Békés Megyei Hírlap, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-13 / 162. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Július 13., péntek RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. július 12.) ' Borsodchem 4 930F1 a Egis 10150 Ft ti Matáv 808 Ft ti Mól 4 075 Ft ti OTP 15 000 Ft ti Richter 15 675 Ft ti TVK 3750 Ft ti Zalakerámia 1900 Ft ti BUX: 6601,52 +0,64 % eltérés az előző záróértékhez képest BU£ INDEX VII. 6-12-IG 6900 I 6800 j 6789.15 6700 | 66?2'2f «6601,52 t» 6600 6689,09 ^%í Ijir^ 6500 6559.25 pont ■ í í $ * i :0 f § AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 416,73 Cseh korona 7,46 Euró 252,70 Német márka 129,20 Osztrák schilling 18,36 Lengyel zloty 69,13 Svájci frank 166,59 Szlovák korona 5,92 USA-dollár 296,18 Gazdasági károk Egy tanulmány szerint a gazda­sági bűncselekmények évente mintegy 3,6 milliárd euró vesz­teséget okoznak az európai vál­lalatoknak. Ami igazán figye­lemre méltó: a károkat elsősor­ban nem a burjánzó korrupció, a pénzmosás vagy a zsarolások okozzák, hanem maguk az „enyveskezű” alkalmazottak és cégvezetők. ■ Hírek BAROMFI. Az idei év első hat hónapjában 7,7 százalékkal több baromfit vásároltak fel, mint a múlt év azonos idősza­kában - közölte Takács László, a Baromfi Terméktanács igazga­tója csütörtökön. Elmondta: a múlt évben az ágazat összbevé­tele mintegy 190 milliárd forin­tot tett ki, ami az idén várható­an 230-250 milliárd forintra nő. MÁV. A személyszállítás felté­telein szeretne javítani a MÁV, ezen belül is az elővárosi köz­lekedés fejlesztése áll az elkép­zelések középpontjában - je­lentette ki csütörtökön a vasút­társaság. A hosszabb .távolságo­kon az InterCity járatok számá­nak növelése, a rövidebb távol- j Ságokon az InterPici vonatok közlekedtetése hozhat minősé­gi javulást. A MÁV utasainak többsége 60 kilométeren belül veszi igénybe a vasúti rész­vénytársaság szolgáltatásait, ezért elsősorban őket kívánják kiszolgálni azzal a 136 előváro­si kocsival. KIKÖTŐ. A Mahart Balatoni Ha­józási Rt. az idén immár máso­dik új vitorláskikötőjét avatta fel csütörtökön, SzigligetenTuri- Kovács Béla környezetvédelmi miniszter. Minden olyan lépés, amely a Balaton szépségét segíti még láthatóbbá tenni, növeli a tó vonzerejét; s ilyen minden, a környezetkímélő vízi turizmust szolgáló vitorláskikötő - hangsú­lyozta a 107 férőhelyes szigligeti kikötő avatása alkalmából. INDEX.HU. Csépi Lajos, az egykori Állami Vagyonügynök­ség vezetője tölti be július 15- étől az Index.hu Rt. vezérigaz­gatói tisztét, az internetvállalat új vezetője közös megegyezés­sel távozik a Fotex Rt. éléről, ahol határozatlan idejű szerző- déssel dolgozott. ______ ___■ te rv szerint vizsgálják a körzeti felügyelők által begyűjtött zöldségek és gyümölcsök mintáit. Besenyeiné Sári Márta, a laboratórium vezetője el­mondta, a fólia alatt termelt paprikában, salátá­ban, paradicsomban, retekben, uborkában az em­beri szervezetre káros növényvédőszer-marad- vány nem volt. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a növény- és talajvédelmi szolgálat munkatársai az év első felé­ben termelőktől, diszkontokból, valamint kofáktól származó, fóliás zöldségfélékből és gyümölcsök­ből vett, összesen 68 mintát vizsgáltak meg, és 15-18 hatóanyag jelenlétét keresték. A minták 26 százalékában találtak növényvédő szerre utaló nyomokat, ám ezek csak a megengedett határ­érték felét érték el. A piaci zöldségek növényvédőszer-maradéká- nak kimutatása a megyei növény- és talaj- védelmi hatóságok (NTSZ) feladata. A forga­lomba hozott termék mennyiségéhez képest azonban ezeknek a vizsgálatoknak a száma - pénz híján - elenyésző. Túlnyomórészt vegyszermentes zöldséget és gyü­mölcsöt fogyasztunk. Valójában azonban senki sem tudja, hogy milyen „mérgek” kerülhetnek a bevásárló kosarába. Pedig az ellenőrzést előíró kormányrendelet egyértelmű és EU-konform, s ki­mondja: egészségkárosító vegyszereket nem tar­talmazhatnak a piacon árusított élelmiszerek. Az őstermelőktől a pi­acon szúrópróbasze­rűen, általában kéthe­tente kérik a permete­zési naplót. Eleky Ist­ván, a bajai piac veze­tője szerint ez a leg­több, amit tehetnek: az üzemeltető nem bírságolhat, nem tilthatja meg az árusítást akkor sem, ha nincs a gazdánál napló. Békés megyében nyolc felügyelő ellenőrzi a piacokon a zöldségek és gyümölcsök vegyszertar­talmát. Ritkán fordul elő, hogy a zöldségekben, gyümölcsökben kimutatott vegyszer mennyisége túllépi a megengedett értéket. Kirívó esetek akad­nak, az idén a fővárosi nagybani piacról jelezték, hogy a vegyszertartalom a megengedett határ­érték többszöröse. A Heves Megyei Növény-egészségügyi és Talaj- védelmi Szolgálat kémiai laboratóriumában ütem­Engedélyezett veszélyek A Magyarországon engedélyezett, esetleg teljesen szabad kereske­delmi forgalomban kapható szerek némelyikében olyan hatóanya­gok vannak, amiket a világ több helyén már betiltottak. Ezeket a szintetikus vegyületeket különféle káros hatásokkal gyanúsítják, ráadásul hatásmechanizmusukat csak külön-külön mérik, márpe­dig a fogyasztó asztalára, vizébe több is kerül belőlük egyszerre. (DARVAS BÉLAi VIRÁGOT OIKOSNAK CÍMŰ KÖNYVE ALAPJÁN) Komárom-Esztergom megyében a gazdák alig termelnek primőrt, évente átlag 50-60 alkalommal vizsgálják meg a zöldségeket. Az idén 20 minta­vételből 2 esetben találtak a megengedettnél ma­gasabb növényvédőszer-szintet, a szakemberek ezt nem tartották veszélyesnek, mivel a határérté­keket jelentős „rátartással” határozták meg. Somogybán öt körzeti felügyelő ellenőrzi rend­szeresen a piacokat és a termelőket. Az idén egy salátát találtak, ami a határértéknél több vegyszert tartalmazott, de ez is alig lépte túl a megengedett értéket. Somogybán tavaly 3929 kémiai vizsgála­tot tartottak, a növények kétharmada gyümölcs volt, csak öt alkalommal találtak olyan dmát, sa­látát, illetve hagymát, amelyben a megenge­dettnél több volt a szermaradék. Laczkó András, a tolnai NTSZ laborató­riumának vezetője azt tapasztalta, hogy a termelők harmadának nincs permetezési naplója. Volt, aki arra hivatkozott, hogy bioterméket árul, más arra, hogy otthon felejtette. A minták 10-20 százaléká­ban kimutattak vegyszert, de a megengedett ha­tárértéknél csak 1-2 százalékkal többet. Baranyában évek óta nem találtak a megenge­dettnél több vegyszert tartalmazó zöldséget, illet­ve gyümölcsöt a felügyelők. A szakemberek nem csak a piacokon és termőhelyeken végzik szúró­próbaszerű ellenőrzéseiket, hanem rendszeresen ellátogatnak a nagyobb kereskedelmi bevásárló- központokba is. Kulcs a birtokpolitika A Torgyán-hű kisgazdák a minap kilátásba helyezték: addig nem szavazzák meg a kormány birtokpolitikai koncepcióját, amíg az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon újra meg nem nyitják a tőke szabad áramlásáról szóló fejeze­tet. A kormánynak egyelőre nincs ilyen szándéka. A kisgazda pártelnök szerint a kormánynak újra kell tárgyalnia a földvásárlással kapcsolatos sza­bályokat Brüsszellel. Uniós szak­értők szerint, mivel ideiglenesen lezárt fejezetekről van szó, bár­melyik újra megnyitható. Meg­van a lehetőség arra, hogy ha a mindenkori magyar kormány úgy érzi, valamiben nem elég körülte­kintően állapodott meg, akkor új­ra tárgyalják azt a fejezetet. Ilyen­re már volt példa a csatlakozásra váró országok körében. Önmagá­ban ez nem tragédia. Ezt a lépést azonban egy kormánynak kell megtenni, egy párt ezt nem kez­deményezheti. A júniusban született brüssze­li megállapodás jó kompromisz- szumnak tűnt mindkét fél részére. Később, mintha mégis porszem került volna a fogaske­rékbe. A közel évtizede folyó tárgyalások, előké­születek után ugyanis új momentumként került a dokumentumba, hogy a külföldi gazda, ha Ma­gyarországon bérel föl­det, itt él és adózik, ak­kor három év után azt megvásárolhatja. Koráb­ban erről nemigen esett szó. Ezt támadják most itthon több oldalról. Az Európai Unió viszont azt veszi rossz néven, hogy néhány nappal a tárgyalások után a ma­gyarok máris visszakoz­tak, elbizonytalanod­tak, hogy talán mégsem egészen jó megállapo­dás született. Politikusa­ink az elmúlt hetekben egymást túllicitálva kezdték az ígérgetést, hogy ősszel a törvény- hozás elé kerülő birtokkoncepció elfogadásakor majd tompítanak az egyezségen, korrigálni fogják a megállapodást. Itthon és külföld­ön máris kíváncsian várják, mi kerül az új törvényekbe. Az EU főként arra figyel, hogy tükrözi-e a törvényalkotás azt a szándékot, amelyben megállapodott Magyar- országgal. S nyilvánvalóan ne­hezményezni fogja, ha a jogsza­bályokba beépített fékekkel, ren­deletekkel megpróbálunk vissza­kozni a megállapodásban foglal­taktól. Ennek egyébként már lát­ható előjelei is vannak. A minisz­terelnök a gazdakörök közgyűlé­sén úgy nyilatkozott, hogy az A tőke szabad áramlása az Euró­pai Unió egyik alapjoga. Azt jelen­ti, hogy a tagállamok polgárai sza­badon letelepedhetnek, vásárol­hatnak ingatlant, munkát vállalhat­nak, vállalkozásokat működtethet­nek az Unió területén. A gyakor­latban az egyes tagországok kü­lönféle feltételekhez kötik a ter­mőföldvásárlást. Általában a hely­ben lakóknak, bérlőknek biztosí­tanak elővásárlási jogot, bérletet. ősszel megalkotásra kerülő csalá­di gazdaságokról szóló törvény­ben a kormány kiemelten kívánja ezt a szférát támogatni. Azaz a helyben lakó magyar gazdáknak elővásárlási jogot biztosít a föld- vásárlásnál. Nos, napnál is vilá­gosabb, hogy ez az ígéret nincs teljesen paritásban a brüsszeli megállapodással, amely szerint az a külföldi gazda, aki három évig bérli a magyar földet, a csat­lakozás után megveheti. Sokan tekintenek várakozással az elé, vajon hogy fogja a kabinet eme két ígéretét összehangolni. Ha ugyanis a törvényalkotók a ma­gyar gazda javára döntenek a már itt élő Hanzival szemben, az le­nullázza a júniusi egyezséget. Az sem tűnik jó megoldásnak, ha a külföldi farmer földvásárlása elé később újabb és újabb feltétele­ket állítanak. Egyelőre még úgy látszik, hogy belpolitikai enged­mények miatt fékeket készülnek a törvényekbe építeni. Úgy tűnik, a magyar kormány egyelőre cikcakkban jár. Egyfelől gesztust tesz az Unió felé, majd visszatáncol, hogy megnyugtassa a közvéleményt. Ősszel minden­esetre eljön az igazság pillanata, amikor elkészül a földbirtok-kon­cepció. Jóllehet, ezt is sokan két­ségbe vonják, hiszen a földtulaj­dont érintő törvényeken politiku­saink régóta vajúdnak, évek óta módosítgatják a jogszabályokat. ÚJVÁRI GIZELLA KOLLÁTH GYÖRGY alkotmányjogász vé­leménye szerint jelen­leg nagyon nehéz meg­ítélni, hogy a nemrég lezárt fejezetekben jó egyezség született-e vagy sem. Minden ilyen megoldás kompromisz- szum. A megállapodás körüli bonyodalom az ország csatlakozását nem veszélyezteti. A jogász nem látja ko­moly esélyét annak, hogy egy ilyen fajsúlyú tiltakozás nyomán az ideiglenes fejezetet új­ra megnyitnák. Ez inkább zavarná, mint elő­segítené az ország általános politikai érde­keit. A kérdés megítélésében az nyom a lat­ban, van-e felhatalmazása a kormánynak tárgyalni vagy nincs, komolyan tárgyaltak vagy sem, értenek hozzá vagy sem. Mind­ez Magyarország nemzetközi presztízsét nagyon visszavetheti. Nem mellékes ugyanis, hogy a tárgyalások előnyös felté­telekkel, jó légkörben folynak vagy a bizal­matlanság légkörében. Innováció az ipari parkokban A Magyarországon működő 133 ipari park, és a jövőben alakuló hasonló létesítmé­nyek stratégiai szerepet ját­szanak a hazai gazdaság jö­vőbeni teljesítményében. A parkok kétirányú fejlesztési folyamat előtt állnak. Míg a gazdasági kormányzat a tech­nológiafejlesztés és innováció megvalósítását kívánja elő­mozdítani, a helyi gazdasá­gokban a létesítmények a kis- és középvállalkozások gyűj­tőhelyei is lehetnek. Hazánkban jelenleg 133 ipari park működik, teljesítményük már ma is meghatározó - az ipari termelés 22, az ipari export 37 százaléka származik tőlük - a magyar gaz­daságban. Míg az elmúlt évtized­ben szám szerinti növelésük, majd területfejlesztési szempon­tok alapján felfuttatásuk volt a ki­emelt cél, ma, amikor 30 kilomé­teres körzetben az országban mindenhol található ipari park, már a minőségi működés meg­valósítása a legfontosabb feladat. A megfelelést az új kihívásnak egyformán katalizálja a helyi gazdaságok felismerése, illetve a gazdasági kormányzat támogatá­si programja. Az ország több vá­rosában - leginkább az ipari par­kokhoz kapcsolódva -, így Szé­kesfehérváron, Győrben, Debre­cenben, Nyíregyházán és Pécsett is innovációs és technológiaköz­pontokat hoztak, illetve hoznak létre. Az új létesítmények, kuta­tóbázisok egyrészt kiszolgálják a helyi ipar fejlesztési igényeit, ugyanakkor teljesítményükkel hozzájárulhatnak a magyar gaz­daság európai mércéjű verseny- képességének növekedéséhez. Az innovációs és technológia­központok létrejötte újabb vonz­erőt jelenthet a kis- és középvál­lalkozások számára is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fel­mérése alapján elsősorban a fej­lődésre képes, beszállítói kap­csolataikat gyarapítani akaró kis- és közepes méretű cégek cserél­nék fel jelenlegi telephelyüket az innovációs potenciál közelségét biztosító ipari parki lehetőségek­kel. A cégek székhelyének ilyen váltását több város kedvezmé­nyekkel igyekszik előmozdítani, ilyen módon belvárosi területe­ket mentesíthetnek az ipari tevé­kenységtől. A folyamatnak nem kis lökést adhat a hatósági jóvá­hagyáshoz kötött tevékenységi körű vállalkozók telephelyeinek újraengedélyeztetése is. Finanszírozás tekintetében a saját erőn kívül három forrásra is számíthatnak az alakuló techno­lógiai és innovációs központok. A gazdasági kormányzat 10 éves fejlesztési és támogatási program kidolgozását ígérte a második fél­év elejére. A PHARE-pénzek fel- használásának eddig is kiemelt területe volt az ipari parkok tá­mogatása, vélhetően nem lesz másként ezután sem. Végül pe­dig már több megvalósult példa is mutatja, hogy a Magyarorszá­gon letelepült multik saját igé­nyeik kielégítése érdekében is szívesen támogatják a helyi tudo­mányos és innovációs potenciál mozgósítását.. KASZÁS E. Az ipari parkok fejlesztése Magyaror­szágon az 1990-es évek elején indult helyi önkormányzatok és vállalkozások kezdeményezései alapján. Motiváló té­nyező volt a leépült ipari üzemek hasz­nosítása, a munkahelyteremtés, a térsé­gi felzárkózás elősegítése, a terület hasznosítása. A kormányzati szerepvál­lalás az évtized második felében kezdő­dik, döntően a megindult fejlesztési fo­lyamatok kibontakoztatásának segítése céljából. Az ipari park fejlesztési prog­ram indítását motiválta az is, hogy a pri­vatizációs lehetőségek csökkenésével a tőkebevonás formái között fokozatosan nő a zöldmezős beruházások és a reor­ganizációval ipari parkká szervezhető ipartelepek szerepe. Az ipar három éve Az ipari termelés az elmúlt három évben dinamikusan bővült, 1998-ban 12,5 száza­lékkal, 1999-ben 10,4 száza­lékkal, 2000-ben 18,3 száza­lékkal nőtt - mondta tegnap Pongorné Csákvári Marian­na, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Az iparitermelés-növekedés je­lentős szerkezetátalakulással pá­rosult - jelentette ki a helyettes államtitkár. A high-tech aránya növekedett és az alacsonyabb technológiai szintű tevékenység súlya csökkent. A magas techno­lógiai szintű tevékenység aránya 1998-ban 12 százalék, 1999-ben 23,6 százalék, 2000-ben 27,3 százalék volt. Az alacsony tech­nológiai szintű tevékenység 60,7-ról 41,5 százalékra csök­kent két év alatt. A GDP növekedésében jelen­tős szerepe volt az ipari export­nak is, a kivitel közel 60 százalé­kát a gépipari termékek adják. Ezek között is elsősorban az iro­dagépek, a gépi adatfeldolgozó-, és híradástechnikai berendezé­sek állnak az első helyen. Az elmúlt három év alatt 5-5,5 milliárd dollárt fektettek be az iparban. Az 1999. évi adatok sze­rint a külföldi jegyzett tőke 38 százaléka a feldolgozóiparban, 2 százaléka az építőiparban, 12 százaléka a villamosenergia-ipar- ban, 10 százaléka az ipari szol­gáltatásban volt. ____________________________________(KT) .. még bambi is kapható... Hamarosan újra megvásárol­hatjuk a hatvanas évek legen­dás üdítőitalát. Az egyre szé­lesedő kínálat már áttekint­hetetlen, az emberek egy ré­sze a régi ízekre vágyik. A hatvanas évek fiataljai minden pénzt megadtak volna egy üveg „nyugati” Coca-Coláért, hiszen a tiltott gyümölcs mindig sokkal finomabb, mint ami könnyen megszerezhető. Ám úgy tűnik, az emberek többsége megcsömörlött a multi­nacionális cégek által kínált ital­áradattól, és a már jól ismert ízek­re vágyik. A Pannon Aqua Rt. tu­lajdonosai ezért úgy döntöttek, hogy felveszik a versenyt a külföl­di konszernekkel, és újra piacra dobják a ’60-as évek gyermekei­nek kedvencét, a bambit. - A ter­vek szerint augusztusban már a boltokban lesz az egykori egyet­len üdítőital. Kezdetben 1,5 lite­res kiszerelésben, narancs ízben gyártjuk majd, de később szeret­nénk málna- és citromízű nedűt is palackozni - mondta lapunk­nak a cég marketingigazgatója. Cserkúti Zsolt úgy gondolja, a terméket főleg középkorúak fo­gyasztják majd, közülük is főleg a középréteg képez jelentős vásár­lóerőt, mivel a körülbelül 200 fo­rintos áron forgalmazott italt nem mindenki tudja megvásárolni. A harmadik évezred bambijának csomagolása a hatvanas évek hangulatát idézi majd, de üveg helyett műanyag palackba töltik és a drága, csatos zárófedelet ku­pak váltja fel. Az üzletember sze­rint a negyvenéves múltra vissza­tekintő italnak a hatalmas kínálat ellenére nincs komoly konkuren­ciája, mert magas gyümölcstartal­mú szénsavas üdítőital egyáltalán nincs a piacon. farkas melinda i Ellenőrzött zöldségpiac

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom