor-család tagjai iránti, már-már hisztérikus ér­deklődésre! Charles és Diana szerelmi élete nyitott könyv volt a britek, de jó­szerivel az egész világ előtt. A herceg­né tragikus halála óta sem csökkent az intim információk áruba bocsátása. A monacói hercegi család a XIII. században jutott uralomra. Midőn egy ravasz Grimaldi — magát szerzetes­nek álcázva — elfoglalta a magányos tengerparti sziklán álló, bevehetetlen­nek hitt erődöt és azt a család tulajdo­nának nyilvánította. Grace Kelly, a tra­gikus véget ért, gyönyörű amerikai színésznő lányainak botrányos viszo­nyairól, házasságon kívül született gyermekeiről többet tudnak az embe­rek, mint a saját szomszédjaikról. Arra is milliók kíváncsiak, mikor mutatja be végre Albert herceg a választottját. Igazi modem uralkodócsalád, há­rom gyerekkel a belga Albert és Paola. A fiatal trónörökös 1958-ban a Vati­kánban találkozott Donna Paola Ruffo de Calabriával, egy olasz arisztokrata család elbűvölő lányával, akit hamaro­san feleségül vett. Az egzotikus szép­ségű ifjú nő a belgák La Dolce Paulá­ja, Édes Paulája lett. Életük jó része a nyilvánosság előtt zajlik, s ezt üdítően józanul viselik. A nyilvánosság hatalmát a jelenlegi holland királynő, Beatrix is megtanul­ta, amikor évekkel ezelőtt szerelmes lett Claus von Amsbergbe. Eljegyzé­sük híre heves vitákat váltott ki Hol­landiában, mivel Arnsberg gyerekko­rában a Hitlerjugend tagja volt, később pedig a német hadseregben szolgált. Bár Amsberget a szövetségi bíróság tisztázta, a hollandok közül sokan til­takoztak a trónörökösnő választása el­len. Nemzetközi érdeklődés kísérte 1959-ben az akkori japán trónörö­kös, Akihito esküvőjét. A mostani császár egy gazdag üzletember lá­nyát, Michiko Shodát vette felesé­gül, s ez volt az első alkalom, hogy a krizantémtrón örököse közembert választott élete párjául. Házasságuk első éveiben a hercegnét oly sok tá­madás érte, hogy a fiatal nő komoly érzelmi válságba került. Később azonban sikerült feloldani a konzer­vatív japánok ellenérzéseit. Amikor fia, a trónörökös Naruhito szintén egy közember lányába, a diplomata Károly herceg és két fia: William és Harry. A brit ' uralkodócsalád élete nyitott könyv a világ előtt ' Masako Owadába szeretett bele, a császárné látta el tanácsokkal leendő menyét. Polgári származású a svéd királyné is. A gyönyörű Silvia Sommerlath né­met apa és brazil anya leánya. Tol­mácsként dolgozott az 1972-es mün­cheni olimpián, ahol találkozott Kár­oly Gusztávval. A svédek kezdettől fogva rajonganak ki­rálynéjukért, s azt tartják, Silvia a leg­jobb dolog, amit va­laha is kaptak a né­metektől. Ä királyné­ról mesélik, hogy amikor egyszer egy újságíró a kalapja iránt érdeklődött, igen szellemesen vá­laszolt. Azt mondta: jobban örülnék, ha azzal foglalkozná­nak, hogy mi van a fejemben, mint, hogy azt firtassák, mit vi­selek rajta! A királyok, király­nék, trónörökösök közül sokan folytat­nak karitatív tevé­kenységet, támogat­nak kulturális ren­dezvényeket, kiállí­tásokat. Vannak köz­tük környezet- és ál­latvédők. Országuk érdekében diplomá­ciai küldetést vállal­nak. Mindannyian reflektorfényben élnek. Irigyelt, sztárolt személyek, miközben minden lépésüket kritikával kísérik, cseleke­deteik közbeszéd tárgyai. Pedig ők is ugyanolyanok, mint mi: boldogok vagy boldogtalanok, esendőek vagy diadalmasak, szépek és kevésbé szé­pek. Emberek. Egykor világhírű csapatok hívták mesés ajánlatokkal A Szőke Szikla hatvan felé tart Fejjel verhetetlen, lábbal átjátszha­tatlan volt az utolsó nagy centerhalf, Mészöly Kálmán — a Szőke Szikla, aki július 16-án lesz kereken hatvan esztendős. Néhány évtizeddel ezelőtt alkalmam volt beszélgetni Sebes Gusztávval, az Aranycsapat szövetségi kapitányával. Arról is kérdeztem, hogy a Puskásék generációja után akadt-e olyan játékos, aki befért volna a csapatába. Sebes csupán egyet fogadott volna el, Mé­szöly Kálmánt, mondván: „Ez a fiú a világ bármelyik csapatában kezdőem­ber lehetett volna.” Mészöly Kálmán, a „Szőke Szikla” a Vasas és a magyar válogatott hátvédje rosszkor született. Az ő korában szó sem lehetett arról, hogy egy magyar futballis­ta külföldre szerződjön. Pedig világhírű olasz és spanyol csapatok hívták mesés ajánlatokkal, a fejelésben verhetetlen, földön átjátszhatatlan középhátvédet. Hatvanegy válogatottsága mellett ját­szott az Európa- és vüágválogatottban is. Nem adatott meg neki, hogy ma­gyar válogatottként nagy siker része­se legyen. Talán az 1966-os magyar—brazil meccs ma­radt meg legnagyobb siker­élményének, ahol 3-1-re győztünk. Az akkori világ- bajnokság hőseként írtak ró­la a világ lapjai. Végig fel­kötött karral játszott. Lelkesedése, küzdeni aka­rása jellemezte játékosként, később edzőként és szövetsé­gi kapitányként is. Jó ideje „petrezselymet árul”. Az MLSZ-ben végzett feladata aligha elégíti ki a szakembert. De úgy tűnik, nincs számára kispad. Lehet, hogy időszerű régi híres mondása: „A mi időnk lejárt!” Mészöly azonban tiltako­zik. „Nem hiszem, hogy így lenne! Nem igaz, hogy nem tudnék segíteni a magyar labdarúgásnak. Úgy gondo­lom, lenne mit tanulni tő­lünk, régi, tapasztalt edzők­től.” Mégsem kilincsel. Ha nem hívják, akkor vár, biza­kodik. Protekciót nem kér, pedig len­ne kitől. Egy tévéközvetítésben ország-világ láthatta, hogy barátságban van Orbán Viktor miniszterelnökkel. — Honnan az ismeretség? — Több, mint tíz éve ismerem Or­bán Viktort. Természetesen a foci ho­zott össze bennünket. Mellesleg együtt játszottunk a Vasas öregfiúk csapatá­ban. — Milyen futballista a miniszterel­nök? — Tehetséges játékos, jól bánik a labdával, erőszakos, gólerős csatár. Ha nem adja a politikára a fejét, akár NB I-es futballista is lehetett volna. Mészöly Kálmán július 16-án ün­nepli a 60. születésnapját. Az egykori felhőfejes-király majd kicsattan az erőtől. Ami pedig a temperamentumát illeti, megirigyelhetné a legvérmesebb szicíliai is. —Egykor Szőke Sziklának nevezték. Ma is vállalja? — Tulajdonképpen ma is szőke va­gyok. De a szikla már egy kissé porha- nyósabb. (kemény) 1. Depeche Mode: Exciter 2. Safri Duo: Episode 2. 3. Bravo Summer Hits 6. 4. Sterbinszky: HyperRoxyd 5. Palace Gold 6. Crazy Town: The Gift Of The Game 7. Dido: No Angel 8. Pataky Attila: Dáridó 2. 9. Zámbó Jimmy: Csak a jók mennek el 10. Juventus Mix 3. (Musicland Hanglemezbolt) Filmajánló Malena A történet a második világháború ide­jén egy szicíliai kisvárosban játszódik. Malena (Monica Bellucci), a gyönyö­rű fiatalasszony a frontról várja haza férjét, de közben a város teljes férfila­kossága neki hódol. Nem kivétel ez alól a 13 éves Renato Amoroso sem. Amikor a szépasszony meghallja férje halálhírét, elkezdi pénzért osztogatni kegyeit. Könyvajánló Admirális fehér lovon Persze, hogy Horthy Miklósról szól a könyv, amelynek szerzője egy magyar származású amerikai történész. Thomas Sakmyster a rendkívül ellent­mondásos kormányzó pályáját és port­réját vázolja fel. Azét a Horthyét, aki­nek király nélküli királysága bizonyos körökben ma reneszánszát éli, s aki­nek menye által írott könyv a sikerlis­tákat vezeti idehaza. A szerző a kor­mányzó életének csupán azt az idősza­kát tárgyalja, amelyet Horthy-kor- szaknak szokás nevezni, vagyis az 1920 és 1944 októbere közötti évtize­deket, de ennek során sok intimitásra, eddig kevéssé ismert részletre derül fény. Üzenet értékű, és a kritikai meg­közelítésre utaló a könyv címoldalon közölt mottója: „Horthy viszonylag si­keres politikai pályafutását a szkepti­kusok az álló óra analógiájával ma­gyarázzák, amely köztudottan naponta kétszer a pontos időt mutatja.” A kötet — amelyet a Helikon Kiadó jelentetett meg — tizenöt évi kutató­munka eredménye. „ÉS MÉGIS ÉLÜNK...” Harangozó Imre új könyve az észak-moldvai magyarságról A patinás budai polgár­város egyik árnyas ud­varán találjuk a Litea Könyvszalont, a nem­zeti irodalom egyik is­mert fővárosi fórumát. A Hess András téri üzletben sorozatban tartanak színvonalas irodalmi esteket, könyvismertetőket. A kö­zelmúltban is szép számú érdeklődő kö­zönség jelenlétében zajlott le egy könyvbe­mutató, amelyről annak megyénkbeli vo­natkozásai mentén illik megemlékeznünk. Az ismert Kossuth-díjas néprajzkutató, Er­délyi Zsuzsanna által bemutatott kötet, az „Ott hűl éltek vala a magyarok...” címet vi­seli. Lapjain válogatást találunk az észak­moldvai magyarság népi emlékezetének kincsestárából. Békés megyei vonatkozá­sairól pedig azt kell elmondanunk, hogy a könyv — amelyet Harangozó Imre szer­kesztett — az újkígyósi székhelyű Ipolyi Arnold Népfőiskola gondozásában látott napvilágot az idei könyvhétre. Újabb kötettel gazdagította tehát a moldvai magyarság ismeretét — mond­hatni fáradhatatlan szorgalommal — Ha­rangozó Imre. A könyv bevallott célja — többek között — a „fülszöveg” szerint is a moldvai magyarság ügyének, megma­radási esélyeinek vizsgálata. S bár könyvtárnyi irodalom foglalkozik a moldvai csángósággal — mint Harango­zó Imre írja —, mégis kijelenthetjük, hogy az átlagos magyar közvélemény ke­vés ismerettel bír etelközi véreinkről, ke­vesebbel, mint számos más, távoli or­szágról. Az iménti gondolatot továbbfűz­ve felteszi a kérdést: „Elítélhetjük-e eb­ből a szempontból a csángóföldön folya­matban lévő nyelvcserét, amikor az ese­tek jelentős részében, saját oktatásunk is híján van a nemzeti érzület legelemibb je­leinek? (...) Mi, erdélyi és magyarországi magyarok is csángósodunk?” Majd fi­gyelmeztet: „A moldvai magyarokban ne süllyedő hajót lássunk, hiszen lassan ők az egyetlen szaporodó magyar népcso­port, hanem eleven hidat a magyar és a román nép között, példát, követendő mo­dellt a népek közötti békés együttélésre.” Az igen tiszteletreméltó szerzők mel­lett Harangozó Imre az észak-moldvai magyarság halott körüli szokás és hitvilá­gát rendszerbe foglaló — igen nagy saját gyűjtésű adatbázissal dolgozó — tanul­mánnyal is jelentkezik. Meg kell még em­lítenünk, a teljesség igénye nélkül, Halász Péter és Piro Krisztina munkáját, továbbá Kallós Zoltán, és a közelmúltban elhunyt Lükő Gábor gyűjtéseit. Különös műgond­dal dolgozott a kötet zenei szerkesztője, Domokos Mária — a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Zenetudományi Intézeté­nek munkatársa —, aki, mint az munkájá­ból kitűnik, édesapja, Domokos Pál Péter szellemi örökségének méltó folytatója. Harangozó Imre könyvének 306. olda­lán egy képre hívjuk még fel kedves olva­sóink figyelmét: „Alig harminc eszten­dős, kilenc gyermekes balusesti asz- szony...” Őseink keleti vonásait őrző szép fiatal nő. Abba a generációba tartozik, aki már alig-alig beszéli a magyar nyelvet. Gyermekei természetesen már egy szót sem tudnak magyarul. „Szegénységük és egyszerűségük ellenére erkölcsös, vidám embereket ismerhettünk meg bennük.” A nyugodt és tiszta tekintet a Teremtőtől el­rendelt sors elfogadásáról vall. Mintha a Gyergyószárhegyről elszármazott költőnk verse zengene föl e kép szemlélése köz­ben, annak minden félelmével, de hitet, reményt adó végkicsengésével együtt: „Magyar, szavad világ értse! Anyanyelvűnk létünk vére. Anyánk szíve tetemére Átok zúdult: vége, vége... És mégis élünk...” Cs. Szabó István IV. NEMZETI LOVAS FESZTIVÁL Szarvas, 2001. július 20-22. | **■ július 20-ától 22-éig, naponta 10-től 19 óráig fergeteges lovasprogramok! •s* Július 20-án, pénteken 21.30 órakor DÁRIDÓ LAJCSIVAL A rendezvények helyszíne: Szarvas, sportpálya A napi programokra és a Dárldóra legyek kaphatók: BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP HIRDETÉSFELVÉTEL! IRODÁJA (Békéscsaba, Munkácsy u. 4.), TEL: (66) 527-217. Jó ideje „petrezselymet árul”, úgy tűnik, nincs számára kispad

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom